Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
1 19ií2. február 4,, vasárnap MÉPÜJSÁG 3 Merre billen a mérleg? Népgazdaságunk ötéves terve Több ».rut termelnek-e sző. | vetkezeteinkben, mint a hajdani egyéni gazdaságokban? — így esett a .kérdés a minap az egyik orosházi tsz-ben. A gazdák számolgatták, néhány évvel ezelőtt, ki-ki a maga portájáról, hat-nyolc holdjáról mennyi baromfit, sertést, tejet értékesített, s mennyit ad jelenleg a szövetkezet. A mérleg a vitatkozó néhány paraszt esetében a kisüzemi termelés felé billent De ha a mérleg nyelvét jobban vizsgáljuk, láthatjuk, hogy szövetkezeteinkben igen sokat javult a gazdálkodás színvonala. Egyes növényekből, mint a kalászosok is; az egyéni gazdaság termésátlagánál már a szövetkezetalakítás utáni első évben is magasabb hozamot értek el a korábbinál. De ha néhány speciális növényt teszünk vizsgálat tárgyává, megállapíthatjuk, hogy cukorrépából, cirokból, kenderből, napraforgóból, lucernából, ricinusból az átlagtermések elérték, sőt lényegesen túlnőtték a magángazdaságok több évtizedes átlagát. Kukoricából ugyanezt mondhatjuk azzal a különbséggel, hogy a termésnövekedés a háztáji földeken csaknem kétszer olyan ütemű volt, mint a szövetkezet nagytábláin. De az előrehaladás a tsz födjein is számottevő. Az állatállomány* fejlődése a növénytermesztés üteménél lényegesen erősebb volt. Nem is egy tsz-ben a takarmánybázis megteremtését megelőzte az állattartás kifejlődése.. Több szövetkezetben bizonyos fordított helyzet ■alakult ki. Képletesen szólva, a szövetkezeti gazdaságok egynémelyike olyan épülő ház képét mutatta, ahol először a tetőszerkezetet készítették el. Helytelen volt H gazdálkodás ilyen szervezésének elterjedése, mert a takannányalap-nélküli állattenyésztő, vagy állattartó szövetkezet gondja csőstül seakadt a társadalom nyakára, mert a meglévő állatállomány fenntartására évről évre a külföldi piacok takarmányára voltunk utalva s ez jelentős valutát vont el olyan importcikkek behozatalától, amelyekre a társadalomnak egyébként is szüksége lett volna. igen fontos feladatként jelöli meg termelőszövetkezeteinkben a takarmánytermesztés kifejlesztését, a szövetkezeti gazdaságok szilárd takarmánybázisának megteremtését. Ez a teendő a mi megyénkben fokozottan fennáll, hiszen a népgazdaság élelmdszerbázisának biztosításához kenyérgabonából, sertéshúsból, baromfiból és tojásból a mi szövetkezeteinkből sokat várnak. Talán elegendő felemlíteni, hogy év végére a szövetkezeti kocaállomány meghaladja a 25 ezret, a tszekben pedig a múlt évi összes létszámot — a 132 ezret — csaknem százezerrel növelik. A törzsbaromfi tartása is nő, de a pecsenyecsibe-nevelés üteme sem lassul, sőt fokozódik. Joggal vetődik fel a kérdés, elbirja-e e nagyarányú fejlődést a meglévő takarmánybázis? Amikor párt- és társadalmi, szerveink a szövetkezetek gazdasági fejlődéséről beszélnek, s akár az eredmények népszerűsítésén, vagy a fogyatékosságok megszüntetésén fáradoznak, a szövetkezeti gazdák anyagi jólétének továbbfolkozósát, a szövetkezeti demokrácia szilárdulását szeretnék elérni. Ez a segítségadás fő célja. A tanács elfogadása vagy elvetése a szövetkezetre tartozik. Ha azonban a tanács a közös erősödését, a szövetkezeti gazdák jólétének tovább-javulását célozza, akkor a szövetkezeti emberek többsége kap az alkalmon és a jót a tsz javára fordítja. Most a párt azt javasolja a szövetkezeteknek, hogy a kenyérgabona termésátlagának növelése mellett gondos munkával szilárd takarmánybázist teremtsenek. Ez a feladat is álljon munkájuk középpontjában. A cél elérésére szövetkezetenként határozzák meg az eszközöket és azokat jól megválasztva alkalmazásukat már most, a tavaszi munkák elkezdése előtt beszéljék meg az emberekkel. A szövetkezeti árutermelés növelésére több lehetőség van. Ezek közül igen fontos a munka sokoldalú szervezése, a gazdák minőségi munkája, a termelés anyagi érdekeltségénék növelése, a szövetkezeti demokrácia és fegyelem szigorú betartása. Ezeket a gondolatokat bontogathatnánk oly módon is, hogy közös gazdaságainkban a termelés lehetőségeinek kihasználására' a korábbinál nagyobb figyelmet, fordítsanak. Ezt a nagyobb figyelmet a minőségi munkára való ösztönzéssel, a területegységre jutó növénytőszám növelésével fokozzák. Igen jó példának hozhatnánk fel a háztáji és a tsz-ki koricatermés közötti különbséget. Miéi~t nem terem egyes szövetkezetekben olyan gazdagon a közös kukorica, mint a háztáji? Hiszen ugyanaz a gép, traktoros szántja, veti a területet a háztájiban is és a közösben is, sőt a gépi kapálást is ugyanaz a traktoros végzi. Mégis milyen eltérő a terméskülönbség. Pedig, a közös kukorica gondos bemüvelése révén a szövetkezet takarmánybázisát már az idén is 25—30 százalékkal tudnák erősíteni. A* elterjedő új közszellemet, az enyém helyett a miénk gondolatának erősítését is fokozottabban kellene a szövetkezetek, ben népszerűsítehi. A szövetkezeti gazdálkodás szilárd tolására, a terméshozamok növelésére még számottevően hat a néhány évvel ezelőtt dívó „enyém” közszellem. A miénk megértetését és megértését a megszokottság még gátolja, de ennék a megszokottságnak már nincs akkora talaj a lába alatt, mint egy-két évvel ezelőtt volt Vannak szövetkezetek Békéscsabán, Csorváson, de a megye bármelyik pontján, ahol az új közszellem, a miénk gondolata már előretört Ezeken a helyeken az erpberek fő jövedelmi forrása a közös .lett. Az ilyen helyeken már kezd elmosódni a háztáji és a közös kukorica termése közötti éles kölönbsóg is, s az emberek törekednek ugyan jelentős háztáji gazdaságra, de jövedelmüket fő munkahelyüktől, a szövetkezettől várják és kapják. A fejlődés ilyen irányban hat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdáknak nem szükséges háztáji gazdaságot vezetni. Erről szó sincs. Pusztán a szövetkezet árutermelésének lehetőségeit a tszben is a közös, az emberek javára oly módon kellene kihasználni, ahogyan több helyen kicsinyben, a háztáji gazdaságodban tették vagy teszik. Dupsi. Károly Európa-rádió adásaiba. Budapesten nekem ez' a feladatom. Járj nyitott) szemmel te is. Adok egy jó tippet. Tanulmányozd például az újságokat. Ezek közleményeit ki lehet forgatni, jó kis eseményeket lehet belőlük csinálni. A SZER-nél Bálint gazda külön megfizeti, ha anyagot küldesz a hétvégi összefoglalóba a termelőszövetkezetekről és a magyar parasztság gazdasági hanyatlásáról. Bell ezredes is megkért, hogy ne feledkezzünk meg róla. Érd ősinkön vedd meg majd a helyi lapokat, készíts a cikkekhez széljegyzeteket, s add át nekem. Fontos, hogy mindennek az ellenkezőjét bizonyítsad és szidjad a Kádárkormányt, mint a bokrot... akkor fizetnek. Ezen is megkereshetsz néhány ezer dollárt. Rose ezután kinyitotta az egyik bőröndöt. — A felszerelésedet ón vásároltam meg. Lássuk, eszembe jutott-e minden? Van itt egy utazó számára elegendő fehérnemű, tisztálkodó-szerek, két-három könyv. Tűt és cérnát is vettem, a többit, amire szükséged van, megvásárolod magad. Egyelőre itt van ötezer forint készpénzben, s egy csekkkönyv húszezerről, amelyet beválthatsz a bankban. Most pedig beszéljünk a legfontosabbról. Az erdősidd kohászati művekben hamarosan leáll a nagyjavításra a nagykohó. Két-három hétig tart ez a munka. Azalatt jól körűi kéit nézned, mindent alaposan kidolgozni, hogy amikor ismét vasat akarnak benne olvasztani, ez a „vöröskeresztes csomag”— Rose a ruhásszekrényhez lépett, és másfél kilónyi súlyú, közebes téglanagyságú pokolgépet vett elő — a levegőbe röpítse az egészet!... — Ez a „Patkány-akció?” — Ügy van. Találó fedőneve van, Mr. Rogger gondolata volt A patkány megfúrja a falat... s összedől tőle a nagykohó... — Tetszik? — Nem. Már úgy beleéltem magam, tökéletesen kidolgoztam, hogyan szerezzem meg a repülőtér adatait!... — Hagyd azt másnak. Ez a feladat, bonyolultabb, és mégis egy-* szerűbb. Nyugodtan sörözhetsz* mindvégig az erdősláki szállóban, J akár a közelébe se menj, amikori robban.' Akad arra jó pénzért em-j bér... Mit gondolsz, csak neked* kell a pénz? Mire való ez a csekk-J könyv? Egy a fő, hogy óvatos le-J gyél és mindent megfigyelj. Ez le-* gyen a jelszód: „nyitott szem, csu-í kott száj.” T (Folytatjuk) ♦ Befejeződött a nyúl- és fácánvadászat Megyénk vadásztársaságai befejezték a nyúl és a fácán vadászatát. Az idény elkezdése óta mintegy 69 ézer nyalat lőttek. A fácánvadászat is jó eredménnyel járt: az eddig beérkezett adatok arról tanúskodtak, hogy 50 ezer fácánkakast kerítettek puskacsöre. A vadászati idény befejeztével vadászaink hozzáláttak az élővad befogásához. Nyálból eddig « háromezret fogtak be. Az élővad-be fogást nyálból és fácánból tovább folytatják. Nyálból még ezret, fácánból pedig összesen 12 200 darabot fognak be és juttatnak el az ország vadban szegényebb vidékeire. «mifiiri Újabb növényvédő tanfolyam kezdődik A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a megyei Növényvédő Állomás kezdeményezésére januárban háromhetes növényvédelmi tanfolyamot rendeztek Tarhoson, termelőszövetkezeti tagok és a Növényvédő Állomás dolgozói részére. A vizsgára január 27-én került sor. Valamennyi résztvevő eredményes vizsgát tett. Közülük 17-en a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum tanáraiból, a Növényvédő Állomás szakembereiből és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának képviselőjéből alakult szakmunkás-vizsgáztató bizottság előtt is . megállták helyüket, s így a növényvédelem szakmunkásaivá váltak. Hétfőn, február 5-én Tarhoson újabb növényvédelmi tanfolyam kezdődik. Ezen szintén huszonöt termelőszövetkezeti tag vesz részt. Hárommillió forint bevételt szeretnénk a kertészetből Beszélgetés a kondorosi Dolgozók Tsz főkertészével A kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezet kertészetében már messzire zöldell a szépen gondozott palánta. Szorgos kezű lányok és asszonyok tevékenykednek a mindenre érzékeny, új növények körül. Rajki József főkertésszel az elmúlt évi eredményekről és a tervekről beszélgetünk: — Az elmúlt évben a tiszta bevétel a kertészetből meghaladta az egymillió forintot — magyarázza. — Főleg a korai hajtatásos zöldség termesztésére törekszünk, mert az a legjövedelmezőbb. A gyepkockával tűzdelt korai paprika például holdanként negyvennégyezer forint bevételt adott, a később kiültetett palánták pedig csak huszonnyolc és fél ezer forintot. Azt hiszem, a plusz bevételért érdemes korábban munkához látnunk. Nagyon szép volt, és jól jövedelmezett a korai káposztánk is. Holdanként 220 mázsát „szüreteltünk” róla, amiért 24 600 forintot kaptunk. Egyébként a korai káposztánk aranyérmet nyert az erfurti nemzetközi kiállításon. — Űj és egyben nagyon hálás növényünk volt a madárcsucsor, a hormonhatású gyógyszerek alapanyaga. Kétszer arattunk terméséből, s hétezer forint volt az átlagos bevétel. Ez azért érdekes, mert igen kevés munkát ad. Tavaly harminc holdon termesztettünk, ez évben hatvanra emeltük ezt a területet. Egyébként az egész kertészet területét növeltük, csupán öntözéssel 120 holdon termesztünk zöldségfélét, az összkertészet pedig 245 hold lesz. Elmondta a főkertész azt is — •kit egyébként nyugodtan nevezhetnénk a zöldségtermesztés mesterének —, hogy ez évben teljesen gépesítik a kertészetet. Így sokkal olcsóbb és gyorsabb lesz a munka, s az összbevételből jóval több marad a közös kasszában. — Ha megindulnak a gépek, akkor lesz szép látvány a mi kertészetünk — mesél tovább. — Gépek ültetik a rengeteg palántát, saját gépeink készítik a tápanyagban gazdag talajból a tápkockákat, amelynek segítségével korán kiültethetjük a megerősödött káposztapalántákat. Így legalább két héttel hamarabb szállíthatunk hazai és külföldi piacokra, mint más években. Éspedig anyagilag nagy eredmény lesz. A növényápolás is könnyebb lesz a kertészetben, mert az ügyes kis német gépek kétszer-háromszor képesek gyomtalanítani a növekvő zöldségeket. A szállítást is gépesítjük: futószalagszerűen gép hordja ki a tábla szélére a sok árut, amit azelőtt kézi kosarakban hordtak ki a lányok és az asszonyok. Így a kertészet dolgozói egy időben többféle zöldség betakarítására ráérnek, gondosabb lehet a válogatás, a csomagolás. Megtudtuk azt is, hogy a kondorosi Dolgozók Tsz kertészetéből ez évben hárommillió forint értékű árut szeretnének külföldön és hazánk különböző városaiban eladni. A szám óriásinak tűnik, de amint látjuk a kertészeti brigád hallatlan szorgalmát, a szépen gondozott hollandi-ágyakat, a zöldellő palántákat, egy pillanatra sem kételkedünk abban, hogy tervüket Valóra váltják. Ary Róza Az Orosházi Üveggyár szakmunkás-szükségletének biztosítására fejmérést végez li-ásban jelentkezzenek a járás területén lakó és 1963/64 évben az üveggyárban dolgozni szándékozó lakatos, samott-kőműves, kemence-kőműves, esztergályos, gyalus, marós, köszörűs, vésős, fúrós, sajtológépkezelő, fűrészes, villanyhegesztő, autogénhegesztő, formavésnök, villanyszerelő, szerelőlakatos, műszerész, Dieselvontató kezelő, markolódarus SZAKMUNKÁSOK 1962. FEBRUÁR 20-1G AZ OROSHÁZI OVEGGI AR PF. 90. CÍMEN. ' 13308
