Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
rSffi*. február 11., vasárnap MÉPÜJSAG 3 A szövetkezeti demokrácia védelmére Kínos helyzetbe (sérült zárszámadó közgyűlésén ' a nagyszénás! Lenin Tsz vezetősége. Miután az elnök beszámolt a gazdálkodás eredményéről, a tagság várta, hogy az ellenőrző bizottság is tegye meg jelentését a múlt évben tartott ellenőrzésekről és magáról a gazdasági beszámolóról. Nem ez történt. Az ellenőrző bizottság elnökét a közgyűlésen részt vevő felsőbb szervek képviselőinek kel. lett a tagság elé citálni, hogy mondja el észrevételét. Az ellenőrző bizottság — amint az elnök rövidke beszámolójából is kitűnt — nem végzett jó munkát. A szövetkezet elnöke és az ellenőrző bizottság elnöke között személyes ellentét alakult ki, amely teljesen megbénította az ellenőrző bizottság munkáját. A félreállított ellenőrző-bizottsági elnök és a szövetkezet elnöke között keletkezett személyes ellentét arra a következtetésre juttat; érdemes lenne megvizsgálni, hányadán állunk a tsz-demokráciával ? A zárszámadó közgyűlések igazolják, hogy a szövetkezeti derrvokrácia helyenként jól, máshol bizony még elég gyengén érvényesül. Több szövetkezeti vezető olyan nézetet vall, hogy a tsz választott szerveinek munkája felesleges. Az ilyen felfogást bírálta legutóbbi közgyűlésén a kétsopronyi Béke Termelőszövetkezet tagsága. Az elnök szemére vetették: miért nem engedte dolgozni az ellenőrző bizottságot? A szövetkezet elnökének nincs joga korlátozni a tsz választott szerveinek munkáját. Sőt, az elnök egyik feladata, hogy a közgyűlések közötti időszakban elősegítse ezek tevékenységét. Ma még gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor a szövetkezetei egymaga az elnök vezeti. Nem tartanak rendszeresen igazgatósági üléseket, az ellenőrzőbizottság munkáját sem segítik. Nem funkcionál a szociális és a fegyelmi bizottság sem, pedig a szövetkezet, mint a nevében is van, olyan közös gazdaság, ahol minden egyes gazdának egyforma joga, sőt kötelessége beleszólni a gazdálkodás menetébe." Az igaz, hogy a szövetkezet elnökét a közgyűlés, a tsz legfelsőbb fóruma választja. De az is igaz, hogy a közgyűlés igazgatóságot is, ezenkívül ellenőrző, szociális és fegyelmi bizottságot is választ. A választott szervek ezen komplexuma minden esetben a szövetkezeti demokráciát fejezi ki. Az elnök egymaga nem dönthet fontos termelési és szervezési kérdésekben. Két közgyűlés között az igazgatóság határozza meg a teendőket. Az igazgatóság nem az elnök alá, hanem mellé van rendelve és ugyanúgy, mint az ellenőrző, a szociális és a fegyelmi bizottság, közvetlen a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Ezért érthetetlen, hogy egyes helyeken miért a szövetkezet elnöke szabja meg a választott szervek tevékenységét. Vannak szövetkezetek, ahol a választott szervek jól dolgoznak. A kamuti Béke, a gyulai Aranykalász és a Zöld Mező szövetkezetek is ezek közé tartoznak. De sorolhatnánk tovább azokat a közös gazdaságokat, ahol a tsz-demokráciát tiszteletben tartják. A gyulai Aranykalász Tsz-ben például az ellenőrző bizottság munkatervét közgyűlés hagyta jóvá. Itt munkaterv alapján tartják az ellenőrzéseket. Munkaterv alapján dolgozik az igazgatóság. Tavaly elérték, hogy a munkaegység-felhasználás tervét nem lépték túl. Az ellenőrző bizottság rászorította a tsz vezetőségét a terv szerinti gazdálkodásra. A tavalyelőtti mérleghiány megszüntetését az ellenőrző* bizottság következetes ellenőrzéssel segítette, s a tervezett 30 forint munkaegységrészesedést az aszályos időjárás ellenére 59 fillérrel növelni tudták. Ma már kezd megszokottá válni, hogy a szövetkezeti választott szervek a közgyűlésen számot adnak végzett munkájukról. Ez azonban, még nem általános. A megyei és a járási szerveknek további erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy a szövetkezeti választott szervek a jövőben még ered-Gyakori látogató voltam Köröstárcsán az 1952—53-as években. Jól emlékszem, és még most is magam előtt látom az akkori Tárcsát, benne az új, jobb élet útját kereső embereket. Igaz, 1952-ben — a felszabadulást követő nyolcadik' esztendőben — az egykori proletárok, szegényparasztok közül már igen sokan rátaláltak arra az útra, mely a biztonságos élet felé vezetett. Mert Köröstaresán is gyökeret vert a szövetkezeti mozgalom. Abban az időben az emberek sokat vitatkoztak a közülük lett községi párttitkárral, tanácselnökkel párttaggyűléseken, tanácsüléseken, termelőszövetkezeti közgyűléseken és egyebütt. Sokszor csak úgy ösztönösen, sőt általában csak ösztönösen, hiszen akkoriban még kevés volt a szakismeretük, de annál nagyobb akaraterővel .próbálgatták az újat. Azóta kereken egy évtizedet hagytunk magunk mögött. Olyan évtizedet, melyben voltak gondterhes évek, amikor jól meg kellett vetni lábainkat, hogy a vihar el ne sodorjon bennünket. Ezekben az években nemegyszer a magunkfajta egykori proletárokkal is vitatkozni kellett, hogy megvédjük azt. amit éveken át közös erővel alkottunk, s amiért közösen verejtékeztünk. Mert sok minden történt 1953-ban, majd 1956-ban ebben a községben is, A heves, sőt igen sokszor ellenséges kirohanások az évek során elmaradtak. Ügy koptak el a semmi jót nem ígérő korábbi ellentétek, mint ahogyan változott napról napra az emberek tudata, gondolkodásmódja. Köröstarc'sa felett sem suhant el nyomtalanul az utóbbi tíz esztendő. Megváltozott az emberek értelme, más szemmel kezditek nézni a körülöttük történő eseményeket. A párt megtanította a köröstarcsai embereket is sokoldalúan szemlélni a napról napra végbemenő fejlődést. Megtanultak arról is higgadtan, tárgyilagosan véleményt mondani, ami rossz. Szentesi Sándor, a községi tanács elnöke és Gaál Sándor, a Hazafias Népfront helyi titkára így beszélt '’, köröstarcsai emberekről: „Igaz, egyik termelőszövetkezetünk nem tartozik még a legjobbak ményesebben tudjanak dolgozni. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére a múlt év végén az ellenőrző bizottság elnökei részére tanfolyamókat tartottak. Ezeken ismertették az ellenőrző bizottságok ténykedésének főbb elveit. Helyes lenne, ha a járási szervek a tsz-demokrácía tovább-erősítésére egy-két közös gazdaságban megvizsgálnák, van-e előrehaladás ősz óta a választott szervek munkájában. Megszüntettek-e olyan összeférhetetlenséget, ami lényegében gátolja a tsz-demokrácia kiteljesedését, amivel a nagyszónási Lenin Tsz-ben is találkoztunk. Helyes lenne megvizsgálni azt is, hogy a szövetkezet igazgatósága hogyan érvényesíti a gazdák javaslatát, és így tovább. Az ellenőrzés szervezettebbé tételét járási szerveink úgy is elősegíthetnék, ha körzetükben egy-egy községben minta-ellenőrzéseket tartanának, s a gyakorlatban is közé. Mégis tárgyilagosan gondolkoznak az emberek, és megfontoltan mondanak véleményt a bajokról is. Valamikor, néhány évvel ezelőtt nem így volt ez ... Az utóbbi négy évben azonban az egész község lakosságát magunk mögött érezzük ... A községfejlesztésre befizetett forintjaikon kívül százával segítettek a villanyhálózat bővítésénél, a törpévízmű-hálózat építésénél, és sok más, kisebb-nagyobb létesítmény mielőbbi .befejezésénél, önként jöttek, mint ahogyan a napközis konyhának. a sportpálya öltözőjének, a vízhálózat további bővítésének, a víztárolók és a gépház építésének mielőbbi megkezdésére most ismét sokan jelentkeztek társadalmi munkát vállalni.. Néhány évvel ezelőtt a köröstarcsai emberek közül még kevesen vállaltak társadalmi munkát. Különösen úgy, hogy először pénzt adjanak valamire, s aztán még két kezük munkájával is hozzájáruljanak annak megvalósításához. Nagy dolog az emberele tudatának, gondolkodásának a megváltoztatása. De még nagyobb dolog, hogy a köröstarcsai emberek is akarják, hogy tovább lássanak ma, mint tegnap, hogy tudatuk, gondolkodásuk a körülöttük megváltozott élettel lépést tartson. Ezért vállalkoztak arra sokan a múlt év őszén, hogy ismét iskolapadba üljenek. Jó részük őszülő halántékkal vállalta, hogy történelmet, nyelvtant, irodáimat, matematikát tanuljon. Mások mezőgazdasági ismereteket sajátítanak el, középiskolai fokon. Szentesi Sándor így beszélt erről: „Tavaly ősszel négyvenhatan jelentkeztek az általános Iskola VII., VIII. osztályába. Valamennyien felnőttek, sőt idősek. Ott vannak szép számmal a termelőszövetkezetek gazdái is. Ezenkívül harmincegyen tanulnak az Orosházi Mezőgazdasági Technikum Köröstarcsára kihelyezett első osztályának levelező tagozatán .. íme, a megváltozott arculatú Köröstarcsa, s benne a még tovább lépni akaró emberek. Petőfi szavaival élve „a szellem napvilága” mindinkább beragyog már a köröstarcsai emberek házainak ablakán. S e nagyszerű folyam előbb-utóbb magával sodorja majd azokat is, akik még a régi nótát fújják, akik az utóbbi tiz év alatt a lábukkal csak dobbantottak, de nem léptek. Persze, nincs még Kánaán Köröstaresán. Akad gond. ferdeség itt is. Azonban amiről szóltam, nagy dolog, Köröstarcsa már nem a régi. Nemcsak azért, mert nagy kiterjedésű határrészéi a termelőszövetkezeteké, és traktorok pöfögnek rajta, és nem is azért, mert az utcáin villany világít, törpevízűlü van, megtanítanák feladatuk ellátására az ellenőrző bízott. Ságokat. A szövetkezeti demokrácia betartása a közös gazdaság szilárdulásához vezet. Ha az igazgatóság rendszeresen ülésezik és az egyes termelési kérdések megoldásába aktívan bekapcsolódik, akkor a vezetés iránt nő a tagság bizalma. Azokban a szövetkezetekben, ahol tavaly nyolc hónapon át pártmunkások segítettek a gazdálkodás szilárdulásában, tervben szabták meg u szövetkezeti választott szervek munkáját. Ennek alapján Gyulán, Vésztőn, Sarkadon, de a megye több községében is igen sokat erősödött a tszdemokrácia, s a szövetkezeti gazdák általában bátrabban élnek jogaikkal. Megteszik észrevételeiket, javaslataikat és ezzel munkát adnak az igazgatóságnak és a többi bizottságnak. Ezt a fejlődést hathatós támogatással segítsék elő pártszervezeteink, s a közös erőfeszítés révén gyorsabban erősödik a szövetkezet. Dupsi Károly és szebben öltözködnek ma az em berek, mint tíz évvel ezelőtt; hanem mindenekelőtt azért, mert a fejekben sokkal nagyobb változás történt a tíz esztendő alatt, mint amit a szem érzékel a községben, s a határban. Magyar gazdasági küldöttség utazott Varsóba Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével pénteken éjjel magyar küldöttség utazott Varsóba, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság harmadik ülésszakára. A küldöttség tagjai: Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese és Kincses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. (MTI) Rendszeresebbé teszik az állandó bizottságok munkáját A szeghalmi járási tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban felülvizsgálta a községekben működő különféle állandó bizottságok munkáját. Megállapították, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után több állandó bizottságnak, közöttük a mezőgazdaságinak is — csökkent az aktivitása, Körösladányban, Kertészszigeten, Körösújfaluban és Vésztőn az állandó bizottságok nem adtak segítséget a község előtt álló feladatok teljesítéséhez, Füzesgyarmaton viszont egész évben jól működtek. A füzesgyarmati jó példát felhasználva, a szeghalmi járás többi községében is rendszeressé teszik az állandó bizottságok munkáját. |ól működik az ezüstkalászos gazdafanfolyani Szeghalmon (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront szervezésére Szeghalmon is létrehozták az ezüstkalászos gazdatamfolyamot. A tanfolyamra 53 termelőszövetkezeti tag jár, akik rendszeresen vesznek részt a foglalkozásokon. Vezetője Záborszky Kálmán és Ruzsányi László. A tanfolyam hallgatói nemrég egésznapos tanulmányi kiránduláson vettek részt a SaafasKikígyósi Tangazdaságban. Balkus Imre ELŐNYŐS FELTÉTELEK MELLETT KÖTHET SZERZŐDÉST* fOlDMÜVESSZDVETKEZHTKXEL . cslR*^' ■HiSÄ püiykÁRA KEDVEZMÉNYEK- KÉSZPÉNZ ELŐLEG, NAPOSBAROMFI JUHATAS. MAGASABB ÁR TOJÁS ÉS HÍZÓT! LIBÁRA TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS FSFTÉN TAKARMÁNY-JUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON 4563 777 KÖRÖSTARCSAI EMBEREK