Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-13 / 293. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. december 13., szerda Lemondott az amerikai haditengerészeti miniszter Washington (Reuter—AP) John Connally amerikai hadi­tengerészeti miniszter benyúj­totta lemondását és bejelentet­te, hogy a jövő évi választáso­kon a texasi kormányzói tiszt­ségre pályázik. A Fehér Ház bejelentése sze­rint Kennedy elnök elfogadta Connally lemondását december 20-i hatállyal, és egyidejűleg kinevezte utódját: Fred Korth- ot. Fred Korth Fort Worth-i de­mokrata, ügyvéd, a helyi bank elnöke. (MTI) Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Békéscsabán ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Megvitatták többek között a gyomai járási ta­nács végrehajtó bizottságának irá­nyító és ellenőrző munkáját. A napirend előadója Hunya Miklós elvtárs, a gyomai járási tanács v. b. elnöke volt. A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy az utóbbi időben a gyomai járási tanács munkája lé­nyegesen javult. Ezt a javulást legjobban kifejezik a járásban végbement politikai és gazdasági változások. A járási tanács és a párt járási bizottsága közösen megtalálta a módját annak, hogy az itt működő termelőszövetkeze­Látszat és valóság Kuba, Ecuador, Dominica, Bra­zília és a többi latin-amerikai or­szág nevével az utóbbi időben egy_ re gyakrabban találkozunk. Azért van ez így, mert Latin-Amerika népeinek alapvető érdekei egyre inkább szembekerülnek az Észak- Amerikai Egyesült Államok mono­póliumainak érdekeivel. A népek ugyanis jobb, szabadabb, embe­ribb életet követelnek, az Egyesült Államok imperialistái pedig a még nagyobb profit érdekében ép­pen ezeket a törekvéseket igye­keznek csírájában széttipomi. És e szembenálló érdekek egyre gyakrabban súlyos politikai har­cok révén keresnek érvényesülést. De mi jogon avatkozik be az Észak-Amerikai Egyesült Államok a tőle délre elterülő országok bel­ső életébe? Egyelőre az „erősebb jogán”. Hogy azonban ereje már korántsem lebirhatatlan, azt éke­ién bizonyítja a forradalmi Kuba létrejötte és sikerei. Kuba már — szívós harc árán — felszámolta a területén lévő amerikai monopóli­umokat és a nép jólétének növelé­sére fordította lefoglalt vagyonu­kat. Lelkesítő példája hatalmas ösztönzést jelent a többi latin­amerikai nép számára is. Köztudomású, hogy az Egyesült Államoknak hivatalosan nincs na­gyobb gyarmata Latin-Ameriká- ban. De az adott esetben ez csak formaság. A forma helyett pedig inkább a tartalom — az országok természeti kincsei — érdeklik az amerikai monopolistákat. Chile ón-, ólom- és rézbányászata. Brazí­lia kávétermelése, Venezuela ola­ja, Ecuador banántermelése nagy vonzóhatással van a tőkés érde­keltségekre. Ezekre és a többi or­szág kincseire fáj a foguk. És hozzá is nyúlnak Latin-Amerika gazdagságához: a javakat birtokló, népeknek úgyszólván éhbért fi­zetnek, maguk pedig könnyűszer­rel súlyos milliárdokat vágnak zsebre. Joggal állapította meg 1960-ban a kommunista és munkás­pártok moszkvai nyilatkozata: „Az amerikai imperializmus a legna­gyobb nemzetközi kizsákmányoló- vá vált.” A féktelen kizsákmányolás sú­lyos terhet jelent Latin-Amerika számára és erősen gátolja országai fejlődését E dicstelen tevékenység egyik legfőbb eszköze a gazdasági „segélynyújtás”. De az efféle se­gélyben nincsen köszönet Az Egyesült Államok ugyanis jogot formál arra, hogy irányítólag be­leszóljon e „segély” felhasználá­sába. S annak módja természete­sen a monopóliumok malmára hajtja a