Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

4 NÉPÚJSAG i962. január 11., csütörtök Országos kulturális tapasztalatcsere-értekezlet Orosházán Két buszkocsin egy kalauz Á Művelődésügyi Minisztérium művelődési főosztálya és a Nép­művelési Intézet módszertani osz­tálya a járási művelődési házak területi munkájáról, jelen- és jö­vőbeni feladatairól szóló országos értekezletre hívta össze Oroshá­zára Baranya, Bács, Békés, Győr, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs, Szol­nok és Vas megye járási művelő­dési házainak igazgatóit. Az érte­kezletet, mely január 12-ig tart, január 9-én nyitotta meg a Petőfi járási művelődési házban a mi­nisztérium, a Népművelési Intézet, a megyei, valamint az orosházi já­rási és városi párt-, tanács- és kulturális szervek képviselői, s a kilenc megyéből érkezett művelő­dési házi igazgatók és más kul­turális vezetők előtt Nagy Ferenc, a megyei művelődésügyi osztály vezetője. Nagy elvtárs a falusi népművelési munka még jobb, eredményesebb továbbvitele szem­pontjából oly jelentős találkozót, illetve tanácskozást megnyitó be­szédében — többek közt — a kö­vetkezőképpen méltatta: — Ez a tapasztalatcsere arra hi­vatott, hogy a járási és városi mű­velődési házak területi munkájá­hoz konkrét feladatokat szabjon. A továbbiakban — a jelenlévő vendégek tájékoztatása céljából — a megye jelenlegi kulturális hely­zetéről, művelődésügyi intézmé­nyeinek munkájáról és helyzetéről szólott, számadatokkal is megvilá­gítva mindezt, örvendetes tény­ként említette azt, hogy a terme­lőszövetkezetek mind jobban tá­mogatják a falusi népművelési munkát anyagilag és erkölcsileg. Arról is beszélt, hogy a megyei pártbizottság sokoldalú elvi és gyakorlati segítsége, a megyei nagyaktíva, a járási, városi aktí­vák egyre élénkebb tevékenysége következtében mind jobbá válik városi és járási művelődési háza­ink kulturális irányító munkája. Intézményeink vezetőinek figyel­me egyre inkább a terület, a köz­ségek kulturális élete felé fordul. Ennek eredményeként községe­inkben a művelődés ügye, jelentő­ségének megfelelően, egyre job­ban központi feladattá válik. — Művelődési intézményeink tartal­mi munkájához, annak döntő meg­javításához egy-két éven belül minden anyagi alapot megterem­tünk — jelentette ki, s beszédének végén kifejezte reményét, hogy e tapasztalatcsere — melynek Békés megyében történt megrendezése az itt folyó kulturális munka elis­merésének bizonyos jele — nagy­ban hozzájárul majd a népműve­lési tevékenység itteni fokozásá­hoz is. Az értekezlet első napján el­hangzott referátumok közül az el­sőt dr. Kátai Ferenc, a Népműve­lési Intézet módszertani osztályá­nak helyettes vezetője tartotta. Referátumát egy, a múlt évben az NDK-ban, a Lipcse melletti Mark­­leebenben szerzett személyes él­ményével kezdte. Nevezett köz­ségben, az NDK ottani állandó mezőgazdasági kiállításának a színhelyén olyan minta művelődé­si ház működik, mely a falusi nép­művelési munka roppant jelentő­ségét ismerteti a községek odalá­togató párt-, tanácsi, szövetkezeti és kulturális vezetőivel, aktívái­val. A szocialista mezőgazdasági termelés és a kultúra mély össze­függése világosodik meg a látoga­tók előtt, s ízelítőt kapnak a nép­művelők a különféle módszertani lehetőségekből, látják, mit kell tenni kulturálisan a mezőgazdasá­gért, s ugyanakkor a tanácsi és a tsz-szervek tapasztalják, mi min­denben segíti őket a népművelés. Nekünk nincs ilyen Markleeben-i művelődési mintaotthonunk, bár nem ártana — mondotta —, de most képzeletben felépítjük, és további munkánk során arra kell törekednünk, hogy járási és váro­si művelődési házaink ilyen ele­venen ható kulturális központok­ká váljanak a területükön. Már most ott tartunk e tekintetben, hogy a művelődés anyaga a köz­ponti irányításon és előadásokon túl megvalósul a területen, a hét­köznapi munkák során. Nem egy termelőszövetkezet akad, mint a füzesgyarmati is, ahol a vezetés tisztában van a művelődés jelen­tőségével. De vajon e kultúrmun­­kások eléggé tájékozottak-e ahhoz, hogy ismerjék például a második ötéves terv mezőgazdasági irány­elveit, tervszámait, mély nélkül eligazodni és a mezőgazdaság szo­cialista átépítését a falun kulturá­lisan segíteni nem lehet. A nép­művelés különböző ágazatainak tartalmát második ötéves tervünk célkitűzései határozzák meg, azok ismeretében végezhető csak meg­alapozott kulturális munka. A já­rási művelődési házak előtt most az a feladat áll, hogy a különböző szervekkel közösen községi szin­ten is szervezzék és irányítsák a népművelést. Sok múlik rajtuk, hogy a termelőszövetkezetek tag­ságát — a különféle művelődési szakbizottságok aktív részvételé­vel — újabb és újabb építő, előre­vivő feladatokra neveljék kultu­rális oldalról. A továbbiakban referátumot tartott még Borka József, a Békés megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportjának a veze­tője, majd a megyékből érkezet­tek szólaltak fel, számoltak be kulturális munkájukról, otthonaik életéről, további terveikről. Ma délelőtt nyitják meg az el­hangzottak feletti vitát, délután pedig az értekezlet részvevői a já­rás négy községébe látogatnak el, hogy közvetlenül is tanulmányoz­hassák az ottani népművelési munkát. H. R. A SaateszervezBteik Országos Tanácsa rendelkezést adott ki a betegségi biz­tosításra vonatkozó korábbi rendel­kezéseik módosítására. A módosító ren­delkezés értelmében a betegségi biz­tosítást az eddigieken (egyénenkénti bejelentés, bejelentési lajstromon, il­letve megállapodás szerinti bejelentés) felül bejelentési jegyzéken is be lehet jelenteni az SZTK-nak. Az a munkál­tató, aki rendszeresen nem foglalkoz­tat tíznél több dolgozót, a betegségi biztosításra kötelezett dolgozóit beje­lentési jegyzéken köteles bejelenteni. A bejelentési jegyzékben a dolgozók munkaviszonyávial kapcsolatos körül­ményeket, továbbá a biztosítást érintő Reggel hét óra ötvenöt perc. Helyszínen, a békéscsabai vasút­állomás előtt álló GA—54—78 rendszámú, kilences autóbusz. — Kérem, ott ne állja el az utat! — kiáltja egy hölgy, miközben a szoros embergyűrűben kétségbe­esett igyekezettel nyomakodik fel_ felé. Lábával négyzetcentiméter­­nyi helyeket keres a lépcsőkön. A mögötte lévő sem akar lemaradni. Mindenki siet, ez természetes. Az viszont nem természetes, hogy a kalauz pont az útban áll, és egye­lőre eszében sincs onnan elmoz­dulni. Helyette a kocsi mozdul meg. Nem indul, csak zötykölődik. Összóbbrázza az utasokat. Szardí­nia-formára igyekszik rendezni őket. Majd kénytelen megállni, mert egy „hal” még kilóg, a „szardínia-doboz tetejét” még nem lehet lezárni... — A kalauz miért nem ül be a helyére?! — szól az egyik utas ingerülten és az ülőkalauznak fenntartott, üresen ásító helyre mutat. — Akkor Id kezelné a jegyeket a pótkocsin?! Nekem még le kell szállnom — válaszolja ingerülten a kalauz és még jobban megveti 'ábát a kocsi belseje felé vezető út -■lején. Mögötte kissé laiábban állnak az utasok. munkabérét és a fizetendő járulékokat is feü. keli tüntetni. A bejelentési jegy­zéket két példányban a tárgyhónapot követő 8. napig kell aiz SZTK helyi szervéhez benyújtani. Késedelmes be­jelentés esetén a munkáltató rendbír­sággal sújtható. Az ismertetett rendel­kezések az egyszámlarendszerbe tarto­zó állami munkáltatóikra nem vonatkozr n&k. A mód)osító rendelet a továbbiakban a háztartási alkalmazottak bejelentésé­vel foglalkozik. Kimondja, hogyha munkáltató a háztartási alkalmazott­ját a munka megkezdését követő 8 napon belül köteles az SZTK illetékes helyi szervének bejelenteni. A mun­kaviszony megszüntetését szintén 8 napon belül kell jelenteni. Ugyaneny­­nyi idő alatt kell bejelenteni a háztar­tási alkalmazott személyi adataiban beállott, a biztosítást érintő minden változást is (például névváltozás, há­zasságkötés stb.) A bejelentés elmu­lasztása, illetve késedelmes teljesítése ugyancsak rendbírságot von maga utám — Ültessen valakit az üresen hagyott helyre — tanácsolja va­laki. — Az a kalauz helye! Nekem maga nem parancsol! — magya­rázza kioktató, bi cskanyi fogató hangon a kalauz. — Az igaz, hogy én nem paran­csolok, de a logika az parancsol — jegyzi meg az élőbb szóló, s a helyzet annyira igazolja szavait, hogy a kalauz sem tud mást mon­dani, mint azt, hogy tegyenek pa­naszt, ha valami nem tetszik. Lát­szik rajta, hogy néki sem tetszik ez a helyzet... — Milyen indokkal tettek pót­kocsis buszra egy kalauzt, amikor ezelőtt mindig ketten voltak? — hallatszik a tömegből a kérdés. A kalauz átnéz a kérdező feje felett és nem válaszol. Talán ő sem tudja, mit mondjon. Megné­­mult. Érzi. hogy az utasoknak igazuk van. Ideje sincs magyarázc kodásra. Mennie kell. Átpréseli magát a tömegen és leszáll, hogy elrendezze a másik „szardíniás do. bozban” is a „halakat”. Hogy ott mi történik, azt már nem tudom figyelemmel kísérni. Gondolataimmal bajlódom. A két külön kocsira egy kalauz-elmélet megbukott Az a gyanúm, hogy a közlekedési élveket, sőt a szabá­lyokat is sérti ez az intézkedés. Boda Zoltán Lengyelország a millenniumi ünnepség-sorozat harmadik évébe lépett Varsó (MTI) 1962 a lengyel állam ezer éves fennállása tiszteletére indított hatéves ünnepség-sorozat harma­dik esztendeje. A társadalom az elmúlt két esztendőben a lengyel történelem dicső évfordulói közül megemlékezett a nyugati terüle­tek visszacsatolásának 15., a gruu. waldi csata 550., a sziléziai fel­kelés 40. és a lengyel sajtó 300. évfordulói áról. A következő évben az esemé­nyek a krakkói Jagello-egyetem 600., a januári felkelés 100. és a lengyel hadsereg 20. évfordulója köré csoportosulnak majd. A millenniumi időszak méltó befe­jezése lesz a népi Lengyelország 20. születésnapjának megünnep­lése. Hasznos tudnivalók Betegségbiztosítási rendelkezések módosítása mirwieín. változást, valamint a dolgozóik Megölte férjét, 10 évi börtönre ítélték ahol tag volt és a felesége is ott A megyei bíróság az elmúlt hé­ten Orosházán megtartott tárgya­láson hozott ítéletet Nagy Péter­­né, született Ráffáel Mária puszta, földvári lakos ellen házastárson elkövetett szándékos emberölés bűntette miatt indított bűnügyben. Nagy Péter igen gyakran részeg állapotban tért haza, ilyenkor ál­landóan kötekedett, s rendsze­rint tettlegesen bántalmazta fe­leségét. Nagyné számtalanszor szalma kazlakban, szárkúpokban vagy rokonainál töltötte az éjsza­kát. Nagyné nem egy esetben pa­naszkodott illetékes helyeken a férjére, az kapott is figyelmezte­tést, de mit sem változtatott durvaságán, részegeskedésén, to­vább bántalmazta feleségét és három gyermekét, akiket va­lósággal elvadított magától. Nagy Péter még a felesége kerese­tét is elitta. Ha más nem volt: el­adta a család élelmét s annak árát költötte italra. 1960-ban például a Lenin Termelőszövetkezettől, dolgozott, négy mázsa búzajáran­dóság őrleményéből mindössze 20 kiló lisztet hagyott a családnak, a többit eladta, az árát elitta. A sok szenvedés és a férje által ért sé­relem Nagy Pétemében olyan gon. dolatot ébresztett, hogy valami­lyen módon megszabadul férjétőL 1961. november 12-én Nagy ismét italosán tért haza. Ekkor Nagyné látva, hogy férje elaludt, a kony­hából kötelet és spárgát hozott ki, megkötözte férjét s a kötelet a nyakára hurkolva, elvonszolta a közelben lévő fedetlen vályogvető kúthoz és belelökte. Másnap a szomszédok vették észre a kútban Nagy Péter holt­testét és értesítették a rendőrsé­get. A tárgyaláson a vádlott beis­merte bűnösségét, s a 12 évi há­zasság alatt átélt szenvedésére és nélkülözésére hivatkozott. A me­gyei bíróság Nagy Petemét a kö­rülményeket figyelembe véve, 10 évi börtönre ítélte. Divatbemutató Békéscsabán Vasárnaponként 5 órai teát ren­dez Békéscsabán a Balassi Bálint művelődési otthonban az otthon vezetősége. A Körös Állami Áru­ház most rendszeressé teszi az ötórai teával egybekötött divat­­bemutatókat. Az első divatbemu­tatót január 14-én tartják meg „Reggeltő estig” címmel, összesen 40 különböző női és férfiruhát, délutáni és kisestélyi, valamint táncruhákat és kabátokat mu­tatnak be. cA szókm/áha bújt baktat Akkor történt az alábbi eset, mikor még a kétlakiság úgy te­nyészett az életformák között, mint a hínár a mély, mozdulatlan folyóöblökben. Kétlaki volt a tisztviselő, az ál­lomásfőnök, meg a bakter is. S ha a bakter tehenet tartott, ahhoz nem volt elég a vasútárok Í mezője, föld is kellett, ahol az ab­rak megterem. Tollasodtak, gazdagodtak éppen elegen, akiknek szerencséje volt, | nem úgy, mint Somi András, Is mert ő ugyancsak megjárta ... Somi András sorompóőr volt a 120-as vonal mentén, ahol az Arl­­berg-expressz vágtázott naponta I kétszer. Igaz, nálunk csak gyors­­■ vonatként, de jött, ment a sok sze­­j mély- meg tehervonat. Mindnek le I kellett ereszteni a sorompót és | tisztelegni az őrház előtt. ! A vonatok jövése-menése közt Ikét tehenet meg egy borjút legel­hetett András a vasútárokban. ; Büszkeség feszítette a mellét, ha *a két szimentálira nézett, sok­szor már nem is tudta, melyikhez fűlik a foga, a vasutassághoz vagy a szarvasmarha-tenyésztéshez. De csakhamar azt a gondolatát kezd­te dédelgetni, hogy a jószágállo­­mányt ésszerűen fogja értékesíte­ni. Ezért bejelentette a megyei ál­latfelügyelőséghez, törzskönyvez­tetni szeretné teheneit — gondol­ván, így a borjak is értékesebbek lesznek. Vésztői ember volt akkor a fel­ügyelő, mert hiszen tudvalevő hogy vésztői emberrel találkozó már Kolumbus is, mikor Amer kát felfedezte — jut innen emfc mindenfelé. Csóthi Zsiga bácsi pontos munkáját szerető ember volt m dig, harmadnap délután megjel* Somi Andrásnál. Körülnézte jobbról-balról a t heneket, és így szólt: — Szeretném megmérni, há: kiló tejet adnák — és milyen ős szetételű. Fejje meg őket bar tóm... íat biztosított azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik vállalták, hogy tanulmányuk befe­jezése után visszatérnek a község­be. Ebből az ösztöndíjból segítik egy orvos, egy agrármérnök, egy kertész és egy építési technikus ta­nulását. Az agrármérnök már eb­ben az évben befejezi tanulmá­nyait és a község valamelyik ter­melőszövetkezetében vállal mun­kát. A termelőszövetkezetek mun­káját segíti majd a kertész és az építési technikus is. Agrármérnök, orvos és kertész tanul a társadalmi ösztöndíjból A kondoros! községi tanács i községfejlesztési alapból 1962-r< 17 500 forint társadalmi ösztöndí

Next

/
Thumbnails
Contents