Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-19 / 15. szám

1962. JANUAR 19., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVn. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM BÉKÉS MEGYEI ^ Ara 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! A szakszervezeti mozgalom fontos eseménye Román vendégek Körösladányban Felelősségteljes feladatok hárul­nak a következő időszakban a szervezett dolgozókra. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsának 1961. március 25-i határozata alap. ján január 15-től április 15-ig új­jáválasztják az összes szakszerve­zeti szerveket, a bizalmiaktól a központi vezetőségig. A választás jó alkalom arra, hogy a szerve­zett dolgozók összegezzék az el­múlt esztendők tapasztalatait, eredményeit, ugyanakkor felszínre hozzák azokat a hibákat, amelyek a mozgalom fejlődését gátolják. A választások gondos előkészí­tést igényelnek, mert fontos ese­mény ez a szakszervezeték életé­ben. A bizalmiaknak, a szakszer­vezeti bizottságoknak lesz miről beszélniök, hiszen az elmúlt évek­ben — a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikájának következ­tében — javultak a dolgozók mun­ka- és életkörülményei. A nép­­gazdasági tervek, az ország adott­ságaival számolva, reális feladato­kat jelöltek meg a termelésben, melyeknek teljesítésével, túltelje­sítéssel nap nap után teremtőd­tek meg az érdekvédelem jobb és jobb feltételei. A szakszervezetek — a pártszervezetekkel, gazdasági és műszaki vezetőkkel együttmű­ködve — a szocialista munkaver­seny kezdeményezésével, ennek új hajtásával: a szocialista brigád­mozgalom kibontakoztatásával, az újítómozgalom fejlesztésével se­gítették a párt célkitűzéseinek megvalósítását. A feladatok most sem kisebbek, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy a második ötéves tervben hazánk­ban lerakjuk a szocializmus alap­jait. Ebben a nagy munkában po­litikai és gazdasági tevékenysé­gükkel sokat tehetnek a szakszer­vezetek. Ehhez a lenini tanítások­nak megfelelően az szükséges, hogy a szakszervezetek valóban a kommunizmus iskoláivá váljanak. Neveljék a szervezett dolgozókat, tanítsák meg új módon, szocialis­ta módon dolgozni, tanulni és élni. Ennek elérésében jelentős állomás a mostani szakszervezeti válasz­tás, melynek gerince a bizalmiak megválasztása. A szakszervezeti munka pillérei a. bizalmiak. Szólás-mondás sze­rint az emberek sűrűjében élnek, nap mint nap osztoznak gondjuk­ban, örömükben. A szervezett dol­gozók is elsősorban tőlük várják a segítséget, s az olyan bizalmiak­nak van becsületük előttük, akik bátor szószólód kéréseiknek, kez­deményezéseiknek. Ezért elsőren­dű fontosságú a bizalmiak válasz­tása. A megyében a csaknem 70 ezer szakszervezeti tag ügyes-bajos dolgát öt és fél ezer bizalmi intézi. Tekintélyes erő ez a mozgalom­ban. Ezért sem hanyagolható el a legkisebb tisztségviselők választá­sa. Kedvező alkalom ez arra, nogy a csoportértekezleteken a bizal­miak alapos beszámolója után a részvevők, tekintve, hogy egymás között vannak, fesztelenül el­mondják véleményüket a szak­­szervezet munkájáról. Beszélje­nek, vitatkozzanak, bíráljanak, mondják el, mit várnak a bizal­mitól, a szakszervezeti bizottság­tól, a felsőbb szervektől. Ahol baj van az üzemi demokráciával, helyesen teszik, ha feltárják az okot, kihámozzák, miért nem nyí­lik szóra az emberek szája, ami­kor arra éppen szükség lenne a termelési tanácskozásokon. Miért szükséges figyelmeztetni erre? Azért, mert a megyében néhány