Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-16 / 296. szám

BÉKÉS MEGYEI

*

*

Világ proletárjai, egyesüljetek t

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS I APJA

xvi. Évfolyam, 296.

SZÁM

1961

megkezdődött az ország^ülés ülésszaka

Pénteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés. Néhány perccel 11 ónt előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok.

Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint Csergő János, Czottner Sándor, dr. Do- leschall Frigyes, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtay Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

selőt választotta meg az ország- gyűlés.

Az országgyűlés a továbbiakban elfogadta a mostani ülésszak napirendjét:

1. A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása;

2. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat;

3. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat;

4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója;

5. Interpellációk.

Ezután az országgyűlés megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. Elsőnek dr. Nezvál Fe- j renc igazságügyminiszter szólalt feL

Büntetőpolitikánk lényege a ssocialista törvényességből fakad

az elitéltet visszavezethetőnek tartja. Ha pedig remény van az elkövető megnevelésére, csak határozott tartamú szabadságvesztés lehet a helyes büntetés.

A javító-nevelő munkára való ítélet jelentőségét hangsúlyozta ezután, majd a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban többek között ezeket mondotta:

— A törvényjavaslat jellemző vonása, hogy az eddiginél hatéko- konyabban védi állami, társadalmi és gazdasági rendünket és fokozott védelemben részesíti a szocialista gazdaság fejlődését, másrészről pedig ugyancsak nagyobb védelemben részesíti a társadalom egyes tagjait a bűnözőkkel szemben. Gyorsan fejlődő népgazdaságunknak jelentős károkat okoznak a törvényben Népgazdaság elleni bűntettek cím alatt szereplő bűnös magatartások...

Ezért a törvénynek is rá kell

szorítani a gazdasági vezetőket a fegyelem betartására és betartatására.

A gazdasági életben vannak olyan negatív jelenségek, amelyek elsősorban nem a népgazdaság, hanem a társadalom egyes tagjainak, a fogyasztóknak az érdekeit sértik. Ilyen elsősorban az üzérkedés, ami alapjában véve kapitalista jellegű gazdasági tevékenységet jelent a szocialista gazdálkodás formái között.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a következő törvényjavaslatokat nyújtotta be az országgyűlés elnökének:

A Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot; a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről 6zóló törvényjavaslatot; valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadta, és az országgyűlés tagjai között szétosztatta.

Ugyancsak szétosztatta az országgyűlés tagjai között a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülése óta

alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette.

Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy öt képviselő nyújtott be interpellációt: Varga Ferencné a ciroktermesztésről, Suhajda József a bírói tisztségek választás útján való betöltéséről, a bírák beszámolási kötelezettségének teljesítéséről, Bodorkós István az importgépek alkatrész-utánpótlásáról, Somoskői Lajos azoknak a munkásfeleségeknek az SZTK-biz- tosításáról, akik termelőszövetkezetek tagjai, Szabó Piroska pedig a gyermekcipők minőségéről.

Ezután az elnök javaslatára az építésügyi bizottságban megüresedett helyre Vörös János képvilegű büntetést vagy intézkedést kell alkalmazni.

A javaslat — a kanok bűnözők elleni nagyobb szigor szükségszerűségéből kiindulva — sokkal több bűntett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben, mint a jelenlegi jog; így különösen a népgazdaság elleni és más gyakori bűntettek ese_ bében a már egyetlen korábbi elítélést is kellő alapnak tekinti a visszaesés megállapítására.

A visszaesőkkel szemben a javaslat az eddiginél szigorúbb álláspontra helyezkedik a fel_ tételes szabadságra bocsátás szempontjából is.

A törvényjavaslat a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszünteti,

egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn. A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetési nemnek tekinti és ennek kifejezést is ad. amikor hangsúlyozza, hogy halálbüntetést akkor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el.

Az új törvényjavaslat kimondja, hogy

olyan szentélyre, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbüntetést nem lehet kiszabni.

A javaslat nem ismeri az életfogytiglani szabadságvesztést. Ha a bűntett elkövetőjét szabadság- vesztésre ítélik, nem ítélték halálra, ez azt jelenti, hogy a bíróság

Az üzérkedést a javaslat, megfelelően szigorú büntetés alá vonja.

A miniszter a továbbiakban kiemelte: Míg anyagi büntető jogszabályainkat ez idő szerint több mint 950 paragrafus foglalja magába, addig az új javaslat összesen 340 paragrafust tartalmaz — tehát lényegesen közérthetőbb, s könnyebb eligazodást biztosít.

Az új büntetőtörvénykönyv alapvető célja — folytatta a miniszter —, hogy

minden ellenséges támadássá) szemben hozzájáruljon népköz- társaságunk rendjének védelméhez és védelmet nyújtson az állampolgároknak is a személyüket és jogaikat sértő, bármiféle támadással szemben.

Maga a törvény nevelőhatást is gyakorol, amikor meghatározza a bűncselekményeket és azok büntetési tételeit. Messzemenő nevelőhatást fejtenek ki bíróságaink is, amikor a bűnösökkel szemben alkalmazzák a büntetést.

Nezvál Ferenc így fejezte be referátumát:

— Tisztelt Országgyűlés! Abban a szilárd meggyőződésben javaslom a Magyar Népköztársaság büntetőtörvénykönyve javaslatának elfogadását és törvényerőre emelését, hogy ez az új törvény alkalmas eszköz lesz nyomozó hatóságaink és bíróságaink kezében arra, hogy a bűnözőkkel szemben megvédjék állami, társadalmi és gazdasági rendünket, hogy védelmezzék az állampolgárok életét, egészségét és jogait, hogy elősegítsék a szocialista törvényesség és jogrend további megszilárdítását hazánkban. (Nagy taps.)

Molnár Erik, a jogi és igazságügyi bizottság előadója többi közölt elmondotta, hogy a törvény- javaslatot a jogi és igazságügyi bizottság behatóan megvitatta, s a törvényjavaslatot tartalmában, felépítésében és szövegezésében egyaránt kiváló alkotásnak tekinti, amely büntetőpolitikánk hatékonyabb érvényesítését hivatott szolgálni.

Utalt a törvényjavaslat néhány alapelvére, majd kiemelte: Jelentős újítása a javaslatnak, hogy a büntetőjogi vétőképesség alsó határa* 12 évről 14 évre emeli. Más szóval: 14 éven aluli gyermek — bármilyen bűncselekményt követ el — nem állítható bíróság elé, s vele szemben csak a gyámhatóság állapíthat meg nevelő intézkedést. Alapvető rendelkezése a javaslatnak, hogy feljogosítja a bíróságot a büntetés kiszabásának mellőzésére, ha a cselekmény s elkövetője akár az elkövetéskor, akár — a körülmények megváltozása folytán — az elbíráláskor olyan csekély veszélyt jelent a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. A javaslat ilyen esetben arra kötelezi a bíróságot, hogy az elkövetőt megfelelő figyelmeztetésben részesítse. Ez a figyelmeztetés nem büntetés, hanem erkölcsi rosszallás kifejezésre juttatása, ami elsősorban arra szolgál, hogy elkövetőjét visszatartsa újabb bűncselekménytől. Ez az intézkedés is hozzájárul a bírósági rendszabályok nevelő szerepének fokozásához.

— A törvényjavaslat ugyanakkor jelentős mértékben szűkíti a büntethetőség körét, ahol nincs szükség büntető szankcióra, a javaslat eltekint a büntetőjogi felelősség megállapításától.

Molnár Erik ezután bejelentette, hogy a jogi és igazságügyi bizottság csak néhány módosítást tart szükségesnek, amelyekkel a javaslat egyes szakaszát kívánják kiegészíteni. A módosító javaslatok közül politikai szempontból a legjelentősebb az izgatással kapcsolatos. A törvényjavaslat helyes indoklása szerint az izgatás ellen- forradalmi propaganda, agitáció a szocializmus tömegbefolyásának, vonzóerejének csökkentésére, gyűlöletkeltés népi demokratikus rendszerünkkel szemben. Az ítélkezési tapasztalat azonban azt mutatja, hogy vannak olyan esetek, amikor például egyszerű emberek — tehát nem ellenséges elemek — pillanatnyi elkeseredésükben, meggondolatlanul olyan kifejezést használnak a rendszer ellen, amely általában alkalmas ugyan gyűlölet felkeltésére, az elkövető azonban nem gyűlöletkeltésre törekedett, nem akart hangulatot kelteni, vagy éppen agitá- ciót kifejteni a rendszerrel szemben, hiszen valójában nem ellensége, csupán az őt ért tényleges vagy vélt sérelem miatt fakadt ki.

Az ilyen cselekményt helytelen lenne izgatásnak, államellenes

(Folytatás a 2. oldalon.)

Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új büntetőtörvénykönyv megalkotásával jelentős lépést teszünk a Magyar Népköztársaság szocialista jogrendjének kialakításában.

Ezután a miniszter tájékoztatta az országgyűlést az igazságszolgáltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről.

— Büntető igazságszolgáltatásunkat elsősorban az jellemzi, hogy 1957-óta hazánkban a szocialista törvényesség teljes egészében helyreállt.

Ártatlan embert a Magyar Nép- köztársaságban nem sújt ma büntetés. Mindenki nyugodt lehet afelől, hogy ha nem követett el bűncselekményt, bíróságaink nem ítélik el. Ez a politikai és a köztörvényi bűncselekményekre egyaránt vonatkozik. Ami a politikai bűncselekményeket illeti, az ellen- forradalom idején nagy számban elkövetett ellenforradalmi bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyeket bíróságaink jogerős ítélettel régen lezárták, sőt az ilyen bűncselekményeket elkövető személyek túlnyomó többsége közkegyelmi rendelet vagy egyéni amnesztia alapján büntetése hátralékos részének letöltése alól mentesítést nyert, és szabadulása után beilleszkedett a társadalomba. Azt is megállapíthatjuk, hogy ezeknek az embereknek nagy része, akik korábban államrendünk ellen bűncselekményt követtek el, látva az utóbbi öt esztendőben a Magyar Népköztársaságban bekövetkezett hatalmas társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést, korábbi tettét mélyen megbánta és becsületes munkával igyekszik jóvátenni hibáját. Az utóbbi időkben politikai bűncselekmények miatt már csak igen ritkán folyik eljárás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos:

nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülményekre is kiterjedő vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztársaság rendje ellen támadnak, tehát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződésért, politikai nézeteikért hatóságaink senkit sem üldöznek.

Az igazságügyminiszter ezután a bűnözések csökkenéséről beszélt, majd így folytatta:

— Büntetőpolitikánk lényege, hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával le kell sújtani társadalmunk és államrendünk tudatos ellenségeire, az állam elleni, valamint egyéb súlyos bűntettek elkövetőire, a többszörösen visszaesőkre, a garázda, a huligán elemekre, a társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra; ezzel szemben a kisebb súlyú bűntettet elkövetőkkel, a megtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb bűncselekmények miatt először kerülnek bú róság elé, elsősorban nevelő jei-