Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

BÉKÉS MEGYEI Ara 90 finér Világ proletárjai, egyesüljelek! 1962. JANUAR 11., CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XVII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM A Kubai Köztársaság nagykövetének látogatása Gyulán — Lelkes hangulatú kubai barátsági est Eleken — A Hazafias Népfront gyulai já­rási bizottságának meghívására Quintin Pino Machado elvtárs, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete Szabó Sándor elvtárs, a Békés megyei Hazafias Nép­front-bizottság elnökének, az MSZMf megyei bizottsága tit­kárának, valamint tolmácsának kíséretében szerdán Gyulára láto­gatott. A nagy szeretettél fogadott vendéget Jámbor István élvtárs­sal, a városi pártbizottság titkárá­val az élen fogadták a város veze­tői, majd a kedves vendég a városi népfront-bizottság Pállfy Albert klubjában találkozott és szívélyes eszmecserét folytatott a város és Huszonnégy óra alatt harminckét merénylet «— Algériában tovább folyik az OAS terrortevékenysége — Párizs (MTI) A francia fővárosba érkezett hírek szerint az algériai ideigle­nes kormánynak Mohammediában folyó tanácskozása befejezéshez közeledik. A szigorúan titkos kormány­ülésről eddig úgyszólván semmi i sem szivárgott ki. Ebinek ellenére a francia polgári sajtó különböző kombinációkba bocsátkozik. A kommentárok közös vonása: igye­keznek azt a látszatot kelteni, hogy az algériai kormány a francia kor­mány számára elfogadhatatlan követelést támaszt. Hasszán királynak a francia fog­ságban tartott algériai miniszterek mellé rendéit személyes képvise­lője kedden este Párizsba érke­zett, ahonnan azonnal a D’Aunoyi kastélyba folytatta útját. Algériában tovább folyik a ter­ror. A városokban az elmúlt 24 órában 32 merényletet követtek ei. Ezeknek mintegy 20 halálos és ugyanannyi sebesült áldozata van. Csaknem valamennyien algériai arabok. Az OAS nagyerejű plasz­tikbombát robbantott Roche-Noir. A nemzetközi brigádok megalakulásának 25. évfordulója Moszkva (TASZSZ) Szovjet közéleti személyiségek, katonai vezetők és Moszkvában élő neves spanyol személyiségek vettek részt kedden a nemzetközi brigádok megalakulásának és Madrid hősi védelmének 25. évfor. dulója alkalmából rendezett ün­nepi gyűlésen. A gyűlés részvevői felhívást in­­-éztek a spanyol nemzetközi bri­­ádók egykori harcosaihoz, vala­­nint a demokrácia és antifasiz­­tus minden hívéhez, hogy éberen •ködjenek a béke érdekei felett. ban, az algériai francia helytartó­ság új központi épületében. Orán­­ban és Algírban tovább folyik az arab és az európai lakosság elkü­lönítése. Párizsban kedden este több száz főnyi tömeg — főleg fiatalok — szimpátiatüntetést rendezett Jean. Paul Sartre író és filozófus mel­lett, akinek a lakása ellen az OAS két nappal ezelőtt plasztikbombás merényletet követett el. A nyugat-franciaországi Alan­­con-ban nagy felháborodást kel­tett, hogy az OAS meggyalázta a fasiszták néhány nap előtti gyilkos merénylete áldozatának, Alfred Locussol-nak a sírját. A kriptára az OAS jeleit és jelszavait mázol­ták a merénylők. a járás politikai, társadalmi és kulturális életének vezető szemé­lyiségeivel, képviselőivel. Megmu­tatták neki a híres gyulai kolbász gyárát, a Húsipari Vállalat modem üzemét. A nagykövet elvtárs az esti órákban a négy nemzetiségű Elek termelőszövetkezeti községbe lá­togatott, ahol szintén igen nagy szeretettel fogadták. A Lenin Tér. melőszövetkezet zsúfolásig meg­telt művelődési házában kubai barátsági estet és béke-nagygyűlést rendeztek. A forró hangulatú esten Tóth Mihály tanácselnök elvtárs köszöntötte a lakosság nevében a hős kubai népet, majd Quintin Pino Machado elvtárs tájékoztatta tolmácsának közvetítésével az elekieket a Kubai Köztársaság forradalmi harcáról és építőmun­kájáról Kiemelte Fidel Castro legutóbbi televíziós beszédének azt a részét, amely szerint a Kubai Köztársaság a marxizmus-leniniz­­mus eszméjét magáévá tette. A több mint ötszáz főnyi közönség melegen ünnepelte a hős kubai né­pet és képviselői sok sikert kíván­tak a Fidel Castro által vezetett országépítéshez. A hangulatos kulturális műsorban az eleki Le­nin Tsz művelődési házának nem­zetiségi népi együttese szerepelt nagy sikerrel. Elkezdték a zárszámadások megerősítését Járási tanácsainkon a tegnapi nappal elkezdték a termelőszövet­kezeti zárszámadások szervezett felülvizsgálását, megerősítését. Több járási székhelyen két-három szakbizottságot is létrehoztak, hogy a zárszámadások alapos fe­lülvizsgálását biztosíthassák. Az orosházi járásban például egy-egy bizottság hetenként három tsz zárszámadását erősíti meg. A bi­zottság munkaidejének jelentős részét helyszíni vizsgálattal tölti, hogy a zárszámadás reálisságát a szövetkezeti tagokkal megbeszél­jék, sokoldalúan ellenőrizzék. A közeli hetekben megyénk 235 szövetkezetének zárszámadása ke­rül a járási szakigazgatási szervek elé. Ezeket a zárszámadásokat a közös gazdaság minden területét átfogó gazdasági beszámolóval egészítik ki, amelyet a megerősí­tés után a gazdálkodás tanulságai, nak levonására a zárszámadási közgyűlésen ismertetnek. Tél a Békés megyei Építőipari Vállalatnál Vattaruhákkal látják el a dolgozókat, naponta egyszer forró teát kapnak Béke-távvezetéknek nevezték el az épülő szovjet—magyar villamosenergia-összeköttetést Az Országos Villamostáwezeték Vállalat 2-es számú szerelésveze­­tőségénék dolgozói, akik a szovjet —magyar villamosenergia-össze­köttetést megteremtő országhatár —Sajószöged és Sa jószöged— Zugló közötti 220 kilovoltos táv­vezetéket építik, elhatározták, hogy nevet adnak a nagy jelentő­ségű létesítménynek. Mivel a táv­vezeték szerves része lesz a KGST-tagállamok később össze­kapcsolódó energiarendszerének, és a szocialista tábor békés építő munkájának egyik fontos doku­mentuma, úgy döntöttek, hogy Béke-távvezetéknek nevezik el az építményt. Elhatározásukat beje­lentették a felettes szerveknek, amelyek hozzájárultak a kezde­ményezéshez. A mostantól fogva Béke-távve­zeték néven készülő beruházás Új városi tanácsháza Orosházán szakszervezeti iroda dicséri a vá­rosi vezetők és a lakosság lelkese­dését, hiszen a város szívében, az elavult, száz évesnél régebbi ta~ náesháza helyén emelt épület majdnem teljes egészében saját anyagi erőből jött létre. A lakos­ság több tízezer forint értékű tár­sadalmi munkával segítette az építkezést. tadták rendeltetésének az házi városi tanács új épüle- A 8 millió forintos költséggel t kétemeletes tanácsháza 70 ahelyiségében 81 dolgozó ka­­„ helyet napi munkájához, nkívül 500 személyt befogadó igfűtéses tanácsterem, szépen mdezett klubhelyiség, házas­­sötőterem, TV-szoba, párt- és munkálatai jól haladnak. A dol­gozók mindent elkövetnek, hogy vállalásukat teljesítsék és az épí­tést a második negyedévben határ­idő előtt befejezzék. (MTI) Mostanában mindennap fagy­pont alá süllyed a hőmérő higany­szála. Az emberek kabátba, bundá­ba burkolózva járnak az utcán, vagy a meleg szobában üldögélnek. Az építömunkások azonban a hideg ellenére Is serénykednek a falon, s a legkényesebb cementmunkák ki­vételével majdnem minden terüle­ten halad az építkezés. A Békés megyei Építőipari Vállalat mintegy húsz építkezésen sem állt meg a munka, itt Is forognak a daruk, ad­­!ák a cementlapokat, a téglát a fal­ba, s mire tavasz lesz, néhány épü­let főbb munkált már befejezik. Hogy ennél a vállalatnál milyen iramban halad télen is a munka, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy csak alig 300 építőmunkást kellett fagyszabadságra küldeni, és több mint ezer ember jelenleg is dolgo­zik az építkezéseken. Akik fagy­szabadságra mentek, azok már év közben fizetésük 15 százalékát kapták meg pótlékul, s a kényszerű pihenő után a vállalat az idő javul­­tával alkalmazza őket. A vállalat vezetősége mindent megtett, hogy a munkások a hideg ellenére is aránylag jó körülmények között dolgozzanak. Csúszósak a* állványok, nehéz rajtuk ilyenkor mozogni, s ha a munkások a hi­degtől meggémberednek, akkor sokkal több baleset fordulhatna elő. Ezért a vállalat a dolgozók érde­keit figyelembe véve valamennyi építőmunkásnak vattaruhát adott tizennyolc hónap kihordási időre. Egyrészt ennek köszönhető, hogy a tél folyamán jelentősebb baleset a vállalat építkezésein nem volt. Gondoskodtak a vállalat vezetői arról is, hogy a meleg ruhán kívül kellemes fütőitalt kapjanak a dolgozók. Ha plusz négy fok alatt van a hőmérséklet, akkor naponta egyszer forró teával látják vendé­gül az építőket. Ugyancsak bizto­sították a munkásoknak a meleg ebédet. A vállalattól minden épít­kezésre kiszállítják és ott a meleg ebédlőkben tudják elfogyasztani. A vidéki építkezéseken dolgozók a felvonulási épületekben laknak, amelyek jól fűthető állapotban van­nak. Ahol felvonulási épület nincs, ott a vállalat magánházaktól szer­zett szobákat rendezett be a dolgo­zóknak. — kis — Az ötéves terv végére 42 millió forint bevételt ad az eleki Lenin Tsz állatállománya Zárszámadásra készülnek az eleki Lenin Termelőszövetkezet­ben. A jól fűtött irodákban hatal­mas kimutatások, tervek feksze­nek az asztalokon. Számba veszik ki tudja, hányadszor az elmúlt évi eredményeket s ellenőrzik, hogy reálisak-e a tervszámok. Ilyen gondos munka után szinte fejből válaszolnak a kérdésekre a veze­tők. — A szárazság ellenére nincs mit szégyenkeznün^t, szép eredmé­nyeket értünk el a? elmúlt évben — magyarázza Szatmári Sándor főmezőgazdász. Az államnak 140 vagon búzát adtunk, cukorrépából 830 vagonnal, takarmánygondokat nem ismerünk. Azután arról beszélt a főagro­­nómus, hogy az elmúlt őszhöz ha­sonló, serény munka nem volt még az eleki határban. Minden kapásnövényt idejében betakarí­tottak, december első hetében már egy talpalatnyi föld sem volt szárí­tatlan, és szépen megerősödött ve­tésük van. A legelső feltétel tehát megvan ahhoz, hogy az új eszten­dőben jó termésre számíthassa­nak. Ami az áruértékesítést illeti, arról a következőket tudtuk meg: 1961-ben húszmillió forint értékű húst, zsírt, tejet, tejterméket, zöld­ségfélét, kenyérgabonát és egyéb terményt adtak a népgazdaság­nak, 1962-ben pedig 23 millió fo­rint értéket akarnak adni. Burgo­nyából például 20 vagonnal adnak többet, búzából negyven vagonnal, hízott sertésből hatszázzal. Lucer­namagot azelőtt nem adtak, most 150 mázsát értékesítenék. Sok drága aprómagot is termesztenek, a konzervgyárnak friss zöldséget. Törzsállományuktól legalább 200 ezer tojást adnak. Megtudtuk, hogy az ötéves terv végére teljesen megváltozik a be­vételi arány. Míg 1961-ben a nö­vénytermesztés adta a több hasz­not, addig 1965-ben fordítva lesz. Az állattenyésztés ossz évi hoza­ma 42 millió 600 ezer forint lesz, a növénytermesztésé pedig alig egy harmada. Valóságos ser­tésgyár lesz a hízótelep. Ehhez négyszáz anyakoca adja a szapo­rulatot. Ezenkívül a tenyészállat­­nevelés a sertéstenyésztésben és szarvasmarhatenyésztésben egya­ránt nagy jelentőséggel bír ná­luk. Egy tagra jutó tiszta vagyon négyezer forinttal emelkedik, egy családra jutó évi jövedelem csak­nem kilencezerrel. Az eleki Lenin Tsz tagjai jól is­merik tervüket, azt is tudják, hogy a több termésből nekik is több jut, ezért szívesen dolgoznak jól a gondjaikra bízott területen. Az elmúlt év eredményei arra en­gednek következtetni, hogy ötéves tervük sem marad papíron. ;. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents