Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

962. január 11., csütörtök H£PŰJSAG 3 Szakemberek ellenőrzik az abraktakarmány felhasználását megyénkben MEQBÉKÉLÉS Megyénkben, főleg a szikes ta­lajjal rendelkező szeghalmi és sár. kadi járásban jelentős mennyisé­gű abraktakarmány-hiány mutat­kozott az elmúlt év őszén. A me­gyei és a járási tanács szakembe­rei idejében munkához láttak, hogy megfelelően beosszák a meg­lévő készletet. Felmérték a kész­letet, a szükségletet, s az állami készletből oda adtak segítséget, ahol erre feltétlenül szükség van. A megyei és járási takarmány­gazdálkodási bizottságok rendsze­resen ellenőrzik az abraktakar­­mány-felhasználást. Az egy éven aluli növendékmarhák és a tejelő tehenek kivételével csökkentett mennyiségű adagot kapnak az ál­latok. A szakemberek a legszigo­rúbb takarékosságot követelik meg az abráktakarmány etetésé­ben. A sarkadi Kossuth Tsz-ben például — ahol szintén jelentős A megyei párt-végrehajtó bi­zottság december 23-i ülésén a megye gépállomásainak munkájá­ról tárgyalt. A tanácskozáson többek között megállapították, hogy a gépállo­mások megyénkben jobban dol­goztak, mint az előző esztendőben, még nagyobb segítséget adtak a termelőszövetkezeti parasztság­nak. Ezt bizonyítja az is, hogy 1960- hoz viszonyítva a gépek ki­használási foka 18 százalékkal nö­vekedett, és a gépállomások éves tervüket tizenhárom százalékkal teljesítették túl, azaz csaknem 280 ezer normálholdnyi munkával vé­geztek el többet, mint amennyit a tervükben előirányoztak. A traktor, és motormunka-terv teljesítésében és a gépkihaszná­lásban a Békés megyei gépállomá. sok országosan az elsők. A máso­dik helyezett megyéket az éves terv teljesítésében 7 százalékkal megelőzték. Az őszi terv teljesíté­sénél 6 százalékkal lettek jobbak a második helyezetteknél. A mi gépállomásainkon az egy traktor­­egységre jutó normálhold teljesít­mény is magasabb a versenytársak eredményeinél. Az egy norrnálholdra jutó ön­költséget, 1960-hoz viszonyítva, 1961- ben 78 forintról 76 forintra csökkentették, s több mint hét­millió forint nyereségre számít­hatnak. Figyelembe véve a rendkívüli időjárást, a gépállomások dolgozói nagy erőfeszítést tettek a tavaszi, nyári és az őszi tervek teljesíté­séért. A tavaszi idényben — a töb­biek tervtúlteljesítése mellett — csak két gépállomás nem teljesí­tette a tervét A nyári munkák idején az ara­tógépek és a kombájnok kihasz­nálása 11,4 százalékkal volt jobb, mint az előző esztendőben. ősszel sikerült időben elvetni a kenyérgabonát és a kalászos ta­karmánynövényféleségeket. Gép­­űlomásaink annyi mélyszántási run kát csináltak, mint még fenn. Uásuk óta egyetlen esztendőben m. A tanácskozáson a jelentésből a beszámolókból megállapítot­­, hogy a gépállomások dolgozói nkájukban úgy tudtak jelentős ereket elérni, hogy a nyári rytől kezdve a gépek többségét műszakban üzemeltették, új bantartási rendszert vezettek és lelkiismeretesen gondoskod­­. a gépek jobb kihasználásáról, latékonyan segítette a gépállo­­sok munkáját a pártalapszer­­-etek tevékenysége, a párttag­­; aktivitása. A végrehajtó bi­mennyiségű a hiány — sokáig nem bírták betartani a gondozók a csökkentett adagolást. A járási, később a megyei takarmánygaz­dálkodási bizottság tagjai látogat­tak ide többször, hogy megtanít­sák az embereket a szigorú taka­rékosságra. Nagy előny, hogy megyénkben 101 jó talajjal rendelkező és jól gazdálkodó termelőszövetkezetben nincsenek takarmánygondok, nem is kellett csökkenteni a szokásos adagot. Ezenkívül sokat segít a siló is. Csupán kukoricaszárból 97 600 köbméter silót készítettek a termelőszövetkezetek, amihez ter­ven felül 810 vagon nyersszeletet, öt vagon brikettált szeletet és 28 vagon száraz szeletet kaptak a cu­korgyáraktól. Igen hasznos volt a 12 vagon melasz is, mert kevert silót szívesebben esznek a jószá­gok, mint az üres szár-silót. zottság helyeselte, hogy az alap­szervezetekben a kommunisták a pártmunkát a brigádokban a párt­csoportokra építik. E helyes szer­vezeti forma elősegítette a politi­kai munkát. A brigádok sokszor tanácskoztak a termelőszövetkeze­tek növénytermesztési brigádjai­val, s a jó együttműködésnek kö­szönhető a munka összehangolása, a gépek jobb kihasználása. Egyes gépállomásokon (Oroshá­za, Mezőgyán, Békés) a politikai munkában az értekezletek, elő­adások és egyéni beszélgetések mellett — igen jó eredménnyel alkalmazták a szemléltető agitá­ció! Az újításokból kiállításokat rendeztek, de a selejttárgyakat is kirakták közszemlére, és több esetben röplapokat adtak ki a munkaverseny helyzetéről. A bri­gádokban végzett politikai mun-A Ganz-MÁVAG Mozdony-, Va­gon- és Gépgyárban új, 610 lóerő teljesítményű ddselhidraulikus mozdony készül a Magyar Állam­vasutak részére. A mozdonyt nor­mál nyomtávolságú mellékvonalak személyvonati forgalmának jobb, gyorsabb lebonyolítására tervez­ték. A prototípus már elkészült. Az új mozdony érdekessége, hogy mi­után a vasút e dieselmozdonyt személyvonati forgalomra kérte, korszerű vonatfűtési berendezés elhelyezését is meg kellett oldani, de úgy, hogy a mellékvonalak épí­tésének megfelelően a mozdony tengelynyomása ne haladja meg a 12 tonnát Az új mozdony hajtó­műve 12 hengeres, négyütemű, vízhűtéses Ganz-Jendrassik rend­szerű dieselmotor. Ennek hűtővi­zét csak a vezetőfülke fűtésére le­het felhasználni. A személyvonati kocsik azonban gőzfűtésűek, más fűtési rendszert tehát nem lehet alkalmazni, mert különben a ko­csiparkot át kellene építeni a moz­donyokhoz. Ezért a mozdonyban a vezetőfülke mögött egy kis ka­zánteret képeztek ki, amelybe kis­méretű kazánt építettek be. A ka­zán 450 kg gőzt termel óránként, gázolaj tüzelésű, s üzeme teljesen automatizált. E megoldásnál tehát fűtőre nincs szükség, maga a ve­zető a személyvonati szerelvény összeállításakor beállítja az idő­járási viszonyoknak megfelelő fű­tési értéket, s ezután a kazán au­tomatikus műszerei átveszik a Még a tavasszal történt, hogy egyik termelőszövetkezetünkben valóságos palotaforradalom tört ki az asszonyok között: közös, osz­tatlan répaföldön egyeltek — munkacsapatban. Régi és új ta­gok vegyesen. Pontosan nem le­hetett kideríteni, melyik volt az a tüske, amelyet oly módon szúr­tak egymásba, hogy feljajdultak tőle. Tény azonban, hogy kijelen­tették: ha nem osztják meg a csoportot, nem dolgoznak tovább. Le is álltak. Később is csak úgy voltak hajlandók dolgozni, hogy az egyik csoport a répaföld in­nenső, a másik a túlsó végén állt be a sorba, s kijelöltették a közép­vonalat. Nem közönséges asszonyi veszekedés volt ez, hanem a ko­rábbi társadalmi helyzetből szár­mazó szembeállás. Azok, akik már vagy egy évtizede voltak tagjai a szövetkezetnek, betolako­dóknak tekintették az újonnan belépetteket, a „gazdánékat”. Az új tagok viszont „lecsúszottaknak" kában a sarkadi, gyomai, szarvasi és Mezökovácsházi Gépállomás kommunistái dolgoztak legered­ményesebben. Az irányításban és más téren előforduló fogyatékosságokról szólva, a párt-végrehajtó bizott­ság többek között bírálta a párt­­szervezeteket, amiért kiengedik kezükből az ifjúság nevelését. Húsz gépállomás közül csak tizen, két helyen van a KISZ-nek szer­vezete és ezekből is csak Batto­­nyán és Békéscsabán megfelelő a szervezeti élet. A párt-végrehajtó bizottság e napirendről folytatott tanácskozá­sa eredményeként határozatot ho­zott a gépállomások munkájának fejlesztésére, a megye gépesítésé­nek fokozására, valamint megje­lölték a gépállomáson dolgozó kommunisták feladatait. B. Z. szolgálatot, intézik a fűtő munká­ját. A fűtőberendezés ráadásul oly kis helyet foglal él, hogy a moz­dony hosszát lényegesen nem nö­veli, s a mozdony súlya megfelel a dieselmozdonyok előírásos sú­lyának. A fűtőrendszer üzemanya­gát együtt tárolják a motor üzem­anyagával. Az új mozdonynak figyelemre méltó a vonóereje is, indításkor 11 500 kg-ra növelhető a vonóké­pessége. Ez azt jelenti, hogy 15— 20 kocsis szerelvények akasztha­tok hozzá, e szerelvényt pedig 60 kilométeres sebességgel tudja to­vábbítani. Az új mozdony tehát valóban gyorsabb és kényelme­sebb közlekedést biztosít majd a mellékvonalakon. A földművelésügyi miniszter rendeletére a már működő nappali tagozat mellett levelező oktatást is szerveznek a mezőtúri felsőfo­kú mezőgazdasági gépésztechni­kumban. A három éves levelező ta­gozatra jelentkezhetnek a párt- és tanácsi szervekben, gépállomáso­kon, termelőszövetkezetekben, ál­lami- és tangazdaságokban dolgo­zó, érettségivel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezők, huszon­öt évtől negyven éves korig. Le­hetőséget biztosítanak a felsőfokú érezték magukat, akik kénytele­nek együtt lenni volt napszámo­saikkal. A két csoport már a kez­det kezdetén ösztönösen elkülö­nült egymástól, s hiába próbálko­zott egyik-másik, csak nem akart feloldódni az egész. Ha nem is ilyen „frontszerű”, de lappangó, csöndes elkülönülés másutt is volt, sőt van is még. Hi­szen a parasztság azzal, hogy új és azonos termelési viszonyok kö­zé került, még nem lett lelkében is egységes. A régi társadalmi el­lentétek, a konvenciók, esetleg korábbi sérelmek maradékai meggátolják a szükségszerű fo­lyamat gyors lezajlását. Amíg pe­dig ilyen ellentétek is akadályoz­zák egy-egy szövetkezet különben sem zökkenőmentes, kezdeti kor­szakát, sokkal nehezebb kialakí­tani a harmonikus munkaszerve­zetet, a céltudatos, egyéni és kö­zösségi érdekeken alapuló gazda­sági rendjét. Első pillanatra talán különös dolog, de oz egységes paraszti osztály kialakításának lényeges gyorsítói lehetnek éppen a falusi asszonyok. A férfiaknál ugyanis sokkal könnyebb a helyzet. Noha az egyéni gazdaságokban is nél­külözhetetlen volt az asszonyi munka, a vezetés, a magángazda­ságok igazgatása a férfiak kezé­ben volt. Ebből a hagyományból következik, hogy a közös gazda­ságokban is többnyire férfiak vi­szik a vezetőszerepet, a hirtelen megnőtt, több ezer holdas terme­lőszövetkezetekben pedig elsősor­ban olyanok, akiknek egyénigazda korukban nagy és jó termelési gyakorlatuk volt. Ennek következ­tében a termelőszövetkezet férfi­tagsága körében korántsem csap­nak így össze a régi társadalmi helyzetből, előítéletekből adódó ellentétek. Ugyanakkor az asszonyok több­sége ma is „részletmunkát” végez a termelőszövetkezetben. Átfo­góbb gazdálkodási tapasztalat nem áll mögöttük, s az újakban még nem alakulhatott ki a konven­ciókat legyőző, közösségi együvé­­tartozás érzése. Ismertem egy olyan kanásznét, aki csak akkor érezte magát egyenrangú termelőszövetkezeti tagnak, amikor — mint állatgon­dozó feleségét — külön meghívó­val invitálták a tsz-asszonyok tea­délutánjára. Másik esetben az tör­tént, hogy a volt tekintélyes gaz-Sok huzavona, adás-vétel — pa­píron — ez jellemezte eddig a Ter­ményforgalmi Vállalat és a Malom­ipari Vállalat egymás közötti mun­káját. Január 2-ával ezek a gondok egyszer s mindenkorra megszűntek. A Terményforgalml és a Malomipa­ri Vállalat ugyanis egyesült. Így csökkent a nyilvántartásba vett ada­tok száma is. mert eddig a TV fel­vásárolta a búzát, s eladta a malom­oktatásban való részvételre az érettségivel nem rendelkező szak­munkások számára is. A nyolc ál­talánossal, vagy azzal egyenérté­kű iskolai bizonyítvánnyal, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal ren­delkezők részére, levelező úton, hathónapos előkészítő tanfolya­mot szerveznek. A felvételhez szükséges iratokat január 20-ig kell megküldeni a mezűtúri gé­pésztechnikum igazgatósága címé­re. (MTI) da (akkor már termelőszövetíke* zeti tag) feleségét nem lehetett bekapcsolni a gazdaság munkájá­ba. Méltóságán alulinak tartotta, hogy ott dolgozzon, ahol egykori napszámosasszonya. Történt egy­szer, hogy beteg lett, hetekig az ágyat nyomta. Szinte kényelmet­lenül érezte magát, amikor egyik nap virággal kereste fel éppen az a volt napszámosasszony, aki ma a falu nőtanácsának vezetője. Ettől kezdve, amíg csak fel nem gyó­gyult, mindennap meglátogatta valaki. Amikor egészséges lett, maga kopogtatott tennivalóért a szövetkezetbe. A közösségi érzés emberséges gyűrűjében találta magát, mert maguk a nőtanácsi asszonyok gondoskodtak arról, hogy könnyű munkát kapjon* amíg meg nem erősödik. Ebben a termelőszövetkezetben ma már az a szokás, hogy ha valamelyik asz­­szonynak név_ vagy születésnapja van, közösen ünnepli meg a mun­kacsapat. Az üzemi kiadásoktól megsza­badult falusi családokban sokkal több jut ma a kultúrára és civili­zációra is. Ez a tény ugyancsak az egységes paraszti osztály ki­alakulását segíti elő. Ennek követ­keztében sok termelőszövetkezet vagy maga a tagság is, áldozhat a közös szórakozásra. Számos or­szágjáró autóbuszkirándulás, szín. házlátogatás vagy a tagság úttö­rőinek közös nyaraltatása — ka­pocsként fogja össze az azonos termelési és társadalmi körülmé­nyek közé jutott parasztságot. Lassan már elveszi szerepét a haj­dani föld nagysága, s mindenki­nek az határozza meg emberi ér­tékét és a faluban elfoglalt helyze. tét, hogy saját erejéből mire vi­szi a közösben. Vannak helyek, ahol szinte semmi sem emlékez­tet a régire. Kialakult az a kö­zösségi értékrend, amelynek alap­ját a termelőszövetkezetben vég­zett tevékenység adja. Általáno­sabb azonban még az, hogy élnek az előítéletek, amelyek befolyásol­ják a közös gazdaságok harmoni­kus rendjének kialakulását és le­küzdésük sok időt vesz el magától a vezetéstől, a produktív munká­tól. Ki kell használni azt a lehető­séget, amit a falusi nőtanácsok nyújthatnak a közösségi érzés, az egymás iránti felelősség, az egyen­rangúság megteremtésében. Szemes Piroska nak. A malom, mint jó kereskedő, megvette, nyilvántartásba vette, le­őrölte a lisztet a kenyérgyáraknak, a korpát pedig újból eladta a Ter­ményforgalminak. (Micsoda körfor­galom!) A Malomipari Vállalat épí­tett a Terményforgalminak takar­mánykeverő üzemeket. A TV ezeket kifizette, és most egyesültek. A Malomipari Vállalat és a Ter­ményforgalmi Vállalat munkája testvértevékenység, s hogy közöt­tük egyáltalán ne legyen testvórvi­­szály, sőt egymás között se keres­kedjenek, összevonták őket. Ezen­túl egy helyre fut be minden búza­­felvásárlásl, takarmánykeveröüzemi, búzaőrlési ügy. Egy vállalat lettek, s nem okolhatják egymást, mert el­romlik a takarmánykeverő üzem vagy a molnárok osztályos árut kapnak őrlésre. De félre a tréfával. Az egyesülés nagy haszonnal jár. Megszűnik a tedd’ ide. tedd oda fuvarozgatás, s az ebből származó pörlekedés, mert ilyenből is volt jócskán, és ha min­den jól megy — márpedig ezért hozták létre a két vállalat házassá­gát —, akkor a szövetkezetekbe ha­marabb jut el a búzakorpa, a csere­telepekre pedig a liszt. —sík Gépállomásaink a mnnkaverseny élvonalában Január 20-ig lehet jelentkezni a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikum levelező tagozatára Egy okos gondolat margójára Új dieselhidraulilcus mozdony készül a Ganz — MÁVAG-ban

Next

/
Thumbnails
Contents