Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. december csütörtök Befejeződött a pártvezetőségek választása a szeghalmi járásban Másfél évvel ezelőtt a szeghalmi járás termelőszövetkezeteiben 13 pártszervezet működött. Ma a járás valamennyi szövetkezetében jól működő pártszervezet van. Az utóbbi hónapokban öt tsz-ben hoztak létre alapszervezetet. Ezeken a helyeken is új vezetőséget választoltak. A taggyűléseken igen jó aktivitást tapasztaltak. Kü­lönösen a párt új tagjainak felszólalásai okoztak itt-ott kisebb- nagyobb meglepetést, ugyanis rendkívül bátran sorolták el a gaz­dálkodás eredményeit, hiányosságait. SEGÍTS MAGADON... Cegíts magadon, az isten is megsegít... Gyerekkorom­ban gyakran hallottam a fent idé­zett szólás-mondást. Főleg gazdag emberek szerették hangoztatni munkásaik körében. Ezzel is bi­zonygatni akarták, hogy nekik is­ten segedelmével telik meg csép- lés'kor a hombár, ősszel a góré, nem pedig a cselédek, a részes­munkások verejtékével. A gyulai Zöld Mező Tsz tagjai megváltoz­tatták a szólás-mondást: „Segíts magadon, az állam is megsegít”. — Emlékszem, pontosan kará­csonykor lesz két esztendeje, hogy megalakítottuk Szabadkán a ter­melőszövetkezetet — magyarázza elgondolkozva Steigerwald József tsz-elnök. — Micsoda karácsony volt! Soha nem volt még olyan ünnepem. Második nap Mültem a kétkerekű homokfutóra, s körül- kocsikáztam az új „birtokomat”. Itt nőttem fel, jól ismertem a szomszédokat, a határ nagy részét, mégis megdöbbentem: mi lesz itt? Hétszáz hold kukoricaföldön még a szár lábon állt Szántóföldünk több mint kétharmada számtaitlan volt. Elkeseredtem. Hogyan boldo­gulunk ilyen területen, hisz amúgyis az új út, a szövetkezés sok gondot hoz a fejünkre. A későbbiekről mér sokkal vi­^ dámatob hangon beszél. El­mondja, hogyan fogott össze a tag. ság. Egymásnak segítve letakarí­tották a sok kukoricaszárat, való­ságos szekérkaravánok hordták a trágyát a földekre, s amint az idő engedte, minden lófogat szántott. Az egykori középpaxasztok lassan ismét magukra találtak. Túljutot­tak a tépelődésen, belátták, hogy most már a közösből kell megél­niük s munkához láttak becsület­tel. Már az első évben szép ered­ményeket értek ed, megyeszerte élen jártak minden időszerű mun­kában — Mivél mi segítettünk magun­kon, az állam is megsegített — folytatja mosolyogva az elnök. — Tessék körülnézni itt, ahol most a központunk van. Jóformán üres föld volt, ma pedig az új épületek egész sorát látja. A saját építő­brigádunk Csőke Mihály vezeté-! sével egymás után hozta rendbej az elhanyagolt épületeket, bontot-| tak, építettek, tataroztak. Nyolc i különböző nagysó,gú sertésólunk és j istállónk van új, jó része bontott! anyagból készült, vagy téliesített szerfás épület. Irodát, ifjúsági ter­met, kutat, górékat és egyebet ad- j tak át rendeltetésének. Az áruér­tékesítést is iparkodtunk túltelje-] síteni. Így váltottuk valóra a mó-[ dosított szólás-mondást, mert az ál­lamtól különböző címeken a két j év alatt hétszázezer forint ked-j vezményt kaptunk. Ebből pedig házilag sokat lehet építeni. A tsz tagjai nem várják a sült galambot. Fiatalok és idősebbek egyaránt szívesen dolgoznak. Ezért voltak most is elsők az őszi betaka­rításban, a szántás-vetésben. Szé­pen zöldellő