Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
tm/e. január 10., szerda HÉPÜJSAG 3 25 ezer tonna hatóanyagot kapnak az év első felében megyénk tsz-ei Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt év első felében 13 500 tonna nitrogén műtrágyát használtak fel a terméshozamok növelésére, főleg az őszi kalászosok fej trágyázására. Ezzel szemben ez év első felében 18 240 tonna nitrogén műtrágya áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Szuperfoszfátból 5840, káli műtrágyából pedig 12800 tonnát vásárolhatnak. A háromféle hatóanyag valamenynyivel kevesebb, mint amennyit megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben felhasználtak, de előreláthatólag jelentős mennyiségű pótkeret áll majd rendelkezésre. Az év első felében rendelkezésre álló több mint 25 000 tonna hatóanyagból termelőszövetkezeink mintegy 80 ezer mázsát a 70 ezer hold külföldi búzafajtákra, 21 ezer mázsát a 10 500 hold zöldségfélékre, 25 ezer mázsát az öntözésbe vont 20 ezer hold szántóföldi növényekre használnak fel. Ezenkívül holdanként csaknem 2 mázsa jut a 30 000 hold cukorrépára és holdanként 1 mázsa a csaknem 10 000 hold kendervetésre. Üj módszerek a Mezöhegyesi Állami Gazdaság állattenyésztésében A Mezöhegyesi Állami Gazdaságban a jövőben nagyobb gondot fordítanak az állatok tömeges tartására. Nemiég épült fel az ezer férőhelyes üszőtelep, melyben az üszőket szabadtartással nevelik, egész az elletés időpontjáig. Korábban egy gondozó 25— 30 üszőt látott el, most lényegesen könnyebb fizikai munkával egy ember 120 üszőt gondoz. Terveik szerint ebben az évben kétezer férőhelyre bővítik az üszőtelepet. Megkezdődött az 1200 férőhelyes borjúnevelő építése is, melyhez külön szoptatót kívánnak csatolni. Ugyancsak épül már az 1500 férőhelyes anyakocatelep. Nyúltenyészfő asszonyok Nemrégiben alakult Békésen egy 50 fős nyúltenyésztő szakcsoport, amelynek többsége aszszony. A 400 darab törzsállománnyal rendelkező szakcsoport 1961-ben 1800 darab süldőt szállított exportra. Az idén már fejlődtek, mert 4000 darabra szerződtek. A nyúltenyésztő asszonyok február 17—18-án kiállítják Békésen legszebb nyulaikat. Elemző zárszámadást A leltározás megyénk termelőszövetkezeteiben befejeződött. E munkában sok hasznos példát ismerhettünk meg. Több járásban, közöttük a sarkadiban, a gyomaiban, a szeghalmiban, az állami gazdaságok, a gépállomások és a földművesszövetkezetek dolgozói is nagy segítséget adtak ehhez a fontos munkához. A leltározásnak a szövetkezetekben is igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. A nagyszénási Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben olyan lelkiismeretesen leltároztak, hogy a hízósertéseket — mivel hídmérlegük nem volt — egyenként mázsái ták le. Több mint száz hízó mázsálásáról volt szó, s ezzel bizonyították, mennyire érzik a leltározás fontosságát. Általában megyénk minden szövetkezetében nagy gondot fordítottak a leltározásra, így elmondhatjuk, megalapozták a jó zárszámadást. A leltározással azonban nem fejeződött be a zárszámadás készítése. A gazdasági épületek, berendezések, felszerelések egyeztetése még sok helyen hátra van. Egyes szövetkezetekben, mint például a mezőkovácsházi Rákóczi Tsz-ben olyan jól haladtak, hogy a múlt héten már befejezték a zárszámadást. Itt nem volt különösebb eltérés a leltározáskor felvett adatok és a könyvelés adatai között, így nem kellett hosszabb-rövidebb vizsgálatot folytatni a tényleges helyzet megállapítására. Ebben a tsz-ben a zárszámadás elkészítése nem december második felére korlátozódott, hanem egész évre, Rám még számítanak Vannak az életben olyan események, amelyek kikívánkoznak az emberből, szeretné, ha azt mindenki megtudná és osztozna örömében. Azt szeretném elmondani, hogy milyen jólesik, ha az emberrel törődnek. A múlt rendszerben tíz évig »oltom alkalmazásban egy előkelő budapesti cégnél, felelősségteljes munkakörben. A tízéves becsületes munkám jutalmaként 1933. februárjában kezembe nyomtak egy bizonyítványt, amelyben elismerik: szorgalmas, jó munkát végeztem, minden tekintetben meg voltak velem elégedve, de az ismert általános rossz gazdasági viszonyok miatt kénytelenek az állásomból elbocsátani. A bizonyítvány végén kihangsúlyozták, hogy bárkinek a legmelegebben mernek munkára ajánlani. Ez volt akkor az emberekről való gondoskodás. Kilökni az utcára télvíz idején, és adni egy bizonyítványt, hogy bárkinek a „legmelegebben ajánljuk munkáraDe kinek ajánlották? Hiszen abban az időben ezrével bocsátották el a gyárak, az üzemek a dolgozókat. Minden támogatás nélkül lökték a legnagyobb bizonytalanságba. Fiatalon, egészségesen, tele munkakedvvel, reggeltől estig szaladtam munka után. Hosszú ideig nem tudtam állandó munkát találni. Családomat a bizonytalan és a gyéren akadt alkalmi munkák vékony keresetéből tartottam el. Milyen más most! Hét évig dolgoztam a Békéscsabai 41-es számú Autóközlekedési Vállalatnál. Két évvel ezelőtt szívbetegségemmel betegállományba, majd rokkantsági nyugdíjba kerültem. Azóta nem dolgozom. De nem kell koldulnom, a táppénzem, s rokkantsági nyugdíjam mindig elég arra, hogy biztosítsam családom megélhetését. Az ingyenes orvosi és kórházi kezelés nekem is, családom részére is szükség esetén rendelkezésünkre áll. Csekély térítés ellenében megkapom a különben elég drága gyógyszert, amelyet használok. Vállalatom szakszervezeti aktívái minden hónapban meglátogatnak és kisebb-nagyobb ajándé kokkal kedveskednek. Elhozzák a volt munkatársak üdvözletéi, és jókívánságait. A napokban a szakszervezet elnöke személyesen keresett fel és hosszasan elbeszélgetett velem és családommal. Érdeklődött hogylétünk iránt, megkérdezte, nincs-e valamiben hiányunk, milyen segítségre volna szükségünk? Betegségem ideje alatt két esetben is komoly anyagi segítségben részesítettek. A szakszervezet elnöke arra biztatott, hogy csak a gyógyulásommal törődjek, mert számítanak rám a vállalatnál. Vár a munkahelyem, vár a vezetőség, várnak a dolgozótársaim. Amikor elbúcsúzott, úgy éreztem, hogy sokat gyógyultam ez alatt a pár óra alatt, mert emberi szeretetet és biztonságot kaptam. Jó azt érezni és tudni, hogy engem még nem felejtettek el, énrám még számítanak. Bozzay Miklós Békéscsaba Az óra egyik oldala Rohantam az állomásra. Tizenhét órakor indul a vonatom, s hogy a gyorskiszolgálóbolt előtt felpillantottam az órára, láttam, van még sok időm, 16.20-at mutatott az óra. Még tudok vásárolni egy kis útravalót. A gyorskiszolgáló, nevéhez híven gyorsan kiszolgált, s pillanatok múlva teli Központi fűtéssel látják el a Gyulai Bútoripari Vállalat munkahelyeit A Gyulai Bútoripari Vállalatnál a múlt év októberében kezdték el a központi fűtés berendezéseinek szerelését. A munkával kielégítően haladtak, s így már január 10-én megkezdhetik a próbafűtést. Ekkor öt munkahelyet: az állítócsamokot, a pácolót, a gépi és kézi fényezőműhelyt valamint a tanműhelyt kapcsolják a óra. központi fűtésbe. A szerelés befejezése után pedig, előreláthatóan január 30-tól az üzem valamennyi munkahelyén már a fűtőtestek árasztják a meleget. zsebekkel hagytam el a boltot. Ahogy kiléptem az ajtón, már indultam volna az állomás felé, de magam nyugtatására visszanéztem, s megnéztem az óra másik oldalát. 17.22 perc! Megtorpantam, s hirtelen azt sem tudtam, hová legyek. Elment a vonatom. De hát az előbb még egy órával kevesebbet mutatott. Ha időközben nem veszítettem el az időérzékemet, akkor öt percnél tovább nem lehettem a boltban. Visszamentem, megnéztem az óra másik oldalát és akkor határtalan nyugalom szállt meg. Ott még most is 16.20 percet mutatott az Utólag megfejtettem a rejtélyt: aki az állomásra megy, annak késik, aki az állomásról jön, annak siet Vigh György mert a szövetkezet elnöke, vezetősége és a könyvelés is így készült. Év végén jóformán csak ösz_ szesíteni és egyeztetni kellett Meg kell azonban említeni, hogy az egyeztető munka helyenként vontatottan halad. A leltározó bizottságok és a könyvelésben dolgozók kissé bizonytalanok feladatuk ellátásában, máshol viszont különösen azokban a szövetkezetekben, ahol a részesedés mértéke elég szűkös, szintén nehezen tudnaik előrébb lépni. Húzzák, halasztják az időt, pedig a valósággal jobb előbb, mint utóbb szembenézni, s levonni azokat a tanulságokat, amelyeket a zárszámadások tükröznek. Egy hónapja is elmúlt, hogy szövetkezeteinkben a zárszámadások előkészítésével foglalkoznak. Sok-sok vitás ügyet oldanak meg, amely a szövetkezet és gazdái között fennáll, akár a helytelen munkaelszámolás, akár a nem megfelelő igazolás folytán előáll. Alapjában véve helyes ez a törekvés, viszont a vitás ügyek intézésének elnyújtása nem a szövetkezet és az emberek érdekét szolgálja, az csak kiélezi az emberek közötti nézeteltéréseket. Ezeket a vitákat a következő napokban lényegében rövidebbre kell fogni, kiragadni belőlük a lényeget, akár a földjáradék elszámolásáról, akár a helytelenül beírt munkaegység rendezéséről legyen is szó. Ezeket a problémákat még most a zárszámadási közgyűlés előtt kell rendezni, hogy a közgyűlés mentes legyen személyi vitáktól, s főleg azzal foglalkozzon majd, hogy milyen tanulságokat hozott az elmúlt gazdasági év. Ezeknek a tanulságoknak az öszszeszedését, elemzését szolgálja a gazdasági beszámoló, amely legtöbb szövetkezetben a zárszámadással együtt készül. Vannak szövetkezeteink, ahol a gazdasági beszámolónak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert végeredményben ebből derítenek fényt az év közben tapasztalt problémák gazdasági hatására. Ezeket a gazdasági hatásokat öszszességében a szövetkezet zárszámadása mutatja, amelynek elemzése azért is fontos, hogy a korábbi évek helytelen gyakorlatától minél hamarabb szabaduljon meg a közös. A gazdasági beszámoló készítése tehát igen fontos munka. Nem elegendő csupán mechanikusan, „ledarálni” a tsz közgyűlése előtt a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, hanem a gazdasági beszámoló segítségével előre is kell mutatni, s felfedni, hogy az előfordult hibák megszün. tetése, az eredmények továbbfejlesztése mennyire viszi élőbbre a szövetkezet közös vagyonának gyarapodását, a tagság részesedését. Nem véletlen, hogy járási és megyei szerveink nagy fontosságot tulajdonítanak az elemző gazdasági beszámolónak. Részlete, sen és alaposan kell megmagyarázni, hogy mi miért történt? Nem kimagyarázásról van szó, ha. nem azoknak az érveknek a felsorakoztatásáról, amelyek lévén minden ember megérti, hogyan teljesítette, vagy miért nem teljesítette a tehenészet, a sertéshizlalda az egy évvel korábban megadott