Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
4 MÉPÜJSÁG 1962. január 24., szerda A zenekultúra helyzete Mezőkovácsházán Lehet jelentkezni A község zene-életének tudója é járási művelődési ház, ott kell érdeklődni efelől — mondják útbaigazítóim. A művelődési házban az igazgatót keresem, ő azonban hivatalos ügyben jár valahol. Helyettese, Szemző Zoltán művészeti vezető közli, hogy ők a község zene-életének csupán adminisztrációs és pénzügyi sáfárai. Felnőtték részére nincs zeneoktatás Mezőkovácsházán, ha csak annak nem számít az a 2—3 ember, aki a művelődési ház tudtával és engedélyével működő zongoratanárnőhöz, Olexik Annához jár órára. A művészeti vezető azt tanácsolja, hogy az általános iskolában nézzek körül, ■ ott van zenetanítás. Az ottaniak a művelődési ház zene-bázisát jelentik, a 20 főnyi szimfonikus gyermekzenekarukkal és az énekkarukkal. Minden jelentősebb kulturális rendezvényen megjelennek és szerepelnek. Megfogadom a tanácsát. Az igazgatói szobában Merényi József igazgató az egyik tanterembe, Kecskeméti Jánoshoz irányít, mondván, hogy ő itt a zeneoktatás főembere. — A hangok irányába tessék... — mondja egy nevelő a folyosón. Valóban ez a legjobb eligazítás. Az egyik teremből zongora hangja árad. Belépek. Varkocsba font, fehér szalaggal átkötött fekete hajú kislány ül a zongora előtt és ujjai könnyedén futkároznak a billentyűkön. Előtte a zongorán egy közönséges „hokedli” és ahhoz támasztva a kotta, Bartók: Gyermekeknek, ez a címe. Még egy cserép virág is díszeleg a hangszeren. Bemutatkozom a kislánynak és elnézést kérek az alkalmatlankodásért. Pozsonyi Ildikó kedvesen biccent a fejével, de aztán cseppet sem zavartatva magát, tovább zenél. Egyébként hatodik osztályos és harmadik éve zongorázik. Megkérdem, hogy a zene életcélja-e? Nagyos komolysággal válaszolja: — Nem biztos, hogy zenei pályán fogok elhelyezkedni. Még nem döntöttem, hogy mi leszek, talán még újságíró is. — Most jutott rólam eszedbe, kispajtás? — Nem, hanem annyiféle foglalkozást szeretnék! — kiált fel és mintha vágyait venné űzőbe, belecsap a billentyűsorba és tovább játszik. Nézői, hallgatói is akadnak. A szelíd arcú Ms szőke Kónya Erzsébet csupa fül, úgy hallgatja. Ö még negyedikes, a mellette álló Sipos Ibolya pedig ötödikes. így, ilyen testközelben szokják és kedvelik meg a muzsikálást. De itt van például Mogyorós Mária, aki hetedikes és zongoraszakos. Az ugyancsak hetedikes Varga Mária pedig tangóharmonikán tanul. — Anyukám azt szerette volna, ha csellón tanulok, de a tanító bácsi, aki néhány hangszeren próbáztatott, azt mondta, hogy ez jobb lenne, így a tangóharmonika mellett maradtunk és most már nagyon örülök neki — vallja Marika a zenével való találkozásának „titkát”. Mogyorós Marika meg így áradozik: — Nekem mindig nagyon tetszett a zene. Egyszer, harmadikos koromban hallottam a zeneiskolánk hangversenyét és ott megtetszett a zongora. így kerültem szemtől szembe a kovácsházi zenekultúrával, annak legfrissebb hajtásaival. Együtt vártuk tovább a tanító bácsit, s hogy nem jött, visszasétáltam az igazgatóiba. Ott találtam őt, Kecskeméti János zenepedagógus személyében, aki hetenként háromszor jár át lakóhelyéről, Battonyáról — ahol ugyancsak tanítja a zenét — és Merényi József igazgatóval együtt mindent elkövetnek, hogy az iskola fiatalságának mennél nagyobb részét vonhassák a muzsika jótékony kulturális hatása alá. Ök így tájékoztattak minderről: Az iskolában jelenleg hatvannyolcán tanulnak zenét. Közülük tizenkettőn úgynevezett előkészítő osztályosok, akik zeneelméletet tanulnak, elsajátítják a kottaírást és xilophonon, dobon, triangelen (acél háromszög) játszanak ritmusfejlesztő gyakorlatokat. A zeneiskola 7 osztályos. Az előkészítő osztályt követő hat esztendőn át hangszeres Oktatás van. Ez a zenei munkaközösség tulajdonképpen a csabai zeneiskolához tartozik, szakmailag az patronálja, az a szakfelügyeleti szerve. A létszám rétegeződését illetően nem érdektelen tény az, hogy a zeneiskolába járók szüleinek az 55 százaléka termelőszövetkezeti tag. Másik örvendetes jelenség hogy több a jelentkező, mint amenynyi a befogadó-, illetve teherbíróképesség. A hely és az egy-egy növendékkel való szükséges foglalkozási idő szab csupán határt a létszámnövelésnek. — Kevés a zeneoktató, nagyon kevés — panaszkodik Kecskeméti János. Az okát is tudni véli. Szerinte a zeneművészetit végzett tanárok szívesebben mennek üzemi zenekarhoz, színházi zenekarokhoz, szívesebben maradnak a réTermelöszövetkezetek! Termelőszövetkezeti tagok! Egyénileg gazdálkodók! A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI SZERVEK felvásárló 'eleped a A BAB felvásárlását és értékesitésd szerződések kötését az alábbi kedvező feltételekkel végzik: ARAK: speciál babok 440 Ft egyszínű szokvány fehérbab 390 Ft vegyes fürjbab 340 Ft egyszínű színesbab 340 Ft vegyesbab 240 Ft mázsánként. Az értékesítési szerződéssel lekötött babmennyiség átadása után a termelő mázsánként 20 Ft-os szerződéses felárat kap. A termelőszövetkezet a fenti árakon kívül legalább 20 q bab szállítása esetén q-ként további 20 Ft nagyüzemi felárat kap. Érdemes babot termelni! 156 szűkre személy szerint, anyagilag előnyösebb városi körülmények közt, mintsem falura jöjjenek. — Holott tetszik látni, mekkora gyermekeinkben errefelé is az éhség a zenei kulturálódás iránt — kiált fel Kecskeméti bácsi. — Jön a szülő, hogy feltétlenül vegyük fel a zeneiskolába a gyermekét. Még más falvakból is jönnek. Például Magyarbánhegyesről 12 növendékünk jár be vonattal. Látjuk a nagy érdeklődést, nincs szívünk elküldeni senkit, de hát kevesen vagyunk, mit csináljunk — tárja szét kezét Merényi József igazgató. Fájó, de egyben boldogság is hallani mindezt, mert benne a nagy, új, szép változások egyike feszül. Jelenleg Mezőkovácsházán az ifjúság közül — legalábbis az általános iskolások seregéből — már tizenkettő tanulja a zene ábécéjét, 8 harmonikán, 16 hegedűn, 32 pedig zongorán igyekszik a hangszeresművészet magaslataira jutni. Segítsen hát minden szerv, minden illetékes abban, hogy Mezőkovácsházán — és másutt is a megyében — a fiatalság, de a felnőttek közül is egyre többen válhassanak az embert formáló zenei műveltség részeseivé. Huszár Rezső A szegedi Vedres István Építőipari Technikum Igazgatósága közli az érdeklődő szülőkkel és tanulókkal, hogy az általános iskolai VIII. osztályt 1962. tanévben végző tanulók akiknek félévi tanulmányi eredménye legalább közepes vagy akik az elmúlt tanévben legalább közepes eredménynyel végezték el a VIII. osztályt és a 18-ik életévüket még nem töl-A Népújságban 1961. decemberében leközölt ifjúsági keresztrejtvény megfejtői között a Megyei KISZ-Bizottság tíz darab könyvet sorsolt ki. \ A nyertesek a következők: Petri Judit, Békéscsaba, Kazinczy ll. 1/a, Urban Tamás, Orosháza, Balassa 7, Szerdahelyi Mária, Gyula, Kárpát út 22. Veres Eszter, Szarvas. Dobozon ismét megkezdte működését az elmúlt években országosain is megismert és jó hírnevű dobozi népi együttes. Január elsejétől már külön oktató irányítja az együttes munkáját. Az eleki népitánc-csoport is megerősítette sorait és a közeljövőben új számokkal lép a közönség elé. Az eletöttók be, valamint éneklődnek az építőipari technikusi pálya iránt, beiskolázásuk és felvételük érdekében március 1-ig jelentkezhetnek az illetékes általános iskola igazgatóságánál. Orvosi vizsgálat kötelező. A felvételi vizsgák április hó 5 és 12 között lesznek. * Szegedi Vedres István Építőipari Technikum Igazgatósága Az ifjúsági rejivéiry nyertesei Két hír egy cím alatt Vajda út 1. Nagy Magdolna, Békéscsaba, Vozárik u. 7., Jánoshegyi Anna, Békéscsaba, Július Fucik u. 5. Nádor Mária, Elek, Hősök út 15. Durkó Zsuzsanna, Gyula, Engels út 2. Tóth Imre, Sarkad, Gyulai út 68. Kovács Gyula, Mezőhegyes, Cukorgyár. A könyveket címükre postán juttatjuk el. ki népitáncosokat budapesti tánc. oktató instruálja, aki havonta egyszer jár le Elekre a csoport próbájára. Érdekházasság — vidéken Csaknem egymillió forinttal gyarapodott a békéssámsoni Ifjú Gárda Ts% vagyona Három évvel ezelőtt 28 fiatal 372 hold földön megalakította az Ifjú Gárda Termelőszövetkezetet Békéssámsonban. A fiatalok igen lelkesen dolgoztak és az eredményeket látva több egyénileg dolgozó gazda is csatlakozott hozzájuk. így a január 19-i zárszámadó közgyűlésen már 1450 hold föld jövedelmét és 189 tag munkáját értékelték. A jégkár és aszály ellenére is 31 forintot fizetnék munkaegységenként az Ifjú Gárda Tsz-ban. A nyáreleji jégkár után az Állami Biztosító csaknem félmillió forint kártérítést fizetett ki. A szövetkezet tagjai jól dolgoztak és szép eredményeket értek el, különösen az építőbrigád végzett jó munkát. Két hizlaldát emeltek tető alá, ahol 240 sertést nevelnek. A szövetkezet közös vagyona az elmúlt évben csaknem egymilió forinttal gyarapodott. A tagság évi átlagkeresete 13 273 forint. Január 20-án játszotta először vidéken a Békés megyei Jókai Színház az Érdekházasság című zenés vígjátékot. Ezen a napon Medgyesegyházán tapsoltak a jól sikerült előadásnak. Az Érdekházasságot ezenkívül még tíz helyen mutatják be januárban, 24-én Bélmegyeren, 25-én Mezőhegyesen, 26-án Békésen, 27-én Mezőkovácsházán, 28-án Kevermesen. a hónap két utolsó napján pedig Okányban és Kardoskúton. Február elsején este Csabacsűdön vendégszerepeinek művészeink az Érdekházasság című zenés vígjátékkal. A/V\A/WVWVWWWWWVWWW^Am/WVWM/WWWUVW\A/WV\/WW>/WVWVWVM«W Nyíló virágok között az „örök tavasz” birodalmában... gyuláról, a Kertészeti Vállalathoz vezető megfagyott, sáros úton baktatva, télre emlékeztet a csípős hideg és az ezüst zúzmara. Ez az érzésünk azonnal megszűnik amint átlépjük a vállalat blokházainak küszöbét: a tarka színekben pompázó óriásszegfű, ciklámen és egyéb nyíló virág között tavaszra emlékezünk, s elfeledjük, hogy naptárunk januárt mutat. A kétezer négyzetméternyi szegfűházban a szokásos piros, hófehér és rózsaszínű szirmokon kívül világossárga, narancssárga és egyéb érdekes színekben pompázik a virágterem. — Harmincötezer tő szegfűt neveltünk ebből a nemesített állományból — tájékoztat bennünket Siffert Istvánná virágkertész. — Budapestre, Szegedre. Győrbe, Debrecenbe és más városokba szállítjuk a vágott virágot. Gyulán is sokat megvásárolnak. Télen élővirágcsokor iránt is nagy az érdeklődés, s a szegfűt nagyon sokan szeretik. Ezek a tenyérnyi nagyságú szegfűk már anynyira nemesítettek, hogy magot nem is hoznak: dugványról szaporítjuk őket. Mivel jövő télen is sóik szegfűt akarunk eladni, tízezrével ültetünk szegfűdugványt. A rózsaházban már csak elkésett bimbókat látni. A hajtatott rózsákból ősszel és tavasszal indui a nagy szállítmány az ország különböző vidékeire. Danszki Károly műszaki vezetőtől megtudjuk, hogy új rózsaházat is építettek, ahova eddig hatezer tő rózsát ültettek el. Ősszel már a régi és új hajtatóházból legalább hatvanezer szál rózsát értékesítenek. dísznövényházban szintén sok érdekes zöldnövény között válogatnak a virágkedvelők. Csupán Olaszországból származó fhőnix és sameropsz pálmából húszezer tő vár eladásra. A félméternyi magas, szép pálmák iránt igen nagy az érdeklődés, azért nevelik a gyulai kertészek olyan nagy előszeretettel. — Az utóbbi években érdekesen megváltozott a dísznövények és a virágok iránt az érdeklődés — magyarázza Danszki műszaki vezető. — Régen inkább a muskátli és egyéb olcsó virág volt a kedvelt növény, ami igénytelen lévén, kevés gondozással megélt. Mostanában már nemcsak az intézmények, kórházak és iskolák, de a magánosok is inkább a pálmát, fikuszt és más drága örökzöldet vásárolnak. Még a névnapokra és egyéb kedves családi ünnepekre is szívesen vásárolnak cserepesvirág helyett örökzöldet. Ezért kell nekünk oly nagy gondot fordítani a drága növényele szaporítására, nevelésére. A ciklámenből, a tél kedvelt virágából szintén 13 ezer cseréppel neveltek. A szépen gomdotott virágból cserepenként 15—18 szád hófehér, rózsaszínű, tűzpiros, ciklámenszínű vifág pompázik. Ebből is sok vágott virágot értékesítenek. Szeretik ezt a szerény kis virágot, mert gyerekek is megvásárolhatják kevés zsebpénzükből édesanyjuknak. ^ Gyulai Kertészeti Vállalat, amely az erfurti nemzetközi kiállításon öt díjat nyert cserepes virágaival és dísznövényeivel — a város szépítésére, a várfürdő és a csónakázó tó környékének a parkosítására is sok virágot nevel. Taba Vilmos és Kertész Ferenc tervei alapján készülnek a tavaszi nagy parkosításra. A fürdő területén és a város főbb terein, utcáin az évelő növényeken kívül több százezer tő egynyári virágot ültetnek el. A vár környékén alacsony dísznövények, bokrok, cserjék díszlenek hamarosan, hogy a magas fák ne takarják el a vár szépségét. A csónakázó-tó környékére szintén a legmegfelelőbb víztűrő növényeket és virágokat ültetik. A vállalat három öntözőberendezést kapott, s 200 holdas szabadföldi kertészetben öntözéssel az eddiginél több zöldséget, gyümölcsöt és virágot termelhet. Ary Róza
