Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
2 népűjsaa 1982. január 30., kedd A kereskedelem a dolgozó asszony segítője — Megyénk példáját mindenütt követik az új eladási formák kialakításában — A megyékből sorra érkeznek a hírek arról, hogyan fejlődött és gazdagodott az üzlethálózat 1961- ben, s hogy az idén újabb üzletek, éttermek építésébe kezdenek. Gazdagodik, korszerűsödik az ország kereskedelme. Fényes bizonyíték erre az is, hogy Budapesten észrevehetően csökkent a falusi vásárlók száma. Pedig még néhány esztendeje a főváros volt a vásárlási központ, s a Corvint, a Párizsit, a Divatcsarnokot vagy a Kálvin téri áruházat 10, sőt százezrével keresték fel a vidékről érke. zők, akik nemegyszer száz kilométereket utaztak, hogy bevásárlásaikat elvégezhessék. Az ilyen típusú vevők áramlása a Rákóczi úton, a Keleti pályaudvar és a Múzeum körút között napjainkban már alaposan megcsappant S hogy miért? Mert a járási és megyeszékhelyeken új vásárlási központok alakultak ki, jobb lett az áruellátás, megszűnt a vidék üzlethálózatának elhanyagoltsága. Ma már nem érdemes napokat utazni csupán azért, hogy egyegy árucikket Budapesten vehessenek meg az emberek. Ugyanaz a minőségű és fajta áru kapható a vidéki kisvárosokban, sőt a községekben is. A falusi kereskedelemnek e gyors ütemű fejlődését támasztják alá a statisztika legfrissebb adatai. 1952-ben Budapesten kívül az országban mindössze 14 700 üzlet, 52 áruház és 4830 étterem működött; 1961 első felében az üzletek száma már 23 860, az áruházaké 54. az éttermeké, italboltoké pedig 11700 ' volt. Jelentős átalakulás ment végbe az üzletek belső berendezésében, elrendezésében, egyszóval kultu-, ráltságában is. Szebbek, világo-J sabbak, jól felszereltek az üzletek, mindjobban csökken az olyan bol. tok száma, amelyek a régi vegyeskereskedésekre emlékeztetnek. Persze, még ilyenek is akadnak. De egyre több a szakosított üzlet, ahol már nemcsak az élelmiszert árusítják külön, hanem más-más üzletekben kerül eladásra a ruhanemű, az elektromossági és háztartási cikk. A belkereskedelem fejlesztési elvei között szerepel, hogy a szakosítást tovább folytatják és azokban a nagyobb községekben, ahol több vegyes-jellegű üzlet működik, a különböző fogyasztási cikkek áru. sítását különválasztják. A vidéki kereskedelem fejlődése nemcsak az üzletekre vonatkozik, hanem a falusi lakosság életét megkönnyítő, kulturális igényeit elősegítő vendéglátóiparra is. Bár még sok a kétes tisztaságú és berendezésű úgynevezett „talponálló'’ italbolt, a fiatalok, de az öregek is már mind több helyen járhatnak szolid cukrászdákba, jól felszerelt eszpresszókba, barátságos kisvendéglőkbe. A falusi kereskedelem fejlődését és átalakulását elősegíti az új kereskedelmi formák meghonosítása. Néhány esztendeje alig ismerték az önkiszolgálás, a gyorskiszolgálás és a minták utáni árusítás fogalmát. Ma már szint« természetes, hogy a falusiak ilyen üzletekben vásárolhatnak. Előszói nehéz volt megszokni, de ma mái az önkiszolgáló üzletekben külön I felszólítás nélkül átveszik a bevásárláshoz szükséges kosarakat. Az első vidéki önkiszolgáló bolt 1956 áprilisában Debrecenben nyílt meg, jelenleg pedig már 1600 új kiszolgálási formával működő élelmiszer és 200 iparcikket árusító bolt működik. Az átalakulásban különös szerepet kapott Gyula. Itt 1960 elején a város egész kereskedelmét új kiszolgálási rendszerre állították át. A kísérlet bevált, s azóta a Békés megyeiek példáját már mindenütt követik. Jelenleg az új for. mák kialakításában Pest, Békés és Komárom megye járnak az élen. Ez tehát a jelenlegi helyzet. Milyen lesz a továbbiakban? A falusi dolgozók növekvő életszínvonala és igényei, valamint a második ötéves terv áruforgalmának emelkedése kötelezően írja élő a vidéki kereskedelem továbbfejlesztését, 1965-ig az országban 2700 új bolt és étterem épül. Ebből mintegy 300 új szövetkezeti bolt, 170 étterem és kisvendéglő, valamint 200 cukrászda nyílik a falvakban, kisebb városokban. A fejlesztésnél figyelembe veszik, hogy először a kereskedelem „fehér foltjai” tűnjenek él, s minden település kellő nagyságú bolttal, szaküzlettel rendelkezzen. Ezen a területen a legutóbbi esztendőkben már történt változás, s mintegy 34 típusterv és típusberendezés segítségével sok úgynevezett peremboltot létesítettek. Felépítésükhöz önként vállalt társadalmi munkával nagy segítséget nyújtott a helyi lakosság is. A legtöbb ilyen társadalmi munkát Komárom megyében végezték, ahol 1961-ben 13 peremboltot nyitottak meg. Hogy a lakosság vásárlásait megkönnyít-XXV. Nézte az előtte ülő lányt, Bősét. Emlékezetébe idézte Elza arcát, azokat a vonásokat, amelyeket első találkozásuk alkalmával látott rajta. Most egyformán gyűlölte mind a kettőt. Gyűlölve szerette Elzát, s megtapogatta a zsebében az arany nyakláncot. Most össze tudta volna tépni, s darabokban kidobálni az ablakon. Szerette volna a fejét a falhoz verni, és káromkodni, sírni, a haját tépni, összeszorított ököllel mindent szétzúzni, a berendezést darabokra tömi. De mindez csak egy pillanatig tartott, mindössze addig, amíg az utolsó szavak után Rose konyakot töltött a pohárba. „Hát mi más módja lehetett volna? Elza segíteni akart rajtam. Miért? Talán ... talán mert, hogy ő is szeretett”. Még mindig reszketett a hangja, amikor megkérdezte: — S hol van? — Kicsoda? — Elza! Rose színészkedve élmélázott, mint akinek már egészen más gondolatok járnak a fejében. — Most odaát, Magyarországon ... Kopogtak az ajtón. Rose bebocsátotta Kőmert. Az ezredes nem volt meglepve, hogy nem a társalgóban találta őket. Rövid, titkos pillantást váltott Roseval, az orvos nem látta ezt: ők ketten viszont mindent megérettek belőle... Rose boldog volt, hogy végre bejött az ezredes. Tudta, hogy addig a másik szobában figyelte és magnelofonszalagra rögzítette sék és a boltot közelebb vigyék a lakótelepekhez, öt év alatt 600 peremboit építését vették tervbe. A falu szocialista átszervezése óta már nemcsak a városban élő háziasszonyok második műszakjának megkönnyítése szerepel a napirenden, hanem a falusi dolgozó asszonyoké is. Ezek száma pedig mindjobban növekedik. A vásárlások meggyorsítására továbbfejlesztik az önkiszolgálást és az önkiválasztást. Az állami kereskedelemben 1750, a szövetkezetiben pedig 1500 üzletbe vezetnek be ilyen módszereket. Az áruellátás javítása érdekében viszont a szakosítást folytatják. Itt az alapélv az, hogy a falusi vásárlók a mindennapos élelmiszer, és háztartásicikk-igényüket a helyszínen elégíthessék ki. A nagyobb értékű fogyasztási cikkeket, mint a rádió, teievízió, elektromos háztartási gép és jármű a járási és megyeszékhelyeken felállított speciális szaküzletekben árusítják majd. így ezekből az árukból sokkal nagyobb választékot tudnak nyújtani, mintha elapróznák a kisebb boltok között. Az ötéves távlaton belül már kiadták a közeljövő, az 1962-es év fejlesztési terveit. Az idén 466 új boltot építenek, 184-et pedig bővítenék. Az új üzleteket már eleve új eladási formákkal nyitják meg, a meglévők közül pedig 530- at állítanak át önkiszolgálásra vagy gyorskiszolgálásra A falusi kereskedelem színvonalának gyors emelkedésére, kulturáltságának fokozására talán az az eív a legjellemzőbb, hogy 1965-re a legkisebb településeken is felszámolják a régi, örökségként ránkmaradt szatócsjellegü vegyesboltokat. Kapalyag Imre Ónodvári Miklós: Bomba robbartf a francia külügyminisztérium udvarán (MTI Külföldi Képszolgálat) Január 22-én délután egy kocsiban elhelyezett bomba robbant a francia külügyminisztérium kis udvarán. Egy ember életét vesztette, többen megsebesültéit és jelentős kár keletkezett. A képen: az összeroncsoit kocsi a külügyminisztérium udvarán. A perui elemi csapás után (MTI Külföldi Képsaolgiálat) Perui parasztasszonyok nézik a völgyet, amelyben a jég-, víz. és sziklazuhatag öt falut pusztított el nyolc kilométeres hosszúságban, másfél kilométer szélességben. minden mozdulatukat, s éppen olyan sors vár őrá is, mint Elzára szegényre, ha nem a megbeszéltek szerint viselkedik... Az ezredes az úton szóról szóra kidolgozta szerepét, azt a gyalázatos színjátékot, amelyet az imént alakított, s most kíváncsian tekintett Kömerre: vajon meg van-e elégedve vele? Kömer jókedvűen dörzsölte a kezeit. — Nos, hogy haladunk a leckével? — A kezdő lépéseknél — felelte Rose. — Amennyiben? — Amennyiben én megmutattam azokat... — Látom, ki is öltözött, mintha az operaházban tartana előadást ... Rose elpirult. Elértette a célzást. Jól tudta, hogy az ezredes megjegyzése a bécsi Holdfény-bárra vonatkozik, ahol annak idején megismerkedtek. Akkor is ez a ruha volt rajta. — Hát akkor Szabó urat ma estére fel is menthetjük a további tanulás alól — mondta Kömer az orvos felé fordulva—, Gyarmathy százados lent várja egy pohár italra. Horváth eltávozott. Boldog volt, hogy elhagyhatta a szobát Hármasával ugrotta át lefelé a lépcsőfokokat Gyarmathy az asztalra borulva részegen aludt. Költögetni kezdte. — Menj a pokolba! — mordult rá. — A fene egyen meg! Magára hagyta. Felrohant a szobájába és hanyattvetette magát a kereveten. Most választ kapott a legizgatóbb kérdésre: Elza tehát Magyarországon van, ezért nem találkozhattak az elmúlt hónapok során. Belül megbocsátott neki és ismét szerelemre lobbant. Ügy érezte, hogy a végzet most már végleg eljegyezte őket, s egymáshoz tartozásuk attól függ, hogy mielőbb teljesítse a számára kijelölt feladatot. Ezen az éjszakán ábrándozva aludt el, s álmában Elzával sétált a Margitszigeten. Mindenki nyugodt volt a villában. Gyarmathy megkapta Körnertől a „fej pénzt” és önkívületi állapotban reggelig támasztotta az asztalt. Az ezredes is elégülten hajtotta párnára a fejét. Hőse megivott egy pohár pálinkát és egy rántással (.ahogy a strep tease bárban szokta) lefejtette magáról a ruhát. Az ablakokban kialudtak a fények, elcsendesedett a Münc^enkórnyéki »szanatórium”, csak az amerikai lobogó csattogott haragosan odakint az áprilisi szélben, X. A remete halála Elérkezett az indulás napja. Horváth doktort Mr. Rogger hívatta. Ott volt Körner is. Amikor Rogger rezidenciájába belépett, mind a ketten felálltak, barátságosan üdvözölték. — Isten hozta, Mr. Szabó! Hellyel kínálták az íróasztal előtt. Kissé gyámoltalanul ült le a székre, tekintetét kíváncsian szegezte főnökeire. Körner közben a bárszekrényhez lépett: italt és poharakat szedett elő. — Jó hírünk van a maga számára ... nagyon jó hír! — mondta Mr. Rogger és felemelte az egyik poharat —, de előbb öblítsük le a torkunkat. Erős vodka volt, az ’ orvosnak könnybe lábadt tőle a szeme, s tiltakozva tolta vissza Körner ezredes kezét, amikor újra tele akarta tölteni a poharát. — Köszönöm, nem kérek többet Csodálkozva néztek rá. — Csak nincs valami baja? — Dehogy — mondta Horváth, aki most meg akarta őrizni józanságát — csak ... elszoktam az ilyen erős italtól. Különben nem tesz jót a fejemnek. — Nagyon helyes, nagyon helyes! — mondta Mr. Rogger — ön orvos, tudja, hogy mit szabad és mit nem. Ez nagyon jó dolog, én is megfogadom a tanácsát, de most beszéltünk a munkáról. (Folytatjuk)