tervet, de azt is jól kell „megelemezni”, hogy a háztáji ku. korica a közössel szemben miért hozott helyenként kétszer akkora termést. Ebből a beszámolóból nem hiányozhat az eredmények továbbfejlesztése sem. Há a szövetkezet vezetősége őszintén beszél az ered. menyekről, akkor azok az emberek, akik egész éven át becsülettel dolgoztak, nem maradnak ki a gazdasági beszámolóból, mert a jó munka a mi szövetkezeteinkben már a szövetkezeti ember egyik fontos jellemzőjévé vált Ezeket a szálakat kell elsősorban erősíteni, hogy az emberek tudatában a feltörekvő új szilárduljon, mert csak így értik meg, hogy a szövetkezet gazdálkodásának eredménye milyen szoros összefüggésben áll a mindennapi munkával. Találóan jegyezte meg az egyik pénzügyi szakember, amikor azt mondotta, hogy a zárszámadá. sok ilyen értelmű megerősítése, akár elismerésről, akár bírálatról legyen szó, nem hagyhatja figyelmen kívül az embert S valójában, amikor a szövetkezetek zárszámadásaik megerősítésére a járási tanácsokhoz fordulnak, akkor ott ne csak „átfussanak” a mérlegen, hanem elemezzék az éves munkát, ismerjék el az eredményeket, de bíráljanak is, hogy a tsz-ek a gazdálkodás szervezésében az idén a tavalyinál nagyobb lépést tegyenek előbbre. Legyen a járási taná. csők véleménye operatív segítség, hogy a közgyűlésen is őszintén, kendőzetlenül beszéljenek a gazdálkodás eredményeiről, hibáiról. Ne feledjük, hogy az őszinte hangú, elemző munka lényeges jellemzője a zárszámadási közgyűlésnek, éppen ezért a tsz-vezetést a nyütság jellemezze. Dupsi Károly Beszédes számok x az öntözéses gazdálkodásról Zárójelentés készölt a békésszentandrási termelőszövetkezetek elmúlt évi öntözéses gazdálkodásáról. Az Igen részletes, a különböző öntözött növényekről készült, fényképekkel Illusztrált jelentésből kitűnik, hogy a békésszentand'rási termelőszövetkezetek 1961-ben 1650 hold szántóföldre kötöttek öntözési megállapodást, ezzel szemben 1818 holdat öntöztek, s Igen jelentősen növelték a terméseredményeket. Többek között kukoricából 505, lucernából 525, silókukoricából 144, cukorrépából 124, legelőből pedig 189 holdat csörgedezi ettek meg, vagy árasztottak el a szükséglet szerint. Különösen érdekesek a November 7 Tsz számadatai az öntözésről. A 25 hold cukorrépát kétszer öntözték meg félstabil permetezőgéppel, s holdanként 1633 forint értékű tiszta hozamot értek el. Kukoricából 38 holdat öntöztek, ebből a holdankénti termésátlag 30,2 mázsa morzsolt, s a holdankénti tiszta hozam 3030 forint értékű volt. Két hold kísérleti kukoricából 32,57 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő termést értek el. Jól fizetett a termelőszövetkezet 16 hold öntözéses kertészete is: a holdankénti tiszta hozam 7652 forint érték volt. A 16 holdról többek között 450 mázsa uborkát, 315 mázsa paradicsomot és 80 mázsa vegyeszöldséget takarítottak be. A 38 hold öntözött lucernaföldröl holdanként 83,72 mázsa fáradtszónát takarítottak be, s így a holdankénti tiszta hozam értéke 5630 forint volt. Ezzel szemben volt egy 45 holdas és egy 43 holdas lucernatábla, amelyről holdanként 36,29, iletve 10,08 mázsa szénatermést takarítottak be. Az a 160 hold kukorica, amely nem volt öntözve, holdanként 5,84 mázsa májusi morzsolt termést adott. Ugyanígy egy 25 hold öntözctlen cukorrépatábláról holdanként mindössze 80 mázsa termést takarítottak be. A békésszentandrási November 7 Tsz számadatai is azt bizonyítják, hogy érdemes öntözni, s különösen érdemes volt a tavalyi, eléggé csapadéjtszegény esztendőben.
