Békés Megyei Népújság, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära 5» finer * Világ proletárjai, egyesüljetek I 1962. FEBRUÁR 24., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 78 millió forintot költenek a sütőipar korszerűsítésére Az Élelmezésügyi Minisztérium Sütő- és Tésztaipari Igazgatósá­gán kapott tájékoztatás szerint 1962-ben mintegy 78 millió forin­tot költenek a sütőipar korszerű­sítésére. Az idén a győri és a ka­posvári üzem kivételével befeje­zik a tavaly megkezdett építkezé­seket. így új sütőüzemet, illetve kenyérgyárat kap Kazincbarcika, Tiszaszederkény, Komádi, Nagy­­kálló, Szob, Fonyód, Dombóvár és Zalaegerszeg. Folytatják és jó­részt befejezik a sütőüzemek teljes felújítását Kiskunhalason, Püs­pökladányban, Poroszlón, Deane­­eseren. Üzembehelyezik a rekonst­ruált egri, székesfehérvári, szent­gotthárdi, derecskéi és kőszegi sü­tödéket is. Az idén megkezdik és később fejezik be a makói, a sal­gótarjáni, a sellyei és a balaton­­fürodi új üzemek építését. Készpénzfizetés Fűzesgyarmaton A negyvenhét millió forint kö­­aös vagyonnal rendelkező füzes­­gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben — ahol áZ "utóbbi 'években a tagság átlagos keresete meghaladja a húszezer forintot — havonkénti készpénzfizetésre rendezkedtek be. Tőkés Imre, a szövetkezet fő­könyvelője a következőket mon­dotta el erről: — A mi szövetkezetünkben évek óta nincs probléma a munkafegye­lemmel. A tagság teljes létszám­mal részt vesz a munkában, így gyorsan elkészülünk mindennel és ezért is magasak az átlagtermé­sek. A kereset ellen sincs kifogás, hisz minden évben szépen osz­tunk, előleget havonta fizetünk. Mégis úgy érezzük, hogy elavult a régi jövedelemelosztási módszer. Át kell térnünk egy igazságosabb for­mára, ami teljesen kiküszöböli az aránytalanságot. Aztán nálunk 300 fiatal dolgozik. Az előleg jólesett nekik eddig is, de mennyivel jobb lesz, ha havi keresetüket meg­kapják. Ha történetesen valame­lyiknek májusban jut eszébe, hogy egy drága öltönyt csináltasson, ak­kor sincs semmi akadály, nem kell óv végéig várni a nagyobb ősz­­szegre. — Elmentünk Tótkomlósra, a Viharsarok Tsz-ben tanulmányoz­tuk a készpénzfizetés rendszerét. Ezenkívül több állami gazdaság­ban megnéztük a bérezést, tanul­mányoztuk a Földművelésügyi Mi­nisztérium normajavaslatát, s ezek figyelembevételével alakítottuk ki a mi viszonyainknak legjobban megfelelő normákat. Normánkint negyven forintot fizetünk s ennek hetvenöt százalékát minden hó­napban pontosan megkapja a tag­ság. Az állattenyésztőink kiszá­molták, hogy már január és feb­ruár hónapban megkeresik az 1800 ■—2000 forintot. — így a tagság pontosan kiszá­míthatja, hogy melyik munkáért mennyi fizetés jár. Előre tudják, mit miért csinálnák. — Ary — II Vili. pártkongresszusra való készülődés jegyében 1362-t a termésfokozás évévé teszik a mezőkovácsbázi járás termelőszövetkezetei — A járási pártbizottság és tanács együttes ütése — Megyénk legnagyobb és egyben leggazdagabb járásában, a me­zőkovácsházi járásban együttes értekezleten vitatta meg a járási pártbizottság és tanács a járásnak az országos mutatókkal egybe­hangolt, nemrég kidolgozott második ötéves tervjavaslatát. Az érte­kezleten részt vett Klaukó Mátyás elvtárs is, a megyei pártbizottság első titkára. Növénytermesztésben A tervjavaslat, mely a járás mezőgazdaságának továbbfejlesz­tését tűzte ki 1965-ig, a helyi adottságoknak megfelelően a leg­több növényféleségben jóval az országos mutatók fölé emelte az elérendő termésátlagokat Az együttes illés előtt Győri Imre elvtárs, a