Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

1962. március 20., kedd MÉPÜJSAa 3 A tavaszi napfény fokozottabb bőrápolást kíván Az 1982. évi tervei tárgyalták meg a körösiadányi Dózsa Tsz tagjai (Tudósítónktól) A legutóbbi közgyűlésen a kö­­rösladányi Dózsa Termelőszövet­kezet tagjai az 1962. évi tervet tár­gyalták meg. Az ülésen részt vett Szobek András országgyűlési kép­viselő is. Az 1962. évi tervet Ko­­valik András, a termelőszövetke­zet agronómusa ismertette. Többek között elmondotta, hogy negyven­ezer naposcsibét, hatezer kacsát, ötezer pulykát és 2500 gyöngyöst nevelnek fel ebben az évben. Ezenkívül 80 hízómarhát és két­száz hízott sertést adnak át az államnak. Ebben az évben min­den hónapban 10 forintot fizetnek a munkaegységekre előlegként a termelőszövetkezeti tagoknak. Sánta Imre, a termelőszövetke­zet elnöke a szociális intézkedé­sekről számolt be a tagságnak. El­­mondota, hogy szociális és kultu­rális célokra 51 ezer forintot for­dítanak ebben az évben. Többek között hétezer forintért színház- és előadásjegyeket vásárolnak, me­lyekkel a jól dolgozó tsz-tagokat jutalmazzák meg. Szociális segély címén ötezer forintot adnak a tsz idős tagjainak, és 15 ezer forintot fordítanak a termelőszövetkezeti tagok jutalmazására. A közgyűlésen 11 új tag kérte felvételét, melyet a tagság el is fogadott. Nátor János Elkéssütt a sarkadi járás ötéves terve Kibővített ülést tartott a sarka­dd járási pártbizottság, amelyen megtárgyalták a járás mezőgaz­daságának fejlesztésére kidolgo­­gozott ötéves tervet. A tanácsko­záson felszólaló termelőszövetke­zeti, gépállomási, állami gazdasági pártmunkások és szakemberek, valamint tanácsi vezetők sokolda­lúan vitatták a tervben foglalta­kat. A mezőgazdaság gyors üte­mű fejlesztését előrevetítő irány­számokból kiragadunk néhányat, melyek nagyszerűen érzékeltetik, hova akarnak eljutni 1965 végé­ig ebben a járásban. Figyelembe véve a sarkadi já­rás túlnyomórészt gyenge minő­ségű földterületét, az ötéves terv végére búzából 13,5 mázsás hol­­dankénti átlagtermést akarnak elérni. Vagyis hazai búzából tíz, a nagy hozamú külföldi búzafaj­tákból pedig 16 mázsát termelnek holdanként. Ez azt jelenti, hogy a járás 1965-ben kereken 74 ezer mázsával tud majd több kenyér­­gabonát adni az országnak, mint tavaly. Őszi árpából 15, tavaszi árpából 11, zabból 9, kukoricából (májusi morzsoitban) 17, cukorré­pából 170, napraforgóból 7, ken­derből 35, borsóból 12, lucerná­ból 28 mázsás átlagtermést akar­nak elérni az ötéves terv utolsó évében. A növénytermesztésben megha­tározott tennivalókkal párhuza­mosan az állattenyésztésben is előbbre akarnak lépni. A száz holdra jutó állatsűrűséget a kö­vetkezőképpen jelöli meg a terv: minden száz hold földre 18 szarvasmarha, 77 sertés, 46 juh, 1,5 ló, 150 tenyészbaromfi és 450 árubaromfi. A járás ötéves terve a számo­kon kívül többek között részlete­sen megjelöli azt is, hogy az ál­lattenyésztésben milyen módsze­rekkel, hogyan lehet ezeket a cél­kitűzéseket valóra váltani. A ser­tésállomány számszerű növelésé­nél alapvető követelményként mondja ki a terv: törekedni kell az anyakocánként! 10—12 malac­szaporulatra, az elválasztási idő szakszerű betartására, s a jelen­leg még nagyarányú elhullás csökkentésére. Fontos helyet fog­lal el a tervben a háztáji gazdasá­gokban lévő sertésállomány szám­szerű növelése, de különösen a Az asszonyok és fiatalok munkájára sokat számítunk Mi újság a tízezer holdas dévaványai Aranykalász Tsz-ben ? fajtiszta fehér hússertés elterjesz­tése. A tervből, s a vitából kicsen­gett, hogy sok a tennivaló a tej­hozam növelésében, ugyanis je­lenleg meglehetősen aggasztó a helyzet e tekintetben az egész já­rásban. Az állatállomány számszerű nö­velését tekintve — melyre a sar­kadi járásban igen nagy lehetőség van — nem lebecsülendő, hogy az ötéves terv végére a jelenlegi juh■ állományt tízezerrel akarják nö­velni. Különös gondot kívánnak fordítani a baromfinevelésre is. A terv szerint 1965-ig a jelenlegi 14 ezer tenyészbaromfi helyett 94 ezret akarnak tartani a terme­lőszövetkezetek. Ezzel a tenyész­­tojástermelésben is megszűnik majd a jelenleg tapasztalható ál­datlan állapot A járás ötéves mezőgazdasági tervét a vita után jóváhagyta a járási pártbizottság. Balkus Imre Tanácskozások a mérleghiánnyal zárt tsz-ekről A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén sok szó esett az 1961-es mérleghiányról, és a gyengén zárt termelőszövet­kezetek megsegítéséről. A vita so­rán javasolta a végrehajtó bizott­ság, hogy még a tavasz beállta előtt minden járási tanács végre­hajtó bizottsága és mezőgazdasági osztálya vitassa meg: mivel ma­gyarázható a múlt évi mérleghi­ány, vagy éppen a munkaegység alacsony értéke. Javasolta a me­gyei tanács v. b., hogy a tavalyi bajok elemzésén túl fordítsanak különös gondot arra, milyen veze­tési és gazdálkodási módszerek al­kalmazásával lehet az 1961. évi bajok megismétlődését elkerülni. A járási tanácsok egy részénél már megtartották az említett ta­nácskozásokat, más helyeken pe­dig most készítik elő, s a közeli napokban hívják össze a termelő­­szövetkezetek elnökeit, agronómu­­sait, s a pártszervezetek titkárait, hogy megvitassák a mérleghiány­nyal zárt közös gazdaságok ez évi segítését. Leskelődő objektív a tejporgyárban A napokban a gyulai tejporgyárban, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat egyik üzemében leskelődött a fényképezőgép objektívje. Most átadjuk olvasóinknak a gép „tapasztalatait”. Mint a képek is mutatják, nagy átalakuláson ment át nemrégi­ben ez a gyár. Deszkalépcsők és ósdi, elavult gépek mellett nemré­giben épült fel hárommillió forintos költséggel az új pasztőröző üzemrész, amelyben a legmodernebb német és cseh gépek dolgoz­nak majd. Az új gépek segítségével több és jobb minőségű tejport tudnak gyártani, s ami a leglényegesebb: a tisztasággal sem lesz baj ezután. Keresse fel illatszerboltjainkat, ahol díjtalan kozmetikai tanáccsal szolgálunk. Békéscsaba: Sztálin út 13. 1 Orosháza: Kossuth Lajos u. 12 Gyula: Városház u. 1. | Szarvas: Szabadság u. 30. Tavaszi toaletthez: tavaszi illatok. Fényvédőkrémek, púderek, kozmetikai cikkek nagy választékban 15236 A nagyrészt szikes talaj­jal rendelkező, tízezer holdas dé­vaványai Aranykalász Termelő­­szövetkezetben igen mozgalmasak a napok: a határt hótakaró borít­ja ugyan, de a munkaszervezésre kitűnően alkalmas az idő. — A mezőn nem dolgozhatunk, ezért családlátogatásokra használ­juk fel az időt — magyarázza dr. Futó Zoltán főagronómus. — Tíz­ezer hold ugyanis nagy terület. A jó munkához sok munkáskéz és lelkiismeret, szorgalom kell. Fel­osztottuk egymás között a terüle­tet, s szemtől szembe beszéljük meg a tagokkal, hogy mit vállal­nak. Ügy látjuk, hogy szívesen be­vonják a családtagokat is a mun­kákba. Különösen sokat számí­tunk a fiatalok és az asszonyok segítségére. A nőtanács igen hasz­nos összejöveteleket rendez, tea­délutánokon és más alkalmakkor sokat beszélnek a nyári munkák­ról. — 250 asszony és nyolcvan fia­tal rendszeres munkájára számít­hatunk — igazolja a főagronómust B. Molnár István párttitkár. — Igaz, a fiatalok tőlünk is meg­kapják, amit megadhatunk. A klubszobában hetenként kétszer rendeznek ifjúsági napot. Rádió, televízió, lemezjátszó áll rendel­kezésükre. De nekünk sincs pana­szunk rájuk, dolgoznak becsület­tel. Elmondják azt is, hogy ebben az évben ők is premizálják a munkát. Az egyénekre felosztott területen a terven felüli termés egy részét prémiumként megkap­ják a tagok. Ez egész biztosan terméshozam-emelkedéshez vezet, mert a jól megmunkált föld több termést ad. így a közösség is, a tagság is jól jár. Beszéltek arról is, hogy az épi-Az Építésügyi Misztérium és Szolnok város tanácsa tervpályázatot írt ki a város központ­jának rendezésére, közintézmények el­helyezésére, a bevásárló központ meg­tervezésére, valamint a 4. számú fő­­közlekedési út átkelési szakasza for­galmi kérdéseinek megoldására. A tervpályázat kiírása és mellékle­tei március 20-tól vehetők át az ÉM város- és községrendezési főosztályán (Budapest, IV. Beloiannisz utca 2—4. V. e. 84.) 2,30 forint befizetése ellené­ben. A pályatervek díjazására 100 000 forint áll rendelkezésre, a beadási ha­táridő 1362. június 18. (MTI) tőbrigád az elmúlt évben 25 ki­­sebb-nagyobb épületet emelt tető alá. Most újabb hizlaldát, ólakat és juhhodályt építenek, de el­mennek más községekbe is építe­ni. A szeghalmi és gyomai terme­lőszövetkezetekben is vállaltak építést, s az összmunkabér har­minc százalékát a közös kasszába fizetik. Az építőbrigád kereseté­ből szerszámot vásárol a szövet­kezet. — Az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a kisállattenyésztésre is — halljuk a párttitkár szavait is­mét. — Szeretnénk legalább 35 ezer csibét és kétezer pulykát fel­nevelni. Tavaly mindössze öt szá­zalékos elhullásunk volt, és a tiszta jövedelem meghaladta ba­romfiból a 70 ezer forintot. Arról nem is beszélve, hogy néhány asszonynak rendes kereseti lehe­tőséget biztosít. A dévaványai Aranyka­lász Termelőszövetkezet tagjai mindent megvitatnak, felosztják a területet egymás között, beszerve­zik a családtagokat, s mire eljön a jó idő, semmi nem gátolja a ta­vaszi munkát. A. R. Bonyolult folyamat a tejporgyár­tás. Ezek a hatalmas gépek a po­­rítás előtti folyamatot segítik Lavró Lajos tejporgyári munkás még a deszkatákolmányok között lépdel, de a lépcső aljában, ha egy ajtón átlép, már az új, modem üzemrészbe jut. Kati néni, Tarkó Sándorné 65 éves, de még mindig vidám, jó­kedvű munkásnő. Nyolc év alatt mintegy ötmillió csomag vajat simított már keze.

Next

/
Thumbnails
Contents