Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
1962. január 30., kedd NEPOJSAa 3 Érről érre fejlődött, gazdagodott... 41,56 forintot ér egy munkaegység értéke a mexőkováeshási fjj Alkotmány Tsz-ben Pár pillanatra ünnepélyes csend ült a járási kultúrház falaira. A földszinten s az erkélyen ünneplőbe öltözött férfiak, nők vártak az ünnepélyes pillanatra. Mert ünnep volt ez a nap a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezet életében. Napok, hetek óta várták ezeket a perceket, amikor is az elmúlt év szorgalmas hétköznapjainak gyümölcseit szüretelhetik. Igaz, hogy kóstolgatták, szedték már az elmúlt év minden hónapjában, de az igazi nagy szüret mégis csak most van. Ahogyan végignéz az ember a zsúfolt sorokon, szinte nem hisz a szemeinek. Valóban egy szürke hétköznap délelőtt van és nem vasárnap? Asszonyokon, lányokon a legdrágább nylon kendő, szépen varrott divatos kosztümök, kabátok. A férfiakon frissen vasalt ing ft legtöbben sötét ruhában, nyakkendőben, mint a városi emberek. A kíváncsiság, az érdeklődés ott ül az arcokon. Az órákig tartó beszámoló alatt is mindenki a saját gondolataival volt elfoglalva. Többen még a cigarettáról is elfeledkezve jegyzetelik a vezetőség beszámolóját. Számok, számok teleién ÍS minden magyarázat nélkül mindenki tudta, mit tett azért, hogy az apró filléreik milliókra gyarapodhattak. Mert itt már milliókban fejezték ki a közös vagyont, ez évi bevételeket és kiadásokat. Nem kell nagyon visszalapozni az éveket, hogy megtudjuk, hogyan terebélyesedett, nőtt ez a szövetkezet. Három év alatt fejlődött fel az Üj Alkotmány. Az 1959. évi zárszámadáskor a mérleg azt mutatta, hogy a hétmilliós közös vagyonból négymillió-nyolcszázezer forint volt a tartozás. 1960- ban a 12 milliós vagyonnak fele tartozás volt, s most a 16 milliós vagyonból alig ötmillió a tartozás. Mit mutat ez a szám? Sokat, nagyon sokat. Évről évre fejlődött, gazdagodott a szövetkezet, s az ott dolgozó tsz-tagok. Az 1960-as gazdasági évben 39 forint 60 fillért, az 1961-es gazdasági évben már 41 forint 56 fillért ért egy munkaegység. A zárszámadás napján több mint 3 millió forint készpénzt osztottak ki a termelőszövetkezeti tagoknak. Az igaz, hogy az Üj Alkotmány Tsz sem tudta biztosítani a tervezett 43 forintot. Részben az aszályos év miatt, részben pedig... igen. Mit is mondott az egyik asszony, aki felszólalt. — Nálunk nem lehet mindent az aszályos évre hárítani. Azt mondanám, hogy talán semmit sem lehet a rovására írni. Ilyen kukoricatermést még nem szüreteltek Kovácsháza határában, mint az idén. Hasonló jó termésünk volt kenderből és cirokból is. Mivel is maradtunk le legjobban? Azzal, amelynél hanyagabb, rossz munkát csináltunk. Nem szabad megengedni azt, hogy a cukorrépát egy méter távolságra hagyjuk egymástól, hogy könnyebb legyen a kapálása, a szedése. Volt ilyen is. A férjemmel ketten nem tudtunk akkora darab földből répát felszedni az ősszel, mint a mellettünk lévő fiatalember egyedül. Ha a vezetőség és mi magunk valamennyien figyelünk az ilyesmire, akkor nálunk meglesz a tervezett 43 forint. Nem kell mindig az időjárásra hivatkozni, mi magunk tegyünk azért, hogy minél több legyen valamennyiünknek. Mennyire igaza volt annak az egyszerű asszonynak. Nem kevesellte ő a több mint 41 forintos egységenkénti jövedelmet. Egyáltalán, de ha több is lehet, miért ne legyen több és erről csak valamennyien tehetnek és tesznek is az Üj Alkotmány tagjai, hiszen szorgalmas, dolgos emberek. A tsz vezetői is azon vannak, hogy jobban, kényelmesebben éljenek az Üj Alkotmány tagjai. Ez tűnt ki a beszámolókból is, hiszen valamennyien megszavazták, hogy az 1962-es gazdasági évben már 40 forint garantált munkaegységet fizetnek. Minden hónapban a megszerzett munkaegységnek 75 százalékát, azaz 30 forintot egy munkaegységre fizetnek ki, és a zárszámadáskor egyenlítik 40 forintra. Ha ennél többet ér egy egység, annak pedig 50 százalékát nyereségrészesedésként kapják meg a tsz-tagok a végzett munkaegység arányában. Szépek a tervek, s a megvalósítás a szövetkezet gazdáin múlik. Csepkó Eta Az állattartás kincset ér Ki ne emlékeznék olvasmányaiból azokra a históriás időkre, amikor a vagyont, gazdagságot nem pénzzel, nem csengő arannyal, hanem azzal mérték, hogy falunak, mezővárosnak mekkora az állatállománya. Ha valaki jómódját kívánták hangsúlyozni, akként emlegették, hogy „sok marhája vala”, vagyis háza, kincse. A mi úr és jobbágy nélküli világunknak, noha egészen más hangsúllyal, valahogy ismét tiszteletre méltó értékmérőjévé vált az állatállomány. A termelőszövetkezetek — újak és régiek egyaránt — mind több gondot fordítanak az állattartásra. A sok közül egy péL. da: a füzesgyarmati Vörös Csillagban a jószágállomány 130 dolgozónak ad állandó munkát és nem csekély jövedelmet. Ebben a tsz-ben, melyben a múlt esztendőben — az aszály ellenére is — 42 forintot érő volt egy munkaegység, a 130 állatgondozó évi átlagkeresete 25 ezer forint. Az állattartás valóban kincset ér a szocialista mezőgazdálkodásban mind a vele „bajlódóknak”, mind pedig az egész szövetkezetnek. Műhelylátogatáson a Gyomai Gépállomáson A téli évszakhoz nem a legjobban illő, enyhe időjárás nem mindig alakul kedvezően arra, hogy a még felszántatlan földet is megműveljék akár a szövetkezeteik, akár pedig a gépállomás traktoraival. Ennek ellenére, a gépállomáson most is van tennivaló bőven. A decemberben beindult téli gépjavítások jól és idejében való elvégzése kihat majd a mezőgazdasági munka valamennyi ágazatára. Tudják ezt a gépek javításában részt vevő dolgozók, akik igyekeznek is a legjobban elvégezni a rájuk bízott munkát. Dajkó János elvtárs barátja, ismerője a gépeknek. Van már annak több mint 11 esztendeje, hogy megbarátkozott velük. A munkapadba — amelyre a felrögzített satuban éppen Lanz- Bulldog dugattyú van befogva —, a gyűrűket rakja fel. Látni lehet mozdulatairól, hogy pontos — nagy szaktudást igénylő a munkája és szereti is a szakmát. Bri-Gépesített mozgó pályamesteri szakaszt létesítenek A MÁV békéscsabai pályafenntartási főnökségénél a napokban alakult meg az 51 létszámú mozgó pályamesteri szakasz, amely munkáját Mezőtúron kezdte meg. A gépesített mozgó pályamesteri szakasz létrehozásának célja elsősorban az, hogy az új pályán a sürgős munkákat gyorsan megcsinálja A munkálatokat Gergely Gyula, Békési István műszaki főintézők irányítása mellett előre Befejezték a külföldi búzafajták fejtrágyázását A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben befejeződött a 409 hold külföldi búzafajták vetésterületének fejtrágyázása. A jól telelt vetésre holdanként egy mázsa fejtrágyát szórtak, ugyancsak egy mázsát szórtak az ősszel is alaptrágyának a szántás előtt. Gyula után Békéscsabán is átszervezik a kiszolgálást a boltokban A Békés megyei tanács kereskedelmi osztálya — mint már ismeretes — az országban elsőnek állította át egy egész város üzlethálózatának kiszolgálási formáját új rendszerre. A kísérleti város Gyula volt. Az 1960 óta eltelt idő nagyszerűen igazolta a kereskedelmi osztályt, s az új kiszolgálási forma bevált, megszerették a vásárlók, a bolti dolgozók. A tapasztalatok alapján a kereskedelmi osztály úgy határozott, hogy Békéscsabán is átalakítják az üzleteket. Eddig 18 élelmiszerboltban és 12 iparcikkboltban vezették be az új eladási formát, s az átalakítással egyidejűleg korszerűsítették, átépítették az üzleteket. Az iparcikkboltokat részben szakosították is. A vendéglátóiparban is jó eredményeket ér az önkiszolgáló bisztró. A Csaba-étteremben is ilyen terveket akarnak megvalósítani. A város lakói igényeinek megfelelő- I en pedig több italboltból kisvendéglőt létesítenek. elkészített tervek alapján végzik. A dolgozók máris vállalásokat tettek arra, hogy javítják a munka minőségét, pontosan teljesítik terveiket, valamint a legmesszebbmenőkig takarékoskodnak. Jelentősen segíti a gépesített mozgó pályamesteri szakasz munkáját a KISZ-fiatalok együttműködése, akik mindennap megbeszélik feladataikat. A tervek szerint a szakasz dolgozóinak létszámát március 1-re százhúszra növelik. Boldizsár Gyula levelező gádszerelő, csak most a műhelyben dolgozik. Néhány lépéssel arrébb Beloruszok és Zetorok hevernek „széttrancsírozva”. Alig lehet kinézni belőlük valami gépformát. De Kocsis Lajos elvtársnak semmi már a gépek összeszerelése. Ahogy a beszélgetésből kitűnt, „öreg” legény ő is a gépállomáson. Amikor idejött, alig volt még 20 éves, s azóta...? — úgy a szívéhez nőtt itt minden, hogy szinte második otthonává lett az üzem. Kató Béla a szétszerelt alkatrészeket egy nagy „tepsiben” mossa tisztára. Most éppen az erőleadó tengelyvég tisztaságát hagyta jóvá Kocsis elvtárs. A beszélgetés során szó esett az anyagellátásról, az alkatrészek elhasználódásáról és egyebekről, is. Az elmúlt évi nagy szárazság sok alkatrész elhasználódását okozta, amelyek pótlása szükséges. Ez azért is fontos, mert éneikül veszélyben forog az idei tervek teljesítése. Sokszor késleltetik a javításokat a hiányzó alkatrészek. A második műhélyrészbe éppen csak, hogy be tudok lépni, mivel a szétszedett vetőgépalkatrészek elállják az utat. — Hanyecz elvtárs brigádja végzi itt a javítást. Palotás László a vetőgép-kiemelő és a ve tőgép-adogató-szerkezeteket ellenőrzi és javítja, Csapó Sándor néhány társával a disztiller összeszerelésén dolgozik. Tóth János és Tóth Lajos a cséplőgépeket készítik élő. Kulik Lajosnak, a műhely veze. tőjének elmondása szerint a sorolt néhány erő- és munkagépen kívül itt javítják a műtrágyaszórókat, tárcsákak és az ekéket is. Az utóbbiaknál különösen jd munkát végez a Matuska-brigád. Dobi János Egymillió 650 ezer üveg hűsítő italt adtak el az fmsz-ek a múlt évben Tavaly csak a földművesszövetkezetek vendéglátó