Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-13 / 36. szám
2 NÉPÚJSÁG 19ti2. február 13., kedd a'«#®(*****í» *#••••••«•••• Afrika 25 éve A IMI 117 A POLITIKAI TÉRKÉPÉ TAS* fi< 1 1962 JANUAR (1337-1982)____ L 1937 , Huszonöt évvel ezelőtt a 150 millió lakosú és a hozzátartozó szigetekkel együtt 30,3 millió négyzetkilométernyi területű Afrika népeinek több mint nyolctizede, területének pedig '#2 százaléka az európai gyarmattartók, illetőle??' az európaiak által kormányzott Dél-Afrikai Unió gyarmattartó rabigájában görnyedt. Az európai kolonialisták és a Dél-Afrikai Unió afrikai gyarmatainak területét és lakosságát az alábbi táblázat mutatja: Terület Afrika te- Lakosság Afrika millió km2 rületének millió fő lakossáo/o-ában gának «/oában Nagy-Britannia gyarmatai 7,66 25 50,2 33,7 és félgyarmata 1,00 4 15,4 10 Dél-Afrikai Unió (Brit Nemzetközösség gyarmata) 0,82 3 0,3 0,3 9^48 32 65^9 ÜjŐ Franciaország gyarmatai 10,91 36 41,2 27 Portugália gyarmatai 2,12 7 8,0 5 Spanyolország gyarmatai 0,34 1 0,9 1 Olaszország gyarmatai 3,33 11 7,6 5 Belgium gyarmata 2,42 8 14,3 • 11) összes gyarmatok és félgyarmatok 28,60 95 137,9 92 Amint a táblázatból kitűnik, közel 11 millió km2-nyi — tehát Európával nagyjából azonos nagyságú — gyarmati területet birtokolt Franciaország, A francia gyarmatbirodalom a kontinens területének 36 százalékát tette ki, Észak-Afrikáitól a Guineái partvidékig terjedt. Az afrikai gyarmatbirodalmak területi nagyságát vizsgálva Franciaország után, kereken 9,5 millió km'--nyi területtel, azaz Afrika területének egyharmadával, Nagy-Britannia következett. Afrika lakosságának lélekszámszerinti megoszlását figyelembe véve viszont a 66 millió lakosú — azaz az összlakosság 44 százalékát kitevő — afrikai gyarmatbirodalom Franciaország 41 millió lakosú, 27 százalékos részesedését messze megelőzte. Franciaország és Nagy-Britannia után 3,3 millió négyzetkilométernyi gyarmati birtokával Olaszország következett. Belgium, Portugália és Spanyolország afrikai gyarmatainak együttes területe 4,8 millió négyzetkilométer volt, a birtokok összlakossága elérte a 23 milliót. Huszonöt évvel ezelőtt Afrika területének döntő többsége a gyarmatosító hatalmak kezén volt (térképünkön különböző vonalkázással jelölve), szemben a független államok elenyészően csekély területével (térképünkön fehér). A „Fekete Kontinens” a kolonialisták szabad vadászterülete volt. II. 1962 A második világháború óta bekövetkezett változások, de különösen az 1960-as „Afrika év” eseményeinek következtében az 1962. januári helyzetet ábrázoló politikai térkép 1937-hez viszonyítva egészen eltérő képet mutat. 1962 január végén Észak-, Kelet-, Nyugat- és Közép-Afrika néhány terület kivételével felszabadult a gyarmati járom alól. Afrikában jelenleg 29 jogilag független állam van. Területük 21,78 millió négyzetkilométer, azaz Afrika területének közel háromnegyed része, lakóik száma 202,9 millió fö, azaz a kontinens lakosságának majdnem 80 százaléka. 1962 január végén a még megmaradt gyarmati területek megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Terület Afrika te- Lakosság Afrika milliőkm2 rületének millió fő lakossá%-ában gának %-ában Nagy-Britannia gyarmatai 1,60 5 16,5 6 és félgyarmata 1,25 4 8,4 3 2^85 9 2L9 r Franciaország gyarmatai 2,40 8 12,2 5 Portugália gyarmatai 2,12 6,8 11,9 4,6 Spanyolország gyarmatai 0,29 l 0,5 0,2 Belgium gyarmata 0,05 0,2 4,8 Dél-Afrikai Köztársaság gyarmata 0,82 3 0,6 0,2 Összes gyarmatok és félgyarmatok 8,53 28,0 54,9 21,0 Ha az 1937-es és az 1962-es táblázatokat összehasonlítjuk, megállapítható, hogy Franciaország közel 9 millió négyzetkilométernyi, Nagy-Britannia 5,8 millió négyzetkilométernyi, Belgium 2,3 millió négyzetkilométernyi gyarmati területet vesztett el Afrikában, valamint Olaszország valamennyi gyarmata felszabadult. Afrika politikai térképe 1962 január végén már nem csupán a független államok és gyarmatok megoszlását, hanem a független államoknak egymásközti, rendkívül bonyolult államszövetségi rendszereit is ábrázolja. Az afrikai független országok lényegében három csoportra oszthatók. 1. A legkövetkezetesebben antiimperialista és antikolonialista irányvonalat képviselő úgynevezett „Casablanca- államok” csoportja. Hozzájuk tartozik az Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, Guinea, Mali és Marokkó. Az EAK és Marokkó egyúttal az Arab Liga tagjai is. Egyes kérdésekben e csoportot támogatják az Arab Ligának egyéb tagállamai, így Tunézia, Líbia, Szudán, valamint e szervezethez nem tartozó Etiópia is. 2. A második nagy csoport a volt gyarmattartókkal számos kérdésben együttműködő, mérsékelten antikolonialista irányzatú úgynevezett „Brazzaville! államok” tömörülése, ide tartozik 11 volt francia gyarmat az afrikai kontinens területén, valamint a Malgas Köztársaság Madagaszkáron. Bizonyos kérdésekben e csoportot támogatja Nigéria, Togo, Libéria és Sierra Leone. E tömörülést az afrikai államok antiimperialista és antikolonialista politikájának ellensúlyozása érdekében hízták létre. 3. A gyarmattartó Dél-Afrikai Köztársaság képviseli a független államok politikai irányvonalának harmadik válfaját, azaz az afrikai gyarmatosítók teljesen nyílt támogatását. Afrika politikai térképének áttekinthetőségét tovább bonyolítja az a tény. is, hogy egyes afrikai államok több kontinensre is kiterjedő, viszonylag laza államcsoportosulásoknak, így például a Brit Nemzetközösségnek (afrikai tagok: Ghana, Nigéria, Sierra Leone és Tanganyika), valamint a Francia Közösségnek (afrikai tagok: Csád, Gabon, a Közép-Afrikai és Kongói (Brazzaville) Köztársaságok, Szenegál, valamint a Malgas Köztársaság) is tagállamai. JELMAGYARÁZAT: 1. A Casablanca-országok, 2. az Arab Liga tagállamai, 3. az „Afro-Madagasz-Unió” tagországai, 4. a Francia Közösség teljesjogú afrikai államai, 5. a Brit Nemzetközösség teljesjogú afrikai tagjai, 6. a „Száhel Bénin Unió“ tagállamai, 7. az „Afrikai Államok Uniójának” tagországai, 8. a „Közép-Afrikai Köztársaságok Uniójának” országai, 9. a „Kelet-Afrikai Közös Szolgálatok Szervezetének“ tagjai. —Terra —
