Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
2 NÉP ÜnßSÄ St 1962. január 16., kedd Befeleződött a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának moszkvai ülése 1962. január 9-től 11-ig Moszkvában ülést tartott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának külkereskedelmi állandó bizottsága. A bizottság ülésének munkájában a KGST tagállamainak delegációit G. Kumbiliev, a Bolgár Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, Incze Jenő, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, W. Hüttenrauch, a Német Demokratikus Köztársaság kül- és belnémetkereskedelmi miniszterének első helyettese, W. Trampczynskit a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, G. Radulescu, a Román Népköztársaság kereskedelmi minisztere, N. SZ. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, F. Krajcir, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi minisztere vezették. Az ülésen megfigyelőként részt vettek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság képviselői. A bizottság megvizsgálta a KGST-tagállamok egymás közötti kereskedelmében szállításra kerülő gépek és berendezések általános szerelési feltételeit és jóváhagyta a feltételek tervezetét. Az elfogadott általános feltételek nagy jelentőségűek a tagállamok közötti kereskedelemben mindinkább bővülő gép- és berendezésszállításoknál, amelyek növekedése felülmúlja a kölcsönös összárucsereíorgalom emelkedését. A KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelmében a gép- és berendezés-szállítások jelenleg több mint 75 százalékát teszik ki a tagállamok összes gép- és berendezés-importjának. A hosszúlejáratú egyezményeknek megfelelően a KGST-tagállamok közötti gép- és berendezés-szállítások még tovább nőnek és az 1960. évi szállításokat több mint másfélszeresére fogják felülmúlni. A bizottság intézkedéseket irányzott elő a KGST-tagállamoknak a multilaterális clearing-elszámolás keretében bonyolódó kölcsönös kereskedelme további bővítésére. Az ülésen megvizsgálták a bizottság 1961. évi munkájának eredményeit — a KGST 15. ülésszakának határozataiból kiindulva —, meghatározták tevékenységének további irányát és jóváhagyták az 1962. évi munkatervét. A bizottság megvizsgált még egyéb, a KGST-tagállamok külkereskedelmének fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is és megfelelő ajánlásokat fogadott el. A bizottság ülése a résztvevők teljes egyetértésének és a testvéri együttműködésnek jegyében zajlott le. (MTI) Tízéves Telekgerendás község A jugoszláviai földrengés — Újjáépítik az eltemetett perui városkát Belgrád (MTI) Vasárnap a dalmáciai Makarska térségében több újabb földlökést észleltek. A hatóságok újabb földlökésektől tartva több helységet kiürítettek. A földrengéssújtotta városok és falvak lakosságát távolabbi vidékekre szállították. Kétszázötven makarskai menekült vasárnap este Belgrádba érkezett Lima A gleccseromlás következtében betemetett perui Ranrahica 17 életben maradt lakosa az ugyancsak megmenekült polgármesterrel együtt elhatározta, hogy nem hagyja el szülőhelyét, hanem új várost épít a városka tőszomszédságában. Ónodvóri Miklós: Mint már arról lapunkban hírt adtunk, a telekgerendásiak községük létrejöttének tizedik évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból január 13-án, szombaton ünnepi tanácsülést tartottak, ahol jjehoczki Jánosné v. b. elnök mondott beszédet. Többek között arról szólt, hogy a felszabadulás előtt a község szétszórt tanyavilág volt. Távol a közigazgatástól, a kulturális lehetőségektől. 1949 őszén megalakult a Felsönyomási Állami Gazdaság, amely egyik alapja volt, hogy a község önálló legyen. — A Felsőnyomási Állami Gazdaság —mondotta — a múlt évet 14 millió forintos nyereséggel zárta. A búza-átlagtermésük meghaladta a 23 mázsát. Ezután elmondotta, hogy a községben jelenleg három termelőszövetkezet van. Ha a vezetők és a tagság lelkiismeretesen és becsületesen dolgozik, az 1962- es esztendőben is a közös munka meghozza a gyümölcsét. Ezután a község kulturális helyzetéről szólt. Elmondotta, hogy 1954- ben egymillió forintos költséggel felépült a 450 személyt befogadó művelődési otthon. Ezenkívül 2770 kötetes könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Jelenleg 180 olvasó van, akik rendszeresen látogatják a könyvtárat. Ezenkívül a nagymegyeri iskolában is van könyvtár, amely biztosítja, hogy az olvasni vágyó emberek ott is megtalálják szórakozásukat, művelődésüket. A kultúrotthonban minden héten