Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

BÉKÉS MEGYEI * * Világ proletárjai, egyesüljetek t AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS I APJA xvi. Évfolyam, 296. SZÁM 1961 megkezdődött az ország^ülés ülésszaka Pénteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés. Néhány perccel 11 ónt előtt benépe­sültek a képviselői padsorok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Komócsin Zoltán, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint Csergő János, Czottner Sándor, dr. Do- leschall Frigyes, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos veze­tője és tagja. selőt választotta meg az ország- gyűlés. Az országgyűlés a továbbiakban elfogadta a mostani ülésszak na­pirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről szóló tör­vényjavaslat; 3. Az erdőkről és a vadgazdál­kodásról szóló törvényjavaslat; 4. A Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolója; 5. Interpellációk. Ezután az országgyűlés meg­kezdte az első napirendi pont tár­gyalását. Elsőnek dr. Nezvál Fe- j renc igazságügyminiszter szólalt feL Büntetőpolitikánk lényege a ssocialista törvényességből fakad az elitéltet visszavezethetőnek tartja. Ha pedig remény van az elkövető megnevelésére, csak ha­tározott tartamú szabadságvesztés lehet a helyes büntetés. A javító-nevelő munkára való ítélet jelentőségét hangsúlyozta ezután, majd a társadalmi tulaj­don védelmével kapcsolatban töb­bek között ezeket mondotta: — A törvényjavaslat jellemző vonása, hogy az eddiginél hatéko- konyabban védi állami, társadal­mi és gazdasági rendünket és fo­kozott védelemben részesíti a szo­cialista gazdaság fejlődését, más­részről pedig ugyancsak nagyobb védelemben részesíti a társadalom egyes tagjait a bűnözőkkel szem­ben. Gyorsan fejlődő népgazda­ságunknak jelentős károkat okoz­nak a törvényben Népgazdaság el­leni bűntettek cím alatt szereplő bűnös magatartások... Ezért a törvénynek is rá kell szorítani a gazdasági vezetőket a fegyelem betartására és be­tartatására. A gazdasági életben vannak olyan negatív jelenségek, amelyek elsősorban nem a népgazdaság, hanem a társadalom egyes tagjai­nak, a fogyasztóknak az érdekeit sértik. Ilyen elsősorban az üzér­kedés, ami alapjában véve kapita­lista jellegű gazdasági tevékeny­séget jelent a szocialista gazdál­kodás formái között. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a követ­kező törvényjavaslatokat nyújtot­ta be az országgyűlés elnökének: A Magyar Népköztársaság bün­tető törvénykönyvéről szóló tör­vényjavaslatot; a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről 6zóló törvényjavaslatot; valamint az erdőkről és a vadgazdálkodás­ról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra az országgyűlés illeté­kes állandó bizottságainak kiadta, és az országgyűlés tagjai között szétosztatta. Ugyancsak szétosztatta az or­szággyűlés tagjai között a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülése óta alkotott törvényerejű rendeletéi­ről szóló jelentést. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsának jelenté­sét az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor ezután bejelentet­te, hogy öt képviselő nyújtott be interpellációt: Varga Ferencné a ciroktermesztésről, Suhajda Jó­zsef a bírói tisztségek választás útján való betöltéséről, a bírák beszámolási kötelezettségének tel­jesítéséről, Bodorkós István az im­portgépek alkatrész-utánpótlásá­ról, Somoskői Lajos azoknak a munkásfeleségeknek az SZTK-biz- tosításáról, akik termelőszövetke­zetek tagjai, Szabó Piroska pedig a gyermekcipők minőségéről. Ezután az elnök javaslatára az építésügyi bizottságban megüre­sedett helyre Vörös János képvi­legű büntetést vagy intézkedést kell alkalmazni. A javaslat — a kanok bűnözők elleni nagyobb szigor szükségsze­rűségéből kiindulva — sokkal több bűntett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesők­kel szemben, mint a jelenlegi jog; így különösen a népgazdaság el­leni és más gyakori bűntettek ese_ bében a már egyetlen korábbi el­ítélést is kellő alapnak tekinti a visszaesés megállapítására. A visszaesőkkel szemben a ja­vaslat az eddiginél szigorúbb álláspontra helyezkedik a fel_ tételes szabadságra bocsátás szempontjából is. A törvényjavaslat a halálbün­tetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekmé­nyeknél megszünteti, egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó bünte­tési nemnek tekinti és ennek kife­jezést is ad. amikor hangsúlyozza, hogy halálbüntetést akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el. Az új törvényjavaslat kimondja, hogy olyan szentélyre, aki a bűncse­lekmény elkövetésekor 20. élet­évét még nem töltötte be, halál­büntetést nem lehet kiszabni. A javaslat nem ismeri az élet­fogytiglani szabadságvesztést. Ha a bűntett elkövetőjét szabadság- vesztésre ítélik, nem ítélték halál­ra, ez azt jelenti, hogy a bíróság Az üzérkedést a javaslat, megfe­lelően szigorú büntetés alá vonja. A miniszter a továbbiakban ki­emelte: Míg anyagi büntető jog­szabályainkat ez idő szerint több mint 950 paragrafus foglalja ma­gába, addig az új javaslat össze­sen 340 paragrafust tartalmaz — tehát lényegesen közérthetőbb, s könnyebb eligazodást biztosít. Az új büntetőtörvénykönyv alapvető célja — folytatta a mi­niszter —, hogy minden ellenséges támadássá) szemben hozzájáruljon népköz- társaságunk rendjének védel­méhez és védelmet nyújtson az állampolgároknak is a szemé­lyüket és jogaikat sértő, bár­miféle támadással szemben. Maga a törvény nevelőhatást is gyakorol, amikor meghatározza a bűncselekményeket és azok bün­tetési tételeit. Messzemenő neve­lőhatást fejtenek ki bíróságaink is, amikor a bűnösökkel szemben alkalmazzák a büntetést. Nezvál Ferenc így fejezte be re­ferátumát: — Tisztelt Országgyűlés! Abban a szilárd meggyőződésben javas­lom a Magyar Népköztársaság büntetőtörvénykönyve javaslatá­nak elfogadását és törvényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkalmas eszköz lesz nyomozó ha­tóságaink és bíróságaink kezében arra, hogy a bűnözőkkel szemben megvédjék állami, társadalmi és gazdasági rendünket, hogy védel­mezzék az állampolgárok életét, egészségét és jogait, hogy előse­gítsék a szocialista törvényesség és jogrend további megszilárdítását hazánkban. (Nagy taps.) Molnár Erik, a jogi és igazság­ügyi bizottság előadója többi kö­zölt elmondotta, hogy a törvény- javaslatot a jogi és igazságügyi bizottság behatóan megvitatta, s a törvényjavaslatot tartalmában, felépítésében és szövegezésében egyaránt kiváló alkotásnak tekin­ti, amely büntetőpolitikánk haté­konyabb érvényesítését hivatott szolgálni. Utalt a törvényjavaslat néhány alapelvére, majd kiemelte: Jelentős újítása a javaslatnak, hogy a büntetőjogi vétőképesség alsó határa* 12 évről 14 évre emeli. Más szóval: 14 éven aluli gyermek — bármilyen bűncse­lekményt követ el — nem állít­ható bíróság elé, s vele szemben csak a gyámhatóság állapíthat meg nevelő intézkedést. Alapvető rendelkezése a javas­latnak, hogy feljogosítja a bírósá­got a büntetés kiszabásának mel­lőzésére, ha a cselekmény s elkö­vetője akár az elkövetéskor, akár — a körülmények megváltozása folytán — az elbíráláskor olyan csekély veszélyt jelent a társada­lomra, hogy a törvény szerint al­kalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. A javaslat ilyen esetben arra kötelezi a bíróságot, hogy az elkövetőt megfelelő fi­gyelmeztetésben részesítse. Ez a figyelmeztetés nem büntetés, ha­nem erkölcsi rosszallás kifejezés­re juttatása, ami elsősorban arra szolgál, hogy elkövetőjét vissza­tartsa újabb bűncselekménytől. Ez az intézkedés is hozzájárul a bí­rósági rendszabályok nevelő sze­repének fokozásához. — A törvényjavaslat ugyanak­kor jelentős mértékben szűkíti a büntethetőség körét, ahol nincs szükség büntető szankcióra, a ja­vaslat eltekint a büntetőjogi fele­lősség megállapításától. Molnár Erik ezután bejelentet­te, hogy a jogi és igazságügyi bi­zottság csak néhány módosítást tart szükségesnek, amelyekkel a javaslat egyes szakaszát kívánják kiegészíteni. A módosító javasla­tok közül politikai szempontból a legjelentősebb az izgatással kap­csolatos. A törvényjavaslat helyes indoklása szerint az izgatás ellen- forradalmi propaganda, agitáció a szocializmus tömegbefolyásának, vonzóerejének csökkentésére, gyű­löletkeltés népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Az ítél­kezési tapasztalat azonban azt mutatja, hogy vannak olyan ese­tek, amikor például egyszerű em­berek — tehát nem ellenséges ele­mek — pillanatnyi elkeseredé­sükben, meggondolatlanul olyan kifejezést használnak a rendszer ellen, amely általában alkalmas ugyan gyűlölet felkeltésére, az el­követő azonban nem gyűlöletkel­tésre törekedett, nem akart han­gulatot kelteni, vagy éppen agitá- ciót kifejteni a rendszerrel szem­ben, hiszen valójában nem ellen­sége, csupán az őt ért tényleges vagy vélt sérelem miatt fakadt ki. Az ilyen cselekményt helytelen lenne izgatásnak, államellenes (Folytatás a 2. oldalon.) Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új büntetőtörvénykönyv meg­alkotásával jelentős lépést teszünk a Magyar Népköztársaság szoci­alista jogrendjének kialakításá­ban. Ezután a miniszter tájékoztatta az országgyűlést az igazságszol­gáltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről. — Büntető igazságszolgáltatá­sunkat elsősorban az jellemzi, hogy 1957-óta hazánkban a szo­cialista törvényesség teljes egé­szében helyreállt. Ártatlan embert a Magyar Nép- köztársaságban nem sújt ma bün­tetés. Mindenki nyugodt lehet afelől, hogy ha nem követett el bűncselekményt, bíróságaink nem ítélik el. Ez a politikai és a köz­törvényi bűncselekményekre egy­aránt vonatkozik. Ami a politikai bűncselekményeket illeti, az ellen- forradalom idején nagy számban elkövetett ellenforradalmi bűncse­lekményekkel kapcsolatos bűn­ügyeket bíróságaink jogerős ítélet­tel régen lezárták, sőt az ilyen bűncselekményeket elkövető sze­mélyek túlnyomó többsége köz­kegyelmi rendelet vagy egyéni amnesztia alapján büntetése hát­ralékos részének letöltése alól mentesítést nyert, és szabadulása után beilleszkedett a társadalom­ba. Azt is megállapíthatjuk, hogy ezeknek az embereknek nagy ré­sze, akik korábban államren­dünk ellen bűncselekményt követ­tek el, látva az utóbbi öt eszten­dőben a Magyar Népköztársaság­ban bekövetkezett hatalmas tár­sadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést, korábbi tettét mélyen megbánta és becsületes munkával igyekszik jóvátenni hibáját. Az utóbbi időkben politikai bűncse­lekmények miatt már csak igen ritkán folyik eljárás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos: nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülményekre is kiter­jedő vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztársa­ság rendje ellen támadnak, tehát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződésért, politikai nézeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek. Az igazságügyminiszter ezután a bűnözések csökkenéséről be­szélt, majd így folytatta: — Büntetőpolitikánk lényege, hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista törvényesség legszi­gorúbb betartásával le kell súj­tani társadalmunk és államren­dünk tudatos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb sú­lyos bűntettek elkövetőire, a többszörösen visszaesőkre, a garázda, a huligán elemekre, a társadalmi tulajdon fosztoga­tóira és a spekulánsokra; ezzel szemben a kisebb súlyú bűn­tettet elkövetőkkel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb bűncselek­mények miatt először kerülnek bú róság elé, elsősorban nevelő jei-

Next

/
Thumbnails
Contents