Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
4 N ÉP ÚJ S A G 1963. január 10., szerda ^eethcwen huh Hallottam róla, amikor Csabára érkezett, láttam is az utcán sietni, vagy a presszóban egy gyors dupla mellett, tudtam, hogy festőművész, hogy Miskolcról, az ottani művésztelepről jött — mindez azonban még semmi sem volt ahhoz, hogy az Ember igazi értékeit is megismerhessem, és megtudjak valamit művészi céljairól. Hallottam róla később, hogy a csabai Kulich Gyula Termelőszövetkezettől egy másfél mázsányi súlyú fatönköt kért és kapott, mert egy monumentális Beethoven-fejet akar kifaragni, volt aki látta, és nagyon tetszett neki, mások nem értették egészen, mit akar kifejezni, elmondani a komor tekintetű fej — de én még akkor sem ismertem, akkor sem láttam. így teltek a napok, sokáig sehol sem tűnt fel érdekes alakja (különcnek is mondják), nekem is sok egyéb, más dolgom volt, míg egyszer a Csaba éttermében, ebéd után, kedves színművész barátommal, Bánffy Frigyessel találkoztam, aki a pillanatban mint a színház pártalapszervezetének titkára mondta: — Ismered már a Patakit? — Még nem — mondtam. — De azt tudod, hogy elkészült a Beethoven-feje? — Nem én, csak hallottam valamit, hogy csinálja. — Hát kész. Gyere, nézd meg, és beszélgess vele. Sokoldalú fiú. Szép dolgai vannak. Érdemes! — Jó — mondtam —, mehetünk. A színház festőtermében találkoztunk. Aztán bevezetett kis műterem-szobájába, ahol egy nagy lepellel letakarva, szinte a fél szobát betöltve állt egy alacsony, kis pulpituson a Beethoven-fej. — Máris „leleplezzem”, vagy csak később? — kérdezte, mire sürgettük, hogy csak rajta, lássuk. így hullt le a lepel. A hatalmas fej feketén, megdöbbentő belső energiát sugározva nézett velünk farkasszemet. Az első benyomás (és ez a döntő!) megrázza az embert, és a részletekre nem is tud figyelni. A viharos hajkorona, a tragédiák mélységéig hatoló tekintet, a kőkeményen záruló keskeny száj, és a felfutó, boltozatos homlok nem mindennapi ember, mását sejteti. — „Géniusz" címmel adóm be a Műcsarnok zsüribizottságához — mondta jó néháhy perc múlva, aztán szemben a Fejjel beszélgettünk, őszintén, egyszerű szavakkal. Tervek, életút, első siker. Csendes vallomás a kis műterem-szobában, melynek falain kész és vázlatos olajképek, grafikák, érdekes faszobrok sorakoznak. — Szegeden születtem. Az anyám kun származás, az apám Szegedkörnyéki. Ügy érzem, anyám erős, kérlelhetetlen kunféle akaratát örököltem, apámtól meg az érzékenységet, azt, hogy bennem érzem bu-A mű és alkotója. zognl a világot, amit kifejezni az akarat ösztökél. Keresek, kutatok mindig. Nem elégít ki a piktura, öt hónapja faragok is. Ez a Beethoven-fej sok éves álmom. Boldog vagyok, hogy itt Békéscsabán találtam megfelelő anyagra, amely meg ihletett, és így megszülethetett a mű. Három hónapja érkezett Csabára. Főfestő-műteremvezető a Jókai Színházban. Díszleteket is tervez. — A színházat nem lehet elválasztani a képzőművészettől — mondta, amikor erről beszéltünk. — Jól érzem itt magam, és tudom, hogy rengeteg élményt szerzek: az emberek érdekelnek. Csak embereket festek, faragok. Izgat, hogy visszaadjam egy ember karakterét, egy tekintet mélységét, az embert formáló gondolatokat... Szeretem a szimbolizmust, úgy érzem, sok mindent kifejezhetek vele. Ez is szimbolikus — mutat „Anyaság” című festményére, mely szintén Budapestre indul — és — a „Géniusz” is ... A festőteremben a Warrenné mestersége című Shaw-színmű díszletei készültek akkor. Még elszívunk egy cigarettát, még vitatkozunk egy kicsit a művészet dolgain, aztán még egy pilantás a monumentális Fejre, és búcsúzunk. Pataki János festőművész bezá rja műterem-szobájának ajtaját. Hatalmas ecsetet vesz a kezébe — kés zül a harmadik felvonás díszlete. Odabenn a csendben, elmúlt tr agédiákon tűnődve hallgat a fába álmodott Beethoven-arc. S amikor már lent, a havas utcán újra rágondolok, úgy hallom, mintha felzendülne valahol a vibrál ó, suhogó fagyos szélben az ötödik Szimfónia. A Sors szimfóniája. Sass Ervi„ Érdekes előadások a TIT-ben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezetének egészségügyi szakosztálya január 11-én, csütörtökön este 6 órakor előadói konferenciát rendez, melyen dr. Boros Imre főorvos, az egészségügyi szakosztály elnöke tart előadást az orvosegészségügyi ismeretterjesztés időszerű problémáiról. Másnap, pénteken, szintén este 6 órakor Kolarovszki Júlia muzeológus be. szél a Békés megyei régészeti ásatásokról, a történelmi szakosztály konferenciájának keretében. A következő hét programját Török László hanglemezestje vezeti be, majd a művészeti szakosztály előadására szerdán, január 17-én kerül sor, este 6 órakor A római szellem tükröződése a szobrászatban és a festészetben címmel. Az előadást Nyíri Sándor tanár tartja. December 31-e örömünnep egyik-másik tsz elnöke és főkönyszámba ment a Kondorosi Gépál- velője mégis napokig utazik hol lomáson. Egy akikor érkezett új ide, hol oda, sok költség ellenében csúcsesztergapadot vettek körül a szerelők és a traktorosok. Nem azért, mintha soha nem láttak volna még ilyet, hanem azért, mert idestova 12 éve vártak már minden évben egy modem esztergapadra, de mindig csak ócskát kaptak. A közmondás azt mondja, hogy rossz szerszám nincs, csak rossz szakember. Nos, a kondorosi szerelők az ócska esztergapadokon is meg tudták oldani a feladatot, minden évben jól kijavították a gépeket, s az ő igyekezetüket is dicséri az eddig megszerzett öt Élüzem-oklevél. A gépállomás vezetői a sóik osztás és szorzás után úgy látják, hogy az elmúlt évben is teljesítették az élüzem cím elnyerésének összes feladatait. Persze nem veszik biztosra, hogy meg is kapják, hiszen hiba is csúszhatott a számolásba. A gépállomás vezetői sem és mi sem rágódtunk sokat azon, hogy megkapják-e most a hatodik Élüzem-oklevelet, hanem széjjelnézünk a műhelyben, s affelől érdeklődtünk, hogyan készülnek az ez évi feladatokra. December 31- ig 32 erőgép volt főjavításra beütemezve, s azt el is készítették határidőre. Most januárban 19 erőgépet akarnak főjavításban részesíteni, s ebből 7 gép a kondorosi Vörös Október, Lenin, Dolgo. zók és a kétsopronyi Hunyadi Tsz-é. A műhelyben most is ott áll a kondorosi Lenin Tsz egy Zetorja, s vezetője, Csesznék János segédkezik a javításban Bánki Mihály szerelőnek. Ért a szereléshez, hiszen 1936 óta traktoros Csesznék János. Itt érdemes egy kicsit megállni. Vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek nemigen viszik a gépállomásra javítatni erőgépeiket, hanem saját maguk kínlódnak vele. Pedig a gépállomás 50 százalékos kedvezményben részesíti főjavításban a tsz-ek erőgépeit. Emellett vannak olyan alkatrészek, amelyeket a gépállomás is csak nehezen tud beszerezni, de Az első VIT-küldöft Podmaniczki Pál, a Békéscsabai Téglagyár KISZ-titkára már kezében érzi a Helsinkibe szóló útlevelet. Podmaniczki elvtárs ugyanis a VIT-sorsjegyek árusításával az országban első helyezést ért el. Hatezerötszáz sorsjegyet adott el egymaga és ezért jutalomból tagja lesz a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIT-küldöttségé nek. és hiába. Érdemes ezen elgondolkozni. sőt a kondorosi Vörös Október Termelőszövetkezetben már megkezdték az őszi kalászosok fejtrágyázását, s folyamatosan kezdik a többi termelőszövetkezetekben is. A gépállomás úgy egyezett meg a termelőszövetkezettel, hogy mintegy 5 ezer holdra a tervezett