búzatábláik, legelésző sertés, és birkáfalkáik gondosság­ra, jó munkára vallanak. Az iroda falára tűzött táblázatból azt is lát­hatja az idegen, hogy Gödónyi Ist­ván juhász 936 munkaegységet szerzett, Geszner András növény- termesztő 689-et, Dékány Mihály 320-at, ifj. Góg József traktoros 785-öt, Góg Mária és még számos fiatal könyvébe háromszáznál több egységet írtak. Ifj. Puskás András húsz férőhelyes fiaztató- ban 35 anyakocát elletett le éjsza­kai felügyelettel, kutrioacserével és egyéb gonddal. IJövid két esztendő alatt a szövetkezet tagsága szép eredményeket ért el. Most a ta­pasztalatok hasznosításával ké­szülnek az új esztendőre. Beren­dezkednek a jól jövedelmező ba­romfitenyésztésre is, csupán libá­ból 100 tojót hagytak a törzsállo­mányba. A várostól távol szorgal­masan dolgoznak tavasztól késő őszig, télen tanulnak, szórakoznak, lakodalmaikba és disznótorokba járnak, hogy tavasszal újult erővel lássanak munkához a szövetkezeti nagytáblákon. Ary Róza Kongói hely*etjefientés Elisabethville (MTI) Hirügynökségi jelentések sze­rint Eiisabethvilleben, a kongói Katanga tartomány központjában viszonylag csendes volt a keddről szerdára forduló éjszaka. Csak szórványosan volt hallható a pus­kák ropogása és az ágyútűz. Az AP legújabb jelentése sze­rint azonban Nyembo, Csőmbe katangai diktátor szakadár „kor­mányának” tájékoztatási minisz­tere szerdán reggel megjelent az Elisabethville-i főpostán és ott a tudósító-munkájukat végző újság­írók előtt kijelentette, hogy katan­gai csapatok az éjjel támadást in­téztek az ENSZ katangai képvise­letének központja ellen. A táma­dás következtében az ENSZ-kép- viselet áttette székhelyét az Eli- sabethville-i repülőtérhez vezető út mentén, a város központjától mintegy 12 kilométerre fekvő egyik kisebb házba. Szerdán a hajnali órákban a katangai tüzérség tüzet nyitott az ENSZ egyik DC—3 típusú repülő­gépére, amely mintegy 2000 méter magasságban szállt a város fölött. A tüzérségi tüzet általános lövöl­dözés követte — jelenj! az AP. Katangai jól tájékozott körök hangoztatták, hogy az „új csata­terekre” erősítéseket küldtek a legutóbbi órákban. New York Az ENSZ New York-i szóvivője útján ismét állást foglalt Csombé, a katangai szakadár diktátor mel­lett. Miközben a katangai zsoldo­sok Csőmbe Párizsból kapott leg­frissebb utasításaira csatarendbe sorakoznak és támadják az ENSZ erőit, a szóvivő kérdésekre vála­szolva hangoztatta, „még csak nem is került szóba, hogy Csombet kor­látozzák személyi szabadságában* és esetleg megakadályozzák, hogy Párizsból visszatérjen Elisabeth- villebe. Hasonló állásfoglalásnak adott hangot Lord Home angol külügy­miniszter is, aki a Lordok Házának keddi ülésén interpellációra felel­ve kijelentette, „inkább kárt okoz­na”, ha az ENSZ „a rend és tör­vényesség fenntartásán, valamint a polgárháború elhárításán” túl­menően használná fegyvereit Kongóban. Vita az ENSZ-ben a kozmikus térség békés felhasználásáról New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága kedd esti ülésén foly­tatta a kozmikus térség békés fel- használásának megvitatását. Nyu­gati jelentések szerint az ülésen |ság felszólalt Olaszország képviselője. . Mint az AP jelenti, Stevenson, az Egyesült Államok és Zorin, a Szovjetunió képviselője