Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
1982. január 16., kedd NÉPÚJSÁG 3 Irány Görögország A megyénkben, elismert és példaként álló füzesgyarmati Vörös Csillag és Aranykalász Termelőszövetkezetek az 1961-es gazdasági év utolsó napjaiban is szép példáját mutatták be a nagyüzemi állattenyésztésnek. Az elmúlt év utolsó napjaiban, valamint az új év első napjaiban Füzesgyanmat két termelőszövetkezete 255 hízott bikát adott át az Állatforgalmi Vállalatnak, s mindet kivétel nélkül — mivel osztályon felüli minőségűek voltak — külföldre, Görögországba, Olaszországba és Nyugat-Németországba szállították. A MAI HIJAYA Az Aranykalász Termelőszövetkezet egyik büszkesége, a 11 hónapos Darázs 570 kiló, szintén külföldi „turnéra”, Görögországba készül. A Vörös Csillag Tsz szállítmányából való ez a három szép példány. Alig 6 hónapos hizlalás! idő alatt gömbölyödtek ki ilyen szépen. A két termelőszövetkezetnek a fő jövedelme az állattenyésztésből adódik. Az Aranykalász Tsz-nek csak ezzel a legutóbbi szállítással kétmillió forint bevétele volt. A Vörös Csillag Tsz 55 hízott bikáért 506 ezer 525 forintot kapott. Az Aranykalász Tsz 1962-ben leadandó 200 növendékbikája, amely le van szerződve, már előkészítő hizlalásban van. Az eldugott községek egyike ez a falu, pedig nincs is olyan meszsze Békéscsabától, mint Bucsa vagy Ecsegfalva. A Mezőberémyt Szarvassal összekötő mellékútvonalhoz simul az alig ötezer holdnál nagyobb határrész, amelyet 550 család művel. A föld itt bőven termő. A gazdálkodásban hagyománya van az állattenyésztésnek, de amióta szövetkezetben dolgoznak, azóta Hunyám a konyhakertésakedóssel is eredményesen próbálkoznak. Tavaly rekord paradicsomtermést értek ei. Mostanában nagy újság van a faluban. Egyesült a négy szövetkezet. A sok színből létrehozott közős a Hunyadi nevet vette fél. Gellai András, a tanácselnök beszél erről. — Sok vesződség volt eddig, per. sze ezután is sok lesz, de felónyi sem a korábbinál. A négy szövetkezetben négyféle felfogású emberek voltak. Mindegyik tsz igyekezett a maga közösségét kialakítani és be akartak rendezkedni a nagyüzemben „kisüzemi” termelésre. Drágán és keveset termeltek, ezenfelül négyféleképpen intézték a háztáji ügyeket, a falu öregeinek segítését, a munkaszervezést, a bérezést, a beruházást, a gépesítést. Ez szűnt meg a szövetkezetek egyesülésével. Ebben a községben ezután most már igazán „egy nyelven” beszélnek. Gellai elvtársnak sok mindenben igaza van, hiszen korábban valójában az történt, hogy a kapott beruházást a falu négy szövetkezete között osztották meg. Alig tudott egyik-másik tsz valamilyen nagyobb épületet felmutat, ni. A határban gondolomra, szanaszét építkeztek, teljesen figyelmen kívül hagyták a 15 éves tele-Mi teile szükségessé a Malomipari és a Termény forgalmi Vállalat egyesítését? December elején hallottuk, hogy ez év első napjaiban egyesül a Malomipari Vállalat és a megyei Terményforgalmi Vállalat Az egyesülés már megtörtént. Ezért felkerestük Bánki Béla elvtársat, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat igazgatóját, s a két vállalat egyesülésének az okairól, szükségességéről érdeklődtünk. —• Először az egyesülés gazdasági előnyeiről néhány mondatot — kezdte Bánki eivtárs. — Ismeretes, hogy a megyei Terményforgalmi Vállalat a felvásárolt gabonát igen költségesen raktározta, aztán tekintélyes fuvarköltséggel beszállította a malomnak — feldolgozásira. A két vállalat egyesülésével a felvásárlás és szállítás nemcsak egyszerűbb, hanem olcsóbb Is lesz. Az idén ötszázalékos költségmegtakarítást akarunk elérni. Ez az öt százalék két és fél millió forintot jelent. Ennyivel akarunk ebben az évben jobban gazdálkodni, mint tavaly, az egyesülés előtt. Ezután arról tájékoztatott bennünket Bánki elvtárs, hogy az egyesüléssel nemcsak a gazdaságosabb tevékenységet tartják szem előtt, hanem a szervezettséget is. — Az idei gabona felvásárlásában már közvetlenül is érdekeltek lesznek a malmok, s e munkában tevékenyen részt is vesznek. Mindenekelőtt úgy, hogy a termelőszövetkezetek a szerződésre lekötött, vagy szabad eladásra szánt kenyérgabonájukat közvetlenül a malomnak szállítják, amíg erre a tárolási lehetőség biztosítottnak látszik. Ezzel máris nagyot lépünk élőbbre a költségmegtakarításban. A gabona jó részét nem kell különböző raktárakban tárolni, s azt aztán felszedetni és a malmokhoz fuvaroztatni. Miközben a két vállalat egyesüléséről beszélt Bánki elvtárs, a gazdaságosabb és szervezettebb körülmények kialakításán kívül arról is szó esett, hogy az összevonással a két vállalat központjában 15 személlyel csökkent a létszám. Persze ezek az emberek nem lettek munkanélküliek. Egy részüket a megye különböző helységében lévő telepeinkre, másokat pedig egyéb munkakörbe segítettünk elhelyezkedni. Ezt követően arra kértünk választ: vajon befejeződött-e már a két vállalat egyesülésével járó teljes átszervezés? Bánki eivtárs erre így válaszolt: — Jórészt már befejeztük. Azonban nem egészen. Ugyanis a költségmegtakarítást és az ésszerűbb gazdálkodást figyelembe véve, az elkövetkező hónapokban a lisztcsere-telepek és a terményfeivásárlő-telepek körül még rendet kell teremteni. Reméljük, ez jó hatással lesz minden tekintetben. A két vállalat egyesítése — amint az eddigi körülmények alakulása érzékelteti — nemcsak gazdaságosabbá teszi a megy« Malom és Terményforgalmi Vállalat működését, hanem szervezettebb és gyorsabb is lesz a felvásárlás. Ezenkívül a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat lesz hivatva arra. hogy a felvásárláson, a szerződéskötésen, s a terményátvételen kívül ellássa megfelelő minőségű vetőmaggal a, termelőszövetkezeteket. Ugyanakkor a termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól vetőmag bértisztítást és szárítást is vállal. Mindezeken kívül a Malomipari és Terményforgalmi Vállalatra hárul a takairmánykeverő-üzemek működtetése, a termelőszövetkezetek takarmánytáppal való ellátása. Továbbá a malmok üzemeltetése, a megye lisztellátása, a kereskedelmi és vámőrlés, s az export, import lebonyolítása. Amint Bánki elvtárs tájékoztatójából érződik, lesz bőven tennivalója a megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnak. A vállalat vezetőd bizakodnak benne, hogy a reájuk váró megnövekedett feladatokat sikeresen meg is oldják. Balkus Imre pítési terv megvalósítását. Mindez megszűnik a négy tsz egyesülésével. Persze az egyesülés nem volt mindenkinek az ínyére Habár a tagság mindenütt megszavazta ezt, egy kis dohogás azért mégiscsak hallatszott, különösen az Üj Élet vezetősége részéről. Zsibrek János elnök — akit az egyesült tsz elnökhelyettesévé választottak — valakinek a sugallatára összehívta a vezetőséget, majd a közgyűlést és leszavaztatta, hogy mi kerüljön még az egyesülés előtt kiosztásra. Amíg a többi szövetkezetben számosállatonként a megállapodásnak megfelelően hat q abraktakarmányt tartalékoltak, addig ők a közös megegyezőét figyelmen kívül hagyva, a három mázsa abraktakarmány tartalékolása mellett döntöttek. Az Aranykalász, a Viharsarok és a Kossuth Tsz-ek gazdái, de az ŰJ Élet józanabbul gondolkozó tagjai is egymásnak adták a tanácselnöki iroda kilincsét, s féltve a közöst, tették meg panaszukat. Közben az Űj Élet Tsz könyvelője összeállította a zárszámadás mérlegét, amelyben a takarmányalap előbb említett felosztása is szerepel. Helyes lenne, ha az Üj Élet Tsz vezetői és a tagság felülvizsgálnák korábbi döntésüket és a közös megegyezésnek megfelelően döntenének újból a takarmánytartalékolásról. Érdekes, hogy ebben a községben az aszályos időjárás nem éreztette olyan nagymértékben a hatását, mint a gyomai járás más részein. Legjobban kifejezi ezt a szövetkezeti tagokra jutó átlagos Jövedelem alakulása A tervezettnél csaknem mindenik tsz-ben magasabb az egy tagra jutó átlagos jövedelem, de még magasabb is lehetne, ha nem hígítják fel a munkaegységet. Ennek ellenére az Aranykalászban a tavalyi 32 forint helyett 33—34 forintot, az Űj Élet Tsz-ben nem pontosan 26 forintot, a Kossuthban pedig 22 forintot osztanak. Egyedül a Viharsarokban jut kevesebb egy munkaegységre: a tavalyi 21 forinttal szemben kb. 18 forintot osztanak. Az idén az egyesült szövetkezetben legalább olyan jól akarnak Vi*»gát tettek a* önkéntep ápolónők Szombaton délután Békéscsabán befejeződött a Magyar Vöröskereszt Békés megyei Szervezetének önkéntes