műtrágya-adag egyik felét január hónapban, a másik felét pedig márciusban szórják ki. A gépállomás egyik, korára ii legidősebb dolgozója Parola Gyű. la bácsi. Már 43 évet töltött el kovácsműhelyben. Most éppen tárcsajavítás közben találtuk. Mi. kor szóba került a kora, megkérdeztük tőle, hogy készül-e már nyugdíjba menni. Azt mondta, hogy még bírja. Különben is most jóval könnyebb a munka, mint régebben, öt éve eltűnt a gépállomás kovácsműhelyéből a fújtató, s a nehéz nagykalapácsot is gép, vagyis modern ajax kalapács helyettesíti. A Kondorosi Gépállomáson 20 szerelő és 40 traktoros dolgozik a téli gépjavításon. Régi szokás, hogy a traktorosokat is bevonják a javításba, de szokás az is, hogy a traktorosok főleg saját erőgépeik javításánál segédkeznek, így jobban megismerik annak csinjátbinját, s nem újdon_ ság az sem, hogy egyik-másik traktorosból évek múltával kiváló szerelő lesz. A szerelőkre és a taraktorosokra most a tél folyamán többek között 30 eke, 25 vontató-pótkocsi, 19 tár. csa, 20 kultivátor, és 22 műtrágyaszóró javítása is vár. A műtrágyaszórók egy része már ki van javítva Simő Gyula traktoros az ekekereket is széjjelszedi, s kijavítanak rajta minden hibát. Gál Pál: A kordélyos ló A kordélyos lovat Rigónak hívták. Nem mintha olyan szépen tudott volna fütyülni, mint ez a kedves madár, hanem mert olyan fekete volt, mint repülő rokonai. Rigóval rengeteg baj volt. Lustálkodott, de irgalmatlanul. A kordélyosok időnként jól elhúzták a nótáját (persze lapáttal, mert annak nem marad nyoma, mint a vesszőnek), de Rigó esetében az ilyen határozott rábeszélés is eredménytelen maradt. Hogy honnan jött ez a fekete lustaság, azt nem tudja senki, bár egyesek esküdtek rá, hogy ekkora munkaundorral és ekkora feketeséggel csak temetkezési vállalatnál működhetett korábbi életében. így volt-e vagy sem, nem tudták. Szokássá vált viszont, hogy ha új ember jött a vállalathoz, az első nap Rigót kapta a keze alá. Ha más haszon nem származott is ebből, mindenesetre jókat nevettek az új hajtó próbálkozásain. Ékkép lett Miska is a Rigó gazdája. Sokfelé járt, sokat tapasztalt ember volt Miska. Hajtotta a vére, sehol sem maradt meg hosszabb ideig. Amikor megkérdezték tőle, miért állt be hajtónak, csak ennyit válaszolt: — Mert kordélyos még nem voltam. Rigó már ott állt a munkahelyen befogva. Miska odament hozzá, s nógatni kezd. te. De a Rigó nem mozdult. A legény beszélt hozzá kedvesen, szépen. Rigó még a fülét sem mozdította. Beszélt hozzá Miska idegen nyelven is. Semmi, de semmi. A többi hajtó persze ott állt a közelben. Nagyokat kuncogtak. Az egyik végre odaszólt a legénynek: — Ne káromkodjon előtte, szakikám, mert ez alighanem temetkezési ló volt’, aztán nem szokta meg a kemény szót. Felharsant a nevetés. Miska csak nógatta tovább a lovat. Kínálta kenyérrel, cukorral, de a jószág csak nem mozdult. Az emberek közbe kinevették magukat no meg a munka i kezdődött. De azért félszemük továbbr is Miskán ragadi Látják ám, hogy Rigó egyszer csa) megindul. Szépei egyenletes léptékké halad a legény utál Még a füle is a ma gasba ágaskodik, fejét gangosán tartji Ez aztán a csoda. . Rigó elindult. Ső megállás nélki egyenletesen dolgozi1 Mi történt? Az em bereknek sehogy s megy a fejébe a de log. Mi az ördöge csinálhatott Miska csökönyös jószággal Végül ketten a le gény közelébe som fordáltak. Elől Miska lépke dett, mögötte a Ri gó. Szép tartássá peckesen, gyönyör ködni való léptekkel No — Miska éne kelt neki. Elnyújtott óbégató, már kicsi rekedtes hangon. így — Óh, adj urán örök nyugodalmat ne eki-i, és az örök világosság fényeskedjék ne-e-ki-i... Parola Gyula kovácsmester tárcsajavítás közben. KONDOROSI KÉPESLAP