háromszor mozielőadást tartanak, havonként egyszer pedig a békéscsabai Jókai Színház látogat el hozzájuk. A községben 278 rádió és 5 televízió van. A lakosok közül 71-en Népszabadságot, 100-an Népújságot, 270-en Szabad FölBékéscsaba fejlesztéséről tájékoztatták a páribizalmiakat Békéscsabán az MSZMP városi bizottságának irodájában megbe szélest tartottak a lakóterületi párt csoportbizalmiaknak. Az értekezleten a végrehajtó bizottság részéről Várai Mihály elvtárs a második ötéves tervünk, ről, a város fejlesztéséről, a beruházásokról tájékoztatta a megjelenteket. A bizalmiak a következő hetekben csoportüléseken és beszélgetéseken tolmácsolják majd a lakosságnak a hallottakat. Kultúrházzal egyesített pártszékházat építenek Kamuton Ebben az esztendőben Kamuton egy kultúrházzal egybeépített pártház építését kezdik meg. Az MSZMP megyei bizottsága az építkezéshez több mint 100 000 forint beruházással járul hozzá. Ezen túl a berendezésről is a pártbizottság gazdasági osztálya gondoskodik. xra. 17 lza az ebéd alatt fagyosan, szótlanul viselkedett. Lerítt róla, hogy valami nagyon nyomja a lelkét. A szép, szőke német lány Imáskor, ha felettesei társaságában Tebédelt, szellemes, kedélyes volt, l most mindvégig száraz és töprenígő. A két férfi nem faggatta. Saját ^gondolataikkal voltak elfoglalva. Mr. Roggert és Kömer ezredest ugyanaz aggasztotta: rendkívül gyorsan lebuktak a Magyarországra átdobott ügynökök. Utoljára a |127-es, akiben annyira bíztak és lakinak az lett volna a feladata, íhogy a ferencvárosi pályaudvaron 1 kémrezidenciát hozzon létre. Nagy fejmosást kaptak, majdnem a pozíciójukba került. A főnökség vizsgálatot rendelt el az V. Európai Ügyosztályon, ekkor merült fél ♦ a gyanú, hogy áruló van közöttük. -Legalábbis erre vallott az ügynökök hihetetlenül gyors lebukása. A magyar elhárítok leleplezték a „Szürke galamb”-ot, akit a patkány-akció megszervezésével bíztak meg és a 113-ast is, akinek a repülőterek felderítése volt a célja. — De hát ki lehet az áruló, ha egyáltalán helytálló a feltételezés? Ezt Mr. Rogger és helyettese, Kömer ezredes is egyformán szerette volna tudni! Gondolataikban felsorakoztatták maguk előtt az [embereket: Gyarmathy századost, ia volt horthysta tisztet, Rosét, a több nyelven beszélő fórfiéhes kémnőt, a spanyol származású Pedrót, a rádióst, Elzát és Jacfcot, a volt boxbajnokot. Mindenki gyanús volt. Egymásra is gyanakodtak. Titkon méregették, vizsgálgatták egymást, úgy szerettek volna az emberek leikébe látni, felderíteni legtitkosabb gondolataikat... Talán még saját magukban sem bíztak meg: szemtől-szembe udvariasak, előzékenyek voltak, de a hátuk mögött gyűlölték egymást, mint a patkányt! Furcsa volt ez, ahogy így egymással szemben ültek, s összekoccintották poharukat.. Elza a lezajlott eseményeket próbálta történés szerint, a rendelkezésére álló hiányos adatokból kihámozni. Az orvosnak azt ígérte, hogy karácsony este a bécsi Royal-ban lesz. Nem mondta meg azonban, hogy ez mennyi nehézségbe ütközhet. Mindenekelőtt, hogy milyen hazugsággal jut át a határon! Végtére is, nem korzó az! Olyankor, amikor megbízatással ment át Ausztriába, Mr. Rogger intézkedett: tisztelegtek neki a határőrök... De ezúttal Kömer azt közölte, hogy személyesen irányítja az orvos megfigyelését, s ebben az akcióban már aligha jut neki szerep. Tudta, hogy az orvos nyomában vannak, s neki legutóbb nem volt hozzá elegendő bátorsága, hogy az igazat megmondja. Mi tartotta vissza? Ha akkor szól, ha det, 84-ein pedig a Nők Lapját járatják. Befejezésül Lehoczki elvtársnő beszélt a tanácsok egyre fokozódó feladatáról, munkájáról. Ezután a megyei tanács kiküldöttje, Ozvári Tibor elvtárs szólt a tanácsüléshez. Többek között elmondotta, hogy Telekgerendáson tíz éve, hogy a dolgozók saját községükben intézhetik ügyeiket. Ez megkönnyíti a községbeliek munkáját, hiszen nem kell most már 12 kilométerre bemenni Békéscsabára. Ezután Ozvári elvtárs elmondotta, hogy ez az eredmény; amit Telekgerendás község elért, a lakosok becsületes és szorgalmas munkájának köszönhető. Ozvári elvtárs után dr. Mucsi Imre, a gyulai járási tanács v. b. titkára szólt. Elmondotta, hogy milyen körülmények között alakult meg 1953-ban a tanács. Beszélt az elért eredményekről, erőt, egészséget kívánt a tanácstagoknak és a község dolgozóinak, hogy jó és lelkiismeretes munkával még jobb eredményt érjenek el. Kórász Mátyás, a község párttitkára a párttagok feladatáról beszélt és arról, hogy a termelőszövetkezeteknek egyik legfontosabb feladatuk a terméshozam növelése és a gépesítés. Beregszászi Károly, az állami gazdaság üzemegységvezietője elmondotta, hogy az állami gazdaság minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek azért, hogy minél jobb terméseredményt érjenek el és a tagoknak minél több jövedelmet biztosítsanak. Az ünnepi tanácsülés után a község kultúrcsoportja és az álta. lános iskola tánccsoportja szórakoztatta a megjelenteket. Jantyik Tibor •Január 15-én elkezdődtek a téii tanfolyamok Megyénk termelőszövetkezeteiben január 15-től február végéig tartó téli tanfolyamok kezdődtek. Pártunk megyei bizottságának kérésére Budapestről — üzemekből és a kerületi pártszervezetekből — tegnap 25 előadó érkezett Békéscsabára, akik a megye járásaiban tartanak majd előadásokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusáról, népgazdaságunk ötéves tervéről, megyénk ötéves gazdasági célkitűzéseiről, továbbá az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről, a kül- és belpolitikai eseményekről, a szövetkezeti demokráciáról, a termelés anyagi elmond mindent, Mr. Rogger ügyesen szőtt meséit, az drablási tervet, amelyről a hencegő természetű Gyarmathy-tól hallott, talán még nem késő. De nem volt hozzá bátorsága. Félt a valóságtól, amely keserű csalódást okozhat, s félt Mr. Roggertől, akinek messzire nyúlik a keze. Nem számolt vele, hogy hallgatásával sokkal nagyobb tragédiát idézhet elő, s akaratlanul is kezükre játszik azoknak, akiktől már annyira megundorodott ... Azon a napon már délután a határ környékén ólálkodott: „Mindenképpen át kell jutnom!” — ez volt az elhatározása. Szerencséje volt: drappszínű Mercedesét már ismerték: szó nélkül átengedték. De bármennyire taposta a pedált, a sűrű köd akadályozta a vezetésben: éjfélre ért oda. Horvóthct mér nem találta a Royalban. Hívta a lakásán, a telefont nem vette fel senki... Tudta, hogy elkésett! S ekkor kezdődött az újabb izgalom: hogyan jut vissza a határon? Ah, pedig menynyire elszánt volt! Most mindent elmondott volna, s többé talán vissza sem jön... Csodálatos! Most nem félt Kömertől és Roggertől. Szembeszállt volna az ördöggel is, ha eléje kerül. Mi adta ezt az elszántságot, ezt az erőt? Az orvos utolsó, kétségbeesett kézszorítását érezte. Mi volt ez, hogy azóta sem múlt el róla? Eszeveszett őrült futás volt; versenyfutás az idővel, a titokzatos erővel, amely őt is hatalmában tartotta és halálosan kimerült volt, amikor másnap Pedró röhögve újságolta: — Leütöttem és a karomba omlott, mint a zsák... Azt hitte, elájul. Alig bírta meg állni, hogy neki ne rontson ennek a vadállatnak. A folytatásra már érdekeltségének növeléséről, kulturális kérdésekről, továbbá számos olyan helyi fontosságú problémát vitatnak meg a falusiakkal, amelyek a mezőgazdasági terme, lés helyi lehetőségeinek kihasználásával kapcsolatosak. A budapesti elvtársak három héten át tartózkodnak megyénkben. A téli tanfolyamok előadói gárdájába a megyei szervek 38, a járásiak pedig 12 vezető beosztású dolgozóval kapcsolódtak be. A téli tanfolyamokon általában azok a termelőszövetkezeti gazdák vesznek részt, akik szervezett párt- vagy gazdasági oktatásban eddig nem részesültek. nem volt nehéz következtetni. Ismerte Körner ezredes módszerét'. .. Sóhajtott, tenyerébe hajtotta fejét. Ismét maga előtt látta az orvos utolsó, könyörgő, sokatmondó arcát és eszébe jutott felületes viszonyuk sok apró részlete: „Furcsa ember ... tele van ellentmondással. Pedig én nem segítettem neki. Pedig segítséget várt tőlem és én kihasználtam ezt... Akikor vétettem el a dolgot, amikor Rogigernek beszámoltam. Újra, meg újra visszaküldött hozzá, mégis: mi az, ami folyton azt súgta, hogy ezt az embert nem szabad kiszolgáltatnom? Mi fűz hozzá, hiszen még mindig nem tudom, kicsoda? Mi az benne, ami így hat rám?” Nézte az előtte ülő két férfit, figyelte, hogyan zabáinak, öntik magukba az italt és kimondhatatlan undor fogta el. Erősnek érezte magát, meg tudta volna fojtani mind a kettőt. Dolgozott benne a csalódás és a bosszúvágy. — Visszaveszem tőlük! Nem bírt enni. Félredobta s sültet. — Nem ízlik, Elzácska? — kérdezte mind a két férfi egyszerre. — Rosszul érzem magam ... Felmegyek Roséhoz — felelte és elbúcsúzott. A két ember összenézett, kitalálták egymás gondolatát — Bolond lány — mondta Körner —, alighanem belehabarodott az orvosba. — Gondolja? Mr. Rogger felhajtotta maradék italát. — Készüljön, ezredes! Most megtudhatjuk, mit ér a maga lehallgató készüléke... (Folytatjuk)
