Békés Megyei Népújság, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-24 / 19. szám
19*8. Január 24., szerd,. MÉPÜJSÁG 5 Eredménnyel járt az évtizedes kutatás Új olajbázisunk: az Alföld Ismét „csúcson" a magyar olajbányászat — Gáz-távvezeték Budapestre Azoknak volt igazuk, akik a további kutatás mellett kardoskodtak — emlékeznek vissza az elmúlt évek nagy vitáira az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetői. Az Alföldön ugyanis több éven át szinte eredménytelenül kutattak olaj után. 1957-ben még csak 27 ezer tonnát „csurgattak össze” az alföldi kutak, de ezután már ugrásszerűen emelkedett a termelés. Az olajlelő helyek — amelyek évekig csak nyomokat mutattak a kutatóknak — egymás után kapcsolódtak be a termelésbe, s hozamukkal már számottevően hozzásegítették az országot az olajtermék-ellátási problémák megoldásához. 1959-ben már 60 ezer, a következő évben pedig csaknem 100 ezer tonna „zöldaranyat’ merítettek felszínre az olajbányászok az Alföldön, s idén már mintegy 230 ezer tonna olajat termelnek itt. Óriási eredmény ez: négy év alatt csaknem tízszeresére nőtt az olajhozam! Az Alföld kútjai lényegében ebben az évben már annyi olajat adnak, mint a zalai mező két jelentős üzeme; Lovászi és Budafa együtt. Az Alföld termelése nélkül elképzelhetetlen lenne az évi terv teljesítése, 1 millió 600 ezer tonna olaj felszínre hozása. Ilyen eredményt eddig csak egyszer ért el bányászatunk, 1955-ben, de akkor is csak túlfeszített termeléssel. El is vizesedett több olajmező, s emiatt rohamosan visszaesett a termelés; jóval egymillió tonna alá A helytelen gazdálkodás okozta hibát 1957 óta folyamatosan sikerült kijavítani, s ma már olyan új kőolajvagyon áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi az idei évre kidolgozott, mennyiségileg igen jelentős terv teljesítését. A következetes és tudományosan megalapozott kutatómunkáról tanúskodik az alföldi siker. Pusztaföldvár, Demjén és Battonya környékén már jelentős az olajbányászat. Itt hosszú időre van tartalék, sőt a további lelőhelyek feltárásával valószínűnek látszik, hogy az ötéves terv végére meg lehet kétszerezni — 500 ezer tonnára lehet növelni — az Alföld olajtermelését. Nagy kiterjedésű, gazdag gázlelőhelyek egész sorára bukkantak az Alföldön. Az országos energiagazdálkodás terveiben már jelentős az alföldi földgáz szerepe. Hajdúszoboszlón az ötéves tervben új üzemet építenek. Innen Budapestre, a legjelentősebb kohászati és vegyipari központunkba — Tiszapalkonya, Rádió- és televízió-műsor SZERDA, 1962. JANUÁR 24. KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30 Hírek. 4.40 Vidáman, frissen! 8.10 Operetthangverseny. 9.00 Rádióegyetem. 9.30 Kamarazene. 10.00 Hírek. 10.10 Úttörő-híradó. 10.30 Tánczene. 11.00 Napirenden. 11.05 Jussi Björling énekel. 11.25 A Szabó család. 12.00 Hírek. 12.15 Könnyűzene. 13.00 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15 Berlioz: Harold Itáliában. 14.00 Ordasok között. 14.31 Mezei Gyula népi zenekara játszik. 15.00 Hírek. 15.10 Muszorgszkij: Borisz Godunov. 15.35 Magyar századok. 16.00 Monteverdi kórusműveiből. 16.25 Vonós tánczene. 17.00 Hírek. 17.15 Dalok. 17.24 Az If júsági Rádiószínpad bemutatója: Az árvízi hajós. 18.35 Járóka Sándor népi zenekara játszik. 19.05 Jó estét! 19.25 Zenekari muzsika. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Tánczene. 21.10 Tanítók, tanárok fóruma, 21.25 Költőnk és kora. 22.00 Hírek. 22.20 Ugetőverseny-eredmények. 22.25 Nemzetközi George Enescu Fesztivál. 24.00 Hírek. PETŐFI RÁDIÓ: 5.50 Hírek. 6.00 Reggeli zene. 8.00 Hírek. 14.15 Puccini operáiból. 14.40 Orosz nyelvlecke a VI. osztályosoknak. 15.00 Könnyűzene. 16.00 Hírek. 16.05 Ballada a tanyákon. 17.23 Zenés ajándékműsor a Fúrógépgyár dolgozóinak. 18.00 Hírek. 18.05 Brahms: B-dur vonósnégyes. 18.36 Látogatás a „szellemek birodalmában”. 19.00 Hírek. 19.05 Szív küldi. 19.40 Falurádió. 20.00 Ó, az az operaszövegkönyv! 20.45 Sporthíradó. 21.00 Hírek. 21.10 Verbunkosok, magyar nóták. 21.45 Ami a Liszt-évfordulóból kimaradt. 22.00 Lehár Ferenc operettjeiből. 23.00 Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 18.00 Ipari mozaik. 18.30 TV-világhíradó. 18.45 Tanuljunk oroszul! 19.00 Közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából: Elveszett paradicsom. 22.00 Hírek. Sertéshízlalók figyelem! A süldőnevelési akcióban 1962. L félévi átadásra szerződött süldők hizlalásra történő átszerződése esetén a süldők után kapott 50 kg, illetve 80 kg takarmányjuttatáson felül süldő dh-ként további 150 kg takarmányjuttatás jár, ha az átszerződött sertéseket meghizlalva legkésőbb 1962. okt. 31-ig átadják az Állatforgalmi Vállalatnak. Részletes felvilágosítást a vállalat felvásárlói adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 51 Miskolc, Űzd — továbbítják a földgázt. Májusban kezdik a Hajdúszoboszlótól kiinduló földgázvezeték építését, s rövidesen elkészül a Kazincbarcika—Űzd, Tiszapalkonya—Kistokaj, s a Diósgyőr —Miskolc szakasz. A közbeeső szakaszok már megépültek, s így az év végére teljesen elkészülhet a Hajdúszoboszló— Ózd földgázvezeték. Ugyancsak az év végéig épül meg a Pusztaföldvár—Orosháza gáztávvezeték is. Az ipar mellett a lakosság is jelentős mennyiségű földgázt kap majd ezen az úton. A másik vezeték tervei már szintén elkészültek. 1964-ben a Szolnok—Budapest szakaszt építik meg, s azután a tiszaparti várost Pusztaföldvárral, később Hajdúszoboszlóval is összekötik. A tervekben a szeged—pusztaföldvári gázvezeték megépítése is szerepel. Ily módon az energiában szegény alföldi városok 9 a nagy vegyiparral és kohászattal rendelkező Borsod, valamint az új igényekkel jelentkező Budapest ellátását több irányból is biztosítják. Még az ötéves tervben két budapesti földgáz-körvezetéket építenek. Ezek — a déli és a keleti körvezeték — közvetlenül elégítik ki az üzemek, s a lakosság növekvő gázigényét. Az „olajosok” térképén hosszú ideig fehér folt volt az Alföld, s most egymás után kerülnek oda a különböző színű, olajról, gázról valló jelek. Színes csíkok kötik össze a városokat — a megépülő gázvezetékek — bizonyítva, hogy az Alföld olajiparunk jelentős tényezőjévé vált. N. L. I/ Oktat Oki Ködöt hömpölygetö időben, téli álmukat alvó mezőkön át rohan a gyors Csabáról Pest felé. A jól rugózott, párnás pullmankocsi simán siklik a sínen. Az ablaknál éppen most szundított el egy fiatalember. Szép, új nyakkendője van, talán karácsonyra kapta. Odébb tőle agyondolgozott kezű, csuparánc parasztasszony ül. Anonymust idéző fekete fejkendője alól csak az orra látszik. Kezében csirkecomb, azt faragja bicskával, s kenyeret meg savanyúuborkát harap hozzá. Háta mögött nagybajuszú bácsika pipál. s úgy kémleli a többi utast meg az odakint rohanó világot. Neki is szép új nyakkendője van, akárcsak annak a szunyókáló fiatalembernek. Tőle balkézre amolyan tsz-gazda kinézetű férfi, egy csinos kisasszony félével társalog. Mögöttük fiatalok ülnek és igen elevenen vitatkoznak valamin. — Képeslapokat, újságokat tessék! — hangzik, s a kicsapódó ajtóban megjelenik a mozgó-hírlapos. Az Anonymus kinézetű néni leteszi az ölében levő kendőre a combot, bicskát, kenyeret, * Népszabadságot kérve kosara felé nyúl a pénztárcáért. Aztán, hogy ezt így elrendezte, még eszik keveset, majd a maradékot éltévé, egy öreg tokból még öregebb szemüveget vesz elő és olvasni kezd. Később szóba elegyedünk. Megtudom, hogy „ebbe a világba” tanul, ta a betűvetést meg az olvasást. Nem szégyellősen vall, inkább büszkén, hogy lám, milyen kincset adtak neki. Lassan mindenki mindenkivel beszédközeibe kerül, ahogy ez már hosszabb utazásnál természetes is. így tudom meg, hogy a közben felébredt és igen közlékeny, szép nyakkendős fiatalember, mint a pesti műszaki egyetem levelező hallgatója, vizsgára utazik. Egyébként üzemi szakmunkás. Az ugyancsak szép nyakkendős, tekintélyes bajuszú bácsika viharsarki tsz-pásztor, míg a tsz-gazdának vélt útitársam gépállomási lakatos szaki, s a kisasszonyféle mellette a lánya. Mindketten szabadságon vannak és Pest környéki rokonaikhoz utaznak. A vitatkozó fiatalemberek a százhalombattai erőműépítkezéshez igyekeznek Noha szinte még ipari tanulóknak nézné.őket az ember, kiderül, hogy már „öreg” építőipari szakik, s már nem egy nagy építkezés részesei. Arról vitáznak éppen, hogy a tánc kultúra-e vagy csak önmagáért való bolondéria? A gyors lassít, aztán megáll. Az állomásépület valahol elöl van, így aztán mindenki találgatja, hogy hol is hát?... — A fene egye meg az ilyenféle rendszert — hallatszik a csapóajtón át tompán, de mégis kivehetően. — A fene ebbe a rendszerbe — ismétlődik még egyszer. Mindenki úgy kapja a hang irányába a fejét, mintha személyes sértés érte volna. A fiatalok közül az egyik felrántja az ajtót, s látni, amint egy csapzott hajú, „szeszverte’’ honpolgár erőlködik fölfele a vagonlépcsőn. A fiatalember segítőén ugrik hozzá, s közben kedélyesen kérdezi: — Aztán mi baja magának a rendszerrel, bátyám? — Látja ba... barátocskám... Az... az a régimódi bt... biztonságosabb volt, mint e... ez itt ni... — mutogat részegünk az új rendszerű csuklós vonatlépcsőre, amelyik csak akkor járható biztonsággal, ha teljesen kinyitják az ajtót. Bent kitört a kacagás. Mindenki az új lépcsővel perbeszállón derült. Üj Rezső A gyomai élőfácán-telepről A Körösladány és Gyoma közti köves út mentén több új épületre figyelnek fel az arra utazók. Annál is inkább, mert egyik-másik épület cirokszárral van körülkerítve. A kíváncsiskodók csakhamar megtudják a környékbeli lakóktól, hogy a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat létesített ott élőfácán-telepet. Kíváncsiságtól vezérelve mi is felkerestük ezt a ritkaság számba menő új létesítményt. Mogyorós Józsefné, a telep műszaki vezetője készségesen állt rendelkezésünkre, s elmondta, hogy eddig a megye minden tájáról több mint 16 ezer élő fácánt szállítottak oda a vadásztársaságok. Az első szállítmány november 5-én Battonyáról érkezett. Aztán folyamatosan szállítottak a többi vadásztársaságok, többek között a gyomai 1500, a köröstarcsai 1200, a szarvasi vadásztársaság pedig ezer élő fácánt. Legtöbbet a bélmegyeri tenyészvad-telepről szállítottak: 1700 darabot, de még mindig nem fejezték be a szállítást. A telepnek már volt egy külföldi, vagyis egy francia látogatója is, aki nagy elismeréssel bebeszélt az ott látottakról. A francia vendég egyébként vevő volt. A telepről eddig elszállított csaknem 11 és fél ezer élő fácán nagy része Franciaországba ment Sopronon keresztül. De jócskán vásárolt innen Olaszország és Svájc is továbbtenyésztési céllal, amit bizonyít az is, hogy három tyúk, és egy kakas ivararányt kérnek. Látszólag könnyű a fácánokkal bánni, a valóságban azonban nagyon nehéz. Mikor ott jártunk, éppen a körösladányi vadásztársaság élőfácán-szállítmánya futott be a telepre és a telep dolgozói: Gyalog Istvánná, Barjak Andrásné, Gyuricza bácsi és a többiek nagy szakértelemmel láttak hozzá a válogatáshoz és az osztályzáshoz. A továbbtenyésztésre alkalmatlan kakasokat és tyúkokat egy toliszúrással intézik el, a többit ismét kosárba rakják és úgy viszik ki a volierekbe. A volier nem más, mint egy drótsövénnyel teljesen körülzárt nagy ketrec, melynek falait cirokszár képezi. Belülről a drótháló alatt — 40—50 centiméterre — egy perionháló van kifeszítve, mert máskép a fácánok képesek lennének összezúzni magukat. Amint a kosárból kiengedik őket, percekig többször felvágódnak a hálóba, s aztán szinte aléltan pihennek el. A telep dolgozói szinte lábujj hegyen járnak a volierek körül, mert bár három hétig ott tartják a fácánokat, mégis alig-alig szelídülnek valamit. Azért tartják olyan sokáig ott, mert az állomány jó részétől vérmintát vesznek, és azt felküldik Budapestre az Állategészségügyi Intézetbe, s ha onnan kedvező lelet érkezik vissza, akkor is csak két hét múlva lehet megkezdeni a szállítást. Az ilyen ellenőrzés ellenére Sopronban egy hasonló telepen még újra átválogatják, osztályozzák az élővad-szállítmányt és csak aztán engedik át a határon. Érdekes és minden bizonnyal jól jövedelmező export ez. Ezért nagyon jól teszik azok a vadásztársaságok, amelyek gyakran és részletesen magyarázzák el a lakosságnak, hogy milyen hasznos a fácán, hogyan vigyázzanak rájuk, s kaszáláskor, aratáskor a fácántojást ne semmisítsék meg, hanem adják át a vadásztársaságnak, mert abból nemcsak ízletes hazai pecsenye, hanem értékes valuta is lesz. Egyébként a Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat azt tervezi, hogy gyomai telepén — ha a villanyt bevezetik — nagy kapacitású íácánkeltető-telepet rendez be. A vadásztársaságok eddig, elég nagy üggyel-bajjal, saját erőből keltették ki azokat a fácántojásokat, amelyekről a fácánt kaszálás, vagy aratás közben elvadították. A köröstarcsai vadásztársaság tavaly is 1900 fácántojást gyűjtött össze és több mint 1100 fácáncsibét eresztett ki vadászterületére. K. I. Keresünk azonnali belépésre röntgen alatt vizsgázott VILLANYHEGESZTŐT. valamint legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező VASESZTERGÁLYOST. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés levélben az alábbi címen: MEZŐGAZDASÁGI ÉS FAIPARI KTSZ, OROSHÁZA 32
