Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

4 N £ P ÚJ S A G it>M. március 29., csütörtök Hogy bistos legyen késükben a kalapács Lassú méltósággal kuszák a szürke vas a gép kései közé, és sis­teregve hull a karikába font for­gács. Bodzsár Sanyi ipari tanuló az Orosházi Vasipari Vállalat mű. helyében értetlenül nézd a műve­letet, s amikor megkérdezem tőle — csupán kíváncsiságból, mert magam sem tudom —, hogy miért fehér a késekre csöpögtetett hűtő­olaj, zavartan néz rám: — Nem tudom, ilyen szokott lenni. Kísérőm, Csepregi János műve­zető, aki az ipari tanulók felelőse is a vállalat központi telepén, ad helyette választ: — Ez egy különleges hűtőolaj, mely víz hatására megfehéredik. Attól függ, hogy milyen anyagot gyalul a gép, olyan mértékben hí­gítjuk az olajat vízzel. A vékony Sanyi úgy hallgatja a főnöke magyarázatát, mint aki még sohasem hallott róla, s akkor arra gondoltam, hogy hathónapi tanulás után illene ezt már tudni. Megkérdem tőle is, s ő vállrándí­tással válaszol. Most nem azért írom le, hogy a tanárai rossz szem­mel nézzenek rá, mert azt hiszem, nem Sanyi mulasztott, hanem va­laki más, akinek feladata lett vol­na megtanítani őt erre. Bevezető­nek szántam e jelenetet, azért, hogy mindjárt az elején láthas­suk: az Orosházi Vasipari Válla­lat tanulóképzésével nincs minden rendben. Ám álljanak itt szép sor­jában a dolgok, amit el kell mon­dani. Hová lett a szorítókulcs? Mikulás István ipari tanuló a fúrógépen dolgozik. Most éppen egy munkadarabot, köszörűhajtó­kart fúr, s meg-megáll a munká­ban, mert a fúró meglazult, benne maradt a fémben. Próbálja gyenge kezeivel megszorítani, de nem megy. Megindítja a gépet és — nézni is rossz — a forgó masi­nát próbálja ütögetni, hátha így eredményt tud elérni. De hajtha­tatlan marad a gép, és Pista ta­nácstalanul néz körül. Zavarban is van, hogy pont most idegenek előtt kellett ilyen bajba kevered­nie. Barátja, Dombóvári Laci se­gítene, de az ő keze is gyenge a csavar megszorításához. Valamikor láttam ilyen gépet, dolgoztam is rajta, hát én is segí­tenék. •— Hol van a kulcs? Azzal kel­lene megszorítani. Keresik a szorítókulcsot, de nem találják, s Dombóvári Laci adja meg a választ: — Ne is keressük, eltette a mes­ter, nem szereti kint hagyni. Közbeszól a művezető: — Azt is mondjátok el, hogy mi­ért zárják el a szerszámokat. — Bizony mi is hibásak va­gyunk, mert elhányjuk, s ha a mester dolgozni akar, akkor nem találja. Miért legyen az ember oktató ott, ahol úgyis sok van, de ide kí­vánkozik egy egyszerű bölcselet: A rendet nem születéstől hozzuk magunkkal, azt meg kell tanulni. Tanulni meg úgy lehet, ha valaki arra megtanít. Garázs vagy öltöző ? A vállalat 53 ipari tanulója kö­zül jó néhányan — akikről írtunk, azok is — majd az Orosházi Üveg­gyár korszerű műhelyeiben fognak dolgozni. Nagy lesz a változás a mostanihoz képest. Helyiség-hiánnyal, zsúfoltsággal küzd a vállalat. Ahogy mondani szokták, gép-gép hátán van a mű­FILMH ÍR ADÓ 'HátoddáfUl eUtyiéQe/d — Magyar film — Gergely Márta regényei ismerteik és népszerűek Olvasóközönségünk előtt. Ezek a könyvek elsősorban fiatalok­ról és fiataloknak szólnak. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy fiatal alkotók űhnesítették meg a HÁZAS­SÁGBÓL, ELÉGSÉGES-t. A főszere­pekre pedig fiatai művészházaspárt: Törőcsik Marit és Bodrogi Gyulát vá­lasztották ki. A film története nem bonyolult, a konfliktus, ami miatt Szöszi és Árpi házassága csupán elégségesre sikerült, nem nagy drámai konfliktus. Abban gyökerezik, amiben a 17 és 20 évesek házasságának problémája általában gyökerezni szokott, összekerül két gyerekember, akik szeretik egymást. Hamarosan észreveszik azonban, hogy a házasság nem csupán mézeshetekből áll. Makacsok, nem tudnak, és nem akarnak alkalmazkodni, kicsiségekéin összekapnak, hogy aztán egymás hi­báit felnagyítva úgy érezzék: nem tudnak együtt élni. Szöszi és Árpi elég okos és eléggé szereti egymást ahhoz, hogy megkísérelje az elégséges osztályzatot kijavítani. Hogy sikerül-e nekik, azt nem lehet tudni. Törőcsik Mari ismét testére szabott szerepet kapott. Nagyon meggyőzően, kedvesen ábrázolja ezt az izig-vérig pesti csitrit, aki eléggé összetett jel­lem. Bodrogi Gyula rokonszenvesen kelti életre a fiatalembereknek azt a típusát, amilyenből szeretnénk minél többet látni. A fiatal színésznek ez az első filmfőszerepe, s ezzel az alakítás­sal előreláthatólag fokozza eddigi, nagy népszerűségét. A fülbemászó filmzenét Bágya And­rás szerezte. (A békéscsabai Brigád mozi játssza március 29-től áprür 1-igJ helyekben, s a szociális viszonyok sem a legjobbak. Az egyik öltöző a garázsból van leválasztva, csu­pán egy drótkerítés a fal. Bizony nem kellemes itt öltözni, vetkőzni, amikor a hőmérő mínuszt mutat. Csepregi elvtárs — nem dicsek­vésképpen, csakhogy lássam, hogy amél különb dolog is van — a fürdőt mutatja meg. Sötét kis odú, bemenni is rossz, hát még itt mo­sakodni, öltözködni. — Pedig akartunk mi építeni — mondja —, társadalmi munkát is vállaltunk, de a városi tanács nem járult hozzá. Láthatja, meny­nyire szükség lenne mégis rá. Én sajnálom legjobban ezeket a gye­rekeket, de a mostani helyzeten nagyon nehéz segíteni. A két igazgató Ónodi István, a vállalat igaz­gatója: — Tudjuk, hogy nem kielégítő nálunk a tanulóképzés. Nem is a legalkalmasabb a mi vállalatunk ilyesmire, hiszen az évek folya­mán profilíroztuk az üzemet, s két-három szériát gyártunk. Ne­héz megtanulni a szakma minden csinját-binját. Láthatta azt is, hogy milyenek a viszonyok. Zsú­foltság van, s elkelne már egy tanműhely, ahol oktathatnánk, ta­níthatnánk a jövő szakmunkásait. Csak így lenne biztos kezükben a kalapács. Zsedényi Lajos, az íparitanuló­­iskola igazgatója: — Bizony, tanműhely kellene. Ezt a hiányt azonban úgy lehetne pótolni, ha a Vasipari Vállalat ve. zetői több gondot fordítanának a tanulók egyenkénti képzésére. Na­gyobb felelősséget várunk a mes­terektől, akik a szakma szeretető^ re és annak minden mozzanatára oktatják őket. Azt mondja, hogy nem ismerik a szakkifejezéseket? Három év után tudni fogják azt is. De amit látott, s amit mi el­mondtunk, bizonyítja: sokkal tervszerűbben kellene az ipari ta­nulókkal foglalkozni. Nehéz a tanulságot levonni, mert a vállalat válóban sok gond­dal küzd. Azt hiszem, mégis azzal fejezhetjük be írásunkat, hogy több gonddal, nagyobb szeretettel és tervszerűséggel nevelni, oktatni a jövő szakmunkásait, annyit je­lent, hogy biztosabb kezű, nagyobb tudású emberek fognak majd évek múlva a munkapadok mellett dol­gozná. Kiss Máté Ketten az Ejféli miséről Pénteken premier-előadásban mutatja be színházunk Peter Karvas Éjféli mise című drámáját. Emlékeztető ez a mű, ritkán ta­pasztalható mélységgel és sokoldalúsággal példázza a fasizmus mo­rális szennyét, társadalmi következményeit. A történet egy szlovák városkában játszódik 1944. decemberében, karácsony estéjén... A szereplők valamennyien sokrétű feladatot kaptak, a darab minden alakja méltó színészi munkát követel. Közvetlenül az utol­só próbák előtt alkalom adódott, hogy a darabbeli Angéla alakító­jával, Szentirmay Évával és Palával (aki a férj szerepét játssza), Cserényi Bélával elbeszélgessünk a szerepről, műről, mondanivaló­ról. — Angélában sok jó tulajdonság van — gyújt rá egy cigarettára és kezdi az interjút Szentirmay Éva —•, de a Kubis-család lehetetlenné teszi jó tulajdon­ságainak kibontakozását. Két út áll előtte: vagy bele­törődik sorsába, vagy megpróbál kitörni börtönéből. Szerelemre vágyott, nem kapta meg. Boldogságot ke­resett, nem ismerte meg. Ezek űzik a német tiszt ágyába, de a cinizmus is: addig élvezzük az életet, amíg lehet!... Szentirmay Éva nemrég Tabi Esküvő című vígjátékában a gaz­dag amerikai fegyvergyárosnőt alakította, jellemalkotó és formáló képességét bizonyítva, remekül. Most, ahogy beszél, érezni, hogy az új szerep hatása már erős: mondatai, szavainak hangsúlya már Angéláé, már hosszú pillanatokra megváltozik, átlényegül... ...akárcsak Cserényi Béla, aki Angéla férjét, Palát játssza, és akivel próba-közti szünetben beszélgetünk a színház nézőterén. — Harmadik komoly prózai szerepem ez a Paló és határtalanul izgalmas. Puhány akarnok, számító taktikus, aki mindent és mindenkit a maga hasznára akar és bizonyosan hosszú ideig fel is tud használni. Érdekes, hogy a darab több jelenetében Paló szavai nagyon közel járnak az igazsághoz, mégis átkúszik rajtuk a kispolgár félelme, az önérdek idegessége, mert csak ezeken keresztül látja az eseményeket és ítéli meg azokat. Elgondolkozik, aztán: — A felszabadulás után is biztos, hogy érvényesültek ezek • Palák, de ha nem változtak meg mélyen, őszintén, érzésük és tör­­tetésük feltétlenül zsákutcába sodorta őket. Erre a darab nem utal világosan, de én úgy érzem, sőt tudom, hogy másként nem lehe­tett. A próba folytatódik, Beleznay István, a rendező színpadra ké­ri a színészeket. — s újra 1944. decemberében vagyunk, és újra emlékeznünk kell. Sass Ervin Két kulturális hír a kovácsházi járásból A mezőkovácsházi járásban ér­dekes mozgalom van kialakuló­ban. A mozgalom célkitűzése: „Építsd, szépítsd a művelődési ott­hont!” Mezőkovácsházán ötvenen, Dombiratoson pedig tizenöten kapcsolódtak be az új, hasznos mozgalomba, valószínű más köz­ségekben is jó talajra talál ez a kezdeményezés. * A mezőkovácsházi járási műve­lődési házban április negyedikén képzőművészeti kiállításit rendez­nek. A kiállításon a járás képző­művészeinek alkotásait mutatják be. Eddig már mintegy 80 fest­mény és grafika várja a bíráló bi. zottság döntését. FIGYELEM! FIGYELEM! Bútorvásár! Most vásároljon a Szarvasi Földművesszövetkezet bútorszaküzletében, ahol nagy választékban beszerezhetők: import kombinált szo­bák, fényezett hálószobák, festett konyhagarnitúrák, továbbá fényezett 2 és 3 ajtós szekrények, csőbútorok és egyéb egyes darabáruk. SZOT-utalványra, OTP-hitelakcióra is készséggel állunk a lakosság rendelkezésére! Előzékeny és figyelmes kiszolgálás! 168 Zenés irodalmi műsor az orosházi művelődési házban „Lenin csillagvetése máig gazdag aratásra beért” címmel az orosházi Petőfi művelődési ház ve­zetői és művészeti munkatárssá két részes, zenés irodalmi műsort állítottak össze. A műsor a legfon­tosabb világeseményeket mutatja be tömör, érdekes formában a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomtól napjainkig. A műsorban a 34 éves munkás­­kórus, az orosházi Petőfi énekkar, valamint a város kitűnő versmon­dói: Bánki Horváth János, Farkas Imréné, Gabnai Katalin, Horváth Istvánná, Szokolai Lenke, Papp Miklós, Tóth Sándor, és Varga László szerepelnek. Zongorán Ma. jonovics Mária kísér. A műsorba filmrészleteket is beiktattak, és bemutatójára ápr. 1-én kerül sor Orosházán, a művelődési házban. Szellemi vetélkedő A lengyel—magyar barátsági napok alkalmából a Hazafias Nép­front és a KISZ városi bizottsága Békéscsabán a Balassi művelődési otthonban szellemi vetélkedőt ren­dezett. Négy középiskola diákjai bizonyították be ezen, hogy mtt tudnak Lengyelországról. A ver­seny első helyezettjének Jan J. Bystrzycky elvtárs jutalmakat adott át. T A FASZRA! Női szövetruhák, kosztümök és kabátok a legújabb divatnak megfelelő fazonokban, színekben 850 Ft-tól 1130 Ft-ig kaphatók Egyes fazonok nagy választókban kizárólag Békéscsabán 1. sz. ruházati boltban, Sztálin út 3. Gyulán 28. sz. konfekció-boltban, Sztálin út 9. Orosházán 10. sz. áruházban, Kossuth L. u. 4. 15249

Next

/
Thumbnails
Contents