ápolónői tanfolyama. Üzemi munkásnők, termelőszövetkezeti asszonyok ősz sEesen 26-an vállalták négy hónappal ezelőtt a legfontosabb ápolónői ismeret elsajátítását. Vállalásuknak eleget tetteik, s mind a húszon ha tan szombaton eredményesen vizsgát tettek. Az új ápolónők hétfőn visszatértek üzemeikbe, ahol majd a vállalat dolgozóinak egészségvédelmén munkálkodnak, gazdálkodni, mint az Aranykalász Tsz-ben. Ehhez megvan a feltétel. Amíg tavaly a faluban 160 holdon termeltek külföldi búzát, addig az idén 460 holdon vetettek. Ha községi átlagban elérik a 13 mázsa holdanként! termést, akkor a népgazdaságnak adógabonaként éa szerződésre 86 vagonnal tudnak majd adni, s emellett minden munkaegységre három kiló búzát oszthatnak. De nemcsak búzából akarnak pénzelni. Foglalkoznak sertéshizlalással, baromfineveléssel és konykakertészettel is. Az idén 2100 hízott sertés szállítására kaptak tervet, s ha minden jól megy, akkor a közös és a háztáji gazdaságok összefogásából — mert takarmányuk van —3000 sertést is hizlalhatnak. Tavaly egy-egy háztáji gazdaságban — a tanácselnök elmondása szerint — 6—8 sertés hízott az ólakban, de nem volt ritka az olyan szövetkezeti gazda sem, aki 12—16 sertést adott el. Egy kis számvetést készítünk, hogy megértsük: honnan is tellett ennyi takarmányra A tanácselnök papírt, ceruzát vesz elő és számolgatná kezd. A háztáji kukorica 35 mázsájával fizetett. Egy munkaegységre községi átlagban 3—4 kiló csöves kukorica jutott, emellett még másfél kiló árpát is osztottak. így min. den háztáji gazdaságnak összejött 60—70 mázsa abrak, amit kiegészített az a másfél mázsa hizlalótakarmány, amit a leszerződött sertések után az állam juttatott. Persze az is ide tartozik, hogy a háztáji kukorica Hunyán 35 mázsájával termett, a közös viszont alig adta meg a 20 mázsát. Van tehát mit tenni az új szövetkezetben a kukoricatermesztés színvonalának növelésére, hogy az idén több jusson a közös állománynak és a szövetkezeti gazdáknak is. Hunya határában igazán csak most alakul majd ki a nagyüzemi gazdaság. A szövetkezet vezetői két üzemegységet terveznek, összpontosítják az állatállományt és a beruházásokat a szövetkezet távlati tervének megfelelően valósítják meg. A sokoldalúan szervezett gazdaság áldásos hatása azon. ban csak akkor válik érezhetővé, ha a hunyai emberek a testvéri közösségben vállt a váilhoz vetve dolgoznak. Dupsi Károly A divatbemutató sikere Békéscsabán Alig néhány hete minden vasárnap délután 5 órai teát rendez Békéscsabán a Balassi művelődési ház vezetősége. Az ifjúság körében máris igen népszerűvé váltak ezek az estek. A rendezőség minden alkalommal új meglepetést tartogat a vendégek részére. Már volt zenei fejtörő, vidám kabaré-műsor, ének- és egyéb műsorszámok, legutóbb, január 14-én pedig a Körös Állami Aruház rendezésében divatbemutatót tartottak, ami nagy sikert aratott. Száz holdanként 75 mázsa húst értékesített az endrődi Béke Termelőszövetkezet (Tudósítónktól) Már az előző években is a gyomai járás egyik legjobb árutermelő gazdasága volt az endrődi Béke Tsz. A tavalyi évben területben 4000 kh-ra, és tagságban is csaknem kétszeresére növekedtek. Most a zárszámadás összegezéséből kitűnik, hogy a közös gazdaság a háztáji segítségével háromezer mázsa húst — sertés-, marha-, baromfihúst — értékesített, többségében export-célra. A szövetkezet vezetősége megértette a háztáji gazdaságok árutermelő szerepének jelentőségét, s a lehetőségen belüli takarmánybiztosítással segítette is azt, hogy a családok szükségletén túl több mint nyolcszáz darab sertést tudtak hizlalni 1961 évben eladásra. így érték el, hogy a szövetkezet száz holdanként 75 mázsa húst értékesített, valószínűleg ebben az évben is ők lesznek az esélyesei „A járás legjobb árutermelő gazdasága” címnek. Az erkölcsi elismerésen túl azonban anyagilag is jól jár a tsz. A 3004/3. kormányhatározat alapján 2 millió 833 forint áruértékesítési mutatót kaptak, amelyet 143 százalékra teljesítettek. A teljesítés, illetve a több mint egymillió forint túlteljesítés után 186 ezer forint beruházási hitelelengedés illeti meg a szövetkezetei, amely összeget a tagság a közgyűlés által megállapított célra használ fel.
