Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-06 / 4. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. január 6., szombat Jártak-e idegen látogatók a Földön? Érdekes tulajdonsága az embernek, hogy amit ő maga nem tud vagy amiben nem hisz, azt másokról sem feltételezi. Ez a magyarázata annak, hogy más égitestek feltételezett értelmes lényeinek földi látogatásáról mindaddig senki sem beszélt, míg az űrhajózás elméleti alapjait meg nem teremtették. Most aztán elemi erővel indult meg a találgatás, különösképpen 1957. október 4. az első szputnyik felbocsátása után. Gagarin és Tyitov űrrepülése óta még szabadabban működik az ember képzelete, s igyekszünk hozzánk hasonló—vagy éppen nem hasonló — intelligens lényekre, vagy azok múltbeli látogatásának nyomaira bukkanni. A tűzokádó sárkány és társai Idegen látogatók feltételezésé«ek a korszaka lényegében a XX. század elején kezdődött, amikor egy — az inkák nyomát kutatók dél-amerikai expedíció érdekes le. létre bukkant: férfifejet ábrázoló szoborra. A fej teljesen sima, mintha pilótasapka fedné! Sokak szerint idegen űrhajóst mintázott meg évezredekkel ezelőtt az ismeretlen inka művész. Még a fülhangszóró helye is látszik mindkét oldalon! S a valóság pedig egészen kiábrándító: kiderült, hogy az inkák ilyenféle fejdíszeket. parókákat hordtak. Évtizedek múltak el újabb „felfedezések” nélkül, amikor az 1920-as években egy francia újságban megszületett a szibériai űrhajó katasztrófa legendája. Ismeretes, hogy 1908. június 30-án Oroszországban, a Köves Tunguzka folyó partján Vanovara falu közelében óriásmeteorral ütközött össze a Föld. Később kisbolygóra $ gyanakodtak, míg a legutóbbi szovjet kutatások szerint egy kisebb üstökös magjával találkozott a Föld. A kozmikus test a felszín felett szétrobbant, s a mocsaras területeken csak kisebb krátermaradványokat találtak, s kis számú meteori tot. Éppen ez voltf a baj: hol a kráter, s hol van at meteor főtömege? S ha nincs, ak-l kor majd a fantázia segít: nem is volt meteor, hanem a Mars-lakók űrhajója robbant szét és égett el a légkörben. Akkoriban, 1924-ben a Mars nagy földközelsége miatt ez volt a legnépszerűbb bolygó, ezért az 1908. évi katasztrófa „áldozatai” sem jöhettek máshonnan. Stanislaw Lem lengyel regény-; író, aki az Asztronauták című regényének alapötletét a szibériai űrhajó-legendára építette, már a korszellemnek engedelmeskedett,» amikor az idegen látogatók bázi-| sát a Venus bolygóra helyezte. Ezt a legendát tehát sikerült tudományos kutatómódszerekkel is megcáfolni. Akad azonban néhány állítás, amelynek nincsenek ugyan bizonyítékai, ám sajnos cáfolni sem lehet. íme néhány a legutóbbi évek terméséből. Egy amerikai cikkíró szerint, Illés szekere a Föld égboltján végigszáguldó űrhajó volt, sőt talán az emberöltők tízezrein át szájrólszájra szálló tűzokádó sárkánylegendák mögött is valamiféle ismeretlen tájakról idelátogató rakéta (esetleg atomrakéta; miért ne?) rejtőzik. Az őslénytan amúgy sem bukkant a mai napig olyan huzamosabb ideig a magasban repülő sárkányfajta nyomára, amelyik ráadásul még tüzet is okádott volna! Az ilyenféle állítások nem cáfolhatók, nem úgy, mint a baalbeki veranda meséje. E kisázsiai hegyet nem egy (űrhajózáshoz nem értő) kutató űrhajókilövő pályának gondolta, enyhén emelkedő, majd hirtelen felfelé ívelő, ég felé törő alakja miatt. Tud. juk, hogy a hegy különös formája nem értelmes lények, hanem ismert természeti erők — víz, szél, stb. — munkája. Acélkocka a szénrétegben — vendég a kozmoszból? Az egyetlen kézzelfogható nyomra, amely idegen látogatókra utal, e sorok írója bukkant még 1938-ban egy osztrák múzeumban. A salzburgi múzeum meteorit gyűjteményében Különleges meteorit megjelöléssel szürkéskék színű körülbelül 80 dg súlyú, szinte szabályos kocka alakú, 67x67x47 milliméter méretű fémdarabot őriztek. A teljesen ép sár. kú és élű kockát 1886-ban találták Ausztriában egy tercier (harmad-) korabeli szénrétegben, a brennbergi bánya osztrák oldalán. Egy hatalmas széntömb széttörésekor került elő az acélkocka, amelyen körülbelül 1 mm mélységű vályat fut körbe — ha hengeralakú volna, dugattyúgyűrű számára esztergályozott mélyedésnek gondolnák. A fémdarab ismeretlen eljárással edzett acélból van, az előállítási módja máig sem ismeretes. A leletről Gurít ismert osztrák kutató számolt be még 1886-ban, az akkori idők legelőkelőbb természettudományi lapjában, az angol „Nature”-ben. Gurít személye és az angol lap tekintélye kizárja, hogy csalás történt volna. Az acólkockára alkalmazott gyártási eljárás ezt amúgy is kizárja, s különben is: mi értelme lett volna, hogy osztrák bányászok félrevezessék a tudományt. Annál is inkább, mert célt sem érnek vele: Gurít haláláig „különleges” meteornak nevezi a leletet, amely 10—50 millió éven át rozsdásodás nélkül pihent egy szénrétegben és fel sem merült benne, a kocka nem meteorikus eredete, sőt idegen látogatókra sem gondolt Pedig a magyarázat az űrhajózás korában nem nehéz. Ha a kockát nem a Földön készítették és ' meteor sem lehet, mert ennek ellentmond sértetlen, meg nem égett, és meg nem olvadt állapota — akkor a kocka nem meteorként suhant át a légkörön, hanem úgy hozták ide 10— 50 millió évvel ezelőtt a kozmosz ismeretlen tájainak szülöttei. S hogy a tudomány ezidáig ennél többet nem tud felmutatni, azon ne csodálkozzunk. A Föld 4 milliárd éves lehet, ebből azonban 3999 millió év szinte tanúk nélkül múlt el: biztosan nem tudjuk megmondani, jártak-e ezalatt idegen látogatók a Földön. Az utolsó 2000 évben pedig e téren nem történt semmi, ami tökéletesen érthető: ez a húsz évszázad az örök idők óta létező Univerzum időskáláján nem több, mint egy kozmikus másodperc. Gauser Károly a Budapesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársa. Pályázatok a Kulich Gyula kulturális szemlén Az 1962. évi Kulich Gyula kulturális szemlével kapcsolatosan különböző pályázatokat is kiírtak a rendező szervek.' Néprajzgyűjtő, irodalmi és képzőművészeti pályázatokon vehetnek részt fiataljaink. A helyezettek magas pénzjutalmat kapnak. A pályázatok meghirdetésének célja elsősorban az, hogy serkentse művelődési házaink és otthonaink szakköreinek életét, tevékenységét, és hogy ezek a pályázatok, a pályázatokon való részvétel képezze a szakkörök ez évi munkájának gerincét. Értesüléseink szerint máris sok szakköri tag készül arra, hogy részt vegyen a Kulich Gyula kulturális szemle pályázatain. Harminc hangverseny lesz az idén a megye községeiben A nagy sikerű Liszt—Bartók zenei hónap folytatásaként a megyei tanács művelődésügyi osztálya az Országos Filmharmoniával közösen színvonalas hangversenyek megrendezését tervezi. E hangversenyek közül a megye tíz községében 3—3, összesen 30, Békéscsabán és Gyulán pedig Í9 hangverseny megtartását tervezik. A békéscsabai szimfonikus zenekar az „Ifjú Zenebarátok Köre” rendezésében Békéscsabán, Békésen, Szarvason és Orosházán 1-8 hangversenyt rendez az idén. Premier a színházban Tegnap este a Jókai Színház George Bemard Shaw Varrenné mestersége című drámáját mutatta be, szép sikerrel. A bemutatón a színház prózai színészeinek élgárdája szerepelt és emlékezetes színházi élményt nyújtott a premier közönségének. Az új bemutatóról írott kritikánkat vasárnapi számunkba* közöljük. Megyei keskeny film-stúdiói szerveznek A megyei tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére megyei keskenyfilm-sfúdiót szerveznék. Ennek a stúdiónak sajátos Elképesztő, hogy mik vannak... Éppen ma hallottam, hogy az a nagy mélák Ziherájsz — tudják az irattárból — a létő világon semmit nem segít annak a szerencsétlen asszonyának. Az elvégzi munkáját a szövőben, rohan a gyerekért a bölcsődébe, majd haza. Begyújtás, vacsorafőzés, mosogatás, wisalás, tanulás. (Mert az asszony technikumba jár.) Éjfél után lefekszik, ötkor már talpon van, reggelit készít, rendbeteszi a gyereket, irány a bölcsőde, usgyi az üzem és kezdődhet a műszak. Ugye, hogy még csak követni is milyen nehéz egy asszony útját?! És az a mélák Ziherájsz ezalatt meg csak néz azzal a nagy meredt szemeivel, meg játszik a gyerekkel, de semmi együttérzés! Azt hiszem, azért egyszer csak megmondom a véleményemet ennek a lehetetlen alaknak. Vagy egyszerűen csak fülön fogom és elhúzom hozzánk. Hadd tanulja meg, hogy egy rendes férjnek hogyan kell otthon könnyebbé tennie a felesége életét. Mert nálunk például az asszony csak a szellemi munkát végzi! Amellett pedig csupa tapintat és gyöngédség is vagyok iránta. Nézzék csak meg bizonyságul egy egészen szürke napunkat. Reggel a salakot és hamut az asszony szedi ki a kályhákból, miután ál-M into férj vagyok landóan azon kísérletezik, hogy ne szálljon az széjjel a lakásban. Márpedig nyilvánvaló, hogy a kísérletezés az szellemi munka. Persze a szenet is ő készíti be, mert annak a berakása úgy, hogy attól a kis fától meggyulladjon, kimondottan tudományos munka. A reggeli készítését nem vehetem el tőle, ez gonoszság lenne részemről, hiszen főzni még az édesanyja tanította. Na és a gyerek. Tudom, hogy mennyire szereti. Legalább addig is együtt vannak, míg elviszi a bölcsődébe. Ha én vinném, képes volna egész nap rágni magát, hogy a bölcsőde helyett nem a zaciba, vagy hova adtam-e be a gyereket... Na nem ... nem, az egész napi nyugalmát nem dúlhatom fel egy dolgozó nőnek, egy anyának. Este aztán rohan a gyerekért. Tudom, hogy ez jót is tesz neki, mert hajlamos kissé a hízásra. Egy kis sport ez a számára, nem foszthatom meg tőle ... Mire megjönnek, én már megiszom a féldecimet, így jobb az étvágyam, ö meg örül, ha ízlik a főztje. És ugye mit meg nem tesz az ember, ha annak a másiknak örömet okozhat. Van úgy, hogy két féldecit is bekapok, hadd örüljön szegény kis aszszomy duplán. Csak persze, ehhez szív kell, de egy Ziherájsz ezt fel se tudja fogni. Nagyon kímélem a feleségem idegeit is, és ezért a tüzet mindig én gyújtom meg. Mert gondoljuk csak el kérem, milyen dühítő, ha az a tudományos munkával berakott szén nem akar begyulladni. Én kérem, inkább kétszer is megkísérlem a tűzgyújtást, mint hogy a feleségem egyszer is mérgelődjön. Én már ilyen ember vagyok... Nálam a gyufa nem számít. Amit lehet, leveszek az asszony válláról. Aztán ha a mosogatásra meg a vasalásra kerül a sor, csupa merő tapintatból átmegyek a szomszédba ultizni vagy tévézni, mert higgyék el, nincs annál idegesítőbb dolog, mint mikor az embert munka közben bámulják. Én például ki nem állom. Inkább elhagyom hát a boldog kis családi fészket, csakhogy ne legyen szegénykémnek ilyen érzése. Nagy lemondás ez a részemről, de hát mit meg nem tesz egy érző szívű férj a párjáért? Na, persze a gyereknek is adok valami játékot, hogy ne zavarja az anyját munkájában. Nagyon szeret a fiam a hőmérővel játszani. A múltkor például addig nyalókázott vele, míg lenyelte. És képzeljék, amikor kijött, leolvastam: Nem volt annak a betyár kötöknek még csak egy tized hőemelkedése sem! Mint a makk, olyan egészséges, az apja mindenit! Legutóbb meg egyszerűen összetörte és egész este a higanygolyócskákat zavarászta. Na, szóval az a lényeg, hogy marajdon a gyerek, míg az anyja dolgozik. De ehhez is érteni kell! Amikor meg tanul az asszony, elmegyek színházba vagy moziba, mert lelketlenség volna, ha nem teremteném meg az alapját a nyugodt felkészülésnek. Ez a legkevesebb, amit a másikért megtehetünk! Ezt megjegyezheti magának Ziherájsz is! Mindezek mellett vég-\ telenül megértő is vagyok. Én kérem látom, hogy az asszonynak be van táblázva minden ideje, és ezért soha nem is unszolom, hogy menjünk el valahova. Nemi kérem. Inkább feZóIdo-J zom magam, és egyedül\ megyek, mint valami árva gyerek. Hát igen, Ziherájszok, valahogy így kell ezt csinálni! És amikor eljön a lefekvés ideje, hogy feleségem időben való felkelését is biztosítsam, nap mint nap kemény kezek-1 kel, határozott, energi-J kus mozdulatokkal húzom az ébresztőórát. Mert nálunk a fizikai munkát azt ÉN végzem! feladata lesz az, hogy a film eszközével bemutassa megyénk fejlő, dését, iparunk, mezőgazdaságunk erősödését, és ugyanakkor megörökítsék kulturális eseményeinket, sikereinket is. A tervek szerint a keskenyfílmstúdió 1962 végéig körülbelül 6—7 fűmet készít majd, melyeket széles körben — városokban, községekben és tanyaközpontokban — mutatnak be . író—olvasó találkozó Gádoroson A könyvbarátok köre január 12- én este 6 órakor, Gádoroson találkozót rendez az olvasók részére. Ezen a találkozón részt vesz Darvas József író, a írószövetség elnöke, országgyűlési képviselő. Előadást tart a magyar irodalom fejlődéséről és arról, hogyan ábrázolja a mai irodalom a falusi életet. Többek között ismerteti • Hajnali tűz című drámájának születését. Az író-olvasó találkozón részt vesznek a megyei és járási könyvtárosok, valamint a tanácsok képviselői. Tíz éven alnl nem ajánlott A napokban néztem meg az ígéret földje” című új magyar filmet. Talán erre sem váltok jegyet, ha tizenegyéves kislányom nem hívja fel rá a figyelmemet, és nem kér engedélyt arra, hogy ő is megnézze. Így hát megnézte az egész család, Távol áll tőlem, hogy filmkritikát írjak, csupán azok munkáját bírálom, akik meghatározzák, I hogy egy-egy film milyen korosztálynak nem ajánlatos. Ezt a filmet tíz éven aluliaknak nem aján. ■!el-\lottók. Én azt ajánlom: erkölcsileg jobban, elemzőbben, mélyebben nézzék meg a filmeket, mert ennek a filmnek voltak olyan t mozzanatai, amelyeket én tizen- Ö. Kovács István {hatéveseknek sem ajánlanék.