helyen megtartott bizalmiválasz­tásoknak az a tapasztalata, hogy nem elég harcosak, szókimondóak ezek a csoportértekezletek. Már­pedig az alulról jövő bírálat, kez­deményezés nélxül aligha képzel­hető el a szakszervezeti munka további javítása. Azért is fontos továbbá a bírálat és az önbírálat még tágabb kereteit megteremte­ni, mert csakis így gördíthetek el az akadályok a termelésből, a napi feladatok teljesítéséből, a munkakörülmények javításának útjából. Ez nemcsak a munkások érdeke, ezt előrehaladásunk is megköveteli. Ezért fontos hát az egész választás során a legna­gyobb figyelmet a bizalmiak vá­lasztására fordítani, mert hozza­nak bármilyen jó és szép határo­zatokat, ha azok teljesítése az első sorokban akadozik, akkor annak káros következményeit az «egész üzem, munkahely kollektívája megérzi; Természetesen nem kisebb a szakszervezeti tagok felelőssége a műhelybizottságok, szakszervezeti bizottságok újjáválasztásánál sem. A műhelybizottság, a szakszerve­zeti alapszervezet tagjai akkor járnak él helyesen, ha a vezető­ségbe a legjobbakat, érdekeiknek legkövetkezetesebb képviselőit vá­lasztják. S akárcsak a bizalmiak választásánál, itt is elengedhetet­lenül fontos a jó előkészítés, a szakszervezeti munkát, az üzem, a gazdaság, a szervezett dolgozók feladatait elemző beszámoló. Eh­hez az szükséges, hogy a beszá­moló elkészítéséből valamennyi reszortfelelős kivegye a részét, a jelentés valóban kollektív munka gyümölcse legyen, a párt, a SZOT határozatainak szellemében érté­kelje az elmúlt időszakot, megha­tározza a jövő tennivalóit. Az ön­­bíráló és bíráló hangú beszámoló kelt csak gondolatokat az embe­rekben, készteti őket arra, hogy elmondják véleményüket, beszá­moljanak arról, miként akarják a második ötéves tervből reájuk há­ruló feladatokat sikeresen teljesí­teni. S ehhez hasznosítható segít­séget nyújt a SZOT legutóbbi tel­jes ülése és az idei népgazdasági terv végrehajtását segítő szocialis­ta munkaversenyről szóló felhí­vása. A választás fontos esemény lesz a szakszervezetek életében. A me­gye 650 alapszervezetében választ­ják újjá a vezetőséget. A Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa ki­dolgozta erre vonatkozó tervét. De ezen túl azzal is segít, hogy mint­egy 60 aktíva patronálja majd az alapszervezeteket. Segítenek ab­ban, hogy a taggyűléseket a SZOT határozatának szellemében, zavar­talanul lebonyolítsák, s utána újult erővel látnak majd munká­hoz a szervezett dolgozók tízezrei. Két égetökemencét újítanak fel A Békés megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben készülnek már az új gyártási idényre. Az Orosházi Il-es számú Téglagyár­ban a jövő héten fejezi be a vál­lalat építőbrigádja a kemence felújításának munkáit. Itt a fő füstcsatornát, valamint négy kam­rát teljesen átépítettek és bőví­tettek. Ezzel a kemence kapacitá­sa előreláthatólag 15—20 száza­lékkal nagyobb lesz: Az építő­­brigád ezután a Mezőberényi li­es számú Téglagyárban lát mun­kához, ahol az égetőkemence öt kamráját építik át. Az általános és a középiskolák­ban megkezdődött az 196I/62-es tanév első felének „finise”. Ezek­ben a napokban a pedagógusok mérlegelik a diákok félévi mun­káját, hogy értékelhessék eredmé­nyeiket. A rendtartás értelmében az el­ső félévi osztályzatokat január 25- én zárják le, s a hónap utolsó he­tében tartják a tantestületek az osztályozó értekezletet. A félévi értesítőket országszerte február 1- én kapják a tanulók. Sokan érdeklődnek aziránt, hogy lesz-e