vizet. Íme, a monopolis­ták így segélyezik — önmagukat! A léprecsalt népekkel pedig rá­adásul magas árat fizettetnek. Hogy ezt az átlátszó trükköt nrimél szabadabban csinálhassák, rendszerint .megvásárolják az illető országok vezető politikusait. Ez kitűnő alkalmat nyújt az impe­rialistáknak arra, hogy gazdasági befolyásukat jelentős politikai be­folyással is szélesítsék. A megvá­sárolt és valósággal dróton rán­gatott politikusok azután az im­perializmus érdekében saját né­peikkel is szembeszállnak, növelik az elnyomást, a kizsákmányolást. Latin-Amerika népeinek haza­fias erői azonban egyre bátrabban és szervezettebben szállnak szem­be a jenki imperializmussal. A ha­ladó erők az ország valódi füg­getlensége és a társadalmi hala­dás mellett szállnak síkra, az ame­rikai monopolisták és megfizetett lakájaik távozását követelik. Ak­cióik máris komoly eredmények­hez vezettek. Brazíliában olyan kormányt hívtak életre, amely sza­kított a korábbi káros külpolitiká­val és diplomáciai kapcsolatokat létesített a Szovjetunióval, vala­mint más szocialista országokkal. Ecuadorban pedig Velasco Ibarra Amerika-barát elnöknek kellett „rövid úton” távoznia. Aroseme- na, az új elnök már a nép érdekeit kifejező belső reformok híve és önálló külpolitikát hirdet. Az Egyesült Államok monopo­lista körei természetesen nem né­zik tétlenül ezeket a megmozdulá­sokat. Mindent elkövetnek, hogy a dolgozók érdekeinek legkövet­kezetesebb képviselői, a kommu­nista pártok tevékenységét gátol­ják. Venezuelában a napokban foglalták le a kommunista párt és a Baloldali Forradalmi Mozgalom központi helyiségeit Ha a id zsákmányol ók érdekeiről van szó, az amerikai imperializ­mus eszközökben nem válogatós. A dominikai nép hazafias erőinek alakuló egységfrontja ellen pél­dául többfrontos támadást inté­zett: mindenekelőtt kétszer is „jó. akaratú figyelmeztetésben” része­sítette a Trujillo család diktatúrája ellen fellázadt népet. S hogy „jó­akarata” minél szemléletesebb legyen, hadihajókat küldött Do­minika partjai közelébe. Ezek fedezete és fenyegetése mellett azután létrehozta a katonai dikta­túrát, amely a megmaradt legre- akciósabb elemeket juttatta az or­szág kormánykerekéhez. Nem két­séges, hogy egy ilyen vezetés min­den erejével az amerikai tőkés ér­dekek poshadt vizeire igyekszik kormányozni az ország hajóját. A dollárkötegekkel „üzemelte­tett” katonai puccsok, az ártó int­rikák és a titkos szervezetek ma­nipulációi azonban csak elodáz­hatják, de nem akadályozhat­ják Latin-Amerika népeit nagy nemzeti céljaik elérésében. A né­pek igaz ügye ezen a földrészen is győzni fog! Milassin Béla tek évről évre egyre nagyobb gon­dot fordítsanak a talaj javításra. A rossz minőségű, szikes talajok többségét megjavították. A föld termőerejének növelésével a já­rás húsz szövetkezete közül már tizenhatban igen jó eredménnyel gazdálkodnak. Négy tsz-ben pe­dig, ahol a talajjavítási munkákat még nem végezték el, a gazdá1 ko­dás színvonala gyenge. A végre­hajtó bizottság utasította a megyei mezőgazdasági osztályt, hogy a já­rási szervekkel közösen vizsgál­ják meg a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteket és intéz­kedéseikkel segítsék elő ezek mi­hamarabbi jó gazdálkodását. A végrehajtó bizottság megálla­pította azt is, hogy ebben a já­rásban egész évre elkészítették a munkaprogramot, amelyet igen jó eredménnyel valósítottak meg. Külön kiemelték az endrődi köz­ségi tanács jó munkáját. Itt az ál­landó bizottságok rendszeresen üléseznek, a község szociálpoliti­kai munkájából rendszeresen részt vállalnak és javaslatokat terjesz­tenek a községi tanács v. b. elé. Az itteni állandó bizottságok munká­ját több községből már eddig is tanulmányozták. Az endrődi példa mellett megemlítették a dévavá- nyait is, ahol a végrehajtó bizott­ság mellett működő állandó bi­zottságok munkája nem kielégítő. A megyei v. b. javasolja, hogy Dévaványán a helyi vezetésbe bát­rabban vonják be a falu pedagó­gusait, mert ez az egyedüli útja, hogy a hajdan igen jól működő olvasókörök, tsz-klubok látoga­tottsága tovább növekedjen. A végrehajtó bizottság ezután a december 20-ra összehívott ta­nácsülés munkaprogramját vitatta meg. Ezek szerint a következő ta­nácsülésen megvitatják a sarkad! járás tanácsának irányító és ellen­őrző munkáját, a megyei népi el­lenőrzési bizottság idei tevékeny­ségét és a megyei tanács jövő évi munkatervét. Hétfőn ünnepélyesen megnyílt a tangauyikai parlament ülése Dar es Salaam (MTI) A tangauyikai függetlenségi ün­nepségek hivatalos aktusai hétfőn délelőtt a parlament ünnepélyes megnyitásával végződtek. A tan- ganyikai parlamentnek az elmúlt hétig érvényben volt alkotmány szerint ötven afrikai, tíz ázsiai és tizenegy európai választott és hét kijelölt tagja van. A most érvény­be lépő új alkotmány értelmében a parlamentnek nem lesznek kü­lön afrikai, ázsiai, európai tagjai, minden választókerület csupán egy jelöltet választhat. Az új vá­lasztásokra azonban belátható időn belül nem kerül sor. A parlament megnyitásakor Ju­lius Nyerere, Tanganyika minisz­terelnöke hangsúlyozta, hogy Tan„ | ganyika belpolitikája harc a sze­génység, a tudatlanság és a beteg- I aégek ellen. A parlament ülését ! ezután februárig elnapolták. Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Tel Aviv (TASZSZ) Mint a Kol Haam című lap je­lenti, december 3-tól 5-ig Tel Aviv, ban plenáris ülést tartott az Izra­eli Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy meghallgassa Mi- kunisznak, a Központi Bizottság főtitkárának és Eilnernek, a Poli­tikai Bizottság tagjának beszámo­lóját az SZKP XXII. kongresszu­sáról. — Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága — hangzik a plénum határozata — forrón üd­vözli az SZKP világtörténelmi je­lentőségű új programját és sok si­kert kíván a szovjet népnek e program megvalósításához a vi_ lág dolgozóinak, az egész emberi­ségnek a javára. A határozat szerint a Központi Bizottság teljesen egyetért az SZKP-nak a sztálini személyi kul­tusszal kapcsolatos káros jelensé­gek felszámolására vonatkozó ha­tározatával, s csatlakozik az albán vezetők elítéléséhez. A plénum hangsúlyozta, hogy Izraelben élesedik az osztályharc, Ben Gurion kormánya erősíti kap. csolatait a NATO-vai és Bonn-nal, támogatja a monopoltőke munkás­ellenes törekvéseit, növeli az adó. terheket, támadja a jogaikért küz. dő dolgozókat. A plénum felhívja Izrael népi tömegeit, támogassák az Izraeli Kommunista Pártot, a béke, a demokrácia, a szocializ­mus ügyét szolgáló izraeli politi­káért vívott harcban. Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága tiltakozik az Egyesült Államok Kommunista Pártjának üldözése ellen. (MTI) Szlovák—magyar kultúrest Budapesten A Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetsége társadalmi bizott­sága december 16-án vitatja meg a szövetség jövő évi munkatervét. A ta­nácskozáson beszámoló hangsak el a Magyarországon élő szlovák anyanyel­vű dolgozók helyzetéről, illetve a szövetség jelenlegi és jövőbeni mun- kájáróL Ugyancsak december 16-án este az Élelmezésipari Dolgossók Szak- szervezete kultúrtermében szlovák- magyar kultúrestet rendeznek, ame­lyen fellép a nemzetközi sikereket el­ért békéscsabai Balassi Táncegyüttes, a maglódi KISZ együttese, a bánhidal kórus, a szarvasi színjátszók és még több magyar és szlovák szólista. (MTI) T»ri András: EG 24. — Tessék — mondja Sáro6i fő­hadnagy — üljenek le! Vegyük előbb talán önöket kettőjüket sor­ra — mutat Keresztesire és Csi­szárra. — Ismerik ezt a Ritter gyereket? — Ismerem — feleli Keresztesi. — Mióta? — Mintegy fél éve. — Az üzemben ismerte meg? — Nem, kérem. Én vittem be a laboratóriumba. — Ügy? Beszélje el, miként tör­tént ez! — Fivérem, akit már említet­tem önnek, egy délután megjelent a lakásomon ezzel a fiúval. EK mondta, hogy végre új életet akar kezdeni, komolyan udvarol egy özvegyasszonynak, akit el akar venni feleségül. Az özvegynek van egy fia, ez a fiú itt, vegyészeti technikumi érettségit tett. s szeret­ne az üzemünkbe kerülni. Te­gyem meg neki, ez egyszer és utoljára, segítsem be a gyereket. Ez mindnyájuk számára rendkí­vül jó megoldás lenne. A fiút szemmel tarthatnám, ügyelnék rá, és nyilván az előmenetele is biz­tosabb lenne olyan helyen, ahol én dolgozom. A kérést először visszautasítottam. János, az öcsém, ekkor könyörögni kezdett, testvéri kapcsolatunkra hivatko­GYÁR zással és arra, milyen fontos vol­na új élete szempontjából a gyerek elhelyezkedése. Megsajnáltam. Azt mondtam, küldje be másnap a fiút, kiprólbáljuk, s ha ügyesnek bizonyul, elősegítem a dolgot. A gyerek ügyes volt, és én szóltam az érdekében Hollánnak, aki föl is vette. Az eltelt fél év alatt egyetlen panasz sem merült föl a munkája ellen. — Így volt? — fordult a főhad­nagy a sápadt Agárhoz. — Így. — No és ön? — kérdi ezután Lajost, akinek arcán elömlik a bűntudat. — Megbolondult, hogy szántszándékkal össze akart akaszkodni azzal a társasággal? A fiú Dodó felé bök a fejével. — Csak vele. — Maga hörcsög. Nem tudta el­viselni az önérzete azt a fejbekó- lintást? — Igen. Nagyon szégyellem a dolgot, főhadnagy elvtárs, de... — Hallgasson! A nadrágjuk ugyan egyforma ezzel a fickóval, a pulóverjük is ugyanolyan, de a magatartásuk, a bensejük nagyon is különböző. Most ebben is haso­nulni akart hozzá? Lajos lehajtja a fejét. — Majd még beszélünk erről. Most menjen, hogy ne is lássam! Ön is elmehet, kérem. Köszönöm, hogy értesített minket a készülő eseményről. Ezzel sokat segített. Noha az emberünk is ott volt a jómadarak sarkában. Keresztesi és Csiszár feláll. — Még valamit! Tudom, hogy önnek szenvedélye a virág. De ez a szenvedély olykor bajt okozhat, ha a munkahelyére is kiterjed. — Nem értem... — Majd megérti hamarosan. A férfi csendesen bólint és el­indul az ajtó felé. Ám Lajos még visszalép az íróasztal elé. — Ne haragudjék rám. És ne­ki... hiszen tudja., ne szóljon er­ről a dologról. Sárosi elmosolyodik. — Az a baj, hogy kezdettől fog­va képtelen voltam haragudni magára. Fogjunk kezet, jó? S Lajos örömmel szorítja meg a feléje nyújtott kezet. — Jó éjszakát. Ritter és Dodó úgy ülnek egy­más mellett, mintha sohase lát­ták volna egymást. A főhadnagy megáll Dodó előtt. — Miért rendelte Rittert a mu­lató elé? — Látni akartam. — Annyira hiányzott? Jobb lesz, ha megmondja az igazat, a többi­ek úgyis elköpik. — Pénzt akartam tőle kérni. — Olyan bizonyos volt benne, hogy van pénze? — A haverok bemondták, hogy degeszre áll nála a dohány. — Nem igaz! Ritter gyűlölködve sziszeg a má­sik felé. Dodó megvetően nézi. — Ne játszd meg magad! Kér-

Next

/
Thumbnails
Contents