Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-13 / 36. szám
1*68. február 13., kedd mepojsá a 3 H vezetők és rátermettségük mércéje Nemrégiben olvastam a Népszabadságban egy glosszát, amelyben arról volt szó, hogy miért ér annyi bírálat mostanában gyárigazgatókat, vállalati osztályvezetőket vagy más kisebb-nagyobb beosztásban lévő irányító embereket. „Nem idéz-e elő vczetőellenes hangulatot ez a sok bírálat?” — tette fel a kérdést az újságírónak egyik igazgató ismerőse. A glossza világosan megfogalmazta: nem „igazgatók”, „osztályvezetők” stb. bírálatáról van szó az újságcikkekben, hanem hibákról, melyek elkövetése az adott területen nagyobb felelősséget hárít az irányítókra, mint a beosztott dolgozókra. Kijavításuk is éppen ezért elsősorban a vezetőktől függ. A fenti polémiából következtetve eljuthatunk egy újabb kérdéscsoporthoz. Nevezetesen ahhoz, hogy vajon ez-e a jó vezető, akiben, mint a Népszabadság munkatársának ismerősében is, olyan gondolatokat ébreszt a jogos bírálat, hogy az „lejáratja a vezető tekintélyét, vezetőellenes hangulatot „teremt” vagy az, aki elfogadja ezt a bírálatot és minden mellékgondolat nélkül őszintén törekszik a fogyatékosságok kijavítására? Ügy véljük, a világos kérdésre világos lehet a felelet is: az a jó vezető, aki támaszkodik az emberek észrevételeire, javaslataira, figyelembe veszi a saját munkáját ért véleményeket, legyenek azok bírálók is és mindennek alapján igyekszik jól irányítani a reá bízott munkaterület tevékenységét. De van a dolgoknak egy másik, a vezetők jó vagy rossz elgondolásaitól, szakmai hozzáértésétől, vagy hozzá nem értésétől független oldala is, amiért sok esetben szintén szó éri a ház elejét. Ez pedig az a mód, ahogyan egyes felelősségteljesebb poszton álló vezetők „bánnak” az emberekkel. Más szóval: amilyen szubjektív kapcsolatot alakítanak ki a vezetés és a végrehajtás között. Hogy közelebb hozzuk ezt a kérdést a megértéshez, feltesszük: vajon ki jobb vezető, az, aki a beosztottjaiban csak a tervek végrehajtóit látja, vagy az, aki emellett a maga egyéni gondjával-bajával küszködő és örömében viduló embert is észreveszi a tervek végrehajtójában? Nyilvánvaló, hogy az utóbbi a jó vezető. Szükséges erről beszélni, mert napjainkban a szakmai hozzáértés és politikai megbízhatóság mércéjéhez még egy jelentős követelmény járul, ha azt kutatjuk: milyen legyen a jó vezető? Éspedig az, hogy igazi barátja, tanácsadója, az egyéni problémákban is hű segítője legyen beosztottjainak, jó személyi kapcsolatot, egészséges, őszinte munkatársi légkört alakítson ki a vezetés és a végrehajtás között, amelyben bátran hangzik el mindenfajta véleménynyilvánítás alulról is, felülről is. Ha ilyen a légkör, soha nem fogja érezni egy vezető sem, hogy az őt ért bírálat a személye ellen szól. Vagy ha ténylegesen személyi tulajdonságait bírálják, akkor is a segíteni akarást veszi észre a kritikából. V. D. Kilencedik számvetés — Füzesgyarmaton Véget ért a beszámoló. Csathő Zsigmond, a füaesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke őszintén tárta a szövetkezet gazdái elé: mit tettek, miben jutottak előbbre, s hol maradtak le tavaly. Annál is inkább, mert nagygazdasággá lett az utóbbi másfél év alatt ez a szövetkezet: 1960 őszén 260 családdal és kétezer holddal nőtt a közös. Amint az elnök beszámolója érzékeltette, némi aggodalmat jelentett, hogy az új belépők által behozott kétezer holdon az átlagtermés jóval kevesebb lett, mint a régi törzsterületeken. Mert gyengén fizettek az 1960-ban még egyénileg munkált parcellák. Amíg a törzsterületeken, melyeken évek óta az Aranykalász-beliek közösen gazdálkodnak, holdanként 14—16 mázsa búza termett, az egy évvel ezelőtt behozott egyéni parcellák alig „fizettek” 4—5, esetleg 6 mázsát. Bizony a kétezer hold „új” föld több millió forint kiesést jelentett a szövetkezetnek. Amit elkerülhettek volna Tavaly persze más gondok is jelentkeztek. Néhány felelőtlen ember drága gépeket tört össze. Közben a vásárolt sertésállományban felütötte fejét a pestis. Az őszinte hangú beszámoló azt is a tagság elé tárta, hogy több mint 29 ezer munkaegységgel túllépték a tervezettet. Nem rejtette véka alá az elnök ennek a miértjét sem. Azt, hogy még a múlt év utolsó hónapjaiban is akadtak olyan munkacsapatvezetők, akik könnyelműen, a közössel kevésbé törődve, 94 század munkaegység helyett szemrebbenés nélkül beírták az egy mun-400 sertést hizlalnak öntözött lucernatáblán Bikazugban A Szarvasi öntözési és Rizster•ínesztési Kutatóintézet tudományos kutatóit többek között élénken foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehetne a szokásosnál kevesebb abraktakarmánnyal gyorsan hizlalni a sertéseket. Évek óta eredményes kísérletek folynak Bikazugban: szikes földön, öntözött lucematáblán szabadlegeltetéssel nevelik és hizlalják a sertéseket. Kora tavasszal a lucematábla szélén szabadszálláson helyezik el a 35 kilós süldőket. Holdankint negyven süldőt számítanak. Az állatok villanypásztor „felügyelete” alatt, szabadon legelnek, .tetszés szerint zöldlucemát s kukoricadarát kapnak hozzá. A bikazugi öntözött lucernatáblán az elmúlt évben 150 süldő tíz hónapos korára 118 kiló átlagsúlyt ért el. Minden egy kiló súlygyarapodásnál egy kiló abraktakarmányt takarítottak meg s kilónkint két forinttal csökkent a termelési önköltség. A havi átlagos súlygyarapodás meghaladta a 14 Értesftjük a propán-butángáz fogyasztókat, hogy a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat átszervezése következtében a propán-butángáz készüléket 1962. január 1-től Budapesten a kijelölt állami áruházak, vas- és edényboltok, vidéken a kijelölt állami áruházak, műszaki iparcikk kiskereskedelmi boltok és földművesszövetkezetek hozzák forgalomba. Az ÁFOR gázeladási helyeken továbbra is beszerezhető nyomáscsökkentő a meghibásodott leadása ellenében, valamint gumicső, bőrgyűrű, szorítóbilincs és figyelmeztető tábla. 83 kilót, de volt olyan hónap, amikor 19 kilót híztak a sertések. A fehórjedús zöldlucerna igen komoly mértékben könnyített az abraktakarmány-gondokon, ami a száraz esztendőben kétszeres haszon. A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet ez évben négyszáz sertést nevel fel és hizlal meg a fenti módszerrel. A korábbi mangalica- és fehérhús-sertésen kívül svéd fajtiszta süldőkkel is kísérleteznek. Kíváncsiak az eredményre, hogy a magas fehérjeigényű svéd hússertések hogyan fejlődnek a zöldlucema legeltetéssel. Ezenkívül keresztezésből származó süldőket is telepítenek a lucernatáblákra. Az ÖRKI vezetői és tudományos kutatói mindenkor szívesen adják át jó tapasztalataikat a termelőszövetkezeteknek. kaegységet a hozzájuk beosztott szövetkezetieknek. Vagy más munkaterületeken a nyolcórás munkaidő helyett tíz órát írtak be. S mindezt azért, mert a munkacsapatvezetők nem akartak „rossz” emberek lenni... Arra persze már nem gondoltak, hogy ez nagyon drága lehet a közösségnek. A gépesítés körül is akadtak bajok, gondok. A gépi munkákra tér. vezett évi munkaegységet is mintegy tízezerrel lépték túl, ami hasonlóan nagy veszteséget jelentett a termelőszövetkezetnek. S ezt' a túllépést — amint az elnök beszámolójából hallottuk — nem lehet kizárólag a tavalyi kedvezőtlen időjárással indokolni. Az elnök néhány alapvető fegyelmezetlenségben, nemtörődömségben látta megtestesülni a bajokat. Az ellenőrző bizottság elnöke ugyanilyen őszintén és nyiltan beszélt arról, hogy a fegyelem körül más vonatkozásban is volt baj a tavalyi gazdasági évben. A több éve termelőszövetkezetben serénykedők közül is akadtak olyanok, akik megfeledkeztek magukról, akik a legnagyobb munkaidőben is nyugodtan ültek az italboltban, vagy éppen a fa hűvösében kártyázgattak. Hétmillió forint értékű árut adtak A hibák ellenére, a rendkívüli időjárást is figyelembe véve — igaz, nem kis erőfeszítéssel — sikerült elérniük, hogy az 1961-es gazdasági évben minden munkaegység 31,31 forintot érjen. Mert a fűzesgyarmati Aranykalász gazdáinak túlnyomó többsége becsülettel helytállt. A legtöbb mezőgazdasági terményből túlteljesítették a tervezettet. Az állattenyésztésben is nemcsak számszerűségben, hanem minőségben is jó eredménnyel dicsekedhetnek. A szövetkezet 1961. évi áruértékesítési tervét a tervezett hatmillióról hétmillió forintra teljesítette. A bátran elemzett fogyatékosságok ellenére az ősszel nemcsak a tervezettet vetették el, többek között búzából, hanem annál többet. S mire a decemberi kedvezőtlen időjárás beköszöntött, a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet hétezer holdas gazdaságában nem volt egyetlen hold szántatlan föld sem. Tavaly a szövetkezetieknek év közben jutott idő 750 holdra istállótrágyát, s a tervezettnél jóval nagyobb földterületre műtrágyát szórni. A közgyűlésen a gazdálkodás továbbfejlesztéséről is szó esett. Arról, hogy egy szövetkezeti gazdára jutó szántóterület mindöszsze 6,6 hold. A szövetkezetiek számához viszonyítva ez a földterület — amint az elnök erről beszélt —igen kevés. Éppen ezért, ha ebben a gazdasági évben még csak kismértékben tudnak is az öntözéses gazdálkodással foglakozni, annál inkább cselekedniök kell a jövő évben. Ahhoz, hogy a szövetkezet gazdái megtalálják számításukat a szövetkezetben, egyetlen lehetőség a belterjes gazdálkodás, a munkaigényesebb, jövedelmezőbb növényféleségek termelése. Mindent egybevetve jól gazdálkodtak a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái, s jól irányítottak a vezetők. Ékesen bizonyítja ezt az,'hogy 58 millió forint a termelőszövetkezet összvagyona. S ezen belül a tiszta vagyon meghaladta a 21 millió 900 ezer forintot. Vagyis tavaly több mint hétmillió forinttal növekedett a közös vagyon 1960-hoz képest. Jutóit az idős tagoknak és földjáradékra is Ugyanakkor év közben egy sor szociális és egyéb juttatásra is futotta. Többek között a munkából kiöregedett, vagy éppen csak hogy dolgozni tudó időseknek, betegeknek készpénzben több mint 107 ezer forintot, természetben tv>dig 25 800 forint értéket osztottak. Házassági, szülési, temetkezési segélyként csaknem 21 ezer forint természetbeni és pénzbeni juttatást adtak. Jutott kulturális, sport és egyéb dolgokra is több százezer forint. Nem feledkeztek meg a föld járadék fizetéséről sem. Amint e néhány szám illusztrálja, a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet gazdáinak a kilencedik számvetésük miatt nem kell szégyenkezniök. Ha a szövetkezetiek jól megfigyelték a vezetőség beszámolóját és meg is értették azt, akkor ebben a gazdasági évben, közös erőfeszítéssel, még többre mehetnek. Megvan ehhez a fűzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetben minden lehetőség, s e népes közösségben az akarat, a tettrekészség. Balkus Imre Megyei értekezlet az ismeretterjesztés feladatairól A TIT megyei szervezete szerdán délelőtt 9 órakor megyei elnökségi ülést tart. Ezen az ülésen a* elmúlt év ismeretterjesztő munkájának A = 20—35 = kérdezi Kicsi a nyomás ígéretünkhöz híven felhívtuk az Építőipari Vállalat mélyépítő részlegét, ahol szerencsénkre Szabadfalvi László elvtárssal tudtunk beszélni, a részleg építésvezetőjével. — Kérjük önt, tájékoztassa olvasóinkat az erzsébethelyi kutak jelenlegi állapotáról, mi az oka, hogy csak dísznek vannak kitéve? — Valóban majdnem csak dísznek vannak ott ezek a kutak és egy időre azok is lesznek, mert sajnos nem volt elég pénz arra, hogy megfelelően biztosítani is tudjuk a megépült vezetéknek a vizet. Arról van szó, hogy ezeknek a városi kutaknak a szelepét legfeljebb négy atmoszféra nyomás tudja kinyitni, jelenleg azonban csak akkor van erre lehetőség, ha a kutak szivattyúi működnek. Azok pedig csak a tárolómedence megtöltéséig tudnak működni. — Lesz arra lehetőség, hogy valamikor vizet is adjanak? — Természetesen, hiszen a szivattyútelepek működése alatt így is üzemelnek, ha csekély mennyiségű vizet adnak is. Arra azonban, hogy mikor tudjuk 100 százalékosan kielégíteni a lakosság igényét, nem tudok válaszolni, de a megyei tanács tervosztálya biztosan tájékoztatja önöket. Ezt tesszük. Holnapi számunkban közreadjuk a választ. -kiseredményeit beszélik meg. Délután 2 órakor a járási művelődési osztályok vezetői, a népművelési felügyelők és a TIT járási titkárainak részvételével lesz értekezlet ugyanott. Ezen az értekezleten már a tavaszi ismeretterjesztés részletes feladattervét vitatják meg, beszámol, nak a résztvevők a téli hónapok tapasztalatairól. Két tsz egyesölt Köröstarcsáo Az elmúlt héten szerdán kezdődött az egyesülési tárgyalás a köröstarcsai Petőfi és Üj Élet Termelőszövetkezet között, amikor is az 1200 holdas termelőszövetkezet tagjai egyhangúlag jelentették ki csatlakozási szándékukat a 3600 holdas Petőfi Tsz-hez. A két termelőszövetkezet hivatalosan ezen a héten csütörtökön tartja meg az egyesülési közgyűlést.