egységeiben és boltjaiban egymillió 650 ezer üveg hűsítő italt adtak él. Az fmsz-ek tulajdonában lévő öt üzem a megye negyven községét látta él üdítő itallal. Az igények növekedése szükségessé tette, hogy a földművesszövetkezetek megyei központja — a MÉSZÖV — újabb üzemeket hozzon létre, mélyek még több, különböző hűsítő Italt készítenek ebben az évben. Traktorvezetői tanfolyam a Battonyai Gépállomáson Egy héttél ezelőtt — január 20- án — kéthónapos traktorvezetői tanfolyam kezdődött a Battonyai Gépállomáson. A tanfolyam befejezése után a hallgatók körmöstraktorokra ülhetnek és a termelőszövetkezet földjein szánthatnak. Ezzel azt akarják elérni a gépállomás vezetői, hogy az ez év. ben érkező erőgépekhez is legyenek hozzáértő emberek. Egy újsághír nyomában A Népújság 1962. január 17-i számában „Vigyázat, balesetveszély!’' címmel hír jelent meg. Még csak néhány hete annak, hogy a DÁV Békéscsabai Üzletigazgatósága értékelte a múlt évi munkavédelmet. Az ankéton elhangzottakból egyöntetűen megállapítható volt, hogy a párt-, a gazdasági és a szakszervezeti vezetőnek kötelessége tanácsokkal és tapasztalatokkal segíteni a munkavédelem javítását. Szakszervezeti bizottságunk felismerte a munkavédelem fontosságát, és a pártszervezet segítségével igyekszik társadalmi üggyé tenni a munkavédelmet. Helyesnek és követendőnek tartjuk azt a módszert, amelyet már több megyei szerv is alkalmazott, hogy taggyűléseken, termelési tanácskozásokon beszélik meg a dolgozókkal a munkavédelem helyzetét. Rohamosan fejlődő mezőgazdaságunkban egyre inkább tért hódít a villamosság is. A villamosság áldásos hatása közismert, de sajnos, vannak veszélyes hatásai is, amelyek tudatosítása valamennyiünk kötelessége. Üzletigazgatóságunk tudatában van társadalmi kötelezettségének, ezért a tőlünk telhető módon támogatjuk a SZOT irányelvei alapján megalakított munkásvédelmi őrségeket. E mozgalom jó irányban fejlődik az iparban, fejlődését elő keU segítenünk a mezőgazdaságban is. A fentiekből kiindulva határoztuk el, hogy 8 megyei tanács mezőgazdasági osztálya által Gyulán, a tsz-elnökök részére rendezett hatnapos tanfolyamon néhány óra keretében ismertetjük a legfontosabb és legsürgősebb munkavédelmi tennivalókat a villamos-balesetek elkerüléséért. Kérésünket sajnos, mereven elutasították. Meggyőződésünk, hogy az ott jelenlévő tsz-vezetök a tematikán kívül minden bizonnyal készségesen áldoztak volna egy-két órát a villamosság élettani hatásainak megismerésére. A mezőgazdasági üzemek villamos-berendezését nagyon helyesen úgy készítik el, hogy azokat a tsz vagy állami gazdaság saját maga is a főkapcsoló segítségével árammentesiteni tudja. Sajnos, ezzel a jó lehetőséggel sokan tudatlanul visszaélnek, és hanyagság folytán embertásaik, játszadozó gyerekeik életét vagy a társadalmi tulajdont veszélyeztetik. Így történt a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben is, ahol a mérőszekrény kisfeszültségű oldalán — amelyhez kulcsa van a tsz-nek is — az ajtót felelőtlenül nyitva hagyták, nem tartották elsőrendű kötelességüknek a munkavédelmi előírások betartását. Ez a példa bizonyítja, hogy szükség volna a villamossági ismeretek mélyítésére a termelőszövetkezetekben is. BIELIK BÉLA párttitkár
