Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-29 / 74. szám
19SS. március 29, csütörtök M £ P Ü J S A a 3 Munkához láttak a talajjavítók Igen, munkához láttak a Debreceni Talajjavító Vállalat szarvasi kirendeltségének dolgozói a körösladányi Dózsa Tsz földjein. Nem halad azonban úgy a 130 hold meszelése, mint ahogy szeretnék, mert hiszen az ősszel kihordott mésziszapot belepte a hó, előbb azt kell eltávolítani, de össze is fagyott az iszap, s csak a csákány. nak engedelmeskedik, s bizony a terítés nem egyenletes. — Még ilyen áron is csinálnunk kell — mondotta Kiss Ernő művezető —, mert több mint 20 ezer hold meszezés a kirendeltség ez évi terve, s bizony januárban és februárban alig tudtunk egy keveset teríteni a rossz időjárás miatt. íj típusú Zetorok érkeztek Termelőszövetkezeteink vallhatják kárát Az AGROKER békéscsabai telepére a napokban tíz új típusú Zetor érkezett. A gépek a csehszlovák gépipar büszkeségei. Teljesítményük öt lóerővel nagyobb, mint az elődeiké, s ugyanakkor sokoldalúbb gépek is. Ezeket az új Zetonokat a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján azokba a termelőszövetkezetekbe juttatják, amelyek gépekkel kevésbé vannak felszerelve, s ugyanakkor tavaly a megyei átlagnál gyengébben gazdálkodtak. Terven felül villamosítják a tótkomlósi primőr-telepet Eredeti terv szerint az idén megyénk 22 termelőszövetkezeti majorját akarták bekapcsolni az országos villamosenergia-hálózatba. Erre a célra a magasfeszültséget továbbító hálózat bővítésére és a belső szerelésekre 6—6 és fél millió forintot irányoztak elő. A tervezés időszakában még nem volt bizonyos, hogy a tótkomlósi Viharsarok Tsz nyolcezer négyzetméteres primőr-telepe az idén felépül-e? Most, miután a primőrez a stuttgarti részvénytársaság egyre több hadi megrendelést kap a Strauss-minisztériumtól (az új nehéztankok motorját is ez a cég szállítja). Üzleti kapcsolatai vannak Abs személyén keresztül az egyik legnagyobb bankkal, a Deutsche Bankkal. Pia, ifjabb Konrád Adenauer igazgatósági tag a Rajna—Westfáliai Villamossági Társaság egyik leányvállalatánál. A cég egyébként az NSZK legnagyobb áramtermelője, s ez látja el energiával a Rajna- és Ruhrvidék iparvállalatait. A kancellár családjának egy másik tagja, dr. Max Adenauer 1953. óta felügyelőbizottsági tag a kölni Lufthansa Rtbam. Egyébként szoros kapcsolatok fűzik őt Heinkei repülőgéptervezőhöz és a repülőgépgyártáshoz. A kancellár unokája, haláláig (tavaly ősszel hunyt el), kereskedelmi igazgatója volt a müncheni Iparigazgatási Társaság bonni leányvállalatának. A társaság, amelyben komoly érdekeltsége van Strauss hadügyminiszternek, főként az atomfegyverkezés területén fejt ki tevékenységet. Kurt, az unoka helyét a Strauss-féle cégnél valószínűleg Max, a „repülőgépszakértő” veszi majd át, Strauss képviseli a kormányban az I. G. Farben érdekeit. A tőke és a termelés koncentrációja példátlan méreteket öltött Nyugat-Németországban. A nyugatnémet gazdasági életet 17 telep építését jóváhagyták, sőt az egyes munkálatokat elkezdték, a Földművelésügyi Minisztérium terven felül engedélyezte a villamosítást. A DÁV dolgozói két kilométer távolságról vezetik az építkezés színhelyére a magasfeszültségű vezetéket, majd a transzformátor-állomástól 220 voL tos energiát biztosítanak a hajtatóház üzemeltetéséhez. A terven felüli villamosításra 600 ezer fo. rintot költenek. Csak ki kell nézni az ablakon, s aki kevésbé jártas a mezőgazdaság dolgaiban, az is egyetért parasztságunk töprengésével. A türelmetlenség jogos. Hiszen már egy hetet magunk mögött hagytunk a tavaszból, s a napsütéses idő helyett havazik. Az emberek pedig tehetetlenségükben idegeskednek s egymástól kérdezik: vajon győzik-e majd a nyakukba zúduló munkát s minden magot a földbe tudnak-e tenni néhány nap alatt? Mert idestova négy héttel rövidül meg a megszokott tavaszi idény, ami kellemetlen helyzet elé állítja parasztságunkat. Ezért úgy véljük, helyénvaló azt kérdezni termelőszövetkezeteink gazdáitól 4 jól felkészültek-e a megkésett tavaszra? Erő- és kisgépeiket, kézi szerszámaikat rendbe hozták-e? Elegendő gépi munkára kötöttek-e szerződést termelőszövetkezeteink erre az évre a gépállomásokkal? A gépállomások megyei igazgatóságánál kapott tájékoztatás szerint nem mondhatjuk, hogy e tekintetben teljesen megnyugtató a helyzet Szép számmal akad megyénkben olyan termelőszövetkezet — köztük a múlt évben is gyengén zárók —, ahol aránytalanul kevés gépi munkára kötöttek szerződést. S ezt több helyen azzal próbálják magyarázni: az utóbbi hónapokban egy-két, esetleg három erőgéppel szaporodott gépparkjuk. Más helyeken, ahol ma sincs több gép, mint tavaly, a tagság szorgalmára hivatkozva Valósággal tiltakoznak a gépállomások adta lehetőségeket megfelelő arányban igénybe venni. A gépállomások megyei igazgatóságán elmondták: mielőtt az éves tervet az illetékes minisztériummal közösen megvitatták, s az jóváhagyást nyert, sokoldalúan számot vetettek a szövetkezetek erő- és munkagép-ellátásával. így mammutmonopólium tartja ellenőrzése alatt _ (a részvénytőke 77,8 százaléka összpontosul a kezükben). Az acéltermelés háromötöde, hat kohászati konszern: a Thyssen-, a Krupp-, a Mannesmann-, a Haniei-, a Klöckner- és a Hoesch-cég üzemeiből származik. Az elektromossági iparban két társaság uralkodik: az AEG és a Siemens. A vegyiipar koronázatlan császára az I. G. Farbenindustrie (hatókörébe tartozik 56 részvénytársaság és 181 leányvállalat, 150 ezer embert foglalkoztat, tiszta haszna 1959-ben meghaladta az 1,2 milliárd márkát). Óriási hatalom összpontosul a három nagybank, a Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a Commerz Bank kezében. Aktívájuk 26 milliárd márkára rúg, s bár alaptőkéjük a nyugat-németországi részvénytőkének mindössze 2,4 százaléka, ennek ellenére az öszszes bankbetétek 55,5 százaléka náluk van elhelyezve. Képviselőik 2000 részvénytársaság és kisebb bank felügyelő-bizottságában foglalnak helyet. I ényegében ezek a monopó“* liumok rendelkeznek azzal ae óriási gazdasági potenciállal, amelyet Nyugat-Németország képvisel. A Német Szövetségi Köztársaság 2,5-szer annyi szenet, háromszor annyi rezet, kétszer annyi acélt és 1,5-szer annyi elektromos energiái termel, mint Franciaország. Anglia viszonylatában a megye gépállomásainak idei gépimunka-tervét 2 283 300 normálholdban állapították meg. A múlt évben ennél ötszáz-egy néhányezer normálholddal volt kevesebb a termelőszövetkezetekbe tervezett gépi munka. Most a gépállomások a betervezett 2 283 300 normálhold idei gépimunka-tervüknek csak a 77,3 százalékát tudták lekötni szövetkezeteinknél. Egynémelyik helyen a gépállomások szerződéskötési szorgalmazására azzal válaszoltak: persze, ha nem lesz normálhold-tervteljesítés, nem lesz prémium sem. Az ilyen véleménynyilvánítás helyett okosabban tették volna ezek a szövetkezeti vezetők, ha számot vetnek lehetőségeikkel, s közben visszatekintenek a múlt évre. Mert több helyen tavaly is így vélekedtek, s évközben futkostak, hogy gépeket kapjanak a gépállomásoktól. De akadt olyan szövetkezet is, ahol saját gépi erejükre hivatkozva nem kérték a gépállomások segítségét, miközben kukoricájuk és egyéb növényféleségeik egy része a gazba fulladt. Párt- és tanácsszerveink hetek óta szorgalmazzák termedőszövetkezetednknél, hogy kössenek megfelelő gépi munkára szerződést. Több gépállomási körzetben azonban nem talált meghallgatásra e jóakaratú figyelmeztetés. A Mezőgyáni Gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél például a legutóbbi jelentés szerint mintegy 50 ezer hold gépi művelése ma sem látszik biztosítottnak. Vagyis a szóban forgó gépállomás 134 ezer normálhold idei tervéből mostanáig csak 83 928 normálholdra kötöttek szerződést a tsz-ek. Az egy holdra eső normálhold gépi munka az összehasonlítás eredménye a következő: a széntermelésben a szigetország jár az élen, az energiatermelésben körülbelül együtt állnak, az acéltermelésben viszont az NSZK már megelőzte nagy vetélytársát. A tőkésvilág ipari termelésében való részarányát tekintve az NSZK az Egyesült Államok és Anglia mögött a világranglista harmadik helyére tornászta fel magát, s ipari termelése a legutóbbi tíz esztendő leforgása alatt 2,5-szeresére emelkedett. Ennek az ipari felfutásnak a horderejét akkor érthetjük meg igazán, ha nem feledkezünk meg arról, hogy a mai NSZK területén a háború előtti német ipar 60 százaléka helyezkedik el, s a második világháborúban a termelőapparátus 12 százaléka elpusztult, 8—25 százalékát leszerelték (jóvátétel stb.). Mindezeknek a körülményeknek a figyelembe vételével a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy Nyugat-Németország már 1959-ben rendelkezett akkora ipari potenciállal, mint amekkora Hitler Németországának 1944-ben rendelkezésére állt, márpedig köztudomású, hogy a német ipar éppen a háború utolsó évében fejtette ki képességeinek maximumát. Ennek a gazdasági fejlődésnek a forrásait részletesen elemezték. Közismert tény, hogy óriási szerepe volt annak a 4 milliárd dollárnyi segítségnek, amelyet az Egyesült Államok kormánya 1949 és 1960 között belepumpált a nyugatnémet gazdaság vérkeringésébe. Egy további lényeges tényező, hogy az ipar helyreállításának és fejlesztésének terheit a nagytőke, a munkásság, a parasztság, a középrétegek nyakába varrták. Ezt szemléltetik az adóbevételeknek az állami költségvetés bevételi tételeiben való százalékos arányát feltüntető összehasonlító adatok. 1958-ban az állami bevételeknek Belgiumban 22 százalékát, az Egyesült Államokban 25 százalékát, Olaszországban 27 százalékát, Angliában 29 százalékát, Franciaországban 32 százalékát, az NSZK-ban 35 százalékát biztosították ilyen adókból. Ua hozzátesszük, hogy a hivatalos nyugatnémet politika vezérgondolata az egykori nagynéniét határok visszaállítása — ennek bizonyítéka a bevezetőben említett Kroll- és Dehler-ügy is —, akkor tökéletesen igazat kell adnunk^ annak az amerikai publicistának, aki így irt: „Ma Nyugat-Németország az új agresszió szerepköréhez nemcsak ipari és katonai potenciállal, hanem elegendő nacionalista fűtéssel is rendelkezik.” Éppen ez teszi veszélyessé a mai nyugatnémet politikát Európa népei szempontjából Zala Tamás különösen rossz képet mutat. A körösnagyharsányi Egyetértés és a biharugrad Felszabadult Föld Termelőszövetkezetnél még a vezetők is keveslik a gépállomással leszerződött gépi munkát. Mi lesz később ezeknél a szövetkezeteknél? A Kétegyházi Gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetek is hasonlóan kevés gépi munkára kötöttek szerződést. Annál inkább jónak mondható a helyzet azokban a gépállomási körzetekben, ahol jól gazdálkodó termelőszövetkezetek vannak. A Füzesgyarmati Gépállomás ez évi 62 ezer normálholdas tervét már másfél héttel ezelőtt 93,4 százalékra kötötték le a szövetkezetek. A füzesgyarmati Vörös Csillag és Aranykalász Tsz-ek 9—10 ezer holdon gazdálkodnak. Saját gépparkjuk is igen jónak mondható* mégis időben és megfelelő arányban igényelték a gépállomás munkáját. Nem bíztak mindent saját lehetőségeikre, s a tagság szorgalmára. Ezeknél a szövetkezeteknél még a késői tavasz sem hoz meglepetést, legalábbis akkorát semmiképpen nem, mint ott, ahol a gépállomások szerződéskötési biz. tatását zaklatásnak veszik. Nem volna teljes a kép, ha az ez évi gépi munkára kötött szerződéseken belül figyelmen kívül hagynánk a tavaszi idényt. Annál is inkább, mert a termelőszövetkezetek a tavaszi munkákra még kisebb arányban kötöttek szerződést. A megye gépállomásainak kereken 560 ezer normálhold gépi munkát kellene elvégezniük sző. vetkezetéinkben a tavaszi hónapokban. Ugyanakkor négy nappal ezelőtt még mindössze 290 560 normálholdra kötöttek szerződést. Ez a tervezettnek alig több, mint a fele. Ha ezit a megyei átlagot a már említett és éves viszonylatban jónak mondott Füzesgyarmati Gépállomás esetében szemléljük* akkor már itt is furcsa képet kapunk. Ugyanis a termelőszövetkezetek ebben a körzetben is csak 60 százalékát kötötték le annak* amit tervfeladatként a gépállomás megkapott. Kétségtelen, termelőszövetkezeteink tavaly ősszel és már az idén is jó párszáz erő- és munkagépet kaptak. A kedvezőtlen időjárás, a hosszúra nyúlt tél azonban előrevetíti árnyékát. A tavasz megrövidülése gyors, sőt azonnali cselekvést igényel. amit csak megfelelő számú géppel lehet megvalósítani. A tavasz beálltával mindent egyszerre kell csinálni. Néhány termelőszövetkezetben az utóbbi napokban már belátták, megértették ezt a helyzetet. A körösladányi tsz-ek 1259, a vésztőiek 1500, a füzesgyarmatiak pedig még 11 ezer normálhold gépi munkára kötöttek pótszerződést a gépállomásokkal. Vessenek számot megyénk ter! melőszövetkezetei még egyszer, I hogy valóban jól felkészültek-e a I tavaszra, s az egész évre. Nehogy I hónapok múlva kellemetlen hely| zetbe kerüljenek, s év végén ! erőszakolt érvekkel kelljen a taggság elé állni, s „megmagyarázni” a a hanyagságot, mely az ország, 3 | az egyén zsebét, kamráját sováj nyithatja meg.- Balkus Imre
