Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

1962. Január 11., csütörtök H É P ÜJ S Á 9 5 Dombegyháza határában yan-e Attila sírja? Akadnak itt Békés megyében emberek, akik azt állítják, hogy a hun fejedelmet ezen a tá­jon, méghozzá Dombegyháza határában temették el hunjai. Olyan feltevések vannak, hogy létezett egy összekötő folyóág akkoriban a Körös és a Maros között, ezt gátolták volna el, hogy medré­be temethessék Attilát. Ez az ág azóta száradt volna ki. A sok idevágó mende-monda közt tehát ilyen is akad. Egy pesti mérnök, Csanda, olyan talaj kutató készüléket tervezett és szerkesztett, mely 6—8, sőt a talaj szerkezetétől függően 12 méter mélységbe, a humuszba temetett tárgyak — csontok, fémeszközök, cserepeik stb. — létezé­sét is jelzi. Akik úgy vélik, hogy a dombegyházi elképzelés valóságot is takarhat, azt gondolják, hogy a mérnök majd ide utazik készülékével és egy-kettőre megleli a hármas koporsót. No de az egészről mi a véleménye a legilleté­kesebbnek, a régészetnek? Erre ad választ janu­ár 12-én 18 órakor a csabai TIT klubban tartan­dó előadásán Kolarovszky Júlia múzeológus, aki hallgatósága előtt bizonyítani fogja, hogy mind­ebből mi a valóság, mi nem. Több mintötmillió forint forgalom évente — 54 taxi a megye lakosságának szolgálatában — — Halló! — Tessék! Taxiállomás. — Kérek az állomásra egy ko­csit. így megy ez mindennap. Ügy megszerették az emberek a taxit, hogy szinte nem is tudnak nélkü­le élni. De érthető is, hiszen a taxival gyorsan és kényelmesen lehet utazni és ami a legjobb: nem is kerül túl sokba. Megyénk­ben is egyre jobban elterjed a taxi-forgalom. A 41. sz. AKÖV- nek a Kossuth téren az elmúlt év októberében alakult egy irodája, ahol lebonyolítják a megye taxi­forgalmát A kis irodában kellemes meleg fogadott. Vinger Gézáné szívesen adta a felvilágosítást. — Hány taxi van a megyében? — A huszonhárom telephelyün­kön 54 kocsi van. így Békéscsa­bán 21, Orosházán 4, Gyulán pe­dig 5 taxi bonyolítja le a forgal­mat. Ezenkívül van Gyomán, Me­­zőberényben és más nagyobb köz. Bégben is taxiállomás. — A jelenlegi taxi-állománnyal kielégíthető-e a lakosság igénye? — Az eddigi jelentések alapján igén: Van olyan község is, ahol megszüntettük a telephelyet, így például Sarkadon és Kevermesen. Ez azért történt, mert ott sűrítet­ték az autóbuszjáratot és a taxi nem volt kihasználva. — Mióta van vidéken taxiszol­gálat? — 1951-ben alakult a vidéki taxiegyesülés Akkor 46 gépkocsink volt. 1953- ban egy kis visszaesés történt, akkor 27 gépkocsit üzemeltet­tünk. 1954-től ez emelkedett és így jelenleg 54 gépkocsink van. — Milyen esetben hívják leg­többször a taxit? — Azt már nem! — tiltakozott Somi András — az asszonyt isme­rik ezek csak, de most odavan Rózám szilvalekvárt főzni az myósnál. Én alájuk nem ülök, igyszer próbáltam, akkor is meg­rágtak. — Nekem tej kell — erőszakos­kodott Zsiga bácsi —, különben az itam hiábavaló. Nem olyan gyáva mber maga András, próbálja ak meg... Somi András erre, hogy gyává­­k ne lássa, leakasztotta a szeg- 1 a fejőt, vizet töltött bele, ahogy isszonytól látta, alátette a gya­­zéket, és hosszú lábai közé i a fejőt. A mosást még csak a tehén, de alig húzta ki az sugár tejet belőle, egyet ka­­tott, és fejőstől, székestől el­­t vagy három méterre. Mondtam ugye? Nem ismer­jek engem — tápászkodott erényen, mert nem történt ni baja, csak a fejő hagyta el rrabon azúrkék zománcát, iga bácsi nem hagyta olyan lyen magát cserbenhagyni. — Általában esküvőkre, kór­házba, vagy (Békéscsabán) a va­sútállomásra közlekednek legtöb­ben. Szeretném megemlíteni — mondotta Vingemé —, hogy a gépkocsivezetők nagyon vigyáz­nak kocsijukra. Például Gyulán Szemző Mátyás és Tóth István ko­csija 150 000 kilométert futott fődarabcsere nélkül. Közben nyüt az iroda ajtaja és egy gépkocsivezető, Kiss István lépett be. Valami ügyes-bajos dol­ga akadt. Gyorsan elintézték. Mert a taxisofőrök sokat nem várhatnak, hiszen minden pilla­natban hívhatják őket ide vagy oda. — Nagyon érdekes — kezdte újra a beszélgetést Vingemé —, hogy a különböző községekben is megcsinálják a taxisak a havi 7—8000 forintos forgalmat. Békés­csabán viszont 10—14 000-ig van a havi forgalom. Ez azt jelenti, hogy a tervet általában minden gépkocsivezető teljesíti. — Felszerelték-e már minden taxira az órát és ennek mi a je­lentősége? — A taxiórák felszerelésével az utasok járnak jobban, hiszen így különösen a helyi fuvaroknál ol­csóbba kerül a viteldíj. Még nincs minden taxin óra Nem kapunk eleget. Egyébként a taxióra azért is szükséges, hogy az utas láthassa, mennyit kell neki fizetnie. így nem kételkedhet a megállapított viteldíjban. — Van-e olyan tervük, hogy újabb községekben állítanak fel taxiállomást? — Én erről nem tudok, ezt a központban tudják megmondani. Tudomásom szerint azonban je­— Vegye fel az asszony ruháját, kösse hátra a fejét, de a csizmát is tegye le, mezítlábszárral legyen, papucsban — mondta Andrásnak. Jó volt az ötlet nagyon. A pety­­tyes kendő, puffos ujjú ruha meg­nyugtatta a Borcsát meg a Mar­osát, s úgy álltak, mint a tőke. A Borcsa tejét már le is mérte Zsiga bácsi — a Marcsa félfejésben volt, mikor éles vonatfütty hasított a szeptemberi délután csendjébe. — Hüh, itt a gyors! — ugrott fel Somi András. Lecsapta a tejet az ágas mellé, és rohant a sorompó­hoz. Háromszáz méterre járhatott a vonat, de azért beszaladt a sap­káért, hiszen tisztelegni kellett. — Így fogadta a vonatot, And­rás? — kérdezte Zsiga bácsi, s ahogy végignézett inas, vékony lábszárán, elnevette magát — Ebből fegyelmi lesz — lógat­ta a fejét András —, nem tudom, hogy magyarázom ki magam, úgy nevetett végig az egész vonat, mintha egy bohócot láttak vol­na... — Hát kényes ügy — mondta Zsiga bácsi —, de majd jóra jön lenleg ilyen terv nincsen. Hiszen, ahol indokolt volt a taxi beállítá­sa, ott megtörtént. — Mennyi volt a múlt évi forga­lom? — A múlt évben az 54 taxi 5 millió 74 ezer forint forgalmat bonyolított le. Igen érdekes, hogy decemberben például a megye te. rületén több mint félmillió forint forgalmat csináltak a taxisok, per­sze itt sokat jelentett a két ünnep. Ezután Vingerné elmondotta még azt is, hogy a jelenlegi gép­kocsivezetőkkel elégedettek, mert udvariasak az utazókhoz. Panasz nem igen érkezik. Persze Békés­csabán előfordul, hogy az utasok türelmetlenek, ha nincs bent taxi, de sokszor viszont mind a 21 bent áll. (Elég ritka az ilyen eset.) Vingernétől hallottuk még azt is, hogy állítólag a jövőben a Moszkvicsokat lecserélik és he­lyette kényelmes Warszawákat kapnak. Jantyik Tibor FILMHÍRADÓ Délibáb minden mennyiségben — Magyar filmszatíra — Még élnek hazánkban olyanok, akik a „betyár”, „csikós”, „délibá­bos rónaság” álromantikájának hódolnak. Ilyen például Angyal András pesti könyvelő is. Ez a derék fiatalember, aki kackiés hu­szárbajuszt visel, munka után minden áldott este betér a Búsuló kanász-hoz címzett, magyaros be­rendezésű budai kiskocsmába és a ventillátorok hűsítésében pusz­táról, vágtatásról álmodozik. Ha megúnja, akkor előkerül a cigány­­zenekar és mivel már ismerik rigolyáját a Bandi vendégnek, él­vezettel kísérik a többi vendég nagy vidámodására eme fiatalem­ber túlcsordult szívvel és teli to­­•okkal zengetett nótáit. De nemcsak nálunk, hanem Nyugaton is akadnak, még sokkal nagyobb számban, mint idehaza, ilyen álromantikusok, akik hazán­kat múltba süllyedt, vad világnak képzelik. Közéjük tartozik Mr. Taylor és felesége, valamint ké­­nyeskedő leányuk, Edda. Borzong­­va bár, de rászánják magukat a „veszélyes” magyarországi útra. Annál nagyobb az ámulatuk, mi­kor modem országot találnak, mindenféle álromantika nélkül. Budapesten betévednek a Búsuló kanász-ba, ahol éppen Angyal Bandi mulat. Edda nyomban be­leszeret, s kérésére az egész tár­saság leutazik a „pusztába”. Ér­kezésük hírére a pusztai csárdából eltűnik a neonvilágítás, a tele­fon és külsőleg minden a „déli­bábos róna és a betyárvilág” ké­pét ölti magára. De aztán renge­teg kacagtató jelenet után elkö­vetkezik a valóságra ébredés Tayloréknál és Angyal Andrásnál. Játssza január 11—17-ig a bé­késcsabai Brigád Filmszínház. (Korhatár nélkül.) Kezdődik a Filmuaiálok Köre előadássorozat A megyei TIT most hozta nyil­vánosságra a Filmbarátok Köre első félévének eredményeit. A tíz előadásból álló sorozat egy-egy előadásán Békéscsabán átlag 300 hallgató jelent meg. Gyulán kétszer 10 előadást kellett tarta­ni, mert a résztvevők egyszerre nem fértek el a moziban. Oroshá­zán vasárnapról csütörtökre, a piaci napra tették az előadásokat, hogy a vidékről jövők is látogat­hassák. A második félévi sorozat idén, január 27-én a csabai előadással minden .;. s ezzel el is búcsúzott. András a ruhát akarta lecserél­ni éppen, mikor gépkocsitülkölést hallott a műút felől, s ahogy ki­nézett, mentőautó fordult az őr­ház udvarára. — A sorompóőrt keressük — szólott az egyik ápoló. — Én vagyok — mondta And­rás falfehéren — mit akarnak? Én, én ... lecserélem ezt a ruhát... — Szálljon be kérem, ne húzzuk az időt — Gyulán majd lesz idő mindenre... — Engem nem visznek soha — kiáltott András és elszaladt a vasútárok-parton, a nyárfaerdő felé. Mire elfogták és beráncigálták a kocsiba, ugyancsak megizzadtak az ápolók. András bent is vergődött, meg ordítozott tovább: — Nem én vagyok a bűnös — a tehenek meg a Zsiga bácsi... De nem hallgattak rá ... Kitűzött zászlóval, szüntelen szirénázással rohantak a cél felé, hogy minél előbb lehültethessék... Lévai Teréz kezdődik, melynek címe: Hogyan lett a filmből művészet? Előadó Békéscsabán Kertész Pál film­rendező, Gyulán és Orosházán pedig Baróthy Dezsőné film­esztéta. Az előadások célja a filmművé­szet minden oldaláról való megis­mertetése, az, hogy a filmet értő, művelt mozilátogató közönség ne­velődjék és megsemmisüljön az a hibás szemlélet, hogy a film „nem művészet, hanem olcsó szórako­zás csupán”. Ennek érdekében ilyen előadások lesznek, mint pél­dául a már említett Hogyan lett a filmből művészet, melyhez Orson Welles Aranypolgár című filmje szolgál szemléltetésül, aztán A né­ma film, A cár utolsó alattvalója című szovjet film szemléltetésé­vel, majd A hangosfilm-ről szóló előadás következik a Táncol a kongresszus című német film kí­séretében. A többi előadáson a filmkészítés bonyolult módját (műtermi felvételek, díszlet, ope­ratőri munka, vágás stb.) ismer­heti meg a hallgatóság. Tehát a filmtörténet, filmesztétika és , a filmkészítés területeivel ismerked­nek. A második félévi előadásso­rozat az Üj utak keresése a film­­művészetben című előadással zá­rul. fl rádió és televízió mai műsora 1962. JANUAR 11., CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.40— 7.59 Vidáman, frissen! 6.35 Néhány perc tudomány. 7.40 Ma: Szegedről je­lentjük... 8.10 Reggeli hangverseny. 3.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 Dudorász Peti. 9.50 Sztajnov: Ricsenica és Paj­­dusi horo. 10.00 Hírek. 10.10 Ma: Sze­gedről jelentjük. 10.20 Tánczene. 10.55 Munkásakadémia. 11.20 Bemutatjuk Tito Gobbi operaénekest. 12.00 Hírek. 12.15 Könnyű zene délidőben. 13.00 Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfo­lyam. 13.20 Egy falu — egy nóta. 13.50 Telefonbeszélgetés az állatkerttel. 14.00 A prágai várőrség fúvószenekara ját­szik. 14.15 Gazdasági fórum. 14.25 Tánc­melódiák. 15.00 Hírek 15.08 Időjárásje­lentés. 15.10 „Ábécédé...” 15.30 Ma: Szegedről jelentjük... 15.50 Zenekari hangverseny. 17.00 Hírek. 17.10 Moszk­vai tudósítónk jegyzete. 17.20 Francia operettmuzsika. 17.45 Ma Szeged­ről jelentjük .. • 18.00 Tánczene. 18.40 Ifjú Figyelő. 19.00 Verdi: Nabucco. 20.02 Esti krónika. 21.02 A fiatal Verdi. 21.12 Meixner Mi­hály beszélgetése az opera szereplői­vel. 22.05 Ma: Szegedről jelentjük.... £2,08 Hírek. 22,25 Verbunkosok, magyar nóták, csárdások. 23.10 Verssel, muzsi­kával. 23.40 Jó az álmodozás. 24.00 Hí­rek. PETŐFI RÁDIÓ: 5.50 Hírek. 6.00 Reg­geli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Lalo: Spa­nyol szimfónia. 14.45 A kalauz meg a cigányok. 15.00 Cigánydalok, csárdá­sok. 15.25 Kemény Egon operettjeiből. 16.00 Hírek. 16.05 A külföldi sajtó ha­sábjairól. 16.15 Könnyű zene. 16.50 1000 szó oroszul. 17.00 Tiszán innen, Dunán túl. 17.20 Gazdasági fórum. 17.30 Liebner János hangversenye. 18.00 Hí­rek. 18.05 Amiről a klubokban beszél­nek. 18.20 Hazai lantok zengték. 19.00 Hírek. 19.05 Verbunkosok, népdalok, népi táncok. 19.40 Ezüstkalászos szö­vetkezeti gazdatanfolyam. 20.00 Gica Petrescu énekel, óta Csermák orgo­nái. 20.20 Miről ír a Társadalmi Szem­le legújabb száma? 20.30 Élőszóval — muzsikával. 23.00 Hírek. 23.15 Műsorzá­rás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.30 Kicsi­nyek műsora. 18.00 A magyar ezüst. 18.30 Kisfilm. 18.45 Beszélgessünk oro­szul. 19.00 Kubai melódiák. 19.10 Kék szén. 19.30 TV híradó. 19.50 A jövő hét műsora. 19.55 Menekülés a pokolból. 21.30 Hírek,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents