Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

1962. január 30., kedd NEPOJSAa 3 Érről érre fejlődött, gazdagodott... 41,56 forintot ér egy munkaegység értéke a mexőkováeshási fjj Alkotmány Tsz-ben Pár pillanatra ünnepélyes csend ült a járási kultúrház falaira. A földszinten s az erkélyen ünnep­lőbe öltözött férfiak, nők vártak az ünnepélyes pillanatra. Mert ünnep volt ez a nap a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetke­zet életében. Napok, hetek óta várták ezeket a perceket, amikor is az elmúlt év szorgalmas hétköz­napjainak gyümölcseit szüretelhe­tik. Igaz, hogy kóstolgatták, szed­ték már az elmúlt év minden hó­napjában, de az igazi nagy szüret mégis csak most van. Ahogyan végignéz az ember a zsúfolt sorokon, szinte nem hisz a szemeinek. Valóban egy szürke hétköznap délelőtt van és nem va­sárnap? Asszonyokon, lányokon a legdrágább nylon kendő, szépen varrott divatos kosztümök, kabá­tok. A férfiakon frissen vasalt ing ft legtöbben sötét ruhában, nyak­kendőben, mint a városi emberek. A kíváncsiság, az érdeklődés ott ül az arcokon. Az órákig tartó beszámoló alatt is mindenki a saját gondolataival volt elfoglalva. Többen még a cigarettáról is elfeledkezve jegy­zetelik a vezetőség beszámolóját. Számok, számok teleién ÍS minden magyarázat nélkül min­denki tudta, mit tett azért, hogy az apró filléreik milliókra gyara­podhattak. Mert itt már milliók­ban fejezték ki a közös vagyont, ez évi bevételeket és kiadásokat. Nem kell nagyon visszalapozni az éveket, hogy megtudjuk, ho­gyan terebélyesedett, nőtt ez a szövetkezet. Három év alatt fejlő­dött fel az Üj Alkotmány. Az 1959. évi zárszámadáskor a mérleg azt mutatta, hogy a hétmilliós közös vagyonból négymillió-nyolcszáz­ezer forint volt a tartozás. 1960- ban a 12 milliós vagyonnak fele tartozás volt, s most a 16 milliós vagyonból alig ötmillió a tartozás. Mit mutat ez a szám? Sokat, na­gyon sokat. Évről évre fejlődött, gazdagodott a szövetkezet, s az ott dolgozó tsz-tagok. Az 1960-as gaz­dasági évben 39 forint 60 fillért, az 1961-es gazdasági évben már 41 forint 56 fillért ért egy munkaegy­ség. A zárszámadás napján több mint 3 millió forint készpénzt osztottak ki a termelőszövetkezeti tagoknak. Az igaz, hogy az Üj Al­kotmány Tsz sem tudta biztosíta­ni a tervezett 43 forintot. Részben az aszályos év miatt, részben pe­dig... igen. Mit is mondott az egyik asszony, aki felszólalt. — Nálunk nem lehet mindent az aszályos évre hárítani. Azt mon­danám, hogy talán semmit sem le­het a rovására írni. Ilyen kukoricatermést még nem szüreteltek Kovácsháza határában, mint az idén. Hasonló jó termésünk volt kenderből és cirokból is. Mivel is maradtunk le legjobban? Azzal, amelynél hanyagabb, rossz mun­kát csináltunk. Nem szabad meg­engedni azt, hogy a cukorrépát egy méter távolságra hagyjuk egy­mástól, hogy könnyebb legyen a kapálása, a szedése. Volt ilyen is. A férjemmel ketten nem tudtunk akkora darab földből répát fel­szedni az ősszel, mint a mellet­tünk lévő fiatalember egyedül. Ha a vezetőség és mi magunk vala­mennyien figyelünk az ilyesmire, akkor nálunk meglesz a tervezett 43 forint. Nem kell mindig az időjárásra hivatkozni, mi magunk tegyünk azért, hogy minél több le­gyen valamennyiünknek. Mennyire igaza volt annak az egyszerű asszonynak. Nem keve­sellte ő a több mint 41 forintos egységenkénti jövedelmet. Egyál­talán, de ha több is lehet, miért ne legyen több és erről csak valamennyien tehet­nek és tesznek is az Üj Alkot­mány tagjai, hiszen szorgalmas, dolgos emberek. A tsz vezetői is azon vannak, hogy jobban, kényelmesebben él­jenek az Üj Alkotmány tagjai. Ez tűnt ki a beszámolókból is, hiszen valamennyien megszavazták, hogy az 1962-es gazdasági évben már 40 forint garantált munkaegységet fi­zetnek. Minden hónapban a meg­szerzett munkaegységnek 75 szá­zalékát, azaz 30 forintot egy mun­kaegységre fizetnek ki, és a zár­számadáskor egyenlítik 40 forint­ra. Ha ennél többet ér egy egység, annak pedig 50 százalékát nyere­ségrészesedésként kapják meg a tsz-tagok a végzett munkaegység arányában. Szépek a tervek, s a megvalósítás a szövetkezet gazdá­in múlik. Csepkó Eta Az állattartás kincset ér Ki ne emlékeznék olvasmányai­ból azokra a históriás időkre, ami­kor a vagyont, gazdagságot nem pénzzel, nem csengő arannyal, ha­nem azzal mérték, hogy falunak, mezővárosnak mekkora az állat­­állománya. Ha valaki jómódját kívánták hangsúlyozni, akként em­legették, hogy „sok marhája va­­la”, vagyis háza, kincse. A mi úr és jobbágy nélküli vi­lágunknak, noha egészen más hangsúllyal, valahogy ismét tisz­teletre méltó értékmérőjévé vált az állatállomány. A termelőszövetke­zetek — újak és régiek egyaránt — mind több gondot fordítanak az állattartásra. A sok közül egy péL. da: a füzesgyarmati Vörös Csil­lagban a jószágállomány 130 dol­gozónak ad állandó munkát és nem csekély jövedelmet. Ebben a tsz-ben, melyben a múlt eszten­dőben — az aszály ellenére is — 42 forintot érő volt egy munkaegy­ség, a 130 állatgondozó évi átlag­­keresete 25 ezer forint. Az állattartás valóban kincset ér a szocialista mezőgazdálkodás­ban mind a vele „bajlódóknak”, mind pedig az egész szövetkezet­nek. Műhelylátogatáson a Gyomai Gépállomáson A téli évszakhoz nem a legjob­ban illő, enyhe időjárás nem min­dig alakul kedvezően arra, hogy a még felszántatlan földet is meg­műveljék akár a szövetkezeteik, akár pedig a gépállomás trakto­raival. Ennek ellenére, a gépállo­máson most is van tennivaló bő­ven. A decemberben beindult téli gépjavítások jól és idejében való elvégzése kihat majd a mezőgaz­dasági munka valamennyi ágaza­tára. Tudják ezt a gépek javításá­ban részt vevő dolgozók, akik igyekeznek is a legjobban elvé­gezni a rájuk bízott munkát. Dajkó János elvtárs barátja, is­merője a gépeknek. Van már an­nak több mint 11 esztendeje, hogy megbarátkozott velük. A munkapadba — amelyre a felrögzített satuban éppen Lanz- Bulldog dugattyú van befogva —, a gyűrűket rakja fel. Látni lehet mozdulatairól, hogy pontos — nagy szaktudást igénylő a mun­kája és szereti is a szakmát. Bri-Gépesített mozgó pályamesteri szakaszt létesítenek A MÁV békéscsabai pályafenn­tartási főnökségénél a napokban alakult meg az 51 létszámú moz­gó pályamesteri szakasz, amely munkáját Mezőtúron kezdte meg. A gépesített mozgó pályamesteri szakasz létrehozásának célja első­sorban az, hogy az új pályán a sürgős munkákat gyorsan megcsi­nálja A munkálatokat Gergely Gyula, Békési István műszaki fő­intézők irányítása mellett előre Befejezték a külföldi búzafajták fejtrágyázását A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben befejeződött a 409 hold külföldi búzafajták vetésterületének fej­trágyázása. A jól telelt vetésre holdanként egy mázsa fejtrá­gyát szórtak, ugyancsak egy má­zsát szórtak az ősszel is alaptrá­gyának a szántás előtt. Gyula után Békéscsabán is átszervezik a kiszolgálást a boltokban A Békés megyei tanács keres­kedelmi osztálya — mint már is­meretes — az országban elsőnek állította át egy egész város üzlet­­hálózatának kiszolgálási formáját új rendszerre. A kísérleti város Gyula volt. Az 1960 óta eltelt idő nagyszerűen igazolta a kereske­delmi osztályt, s az új kiszolgálási forma bevált, megszerették a vá­sárlók, a bolti dolgozók. A tapasz­talatok alapján a kereskedelmi osztály úgy határozott, hogy Bé­késcsabán is átalakítják az üzle­teket. Eddig 18 élelmiszerboltban és 12 iparcikkboltban vezették be az új eladási formát, s az átalakí­tással egyidejűleg korszerűsítet­ték, átépítették az üzleteket. Az iparcikkboltokat részben szakosí­tották is. A vendéglátóiparban is jó ered­ményeket ér az önkiszolgáló biszt­ró. A Csaba-étteremben is ilyen terveket akarnak megvalósítani. A város lakói igényeinek megfelelő- I en pedig több italboltból kisven­déglőt létesítenek. elkészített tervek alapján végzik. A dolgozók máris vállalásokat tettek arra, hogy javítják a mun­ka minőségét, pontosan teljesítik terveiket, valamint a legmesszebb­menőkig takarékoskodnak. Je­lentősen segíti a gépesített mozgó pályamesteri szakasz munkáját a KISZ-fiatalok együttműködése, akik mindennap megbeszélik fel­adataikat. A tervek szerint a szakasz dol­gozóinak létszámát március 1-re százhúszra növelik. Boldizsár Gyula levelező gádszerelő, csak most a műhely­ben dolgozik. Néhány lépéssel arrébb Belo­ruszok és Zetorok hevernek „széttrancsírozva”. Alig lehet ki­nézni belőlük valami gépformát. De Kocsis Lajos elvtársnak sem­mi már a gépek összeszerelése. Ahogy a beszélgetésből kitűnt, „öreg” legény ő is a gépállomáson. Amikor idejött, alig volt még 20 éves, s azóta...? — úgy a szívéhez nőtt itt minden, hogy szinte má­sodik otthonává lett az üzem. Kató Béla a szétszerelt alkatré­szeket egy nagy „tepsiben” mossa tisztára. Most éppen az erőleadó tengelyvég tisztaságát hagyta jóvá Kocsis elvtárs. A beszélgetés során szó esett az anyagellátásról, az alkatrészek elhasználódásáról és egyebekről, is. Az elmúlt évi nagy szárazság sok alkatrész elhasználódását okozta, amelyek pótlása szüksé­ges. Ez azért is fontos, mert énei­kül veszélyben forog az idei ter­vek teljesítése. Sokszor késleltetik a javításokat a hiányzó alkatré­szek. A második műhélyrészbe ép­pen csak, hogy be tudok lépni, mivel a szétszedett vetőgépalkat­részek elállják az utat. — Hanyecz elvtárs brigádja végzi itt a javí­tást. Palotás László a vetőgép-ki­­emelő és a ve tőgép-adogató-szer­­kezeteket ellenőrzi és javítja, Csapó Sándor néhány társával a disztiller összeszerelésén dolgozik. Tóth János és Tóth Lajos a csép­lőgépeket készítik élő. Kulik Lajosnak, a műhely veze. tőjének elmondása szerint a so­rolt néhány erő- és munkagé­pen kívül itt javítják a műtrágya­szórókat, tárcsákak és az ekéket is. Az utóbbiaknál különösen jd munkát végez a Matuska-brigád. Dobi János Egymillió 650 ezer üveg hűsítő italt adtak el az fmsz-ek a múlt évben Tavaly csak a földművesszövet­kezetek vendéglátó egységeiben és boltjaiban egymillió 650 ezer üveg hűsítő italt adtak él. Az fmsz-ek tulajdonában lévő öt üzem a me­gye negyven községét látta él üdí­tő itallal. Az igények növekedése szükségessé tette, hogy a földmű­vesszövetkezetek megyei központ­ja — a MÉSZÖV — újabb üzeme­ket hozzon létre, mélyek még több, különböző hűsítő Italt készítenek ebben az évben. Traktorvezetői tanfolyam a Battonyai Gépállomáson Egy héttél ezelőtt — január 20- án — kéthónapos traktorvezetői tanfolyam kezdődött a Battonyai Gépállomáson. A tanfolyam befe­jezése után a hallgatók körmös­­traktorokra ülhetnek és a ter­melőszövetkezet földjein szánthat­nak. Ezzel azt akarják elérni a gépállomás vezetői, hogy az ez év. ben érkező erőgépekhez is legye­nek hozzáértő emberek. Egy újsághír nyomában A Népújság 1962. január 17-i számában „Vigyá­zat, balesetveszély!’' címmel hír jelent meg. Még csak néhány hete annak, hogy a DÁV Bé­késcsabai Üzletigazgatósága értékelte a múlt évi munkavédelmet. Az ankéton elhangzottakból egyöntetűen megállapítható volt, hogy a párt-, a gazdasági és a szakszervezeti vezetőnek köteles­sége tanácsokkal és tapasztalatokkal segíteni a munkavédelem javítását. Szakszervezeti bizottsá­gunk felismerte a munkavédelem fontosságát, és a pártszervezet segítségével igyekszik társadalmi üggyé tenni a munkavédelmet. Helyesnek és kö­vetendőnek tartjuk azt a módszert, amelyet már több megyei szerv is alkalmazott, hogy taggyűlé­seken, termelési tanácskozásokon beszélik meg a dolgozókkal a munkavédelem helyzetét. Rohamosan fejlődő mezőgazdaságunkban egyre inkább tért hódít a villamosság is. A villamosság áldásos hatása közismert, de sajnos, vannak ve­szélyes hatásai is, amelyek tudatosítása vala­mennyiünk kötelessége. Üzletigazgatóságunk tudatában van társadalmi kötelezettségének, ezért a tőlünk telhető módon támogatjuk a SZOT irányelvei alapján megalakí­tott munkásvédelmi őrségeket. E mozgalom jó irányban fejlődik az iparban, fejlődését elő keU segítenünk a mezőgazdaságban is. A fentiekből kiindulva határoztuk el, hogy 8 megyei tanács mezőgazdasági osztálya által Gyu­lán, a tsz-elnökök részére rendezett hatnapos tan­folyamon néhány óra keretében ismertetjük a legfontosabb és legsürgősebb munkavédelmi ten­nivalókat a villamos-balesetek elkerüléséért. Kérésünket sajnos, mereven elutasították. Meg­győződésünk, hogy az ott jelenlévő tsz-vezetök a tematikán kívül minden bizonnyal készségesen áldoztak volna egy-két órát a villamosság élettani hatásainak megismerésére. A mezőgazdasági üzemek villamos-berendezé­sét nagyon helyesen úgy készítik el, hogy azokat a tsz vagy állami gazdaság saját maga is a fő­kapcsoló segítségével árammentesiteni tudja. Sajnos, ezzel a jó lehetőséggel sokan tudatlanul visszaélnek, és hanyagság folytán embertásaik, játszadozó gyerekeik életét vagy a társadalmi tu­lajdont veszélyeztetik. Így történt a gyulavári Le­nin Hagyatéka Tsz-ben is, ahol a mérőszekrény kisfeszültségű oldalán — amelyhez kulcsa van a tsz-nek is — az ajtót felelőtlenül nyitva hagyták, nem tartották elsőrendű kötelességüknek a mun­kavédelmi előírások betartását. Ez a példa bizo­nyítja, hogy szükség volna a villamossági ismere­tek mélyítésére a termelőszövetkezetekben is. BIELIK BÉLA párttitkár

Next

/
Thumbnails
Contents