Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-10 / 34. szám
2 M ÉP ÚJ S AG 1962. február 10., szombat Idős és fiatal párttagok a Békéscsabai Pamutszövőben Tiltakozások a tervezett amerikai—angol atomkísórletek ellen Ä Pamutszövaipari Vállalat békéscsabai telephelyének csaknem hetven tagú pártszervezetében jól együttműködnek a fiatal és az idősebb generációhoz tartozó kommunisták — kiegészíti egymást a három nemzedék. Az öreg Szabó bácsi, aki egy időben az üzem párttitkára volt, s aki a többi idősebb szakival együtt tevékenyen részt vett a múltban az emberibb körülményekért, a magasabb bérért folyó harcban, sok mozgalmi tapasztalatot ad át a fiataloknak, s szavaiból a békéscsabai textilmunkások első világháború utáni története elevenedik meg. Példájuk ösztönözte ifj. Fekete Jánost is az ellenforradalom után, hogy kérje a pártba való felvételét. 1956-ban Szentesen teljesített katonai szolgálatot, mint sorköteles fiatal. Az ellenforradalmi vihar ott is csak a sokat próbált kommunistákat találta a vártán, s ifjú Fekete a párttal tartott, fegyverrel védte a reá bízott katonai objektumot. Leszerelése után azonnal kérte tagjelölt-felvételét s hat hónap múlva az üzemi pártszervezet rendes tagjai sorába vette fel őt, s nem sokkal később munkásőr lett. Édesapja szintén régi pamutszövői dolgozó, s 1945 óta párttag. Otthon is — míg meg nem nősült a fiú — jórészt az üzemi problémák és politikai kérdések töltötték ki a beszélgetések tartalmát. A családi környezet jó hatása, valamint ifj. Fekete tehetsége, szorgalma hamarosan azt eredményezte, hogy az üzemvezetőség kezdett felfigyelni rá. S amikor műszakjában kádergondok adódtak, a pártszervezet javaslatára az igazgatóság őt bízta meg a művezetői tisztséggel. Az üzemvezetőség jól választott és mivel további tervei voltak ifj. Feketével, beszéltek vele, hogy jelentkezzék a textilipari technikum esti tagozatára. — Művezető vagy, tanulnod kell... — mondta Pribojszki Mátyás igazgató. A fejlődés azonban még egy ember esetében sem mindig egyenes ívű. Vannak buktatók, különböző természetű nehézségek, amelyeket csak nagy erőfeszítéssel tudunk átugrani. Nem firtatjuk, hogy ifj. Fekete Jánosnak abban a helyzetében mi lehetett a döntőbb ok: a lakásproblémája, amire hivatkozott vagy egyszerűen a továbbtanulástól való húzódozás, de tény, hogy akkor hiába beszéltek vele az elvtársak, nem vállalkozott a technikumra Mivel van egy olyan rendelet,! hogy a fiatal középkáderek nem] maradhatnak beosztásukban a megfelelő szakmai képzettség megszerzése nélkül, ifj. Fekete Jánost kénytelen volt művezetői beosztásából leváltani az üzemvezetőség. Ám az idősebb szaktársak nem hagyták magára Feketét. Vandlik elvtárs, a párttitkár, Lapusnyik elvtársnő, a személyzetis, Martincsek Pál főművezető és Szabó elvtárs is, nem beszélve az idős Feketéről, „kezelésbe” vették a tehetséges fiatalembert: — Nézd fiam, mi nemsokára kidőlünk a sorból... Rátok, fiatalokra hárul itt minden... Nekünk a múltban nem volt módunkban tanulni, tudod, milyen volt régen a textilmunkások helyzete. Most meg kellene ragadnod a lehetőséget... — Fekete elvtárs, az élet állandóan fejlődik, a mi üzemünk is... A régi szakképzettség ma már nem elegendő ahhoz, hogy jó irányítója legyen munkájának az ember. Tanulni kell... — mondta Lapusnyik elvtársnő... Amíg kiforr a bor, addig jó idő eltelik. Ifj. Feketében e szavak nyomán érlelődött meg a tudat: „Tanulni kell!” Bár szükséges megjegyezni — leváltása után is helyt állt a munkában, mégis úgy érezte, hogy az elvtársak tanácsára hallgatva többet tudna tenni az üzemért Ősszel beiratkozott a technikumba. Ha nem törődtek volna vele az idősebb elvtársak, sőt mellőzték volna, mint olyan embert, aki nem érti meg az idők szavát, ifj. Fekete talán még ma is töprenghetne: miért is nem jelentkezett először iskolára. Dehát megtehették volna ezt azok az idős párttagok, akik még nem hivatalosan is minden tettükben a jóért, az előrehaladásért törnek lándzsát? Sokszor sajnos átmenetileg a szubjektivitás irányít egy ilyen eset után egyes elvtársakat: „Senkinek sem kötelező a disznótor” — mondják. „Ha nem akar valaki előre haladni, hát maradjon meg magának.” A türelmes, meggyőző munka azonban mindig meghozza az eredményét, mint ifj. Fekete esetében is, aki ma már újra segédművezető, s ebből haszna származik az egész üzemnek. Műszakjában kísérleti újítást vezettek be, jelentősen növelték a gépek íordulatszámát. Az 56 gépes parti mintegy 26 gépje a korábbi 170— 180 helyett ma már 204—206 fordulatot tesz meg, s máris nagyobb teljesítményt érnek el ennek a partinak a dolgozói, mint azé a műszaké, amelyikben 60 gép működik a régi fordulatszámmal. A tervet átlagosan 110—115 százalékra teljesítik. A modern tömegpusztító fegyverek felfedezésével egy harmadik világháború beláthatatlan következményekkel járna. Elpusztulna az évszázadok hosszú során kialakult civilizáció jelentékeny része. Az atom- és hidrogénbomba bevetése egész városokat, iparvidékeket, sőt országokat tenne a földdel egyenlővé. S ami ennél is fájdalmasabb, a nukleáris háború az emberek százmillióit pusztítaná el. E veszélyt felismerve a komm, nista és munkáspártok, a szocialista tábor országai — ugyanúgy, mint a múltban — jelenleg is a háború elhárítására törekednek. Igaz, a világon még sok megoldatlan probléma van, amelyek ha élmérgesednek, háborús góccá válhatnak. De manapság már megvan a lehetősége annak, hogy ezeket a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. Nincs a szocialista és tőkésországok között egyetlen olyan probléma sem, amelynek a rendezéséhez Ifj. Fekete elgondolása alapján új vetőfejet készítettek, melynek jelentősége még kiszámíthatatlan. A régi bőr pickerek (vetőfejek), anyagát ugyanis külföldről hozzák be, s emiatt hónap végén mindig hiány van belőlük. Általában 5 millió vetés után „berágód, nak”, használhatatlanokká válnak ezek a pickerek. Ifj. Fekete textilbakelitből készített velőfejeket, melyek két gépen már a kilencedik millió vetéshez közelednek, s még semmi bajuk sincs. Tartósságuk előreláthatóan a bőrből készült pickerek több mint kétszerese lesz, s mivel könnyebbek és nem tapadósak — nem kell olaj a működtetésükhöz (tehát nem szennyezik az árut sem), növelik a gép fordulatszámát, s nem szakítják úgy a szíjakat sem. Nem kell nagy képzelőerővel bírni ahhoz, hogy ifj. Fekete ilyen irányú helytállásához is sokat adtak az üzem régi pártmunkásai. háborúra lenne szükség. Nincs egyetlen vitatott kérdés sem, amelyet ne lehetne békés tárgyalások útján megoldani. p^nnek elsősorban az az oka, hogy a szocializmus világméretekben fölénybe került az imperializmussal szemben, s egyre inkább a nemzetközi élet fő tényezőjévé válik. A szocializmus erejének, hatalmának és befolyásának növekedése pedig egyet jelent a béke erőinek a gyarapodásával. Ma már a szocialista országok gyakorolják a legnagyobb hatást a nemzetközi életre, s ezért érthető, hogy a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására egyre nagyobb lehetőség nyílik. A szocialista országokban nem léteznek háborúban érdekelt osztályok és társadalmi rétegek. Nincsenek hódító szándékaik, nem tartanak igényt idegen területekre. Legfőbb feladatuk: a szocializmus, a kommunizmus építése. Ép. pen ezért minden szocialista ország, amely szilárdan a marxizmus—leninizmus talaján áll, a bé-London (MTI) Csütörtökön este ezer főnyi fáklyásmenet vonult végig London utcáin, s tüntetett az Egyesült Államok és Anglia tervezett atomkísérletei ellen. A tüntetők az amerikai nagykövetség elé vonultak és ott Collins kanonok, a nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom vezetője, Kennedy amekés egymás mellett élés elvének gyakorlati realizálására törekszik. De ez nem zárja ki, sőt feltételezi az imperialista és szocialista államok közötti osztályharcot Ez az együttélés az osztályharc sajátos megnyilvánulási formája világméretekben. Ez a harc politikai, ideológiai és gazdasági téren folyik. A jelenlegi helyzetre az a jellemző, hogy a gazdasági harc szerepe rendkívül megnövekedett. A két rendszer között folyó gazdasági harcnak világtörténelmi jelentősége van. E verseny során a világ dolgozói feleletet kapnak arra a kérdésre, hogy melyik rendszer kerül fölénybe az emberi tevékenység legfontosabb szférájában, az anyagi termelésben, melyik tudja jobban kielégíteni a dolgozó milliók anyagi és szellemi szükségleteit. A két rendszer gazdasági versenyének kimenetelére döntő hatással lesz a kommunizmus alapjainak lerakása a Szovjetunióban. S az csak természetes, hogy a kommunizmus építésének a sikerei a Szovjetunióban, az egész szocialista tábor gazdasági túlsúlyának kialakulása az imperializmussal szemben, messzemenő hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére. A szocializmus gazdasági győzelmei szilárdítják a békés viszonyokat a nemzetközi küzdőtéren, növelik a riltai elnökhöz címzett levr.let adót* át a nagykövetség tisztviselőjének. A levél felszólítja az elnököt, mondjon le a nukleáris robbantásokról. A tüntetők hasonló tártaiméi levelet juttattak el Macmillan angol miniszterelnökhöz és a parlament több tagjához is. békés egymás mellett élés realitását. Bár a béke fenntartásának legkövetkezetesebb hívei a szocialista országok, a kommunista pártok, de ezek az erők nincsenek egyedül a békéért folyó harcban. Számos ország, politikai párt vagy irányzat, melyeknek idegen a kommunizmus eszméje, amelyek talán nem szimpatizálnak a szocializmussal, de a világbéke fenntartása alapvető érdekük. A békéért szállnak síkra többségükben a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult országok is. Bár ezek az államok gazdaságú lag még gyengén fejlettek, de nagy erkölcsi és politikai erőt képviselnek, s növekvő nemzetközi tekintélyük alapján a világbéke fenntartásának már ma is aktív tényezői. Ezek az országok már nem „politikai fehér foltok” a térképen, nem az imperializmus támaszai. Éppen ezért megvan annak a lehetősége, hogy a szocialista államok összefogjanak a sem. leges, független országokkal a béke megőrzéséért, az imperializmus éllen. A békés nemzetközi kapcsolatok kialakításáért vívott harcban nagy szerep hárul a tőkésállamok dolgozóira is. Az USA, Anglia, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság s a többi tőkésállam dolgozói közvetlen nyomást gyakorolhatnak saját kor-Varga Dezső Külföldi események — képekben Decazevilleban az apácák is szolidárisak a bányászokkal. A képen: a Decazeville-i bányászok mellett tüntetők tömegében ott láthatók az apácák is. MTI Külföldi Képszolgálat Ecuadorban élő indiánok tüntetése Quitöban. Cotopaxi térségéből Quitoba, az ország fővárosába érkezett indiánok gyülekeznek az utcán, hogy részt vegyenek az agrárreformot követelő tüntetésen. Mintegy 20 ezer nő és férfi érkezett e célból Quitoba. MTI KüQíölciá Képszolgálat* KONZULTÁCIÓ II két rendszer békés egymás mellett élésének lehetősége