szünet a bizonyítványosz­táskor. Ezzel kapcsolatban a Mű­velődésügyi Minisztériumban kö­zölték: az igazgatók hatáskörébe tartozik, hogy a félévi osztályozó értekezlet napján engedélyeznek-e tanítási szünetet, vagy nem. Taní­tási szünet esetében is, a napközi­ben ügyeletet kell tartani. Elmondották még, hogy a félévi értesítők kiosztása után megkez-Angol—magyar kereskedelmi tárgyalások A Londonban lefolytatott an­gol—magyar kereskedelmi tár­gyalások eredményeként 1962. ja­nuár 17-én aláírták az érvényben lévő kétéves megállapodás máso­dik évére vonatkozó árulisták jegyzőkönyvét. Az árulisták — amelyek 1963. január 26-ig érvé­nyesek — a kérdéses időszakra a forgalom mintegy 15 százalékos emelését irányozzák elő mindkét "oldalon. Magyarország a többi között növeli szállítását különbö­ző iparcikkekben, textilárukban és ruházati cikkekben, valamint egyes mezőgazdasági termékek­ben, beleértve gyümölcs, és hús­­készítményeket. Anglia különféle vegyi és ipari alapanyagok és fél­készáruk mellett gépek, berende­zések, komplett üzemek, vala­mint műszerek és finommechani­kai termékek szállításé^ irányoz­ta elő az 1963. január 26-án végző, dó évre. A megállapodást angol részről A. N. Maccleary, az angol keres­kedelemügyi minisztérium osz­tályvezetője, magyar részről Ha­vas Károly, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője írta A Hazafias Népfront Békés me­gyei szervezetének meghívására január 16-án Constantin Vlada­­reanu, a Román Nagykövetség tit­kára és Mihai Dbnielescu, a kö­vetség munkatársa kétnapos láto­gatásra megyénkbe érkezett. A vendégek itt-tartózkodásuk ideje alatt ellátogattak Körösladányba is. Ott Stenkkol Imre, a községi pártbizottság titkára és Kovalik András, a Hazafias Népfront kö­­rösladányi szervezetének elnöke fogadta őket,. A fogadás után a vendégeket dődnek az 1962/63-as oktatási év iskoláztatási munkájának előké­születei. Az osztályfőnökök szülői értekezleten és egyénileg is be­szélnek a szülőkkel — helyes azonban, ha a szülők is keresik a kapcsolatot az iskolával — azügy­­ben, hogy gyermekéiket képessé­geiknek megfelelően irányíthas­sák továbbtanulásra. A jelentke­zők kérelmeit iskolai társadalmi bizottság vizsgálja meg és továb­bítja a kívánt középiskolába. Az elbírálás eredményéről a szülők az általános iskolától kapnak ér­tesítést. (MTI) vadászatra hívták meg, majd esté 7 órakor a község művelődési ott­honában nagygyűlést tartottak. A gyűlésen Kovalik András, a Ha­zafias Népfront elnöke üdvözölte a vendégeket és szólt az est jelen­tőségéről. Ezután Constantin Vla­­dareanu, a nagykövetség titkára emelkedett szólásra. Beszélt a ma­gyar—román barátságról, a két nép baráti kapcsolatáról. Ezután szólt a két országnak a szocializ­mus építésében elért eredményei­ről. — Csak úgy tudjuk a kommu­nizmus anyagi, műszaki bázisát megteremteni — mondotta —, ha baráti kezet nyújtunk és kölcsö­nösen segítjük egymást. A békés építőmunka, a népek barátsága minden akadályt legyőz. Az új társadalmi rendszerbe vetett hit egyre jobban mélyül az emberek szívében. Nincs a világon az az erő, mely e társadalmi rendszer fejlődését gátolni tudná. Az önök és a mi országunk barátságát sem akadályozhatja meg semmi — fe­jezte be beszédét Vladareanu elv­­társ. A beszéd után a helyi kultúr­­csoport szórakoztatta a gyűlés résztvevőit, majd filmet vetítet­tek. Podina Péter alá. (MTI) Köröstarcsa halárában (Foto: Koczlszky LáseW) Február 1-én osztják a félévi értesítőket

Next

/
Thumbnails
Contents