járási tanács v. b. elnö­ke ismertette a főbb célkitűzése­ket. Ha azt vesszük alapul, hogy a járás termelőszövetkezetei az elmúlt aszályos évben is jó ered­ményeket értek el, főleg kapások­ban, melynek alapján járási szinten a 34 forintot meghaladta egy munkaegység értéke — reálisnak mondhatók a magas célkitűzések. Kenyérgabonából például 1965-ig a külföldi búzafaj­ták vetésterületének növelésével az országos 13,5 mázsával szem­ben holdanként 16,5 mázsát kí­vánnak betakarítani. Kukoricát az össz-szántóterület 32 százalékán termesztenek és 1965-ig májusi morzsaltban számítva 25 mázsás átlagtermés elérését tűzték célul. (Tavaly, az aszályos év ellenére holdanként több mint 23 mázsa át­lag-kukoricatermést takarítottak be a járás termelőszövetkezetei.) A silókukorica termésátlagát 180 —200 mázsára növelik, ugyanak­kor cukorrépából holdankénti át­lagban a tervidőszak végén 200— 210 mázsát takarítanak be. Az árpatermelést kizárólag az őszi árpa vetésére korlátozzák, s az 1960-as évi 13,9 mázsás átlaggal szemben az ötéves terv végére 18 mázsa átlag elérését vették szá­mításba. A kender- és cirokterme­lésben ugyancsak az országos mu­tatók fölött határozták meg az el­érendő terméseredményeket, te­kintve, hogy főleg ciroktermelésre kiváló területek vannak a járás­ban, Kunágotán és környékén. Kenderből 45 mázsa, cirokból pe­dig 7 mázsa szakáll- és 14 mázsa magtermés elérését tűzték célul. Azonban az utóbbit, mivel több hozzászólás, közte Klaukó elvtárs felszólalása is bírálta a lehetősé­gekhez képest alacsonyra terve­zett termésátlagot, a szarvasi ku­tatók bevonásával és a kutatások eredményeinek felhasználásával újból megvizsgálják ezt a terve­zést, s a realitásnak megfelelően módosítani fogják. A tervjavaslat részletesen vá­zolja azokat az agrotechnikai te­endőket is, amelyeknek betartása szükséges e célok eléréséhez. Allnttenyésztésben A növénytermelés hozamai­nak növelésével párhuzamban nagy fejlődést jelölt ki a járás tervjavaslata az állattenyésztés vonalán. Cél, hogy a jelenleginél lényegesen több húst, tejet, tojást adjanak az országnak a tervidő­szak végén. Sertésből a tavalyi 86 ezres állományt 1965-ig százezerre növelik, a szarvasmarha-állo­mányt 2150 egy ed del, közte 1650 tehénnel szaporítják, s a tavalyi 338 ezer darabos ba­romfiállományt 500 ezerre növelik. A törzsbaromfiállományt az el­hangzott javaslatokat figyelembe véve csaknem megduplázzák, azaz a mostani 34 ezerről 60 ezerre emelik. A tervjavaslat célul tűzi, hogy a termelőszövetkezetek adottságaik­nak megfelelően kezdjenek hozzá a szakosításhoz. Mivel a járás kö­zös gazdaságaiban a takarmány­­termesztés főprofil, ennek alapján nagyarányú hizlalással szükséges foglalkozni az állattenyésztés mel­lett. Az ötéves terv végére a ter­melőszövetkezetek kétharmadá­ban sertéshizlalást, egyharmadá­­ban pedig baromfitenyésztést, mint főüzemágat kell kialakítani. Már 200 ezer naposbaromfit nevelnek a tsz-ek a csabai Barnevál körzetében Megyénk négy járásában, a békéscsabai Barnevál körze­tében már 200 ezer naposba­romfit nevelnek a közös gaz­daságokban. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz néhány hét­tel ezelőtt adta át első pecse­­nyecsirke-szállítmányát. A kamuti Béke Tsz-ben jelenleg 25 ezer csibét nevelnek, de több tízezer csibe neveléséről gondoskodnak a körösladányi Űj Barázda, a Dózsa és a Ma­gyar—Vietnami Barátság Tsz­­ekben is. A sarkadi Lenin Tsz­­be február 22-én, csütörtökön nyolcezer naposkicsát szállí­tottak Kecskemétről. A mezőgazdasági üzemek e je­lentős továbbfejlesztése szüksé­gessé teszi, hogy a járás területén növeljék a párt- és gazdasági ve­zetők, valamint a dolgozók politi­kai és szakmai felkészültségét. Ennek szellemében jelöli meg a tervjavaslat a teendőket. Azt, hogy az állattenyésztést 1965-ig minden termelőszövetkezetben képesített szakember irányítsa; hogy a tervidőszak végére újabb 25 gépészeti és 20 növénytermesz­tési szakembert állítsanak be a közös gazdaságok, s a meglévők mellett még mintegy 150—200 me­zőgazdasági szakmunkással ren­delkezzenek. Vita Az együttes ülésen sok hasznos javaslat hangzott el. Tarnawa Ru dolf elvtárs, a kunágotai pártbi­zottság titkára beszámolt arról, hogy a község termelőszövetkeze­teiben az elmúlt hetekben alapo­san megvitatták ezt a tervet, s a szövetkezeti tagok elhatározták: 1962-t a VIII. pártkongresz­­szusra való készülődés jegyé­ben a termésfokozás évévé teszik. Ezért versenyre hív-' ják a járás valamennyi szö­vetkezetét és javasolják, hogy a versenyben az döntse el a helyezéseket, hogy ebben az évben milyen ütemben fejlődnek majd a versenyt elfo­gadó egyes közös gazdaságok. El­mondotta még, hogy a Vörös Csil­lag Traktorgyár patronáló munká­sainak segítségével megkezdődött községükben a szocialista brigád címért dolgozó mezőgazdasági bri­gádok szervezése és ez a mozga­lom is minden bizonnyal hozzájá­­(Folytatás a 2. oldalon) 450 óra társadalmi munka Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, február 23-án ülést tar­tott a KISZ megyei bizottsága. Az idei éves munkaprogramot tár­gyalták meg. A bizottság kiegészí­tésekkel elfogadta a munkatervef, amelyben figyelemre méltó kez­deményezések vannak. Ilyenek többek között az Orosházi Üveg­gyár építése fölött vállalt védnök­ség, a szocialista brigádmozga­lom szélesítése, több üzemben if­júsági üzemrészek létrehozása, a békéscsabai sportkombinát építé­se és így tovább. A fiatalok az idén hárommillió forint értékű megtakarítást terveznek üzemek­ben, vállalatoknál és termelőszö­vetkezetekben. Ezenkívül a váro­sok és községek szépítésére 450 ezer óra társadalomi munkát ter­veznek. Elültetnek egymillió fa­csemetét és előkészítik 1200 kö­zépiskolás építőtáborozását. A programban a parasztfiatalok elé célul tűzték tízezer hold külföldi búza, 50 ezer hold kukorica, két­ezer hold silókukorica, ötezer hold cukorrépa megművelését. A me­zőgazdasági üzemek KlSZ-szerve­­zetei tavaly 1460 hold cukorrépa vetésterülete fölött vállaltak véd­nökséget, s a 170 mázsa megyei át­lagtermés felett — erről a terület­ről — holdanként 185 mázsa répát takarítottak be. Lelkes mun­kájukkal 4,8 millió forint többlet­­bevételhez juttatták az üzemeket. Jutalom üdülés a Szovjetunióban A múlt év őszén megyénk két járá­sából — a szarvasiból és a gyomaiból — az őszi betakarítási munkák miha­marabbi befejezésére országos mozga­lom indult. Mint ismeretes, a két já­rás teljesítette vállalását. A földműve­lésügyi miniszter megjutalmazta a két járást a kezdeményezésért, s a mun­kákban való helytállásért: Szarvasról és Gyoméról a szakirányító apparátus tizenkét dolgozója kilenc napra a Szovjetunióba utazik. oooooooooooooooooooooocoooooooooooooooooooooooooooooooooooocooooooooooo Épül a szervizállomás Békéscsabán Képünkön az épülő gépkocsiszerviz-állomás látható, melyet a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóipari Fenntartó Tröszt épít­tet. Az állomást vállalatok és magángépkocsi-tulajdonosok egy­aránt igénybe vehetik. Ez év negyedik negyedévében átadásra ke­rülő szervizállomáson nemcsak mosást, hanem zsírzást és gyorsja­vítóit is végeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents