Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

tm/e. január 10., szerda HÉPÜJSAG 3 25 ezer tonna hatóanyagot kapnak az év első felében megyénk tsz-ei Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt év első felében 13 500 tonna nitrogén műtrágyát hasz­náltak fel a terméshozamok növe­lésére, főleg az őszi kalászosok fej trágyázására. Ezzel szemben ez év első felében 18 240 tonna nitro­gén műtrágya áll a termelőszövet­kezetek rendelkezésére. Szuper­foszfátból 5840, káli műtrágyából pedig 12800 tonnát vásárolhatnak. A háromféle hatóanyag valameny­­nyivel kevesebb, mint amennyit megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben felhasználtak, de előreláthatólag jelentős mennyisé­gű pótkeret áll majd rendelkezés­re. Az év első felében rendelkezés­re álló több mint 25 000 tonna ha­tóanyagból termelőszövetkeze­ink mintegy 80 ezer mázsát a 70 ezer hold külföldi búzafajtákra, 21 ezer mázsát a 10 500 hold zöld­ségfélékre, 25 ezer mázsát az ön­tözésbe vont 20 ezer hold szántó­földi növényekre használnak fel. Ezenkívül holdanként csaknem 2 mázsa jut a 30 000 hold cukorré­pára és holdanként 1 mázsa a csaknem 10 000 hold kenderve­tésre. Üj módszerek a Mezöhegyesi Állami Gazdaság állattenyésztésében A Mezöhegyesi Állami Gazda­ságban a jövőben nagyobb gon­dot fordítanak az állatok töme­ges tartására. Nemiég épült fel az ezer férőhelyes üszőtelep, mely­ben az üszőket szabadtartással nevelik, egész az elletés időpont­jáig. Korábban egy gondozó 25— 30 üszőt látott el, most lényege­sen könnyebb fizikai munkával egy ember 120 üszőt gondoz. Ter­veik szerint ebben az évben két­ezer férőhelyre bővítik az üszőte­lepet. Megkezdődött az 1200 férő­helyes borjúnevelő építése is, melyhez külön szoptatót kívánnak csatolni. Ugyancsak épül már az 1500 férőhelyes anyakocatelep. Nyúltenyészfő asszonyok Nemrégiben alakult Békésen egy 50 fős nyúltenyésztő szak­csoport, amelynek többsége asz­­szony. A 400 darab törzsállo­mánnyal rendelkező szakcso­port 1961-ben 1800 darab süldőt szállított exportra. Az idén már fejlődtek, mert 4000 darabra szerződtek. A nyúltenyésztő asszonyok február 17—18-án kiállítják Bé­késen legszebb nyulaikat. Elemző zárszámadást A leltározás megyénk ter­melőszövetkezeteiben befejező­dött. E munkában sok hasznos példát ismerhettünk meg. Több járásban, közöttük a sarkadiban, a gyomaiban, a szeghalmiban, az állami gazdaságok, a gépállomá­sok és a földművesszövetkezetek dolgozói is nagy segítséget adtak ehhez a fontos munkához. A lel­tározásnak a szövetkezetekben is igen nagy jelentőséget tulajdoní­tottak. A nagyszénási Vörös Haj­nal Termelőszövetkezetben olyan lelkiismeretesen leltároztak, hogy a hízósertéseket — mivel hídmér­legük nem volt — egyenként má­zsái ták le. Több mint száz hízó mázsálásáról volt szó, s ezzel bi­zonyították, mennyire érzik a lel­tározás fontosságát. Általában megyénk minden szövetkezetében nagy gondot fordítottak a leltáro­zásra, így elmondhatjuk, megala­pozták a jó zárszámadást. A leltározással azonban nem fe­jeződött be a zárszámadás készí­tése. A gazdasági épületek, beren­dezések, felszerelések egyeztetése még sok helyen hátra van. Egyes szövetkezetekben, mint például a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz-ben olyan jól haladtak, hogy a múlt héten már befejezték a zárszám­adást. Itt nem volt különösebb el­térés a leltározáskor felvett adatok és a könyvelés adatai között, így nem kellett hosszabb-rövidebb vizsgálatot folytatni a tényleges helyzet megállapítására. Ebben a tsz-ben a zárszámadás elkészítése nem december második felére kor­látozódott, hanem egész évre, Rám még számítanak Vannak az életben olyan ese­mények, amelyek kikívánkoznak az emberből, szeretné, ha azt min­denki megtudná és osztozna örö­mében. Azt szeretném elmondani, hogy milyen jólesik, ha az ember­rel törődnek. A múlt rendszerben tíz évig »ol­tom alkalmazásban egy előkelő budapesti cégnél, felelősségteljes munkakörben. A tízéves becsüle­tes munkám jutalmaként 1933. februárjában kezembe nyomtak egy bizonyítványt, amelyben el­ismerik: szorgalmas, jó munkát végeztem, minden tekintetben meg voltak velem elégedve, de az ismert általános rossz gazdasági viszonyok miatt kénytelenek az állásomból elbocsátani. A bizo­nyítvány végén kihangsúlyozták, hogy bárkinek a legmelegebben mernek munkára ajánlani. Ez volt akkor az emberekről va­ló gondoskodás. Kilökni az utcára télvíz idején, és adni egy bizonyít­ványt, hogy bárkinek a „leg­melegebben ajánljuk munká­raDe kinek ajánlották? Hiszen abban az időben ez­rével bocsátották el a gyárak, az üzemek a dolgozókat. Minden tá­mogatás nélkül lökték a legna­gyobb bizonytalanságba. Fiatalon, egészségesen, tele munkakedvvel, reggeltől estig szaladtam munka után. Hosszú ideig nem tudtam ál­landó munkát találni. Családomat a bizonytalan és a gyéren akadt alkalmi munkák vékony kerese­téből tartottam el. Milyen más most! Hét évig dolgoztam a Békéscsa­bai 41-es számú Autóközlekedési Vállalatnál. Két évvel ezelőtt szívbetegségemmel betegállo­mányba, majd rokkantsági nyug­díjba kerültem. Azóta nem dolgo­zom. De nem kell koldulnom, a táppénzem, s rokkantsági nyugdí­jam mindig elég arra, hogy bizto­sítsam családom megélhetését. Az ingyenes orvosi és kórházi ke­zelés nekem is, családom részére is szükség esetén rendelkezésünk­re áll. Csekély térítés ellenében megkapom a különben elég drága gyógyszert, amelyet használok. Vállalatom szakszervezeti ak­tívái minden hónapban megláto­gatnak és kisebb-nagyobb ajándé kokkal kedveskednek. Elhozzák a volt munkatársak üdvözletéi, és jókívánságait. A napokban a szak­­szervezet elnöke személyesen ke­resett fel és hosszasan elbeszél­getett velem és családommal. Ér­deklődött hogylétünk iránt, meg­kérdezte, nincs-e valamiben hi­ányunk, milyen segítségre volna szükségünk? Betegségem ideje alatt két esetben is komoly anyagi segítségben részesítettek. A szak­­szervezet elnöke arra biztatott, hogy csak a gyógyulásommal tö­rődjek, mert számítanak rám a vállalatnál. Vár a munkahelyem, vár a vezetőség, várnak a dolgo­zótársaim. Amikor elbúcsúzott, úgy érez­tem, hogy sokat gyógyultam ez alatt a pár óra alatt, mert emberi szeretetet és biztonságot kaptam. Jó azt érezni és tudni, hogy en­gem még nem felejtettek el, én­rám még számítanak. Bozzay Miklós Békéscsaba Az óra egyik oldala Rohantam az állomásra. Tizen­hét órakor indul a vonatom, s hogy a gyorskiszolgálóbolt előtt felpillantottam az órára, láttam, van még sok időm, 16.20-at muta­tott az óra. Még tudok vásárolni egy kis útravalót. A gyorskiszol­gáló, nevéhez híven gyorsan ki­szolgált, s pillanatok múlva teli Központi fűtéssel látják el a Gyulai Bútoripari Vállalat munkahelyeit A Gyulai Bútoripari Vállalat­nál a múlt év októberében kezd­ték el a központi fűtés berendezé­seinek szerelését. A munkával ki­elégítően haladtak, s így már január 10-én megkezdhetik a pró­bafűtést. Ekkor öt munkahelyet: az állítócsamokot, a pácolót, a gépi és kézi fényezőműhelyt vala­mint a tanműhelyt kapcsolják a óra. központi fűtésbe. A szerelés befe­jezése után pedig, előreláthatóan január 30-tól az üzem valamennyi munkahelyén már a fűtőtestek árasztják a meleget. zsebekkel hagytam el a boltot. Ahogy kiléptem az ajtón, már in­dultam volna az állomás felé, de magam nyugtatására visszanéz­tem, s megnéztem az óra másik oldalát. 17.22 perc! Megtorpan­tam, s hirtelen azt sem tudtam, hová legyek. Elment a vonatom. De hát az előbb még egy órával kevesebbet mutatott. Ha időköz­ben nem veszítettem el az időérzékemet, akkor öt percnél tovább nem lehettem a boltban. Visszamentem, megnéztem az óra másik oldalát és akkor határtalan nyugalom szállt meg. Ott még most is 16.20 percet mutatott az Utólag megfejtettem a rejtélyt: aki az állomásra megy, annak ké­sik, aki az állomásról jön, annak siet Vigh György mert a szövetkezet elnöke, veze­tősége és a könyvelés is így ké­szült. Év végén jóformán csak ösz_ szesíteni és egyeztetni kellett Meg kell azonban említeni, hogy az egyeztető munka helyenként vontatottan halad. A leltározó bi­zottságok és a könyvelésben dol­gozók kissé bizonytalanok felada­tuk ellátásában, máshol viszont különösen azokban a szövetkeze­tekben, ahol a részesedés mérté­ke elég szűkös, szintén nehezen tudnaik előrébb lépni. Húzzák, ha­lasztják az időt, pedig a valóság­gal jobb előbb, mint utóbb szem­benézni, s levonni azokat a tanul­ságokat, amelyeket a zárszámadá­sok tükröznek. Egy hónapja is elmúlt, hogy szövetkezeteinkben a zár­számadások előkészítésével fog­lalkoznak. Sok-sok vitás ügyet ol­danak meg, amely a szövetkezet és gazdái között fennáll, akár a helytelen munkaelszámolás, akár a nem megfelelő igazolás folytán előáll. Alapjában véve helyes ez a törekvés, viszont a vitás ügyek intézésének elnyújtása nem a szö­vetkezet és az emberek érdekét szolgálja, az csak kiélezi az embe­rek közötti nézeteltéréseket. Eze­ket a vitákat a következő napok­ban lényegében rövidebbre kell fogni, kiragadni belőlük a lénye­get, akár a földjáradék elszámolá­sáról, akár a helytelenül beírt munkaegység rendezéséről legyen is szó. Ezeket a problémákat még most a zárszámadási közgyűlés előtt kell rendezni, hogy a közgyű­lés mentes legyen személyi viták­tól, s főleg azzal foglalkozzon majd, hogy milyen tanulságokat hozott az elmúlt gazdasági év. Ezeknek a tanulságoknak az ösz­­szeszedését, elemzését szolgálja a gazdasági beszámoló, amely leg­több szövetkezetben a zárszám­adással együtt készül. Vannak szövetkezeteink, ahol a gazdasági beszámolónak rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonítanak, mert végeredményben ebből derítenek fényt az év közben tapasztalt problémák gazdasági hatására. Ezeket a gazdasági hatásokat ösz­­szességében a szövetkezet zár­számadása mutatja, amelynek elemzése azért is fontos, hogy a korábbi évek helytelen gyakorla­tától minél hamarabb szabaduljon meg a közös. A gazdasági beszá­moló készítése tehát igen fontos munka. Nem elegendő csupán mechanikusan, „ledarálni” a tsz közgyűlése előtt a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, hanem a gazdasági beszámoló segítségével előre is kell mutatni, s felfedni, hogy az előfordult hibák megszün. tetése, az eredmények továbbfej­lesztése mennyire viszi élőbbre a szövetkezet közös vagyonának gyarapodását, a tagság részesedé­sét. Nem véletlen, hogy járási és megyei szerveink nagy fontos­ságot tulajdonítanak az elemző gazdasági beszámolónak. Részlete, sen és alaposan kell megmagya­rázni, hogy mi miért történt? Nem kimagyarázásról van szó, ha. nem azoknak az érveknek a felso­rakoztatásáról, amelyek lévén minden ember megérti, hogyan teljesítette, vagy miért nem telje­sítette a tehenészet, a sertéshizlal­da az egy évvel korábban meg­adott tervet, de azt is jól kell „megelemezni”, hogy a háztáji ku. korica a közössel szemben miért hozott helyenként kétszer akkora termést. Ebből a beszámolóból nem hi­ányozhat az eredmények tovább­fejlesztése sem. Há a szövetkezet vezetősége őszintén beszél az ered. menyekről, akkor azok az embe­rek, akik egész éven át becsülettel dolgoztak, nem maradnak ki a gazdasági beszámolóból, mert a jó munka a mi szövetkezeteinkben már a szövetkezeti ember egyik fontos jellemzőjévé vált Ezeket a szálakat kell elsősorban erősíteni, hogy az emberek tudatában a fel­törekvő új szilárduljon, mert csak így értik meg, hogy a szövetkezet gazdálkodásának eredménye mi­lyen szoros összefüggésben áll a mindennapi munkával. Találóan jegyezte meg az egyik pénzügyi szakember, amikor azt mondotta, hogy a zárszámadá. sok ilyen értelmű megerősítése, akár elismerésről, akár bírálatról legyen szó, nem hagyhatja figyel­men kívül az embert S valójában, amikor a szövetkezetek zárszám­adásaik megerősítésére a járási tanácsokhoz fordulnak, akkor ott ne csak „átfussanak” a mérlegen, hanem elemezzék az éves munkát, ismerjék el az eredményeket, de bíráljanak is, hogy a tsz-ek a gaz­dálkodás szervezésében az idén a tavalyinál nagyobb lépést tegye­nek előbbre. Legyen a járási taná. csők véleménye operatív segítség, hogy a közgyűlésen is őszintén, kendőzetlenül beszéljenek a gaz­dálkodás eredményeiről, hibáiról. Ne feledjük, hogy az őszinte han­gú, elemző munka lényeges jel­lemzője a zárszámadási közgyűlés­nek, éppen ezért a tsz-vezetést a nyütság jellemezze. Dupsi Károly Beszédes számok x az öntözéses gazdálkodásról Zárójelentés készölt a békésszent­­andrási termelőszövetkezetek elmúlt évi öntözéses gazdálkodásáról. Az Igen részletes, a különböző öntözött növényekről készült, fényképekkel Illusztrált jelentésből kitűnik, hogy a békésszentand'rási termelőszövet­kezetek 1961-ben 1650 hold szántó­földre kötöttek öntözési megállapo­dást, ezzel szemben 1818 holdat ön­töztek, s Igen jelentősen növelték a terméseredményeket. Többek között kukoricából 505, lucernából 525, si­lókukoricából 144, cukorrépából 124, legelőből pedig 189 holdat csörgedezi ettek meg, vagy árasztot­tak el a szükséglet szerint. Különösen érdekesek a Novem­ber 7 Tsz számadatai az öntözésről. A 25 hold cukorrépát kétszer ön­tözték meg félstabil permetezőgép­pel, s holdanként 1633 forint érté­kű tiszta hozamot értek el. Kukori­cából 38 holdat öntöztek, ebből a holdankénti termésátlag 30,2 mázsa morzsolt, s a holdankénti tiszta ho­zam 3030 forint értékű volt. Két hold kísérleti kukoricából 32,57 mázsa májusi morzsoltnak megfele­lő termést értek el. Jól fizetett a termelőszövetkezet 16 hold öntözé­ses kertészete is: a holdankénti tiszta hozam 7652 forint érték volt. A 16 holdról többek között 450 mázsa uborkát, 315 mázsa paradi­csomot és 80 mázsa vegyeszöldsé­get takarítottak be. A 38 hold ön­tözött lucernaföldröl holdanként 83,72 mázsa fáradtszónát takarítot­tak be, s így a holdankénti tiszta hozam értéke 5630 forint volt. Ez­zel szemben volt egy 45 holdas és egy 43 holdas lucernatábla, amely­ről holdanként 36,29, iletve 10,08 mázsa szénatermést takarítottak be. Az a 160 hold kukorica, amely nem volt öntözve, holdanként 5,84 má­zsa májusi morzsolt termést adott. Ugyanígy egy 25 hold öntözctlen cukorrépatábláról holdanként mind­össze 80 mázsa termést takarítottak be. A békésszentandrási November 7 Tsz számadatai is azt bizonyítják, hogy érdemes öntözni, s különösen érdemes volt a tavalyi, eléggé csa­­padéjtszegény esztendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents