Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-10 / 34. szám

1962. február 10., szombat MtPüJSAa 3 Jól kamatozó premizálás a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben Nálunk jól bevált a premi­zálás az állattenyésztésben ... Így mondták a napokban a 4300 holdas mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet vezetői. S a következőképpen bizonyították: — Két évvel ezelőtt, amikor több kisebb szövetkezetből az Aranykalász megalakult, a 47 szarvasmarhából csak 24 fejőste­hén volt. Sokat töprengtünk: mit tegyünk, hogyan rendezzük dolga­inkat ... A múlt évben, végül is, úgy véljük, megtaláltuk a mód­ját... Az elnökhelyettes belelapoz a zárszámadási kimutatásba, miköz­ben ezt mondja: — Tavaly már premizálás alap­ján dolgoztak állatgondozóink. A premizálást a következőképpen határoztuk meg: kidolgoztuk és a közgyűlés jóváhagyta, hogy a ter­vezetten felül kifejt tejnek a fe­lét premizálás címen megkapják az állatgondozók. A premizálás jól kamato­­aott az egész állattenyésztésben. A «zövetkezet elnökhelyettese így beszélt erről: — A múlt év végére már 354-re szaporodott szarvasmarhaállomá. gyünk. Ebből 101 fejőstehén volt, 110-et pedig hízómarhaként ad­tunk eL Ezekből 76-ot extrém mi­nőségben vett át az Adatforgalmi Vállalat.., — Amíg két évvel ezelőtt — új­ságolták a szövetkezet vezetői — egy tehén évi átlag tej hozama 2400 liter körül volt, tavaly több, mint 260 literrel növekedett. Csak tej­ből 150 ezer forintnál több bevé­telünk lett a múlt évben. Közben a tehenészek jövedelme is szóba került. — Hét állandó tehenészünk volt tavaly — kezdte az elnökhelyet­tes. — A terven felül kifejt tej mennyiségének a nekik járó fele­része csaknem 16 500 forint több­letbevételt jelentett a hét tehe­nésznek ... De a takarmányosok sem panaszkodhatnak... A tehe­nészek és a takarmányosok premi­zálás címen az 1961-es gazdasági évben 21 500 forintnál többet vit­tek haza... Indulni készültünk, ami­kor az elnökhelyettes ismét meg­szólalt: — A premizálást más munka­­területre is alkalmazzuk ... Töb­bek között a növénytermesztésben is. Év közben állatgondozóinkat, tehenészeinket tapasztalatcserére küldjük a kamuti Bélke, a tótkom­­lósd Haladás és a megye több ter­melőszövetkezetébe, állami gazda­ságba, hogy elsajátítsák a legjobb állattenyésztési módszereket. B. I. A tetteken a sor Érdekes felszólalás hangzott el a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat központi termelési ta­nácskozásának vitájában. A Bé­késcsabai Hűtőház építkezésénél dolgozó Sípos Zoltán mérnök mondta el, amikor a szocialista brigádmozgalom került szóba: — A hűtőháznál csehszlovák szerelők is dolgoznak. Jó szak­munkások. Ám engem elsősorban az ragadott meg, hogy mennyivel öntudatosabbak a mi munkása­inknál. Szerény, szolgálatkész, művelt emberek... Figyelemre méltó megállapítás ez. Ezek a csehszlovák szerelők azonban nem lettek egy csapásra ilyen öntudatos munkások. A kö­zösség nevelte őket új típusú em­berekké. Nincs talán lehetőség ar­ra, hogy a megye építő, és építő­anyagipari munkásait is hozzájuk hasonlóakká formálják? Van. Er­re való elsősorban a szocialista brigádmozgalom, amely ezt a ne­mes és szép feladatot tűzte maga elé. Célja egy mondatban össze. Négymillió forinttal növekedett a kunágotai Bercsényi Tsz vagyona Ünnepélyes keretek között tar­totta meg zárszámadási közgyűlé­séit a kunágotai Bercsényi Tsz. A tsz elnökének, Kassai László elv­társnak a beszámolójából megtud­tuk, hogy a szövetkezet 934 tagja közül 554 tag és 75 családtag szer­zett munkaegységet. Ezek közül 143 asszony és lány, akik becsület­tel megálltak a helyüket. Nekik is köszönhető, hogy néhány termény­­féleségből több termett a terve­zettnél. Többek között búzából 51 A% idén kétmillió S00 eser normálhold gépi munka vár a gépállomásokra Az 1961-es gazdasági évben megyénk gépállomásai mintegy két­millió-százezer normálhold gépi munkát végeztek szerződésre a terme­lőszövetkezetekben. Ezenkívül 200 ezer normálholdat szerződéskötésen kívül teljesítettek. Ebben az évben 460 erőgép érkezik a megyébe, melyből 395 a termelőszövetkezeteké lesz. A gépállomások ezenkívül min'egy 20—25 erőgépet adnak át a szövetkezeteknek. Ebben a gaz­dasági évben a tervek szerint a megye gépállomásaira kétmillió 300 ezer normálhold gépi munka vár. mányukTii a béke fenntartása ér­dekében. Sok tekintetben, a nyu­gati országok népeinek szervezett­ségétől, politikai érettségétől, te­vékenységétől, s az imperializmus elleni harcuk méreteitől függ, hogy sikerül-e a világbékét fenn­tartaná Figyelembe kell vennünk, hogy a néptömegék befolyása a politi­kára még az imperialista orszá­gokban is megnövekedett Az em­beriség nagy sorskérdéseinék el­döntésében a néptömegek mindig nagy szerepet játszottak, de napja­inkban ugrásszerűen nőtt hatásuk a társadalmi élet minden terüle­tén. A tegnap még passzív, a po­litikától távol eső rétegek is élén­ken érdeklődnek a világ égető problémái iránt. Különösen a ha­ditechnika fejlődése — amely ko­rábban nem ismert tömegpusztító fegyverek előállításához vezetett — arra ösztönzi a néptömegeiket, hogy aktív harcot folytassanak a háború és annak értelmi szerzője, az imperializmus éllen. A tőkés­­országokban bizonyos pozitív po­litikai erjedés van kibontakozó­ban, amelynek az a lényege, hogy a dolgozók legöntudatosabb réte­gei egyre szervezettebben, harco­sabban és merészebben lépnek fel a háborúra törekvő mono­polista és militarista erők­kel szemben. Olaszország, Fran­ciaország s más államok né­peinek antiimperialista mozgal­mai reménytkeltőek és biztatóak. S ha kialakul a szocialista orszá­gok, a gazdaságilag elmaradott független államok és a nyugati fél­tekén élő népek harcos, antiimpe­rialista összefogása, a világbéke fenntartása biztosítva van. jl ár a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének biztosítására na­gyok a lehetőségeink, de vannak még a világon háborúakairnokok, akik az új világháború kirobban­­tásán fáradoznak. Mindenekelőtt a monopolburzsoázia, különösen az a része, amely közvetlen kap­csolatban van a hadiiparral. A fegyvereket gyártó cégek és vál­lalatok tulajdonosai, s a reakciós katonai kaszt törekszik a háború kirobbantására s akadályozza a békés viszonyok megszilárdulását. Ezeknek a köröknek létérdeke a fegyverkezés, a háború. Ezért mes­terségesen szítják a nemzetközi feszültséget, hogy alapot nyerje­nek a fegyverkezési hajsza foko­zására. Ők akadályozzák a ber­lini kérdés pozitív megoldását, a laoszi helyzet rendezését, beavat­koznak a kongói nép belügyeibe, veszélyeztetik a kubai szocialista forradalmat stb. Űjabb és újabb konfliktusokat robbantanak ki, s így próbálják az emberiséget a vi­lágháború felé sodorni. Mivel nagy gazdasági erejük mellett a politi­kai hatalmat, a tőkésállamok egész gépezetét a kezükben tart­kilóval, kukoricából hat mázsával, babból hét és fél mázsával taka­rítottak be többet holdanként, mint amennyit terveztek. Kender­ből 3,2 mázsával termeltek többet holdanként a tervezettnél, s ezzel az országos versenyben az első tíz közé kerültek. Munkaegységértéket is többet osztottak, mint amennyire előre számoltak, vagyis a tervezett 37,57 forinttal szemben 38,37 forintot. A jövedelemosztás nem ment a kö­zös vagyon gyarapításának rová­sára, hiszen egyetlenegy év alatt mintegy négymillió forinttal növe­kedett a tiszta vagyon értéke. A tei~rtiel<5sitövetkezet szorgalmas tagjai többek között egy 103 férő­helyes fiáztatót, 600 férőhelyes sertésszállást, 900 férőhelyes ba­romfiólat, 140 férőhelyes lóistállót, továbbá magtárt s egy nyolc sza­kaszos dohánypajtát építették. Oláh András v. b,-titkár, Kunágota ják, még képesek komolyan ve­szélyeztetni a világibékét. Ezért nagyfokú éberségre van szükség. Erősíteni kell a szocializ­mus és béke erőinek az összefogá­sét, le kell lepleznünk az imperia­lizmus minden próbálkozását. S amíg az általános és teljes lesze­relés jelszava meg nem valósul, a szocializmus olyan katonai, nuk­leáris túlsúlyát kell biztosítani, amely elveszi a kalandorok ked­vét a provokációk és összetűzések szervezésétől. jelenlegi helyzet elemzése alapján azt a következte­tést vonhatjuk le, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban a szocializ­mus és a kapitalizmus, a béke és a háború erőinek tartós, hosszú és szívós harcára kell számítanunk. A szocializmus külpolitikai vonala — amely a világibéke fenntartá­sára irányul — csak az imperia­lizmus háborús irányzatának a háttérbe szorulásával győzhet. S mivel a nemzetközi helyzet alaku­lásának az a fő iránya, hogy az imperializmus szerepe és befolyá­sa csökken, s kor mk uralKodó, meghatározó tényezőjévé a szocia­lizmus válik, minden reményünk megvan arra, hogy a különbö­ző társadalmi rendszerek békés együttélésének elve teljesen meg­szilárdul a nemzetközi kapcsola­tokban. Lipkovics Károly az MSZMP Pártfőiskola tanára foglalható: Megtanítani a munká­sokat szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. „Nehéz terület“ Az építőiparban azonban, aho­gyan ezt néhány értekezleten hal­lott tapasztalat is megerősíti, ne­hezen tör utat magának a szoci­alista munkaversenynek ez az új, immár egyre jobban terebélyesedő formája. — Az építőipar nehéz te­rület — mondják —, a brigádok összetétele állandóan változik, mert a munkások közül néhányat mindig más építkezésre kell elküL deni. Ilyenformán a kollektívák nem állandóak, kedvezőtlenek a lehetőségek ahhoz, hogy a szoci­alista címért versenyezzenek. Tagadhatatlan, van alapja ennek a magyarázatnak. De ez nem in­dokolja a lemondást erről az em­bert formáló mozgalomról. Meny­nyire nem, annak ellentmondanak az Építők Szakszervezete megyei bizottságának tapasztalatai is. Kiss elvtárs, a megyei titkár, ha a szo­cialista brigádmozgalom felől ér­deklődnek tőle, bizony összerán­colja a homlokát, önkritikusan el­ismeri, hogy még mindig gyenge, sokat kell még fáradozni azon, hogy betöltse hivatását, nemkülön­ben azon, hogy még jobban ki­bontakozzon. S ezt a megállapí­tást a tények és tapasztalatok is alátámasztják. Amilyen nagy, olyan kicsi A megye egyik legnagyobb vál­lalata az ÉM. Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Amilyen nagy, olyan kicsi a szocialista bri­gádmozgalomban elért eredmé­nye. A vasbetonszerelő Farkas­­brigád az egyedüli, amely eddig kiérdemelte a címet. Tavaly ezen a kollektíván kívül talán 3—4, ha részt vett a mozgalomban. Lehet-e akkor azon csodálkozni, hogy például a Békéscsabai Hűtő­háznál olyan kirívó a különbség a magyar és a csehszlovák mun­kások között? Aligha. A példakép megvan, s . akad még a megyében több is. Lehetne tapasztalatokat, módszereket me­ríteni. Nagyobb körültekintéssel, gondosabb szervezéssel az építő­iparban is ki lehetne alakítani a stabilabb brigádokat, amelyek eredményesen, saját maguk és vállalatuk hasznára kezdhetnék meg versenyüket a szocialista cím meghódításáért. Vajon olyan el­képzelhetetlen lehetetlenség-e, hogy az építkezéseken, különösen azokon, ahol több évig dolgoznak a munkások, ilyen közösségek kovácsolódjanak? Ehhez azonban le kellene tenni az objektív ne­hézségek hangoztatásáról, helyet­te ideje volna a visszahúzó erők­kel szembeszállni. Helytelen mindig csak az okot keresni, hogy azért vagy azért nem megy, nem bontakozik ki kellőképpen a szo­cialista brigádmozgalom. Haszno­sabb lenne, ha ehelyett azt ku­tatnák, hogyan lehetne segíteni, elgördíteni útjából az akadályo­kat vagy éppen az újtól viszoly­gó nézeteket megsemmisíteni, ele­jét venni a kényelmességnek. Senki sem vonja kétségbe, hogy ez szüntelen küzdelmet igényel. Az eredmények nem születnek önma. guktól, keményen meg kell értük dolgozni. Siralmas statisztika ' Nem sok sikerrel dicsekedhet a szocialista brigádmozgalomban a Békés megyei Téglagyári Egye­sülés sem, pedig ez a vállalat háromszor egymás után nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vö­rös Vándorzászlaját. Itt a lehető­ségek jóval kedvezőbbek, mint az építőipari vállalatoknál. A sta­tisztika mégis siralmas. Tavaly egyetlenegy kollektíva, az Oros­házi I-es számú Téglagyár kemen­cemunkásokból álló közössége határozta el, hogy benevez a szo­cialista brigádmozgalomba. A kez­deti tűz azonban hamar lelohadt. A címet nem nyerte el, s mint Árendás elvtárs, az egyesület terv. osztályának vezetője elmondta* ez a brigád abbahagyta a ver­senyt. A Gyulai Téglagyárban és a Mezőberényi n-es számú Tégla» gyárban tavaly volt ugyan kezde­ményezés, de ez nem jutott tovább a kezdeti próbálkozásoknál. Az egyesülésnél okultak a ta­valyi tapasztalatokból. Elhatároz­ták, hogy az idén telepenként leg­alább egy szocialista címért ver­senyző kollektívát szerveznek* hogy a mozgalom végre-valahára itt is gyökeret eresszen. Ne sablonosán Sok tapasztalatot gyűjtött ősz­­sze a szakszervezet megyei bi­zottsága. Véleménye szerint a Bé­késcsabai Téglagyárban, bár tö­megeket vonzó a szocialista bri­gádmozgalom, mégsem olyan, hogy elégedettek lehetnek vele. Ennek okát abban látjuk, hogy a közös­ségek nem saját maguk alakítják ki a terv és a feladatok ismere­tében a maguk munkaprogramját, vállalásaikat, hanem megszabják nekik. így ezek a kollektívák* amelyek beneveztek a szocialista brigádmozgalomba, természetesen nem érzik úgy sajátjuknak a ver­­senyvállalásokat, mintha azt az adottságok alapján maguk dolgoz­ták volna ki. Ez a gyakorlat akarva-akaratlamul háttérbe szo­rítja az alulról jövő kezdeménye­zéseket. Ezért is határozta el a megyei bizottság, és idei munka­tervét is úgy állította össze, hogy az elsőrendű feladat a szocialista munkaverseny és brigádmozga­lom tovább fejlesztése, hibáinak lenyesegetése. Olyan terv ez, amelynek ha kő. vetkezefesen eleget tesznek az építő- és építőipari vállalatoknál, akkor nemcsak termelési ered­ményekben, de öntudatban is gyarapodnak a munkások. Szük­ség van erre. Ezt a magyar és csehszlovák munkások összeha­sonlítása is csak megerősíti. Most már a tetteken a sor. P. P. Növeli termelését a Gyulai Tejporgyár A Gyulai Tejporgyár mintegy 20 millió liter tejet dolgozott fel az elmúlt évben. Ez évben több százezer forintot fordítanak új gé­pek beállítására, s kisebb építke­zésekre, amelyek segítségévéi mintegy 15—20 százalékkal tud­ják növelni a termelésüket. Idei terveik közt szerepel két, egyenként ötezer literes pasztőrö­ző gép, két egyenként százezer fo­rint értékű kompresszor, a két tíz­ezer literes tartály beszerzése, A régi, fémből készült tejhűtőt üveg. csövekkel cserélik ki, amelyek nemcsak hasznosabbak, de higié­­nikusabbak is lesznek. Szépítik a gyár belsejét is. Még az év első fe­lében hozzákezdenek a tatarozás­hoz. Mindezek és az a tény, hogy nemrégen — a dolgozók megelé­gedésére — rendezték a „munka­­viszonyokat”, méginkább fokozni fogja a termelékenység növekedé­sét, (S-i)

Next

/
Thumbnails
Contents