Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-27 / 48. szám
1964. február 27., kedd MÉPÚJSAe 3 Állványokon szárított szénából 500 millió liter tej többlet Az emberi és az állati szervezet egyik építőanyaga a fehérje. Fehérjeszüksógletét az ember különféle tápanyagokból elégíti ki, részben növényi, részben állati eredetű fehérjéből. Az állatok: szarvasmarha, sertés, baromfi stb. rendelkeznek azzal a sajátossággal, mely szerint a takarmánynövények fehérjéjét állati fehérjévé tudják átalakítani, s azt már az emberi szervezet húsban, tejben, tojásban stb. hasznosítani tudja. Általános szabály, hogy a takarmányozásban az emészthető fehérje és a keményítő-érték arányának összhangban kell lennie egymással. Ha az állatok takarmányozásukkal nem jutnak elegendő emészthető fehérjéhez, fejlődésük lelassul, megáll, termelőképességük lecsökken. Ha például a baromfinak, süldőnek egyoldalúan csak keményítőt tartalmazó abrakot adunk, azok — fehérjehiány miatt — idő előtt élzsírosodnak. Márpedig a fogyasztók egyre inkább a kevésbé zsíros húst kedvelik. A tehenek tejhozama sem növekszik, ha a takarmányban azok nem jutnak elegendő fehérjéhez. A tyúkok is kevesebbet tojnak a kukorica egyoldalú etetésétől. Ügy kell tehát takarmányoznunk, hogy fokozódjék állataink termelőképessége, minél több hús, tej, tojás származzon belőle. A második ötév® terv végére 1960-hoz képest a fejenkénti húsfogyasztást, tejfogyasztást, tojásfogyasztást csak úgy tudjuk növelni, ha a takarmányozásban a fehérjealapot is megteremtjük. Ennek egyik legfontosabb útja-módja a fehérjében gazdag pillangós takarmányfélék veszteségmentes betakarítása. Helytelen, betakarítás folytán a lucernában, a vörösheróben, a réti füvekben megteremtett emészthető fehérjének eddig csupán fele, harmada, a knrotinnuk pedig tizede sem került a kazlakba. Ezek a nagy tápanyag-veszteségek a szárítás közben levélpergésből, esős idő esetén pedig a renden, petrencében lévő takarmányok kilúgozódásából származnak. A drága, szinte aranyat érő széna gyakran — Kimehetünk ide, a szálló előtti parkba. — Nagyon otthonosan mozgok — Miért ne! A kutya sem törődik velem... Rose elégedett volt. Horváth tartott tőle, hogy kifogást talál, de ehelyett dicséretet kapott. — Amint végrehajtottad az akciót, nyomban utazz fel Pestre. Két-három nappal előbb jelentkezz ki a szállodából, elég meleg az idő, töltsd az éjszakát a szabadban, vagy ahol tudod... Elza felől nem kérdezett. Rose maga hozta elő: — Sejtem, hogy Bécsben van. A rádióból hallottam, hogy nemzetközi konferenciát tart a Vöröskereszt: a magyar kérdést dolgozzák ki az ENSZ ötösbizottsága elé. Ha visszamegyek, találkozom vele..; Rose az órájára nézett. — Mennem kell. Félóra múlva indul a vonatom. A SZER részére kevés anyagot adtál, de ez is több a semminél. Most pedig tőlem kapsz valamit. Retiküljébe nyúlt, s gyufaszál vastagságú, másfél centiméter hosszú üvegfiolát adott át Horváthnak. — Üj abban kimegy divatból, de nem árt, ha van nálad. A rendeltetését ismered..; a szalma minőségét, értékét sem éri eL Á régi módon, renden történő szárítással a pillangós szénafélék átlagos fehérjetartalma 6—8 százalék között mozög. Ágason történő szárítással az emészthető fehérjetartalmát 9—12 százalékra növelhetjük, karotintartalimát pépig megtízszerezhetjük. A szénafélék fehérjetartalmának e nagyszerű növelése állattenyésztésünknek hatalmas tartaléka. Ha gondosabb szárítással országosan csak egy százalékkal növelnénk a szénafélék fehérjetartalmát, az így nyert fehérjetöbblet 55 000 darab, 3200 liter tejet adó tehén egész évi fehérj eszük ségletét fedezhetné, vagy pedig 250 000 mázsa sertéshús előállításéhoz nyújtana elegendő fehérjealapot. Az állványos szénaszárítási módszer alkalmazásával 290 000— 300 000 mázsával több emészthető fehérjét takaríthatnánk be, s ez a fehérjetöbblet legalább 500 millió literrel több tej előállítását tenné lehetővé. Tehát ennyivel több tej, illetve tejtermék juthatna a fogyasztókhoz. Ám ez nemcsak a fogyasztók érdeke, hanem a termelőké is, hiszen ennek megfelelően javulna a gazdálkodás hozama, a jövedelmezőség is. Pénzben kifejezve, az állványos szárítással nyerhető fehér jetöbbletből eredő hozam értéke felülmúlja az 1 milliárd forintot. A különféle állványos szárítások közül legjobban bevált a Bolyi Állami Gazdaság módszere, amelyet az állami gazdaságok tavaly már országszerte teljes sikerrel és gazdaságosan alkalmaztak. Egy hold lucerna, vöröshere termésének megszárításához 6—8 darab háromlábú állványra van szükség. A szárító-állványokat a termelőszövetkezetek házilag is elkészíthetik. Hivatalos inté2kedés történt atekintefcben, hogy saját faanyaggal nem rendelkező termelőszövetkezetek az erdőgazdaságokban előre elkészített szénaszárító állványokat szerezhessenek be. Egy-egy ilyen szárítóállvány ára darabonként 50—55 forint. Az állványos szénaszárítási módszer alkalmazásának egyik legfontosabb követelménye az, hogy a levágott lucernát csak addig tartsuk renden, illetve petrencében, amíg a takarmány 40—50 százalék nedvességtartalmúra fonnyad, s utána azt szérűre hordva, az állványokra rakjuk. Az ismertetett előnyökre való tekintettel javasolja a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az ország valamennyi szövetkezetében — az állami gazdaságokhoz hasonlóan — ez év folyamán térjenek át a lucernát vöröshere szárításának erre a fejlettebb módszerére. Az igaz, hogy az állványos szárításnál még korszerűbb a Vámos-féle hideg levegős, valalamint a forró és meleg levegős szárítási mód. Az utóbbiakhoz azonban még nincs elegendő gépünk, felszerelésünk. Az állványos szárításhoz viszont másod-, harmadrangú faanyagot, rúdfát használhatunk, s lényegesebb beruházásra nincs szükség. Fehér Gyula Egymillió 818 ezer naposbaromfi a Békéscsabai Keltetőállomás ez évi tervében (Tudósítónktól) Odakint tombolt a vihar, február 14-ét mutatott a naptár, a keltetőben a gépek egyhangú zúgásába kiskacsák és kiscsirkék csipogása vegyült. Több mint húszezer kiscsirkét a kora reggeli órákban már kivittek a termelőszövetkezetekbe, de ezer kiskacsa még ott maradt másnapra is, mert a járhatatlan utak miatt a Biharugrai Halgazdaságból nem tudtak érte jönni. A keltetőállomás telj® kapacitással dolgozik. Amíg tavaly csak március 4-én raktak be először kacsatojást a gépekbe, most már február 14-én kikeltek az első kiska®ák. A tyúktojás-keltetés november óta tart. A keltetőállomás ebben az évben 28 géppel egymillió 568 ezer csibét keltet ki. A tyúk- és kacsatojásokon kívül liba-, pulyka- és gyöngyöstojásokat is keltetnek. Ezenkívül 130 ezer kispulykát, 20 ezer gyöngyöst, százezernél több kiskacsát ad ez a keltető a termelőszövetkezetnek. Ezek a nagy számok komoly feladatokat jelentenek a keltető vezetőinek és dolgozóinak. S a munka igen sokrétű. Az egyik munkacsoport Jánosi Mihály és Adamik György szakmunkás vezetésével a keltetésre beérkezett friss tojásokat lámpázza. Ez nagy hozzáértést kíván. Valamikor naponta 15 ezer tojást lámpázlak meg. Ma már egy-egy műszakban hatvanezret is átvilágítanak. Jelenleg több mint negyvenezer kacsatojás van a gépekben. Ezeket óránként kézzel kell megforgatni és óránként kell langyos vízzel megpermetezni. Problémaként jelentkezik, hogy egyik-másik tsz-ben elég sok a keltetésre alkalmatlan tojás, amit nagyobb körültekintéssel meg lehetne előzni. Igen sok termelőszövetkezetből piszkosan, sárosán érkezik be a tojás. A szakszerű takarmányozás nagyban segíti a tojástermelést. Ahol jó a gondozás* a takarmányozás — mint a békéscsabai Kossuth Tsz-ben, vagy a csanádapácai Köztársaság Tsz-ben — alig van ki®és a tojásokból. A Békéscsabai Keltetőállomás év® tervét a napokban üzemi gyűlésen b®zélték meg az ott dolgozók, és sok hasznos javaslatot mondtak el. Goól János Tavasz-küszöbi forgalom a Kertimag Boltban Ezekben a napokban nagy a zsúfoltság, a forgalom Békéscsabán a Kertimag Boltban, hiszen a naptár szerint közeleg a tavasz, annak ellenére, hogy még tartani igyekszik magát a tél. Egyébként a megye egyetlen vetőmagboltjában mindig nagy a forgalom. Mutatja ezt az is, hogy a múlt évben kevés híján kétmillió forint értékű különböző magvat és kertészeti felszerelést vásároltak innen. Nagy szó ez, hiszen leginkább aprók a tételek. Például a múlt év márciusában — tavaly valamilyen oknál fogva akkorra tevődött a csúcsforgalom — a 249 ezer 832 forintot 7951 vevő fizette be a bolt kasszájába. Ha már itt tartunk, akkor megemlítjük azt is, hogy tavaly januárban 62113, februárban pedig 110 679 forintot forgalmazott a vetőmagbolt. Ezzel szemben ez év januárjában 121230, s most február 23-ig 111 497 forintot. Nem ritka az olyan nap, mint a február 21-i, amikor 5307 forint gyűlt össze a kasszában. Néha ennél jóval több is összegyűlik egy-egy nap alatt, hiszen a megye termelőszövetkezetei közül számosán és nagy öszszegekért várárolnak. A kunágotai Bercsényi Tsz például hétezer forint értékű kerti eszközöket: nagynyomású háti permetezőgépeket, szemzőkéseket, fűrészeket és öntözőkannákat vett. Csaknem hasonló összegeket hagyott a boltban a gyomai Zöld Mező, a medgyes-Hasznosítják az állami gazdaságok tapasztalatait — Persze — mondta az orvos és szivarzsebébe rejtette az erős mér. get. — Elvégre... szabad óráidban vegyészkedel — tódította Rose és cinkosan felnevetett. — Már egy eseppje halálos... Horváthnak magának is ez volt a terve. Biztonság® helyre, ahol senki nem találja meg, befalaztatja a fiúval a pokolgépet, amelyet előzőleg pontosan beídőzített. Utána borozni hívja, és itatja mindaddig, amíg István el nem ázik. Éjfél felé hazakíséri. A múltkor megfigyelte, hogy olyankor már néptelen Istvánék külvárosi házának környéke.... Valahol, a liget közepén, elhagyatott helyen, bú®úzóul még megkínálja abból az üvegből, amelyben benne lesz a fiola tartalma... Mire a rendőrség és az orvosok rájönnek, hogy mi okozta a részeg fiú halálát, akkorra ő már árkon-bokron túl l®z, miközben a kohóba beépített pokolgép órája n®ztelenül ketyeg ... Senki nem tudja meg, senki nem v®zi észre, hiszen aki odatette — halott, aki pedig még tud róla, az ország másik végében áztatja a lábát és hallgatja a rádiót, amikor bemondja majd, hogy felrobbant az erdőslaki nagy kohó!... (Folytatjuk) A megyei tanács mezőgazdasági ®ztálya erre az évre összeállította a mezőgazdasági szakpropaganda-tervezetét. E tervben részletesen kifejtik a szakpropaganda továbbjavítását célzó intézkedéseket. Különösen kiemelik a szaktanácsadó és bemutató gazdaságok szerepét. Ezek az üzemek a múlt évben szám® tapasztalatcsere színhelyei voltak. Segítségükkel a szövetkezetek közvetlen a Növeli az áruértékesítést a hunyai Hunyadi Tsz A négy helyi tez-ből alateult hunyai Hunyadi Tsz jelentős mennyiségű áru termelését tervezte erre az évre. Többek között 1057 darab sertést és 308 darab szarvasmarhát értékesítenek. A szövetkezet a tavalyi károkon okulva, amikor különböző helyekről vásárolták a süldőket, s emiatt sok elhullt, elhatározta, hogy rsak a 208 anyakocájuk szaporulatából felnevelt süldőket hizlalnak. A kétezer törzsharomfi és a 495 temyészpulyka tojásának jő részét a keltetőáíllomásra szállítják, ahonnan erre az évre 16 ezer napocsibét és ezer napospulykát vásárotoiafc. A szövetkezet gazdái úgy határoztak, hogy egyelőre 36 vagon búzára kötnek szállítási szerződést a Terményforgalmi és Malomipari Vállalattal, de a többlettermés 50 százalékát is értékesítik, míg a másik 50 százalékából töbtotermelési prémiumot osztanak* J gyakorlatban tanulmányozták a fejtett agrotechnikai eljárások lényegét. Az idén a szaktanácsadó és bemutató gazdaságok szerepét tovább bővítik. A termelőszövetkezetek vezetőit bevonják ezek távlati fejtesztési terveinek készítésébe, a termelés célszerű szak®ításának szervezésébe, az agrotechnikai eljárások megvalósításába, az öntözés® szántóföldi növényterm®ztés kifejl®ztésébe, a kemizálásba és az állattenyésztés különféle üzemágának tanulmányozásába. Járásonként — amint arról a megyei szakpropagandatervezetben is megemlékeznek — a járási propagandista vezetésével a szaktanácsadó és bemutató gazdaságok képviselői év® tervet állítanak össze, amelyben a megyeihez hasonlóan megszabják a szakpropaganda fontosabb tennivalóit. | egyházi Dózsa és a mezőberényl I Előre Tsz is. A legtöbb vásárló természetesen a háziasszonyok közül kerül ki* akik sárgarépa, petrezselyem, borsó, korai saláta, retek, karalábé, karfiol és más magvakat visznek, hogy amint az idő engedi, hozzáláthassanak a háztáji kertben a veteményezéshez. A bolt dolgozói és különösen Drienyovszki Judit boltvezető szaktanácsokkal is ellátja az arra rászorulókat. Ö ugyanis a Gyulai Kertészeti Technikumban végzett, s a Kertimag Vállalat békéscsabai telepén egyéves gyakorlatot is szerzett. Viszont arra a sok kérdésre, hogy mikor lesz dughagyma, zöldbab, uborka, erős magyarpaprika-mag, drótkefe, és egy sor hiányzó cikk — nem tud választ adni. Az elmúlt évben a szárazság is rányomta bélyegét a magtermeltetésre, de nem is valami nagy területen igyekeztek magot termelni megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai sem. 402 mázsa mézet adtak el a békési járásban Négy méhésztársulat működik a békési járásban, 279 taggal. A négy társulás 4260 méhcsaláddal rendelkezik. Ezek a társulások évről évre mind több mézet adnak át a földiművesszövetkezeti felvásárlóknak szerződésre. PéSidául 1958-ban 177, 1959-ben 216, 1960-ban 416, tavaly pedig 402 mázsa mézet adtak el. A békéscsabai méhésztársulat már odáig fejlődött, hogy egy kultúrtermet létesített egy épület átalakításával, ahol nemcsak megbeszéléseiket tartják, hanem szórakozási tehetőséget is biztosítanak a társulat tagjainak. Száz négyszögölenként három kiló baromfi Figyelemre méltó kezdeményezést valósítottak meg a múlt évben a békési járás termelőszövetkezeteiben. Azoknak a tsz-gazdáknak, akik tanyán laknak, és tanyaterületük nagyobb, mint amenynyit az alapszabályban rögzítettek, a fásított területen — amely tulajdonképpen a termelőszövetkezeté — tarthatnak baromfit azzal a feltétellel, ha száz négyszögölenként a szövetkezet javára három kiló baromfit értékesítenek. Kétsopronyban, Mezőberényben, Tarhoson és Csárdaszálláson hasonló módon több mázsa baromfi került a termelőszövetkezetek áruértékesítésébe.