kedden tanácskozott a kozmikus társéggel kapcsolatban kifejtendő kelet­nyugati együttműködés megte­Kiadták az SZKP XXII. kongresszusának legfontosabb anyagait A Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában megjelent az SZKP XXII. kongresszusának legfontosabb anyagait tartalmazó könyv, A kommunizmus építőinek kongresz. szusa címmel. A kötetben megta­láljuk Hruscsov elvtárs beszédeit, Kádár János elvtárs kongresszusi felszólalását, a kommunizmus épí­tésének programját és a kengresz. szus határozatát. Közli az MSZMP Központi Bizottságának határoza­tát is a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának je­lentőségéről. Az 520 oldalas kiad­ványt számos színes grafikon, áb­ra egészíti ki, amellyel elősegítik a kommunizmus programjának megértését. A pártoktatás részvevői számá­ra — a különböző tanfolyamokhoz a feldolgozást elősegítő vázlattal — rövidesen külön könyvet jelen­tetnek meg. (MTI) remtéséről. Az amerikai hírügy­nökség értesülése szerint a 24 ta­gú világűr-bizottság összetételé­ről volt szó. A Különleges Politikai Bizott- keddi ülésén Szaud-Arábda küldötte a palesztínai arab me­nekültek helyzetéről beszélt. A Gyámsági Bizottság ülésén tovább folyt a vita a Dél-aifrikai Köztársaság gyámsága alatt lévő Délnyugat-Afrika kérdéséről. Svédország határozati javaslatban indítványozta hét tagú bizottság alakítását a délnyugat-afrikai hely. zet tanulmányozására, és a terü­let mielőbb függetlenné nyilvání­tásának előmozdítására. Az AP jelentése szerint a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságát el­lenző amerikai „milliós bizottság” — amelynek tagjai között állító­lag 55 amerikai szenátor és 295 kongresszusi képviselő is van — nyílt levélben támadta Lindstrom asszonyt, Svédország képviselő­jét, mert a közgyűlésen a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-be való bebocsátása mellett foglalt ál. lást. Túri András: EG A GYÁR U Thant, az ESSZ ügyvezető fititkára ellátogat Magyarországra New York (MTI) Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, a magyar ENSZ. delegáció vezetője Péter János f külügyminiszter nevében kedden | felkereste U Thant ügyvezető j főtitkárt és meghívta, hogy látó-! gasson el Magyarországra. A vi-f lágszervezet főtitkára a meghívást j elfogadta. A látogatás időpontját: később állapítják meg. * 19. — Mikorra szól a Ritter-gyerek idézése? — Ma délután két órára. — Köszönöm. Sárosi főhadnagy beteszi az aj­tót, aztán fölemeli a telefonkagy­lót. Házi számot tárcsáz. — Krámer elvtárs, te vagy? Itt Sárosi. Szervusz. Mondd, azóta nem hallgattátok ki ezt a Dodót? Jó! Tedd meg, kísérd át hozzám, szeretném, ha együttesen beszél­nénk vele. Valami eszembe jutott. Most mindjárt, ha ráérsz. Köszö­nöm. Cigarettára gyújt, a mennyezet felé fújja a füstöt. Cseng a tele­fon, az alezredes hangja. — Be tud most jönni hozzám? — Nem lehetne később, alezre­des elvtárs? Éppen kihallgatok va­lakit. — Rendben. Majd utána. — Igenis. Közben megjön Krámer az ál­mos szemű, borostás arcú Dódé­val. — Meghoztam a gyereket — mondja. — Van egy cigarettád? A főhadnagy feléje nyújtja a dobozt, aztán Dodót is megkínál­ja. — Üljön le, oda a kisasztalhoz. Ügy érzem, nekünk van még egy kis beszélgetnivalónk egymással. — Mindent elmondtam, amit tu. dók. — Talán mégsem mindent. — Beköptem, hogy Keresztesi bízott meg a dologgal, azt is, hogy pénzt ígért, mert a fickónak tar­tozik egy kis ruhával. Talán csak nem fognak halálra ítéltetni azért a kis balhéért. — Azt hiszem, több ilyen kis balhé is szárad a lelkén. Feleljen a kérdéseimre. Milyen kapcsolat­ban voltak a pincérrel? — Jani bácsi rendes hapsi volt, ha látta, hogy nincs pénzünk, megvendégelt egy-egy rundóval. Volt pénze dögivei. Azt hiszem, játszott az ügetőn is. Szóval tele volt dohánnyal. — Kölcsön is adott néha? — S hogy a fiú hallgat: — No, ki vele! — Hát... volt úgy, hogy adott — Visszafizették neki ezeket a kölcsönöket? — Többnyire. — Vagy soha, igaz? Maga pél­dául mennyivel maradt sáros? — Négy kilóval. — És a többiek? — Ki hogy. Kettővel, hárommal. — Nem kívánt cserébe szolgála­tokat? — Mire tetszik gondolni? — Ne játszd meg magad, hal­lod?! Magyarul beszélek. Nem kel­lett elvinni egyszer egy-egy leve­let vagy üzenetet különböző cí­mekre? Felelj! — De igen! — Te például hányszor vittél? — Kétszer. Először, tálán féléve, a Vegyiművekhez kellett kivin­nem egy levelet... — Keresztesi Ottónak, a fivéré­nek? — Nem. Egészen más név volt, de már nem emlékszem rá. — Talán mégis. — Tessék elhinni, igazat mon­dok. Valóban nem emlékszem már a nevére, régen volt. — És másodszor ? — Másodszor üzenettel küldött a Józsefvárosba, a Sipos utcába. — Házszám? » — Nyolcas, vagy tizennyolcas szám volt Földszintes ház, az biz­tos. Egy hónapja lehetett. Este kel­lett mennem, és csak annyit mon­dani: „A fiú jól van, dolgozik a családban.” Nem értettem, miről van szó, de nem is érdekelt. Krámer hadnagy elnyomja ciga­rettáját. — Furcsa szöveg — jegyzi meg. — Érted ezt? — Azt hiszem, igen. Ki vette át az üzenetet? — Egy öreg ember. Be sem en­gedett. Éppen csak élmondtam az üzenetet és máris becsukta orrom előtt a kaput. — Hányán vannak a galeriben? Dódé habozik. A cigaretta meg­remeg a kezében. Gyorsan a szá­jához emeli, mélyet szippant. — Kár tétovázni, úgyis megtud­juk. Nos? — Hatan. — Halljuk a neveket. — Rajtam kívül Fercsej, a szőke Ilu, a két Majercsik, meg a Ritter. — Miféle Ritter? Krámer hadnagy fölemelkedik a helyéről. — A Ritter Dani. Az Agár. — Hogy néz ki az a Ritter? — Hosszú, vékony fiú, sápadt. Kiugró szeme van. — Dolgozik valahol? — Igen. Valami laboratórium­ban. — Hol? — Azt rjpm tudom. A két nyomozótiszt egymásra néz. — És a többiek? — Mindenki melózik. Nem va­gyunk naplopók. Sárosi leül az íróasztalához. A hadnagyhoz fordul: — Vitesd vissza a gyereket, de te még maradj itt. S mihelyt a hadnagy visszatér: — Mi a véleményed a dologról? — Ugyanarról a Ritterről len­ne szó? — Hamarosan megtudjuk. Hány óra? — Egy óra múlt. A főhadnagy az ajtóhoz lép, ki­szól. — Itt van a Ritter-gyerek? — Nincs. Nem jelent meg az idézésre. — Gondoltam. — S a hadnagy felé: — Íme, a felelet. Tizenket­tőre idéztettem be. Azt hiszem, meg lehetünk elégedve a fejlemé­nyekkel. * Keserű alezredes izzadt és ha­ragudott. — Mi van itt ma, senkit sem találni a helyén? Elkapta a mun­kadüh az élvtársakat? Na, min­degy. Számoljon be kérem, hol tart az ügyben. — Ügy érzem, a nehezén túl va­gyok. — Mi újság a virág-ügyben? — A virágok szerepét egyelőre

Next

/
Thumbnails
Contents