Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-06 / 287. szám

1961. december 6., szerda mcpüjsaa 3 Eredményesen teljesítik tervüket a békéscsabai vasutasok rÁ felsőbb vasúti szervek olyan határozatot hoztak, hogy egy-egy áUomás-fűtőház csak akkor kap­hatja meg, nyerheti el az élüzem címet, ha mindkét fél együttesen 100 százalékra teljesíti tervét. Ha azonban valamelyik szolgálalati ág lemarad, a másik pedig 105 száza­lékos eredményt ér el, akkor ve­zérigazgatói dicséretben részesül­het Tehát az élüzem címet még ezzel az eredménnyel sem érheti el. Vajon hogyan teljesítették ed­dig tervüket a békéscsabai vasuta­sok? Az állomás harmadik negyed­évi tervének 103,27 százalékban tett eleget. Az időarányos éves tervet eddig 106 százalékra teljesí­tette. E kiemelkedő eredményt a vezetők, a dolgozók odaadó, közös munkájukkal érték eL Az állomás dolgozói három bri­gádban szorgoskodnak. A legjobb eredményt a Papp-Korányi-brigád (111-as számú) érte el. Ez a kollek­tíva több mint hat hónapja vezet, illetve első a versenyben. A III-as számú brigád eredményét Havrán András, kiváló jelvénnyel kitün­tetett tolatásvezető és kollektívá­ja segítette elő, méghozzá azzal, hogy több mint másfél éve állan­dóan 100 százalékon felül eleget tesz tervének. Az állomás kereskedelmi szolgá­lata is eredményesen teljesíti fel­adatát. A kocsikihasználásban 107,51 százalékot, a gyűjtők ki­használásában 109,6 százalékot ért el az elmúlt negyedévben. A ke­reskedelemnél két nagy csoport­ban dolgoznak: a gyorsbrigádban és a teherbrigádbam. Az elmúlt ne­gyedévi tervteljesítésben a gyors­brigád több mint 120 százalékot, a teherbrigád pedig csaknem 108 százalékot ért el. A szakszolgálatok is kiváló ered­ményt értek el, s ez a jó szerve­zésnek, irányításnak tulajdonítha­tó. Az állomás tehát eddig 196 százalékra teljesítette a mai napig esedékes éves tervét Minden való­színűség szerint ezt az eredményt tartani tudják az év végéig. Borbíró Lajos 45 ezer méter fenyő az ünnepekre A rohamosan közeledő kará­csonyi ünnepek miatt egyre többet foglalkoztatja az embe­reket, hogy lesz-e elegendő fe­nyőfa. A kereskedelmi vállala­tok a múlt évi tapasztalatokat felhasználva és a mutatkozó igé­nyeket figyelembe véve, 45 ezer folyóméter fenyőfát rendeltek. A fenyőfák egy része már meg­érkezett s hamarosan minden községben megkezdik az áru­sítást. Békéscsabán és megyénk vá­rosaiban és községeiben az élel­miszer kiskereskedelmi vállalat és a funsz boltjaiban lesz kapha­tó a fenyőfa méterenként 20 fo­rintért. Békéscsabán jobban szervezték meg az árusítást mint az elmúlt évben, s a város különböző kerületeiben 9 hely­re osztották szét a mintegy 8 ezer méter fenyőt. hajlandó elárulni? Azt mondja, robbanást hallott a szomszédból. De mi bizonyítja, hogy nem maga voit-e éppen a robbantó? A fiú halántékán élesen lüktet egy kiugró ér. — Teremtőm, csak nem hiszi ezt ilam? — Egészen mindegy, hogy én mit hiszek. Egy bűnügyben a bizo. nyítokok, illetve alibik döntenek. Nem lenne jobb, ha mégis csak el­árulná, ki az a kétszer is szereplő nő? Lajos arca tömény kínlódás. Aj­kát beharapja, pillantása ide-oda ugrál, mint egy kisdiáké felelés előtt. — Nem! — mondja. — Nem te­hetem, értse meg! —* Amint gondolja. Én megad­tam a lehetőséget. Fölemelkedik, de újra visszaül, mert nyílik az ajtó, Piroska jele­nik meg, tálcával a kezében. Sze­me furcsán csillog. — Tessék, itt a kávé! — Mondtam, hogy ne fórassza magát. Különben sem fogadhatom el, már mennem kell. Kérem, ne haragudjék rám. A kapu előtt megáll, cigarettára gyújt Valaki topogva siet lefelé a lépcsőn, s egy futástól lihegő han­gocska azt mondja elfulladva: — Beszélnem kell magával! Ügy siettefn, hogy utolérjem. Lajosnak azt mondtam, le kell mennem a boltba. Imádkoztam, hogy utolér­jem. — Miről van szó? — Hallottam a beszélgetésük végét, az utolsó mondatokat. Be­vallom, hallgatóztam. Tálcával a kezemben. Az az őrült fiú úgy vi­selkedett, mint valami középkori lovag. Én azonban nem engedem, hogy bajba jusson. Hiszen úgyis annyi vitánk volt vele a miatt a nő miatt. — Maga tehát tudja, ki az a nő? — A nevét nem tudom. Csak annyit, hogy a férje is, meg ő is ott dolgozik a Vegyiművekben. A férfi húsz évvel idősebb az asz- szonynál és valami műszaki em­ber. Lajossal csalja a férjét. Hó­napok óta bújkálnaik, mint a bű­nösök. A bátyám állandó veszede­lemben van miatta, hiszen ha megtudja a férj... De hiába be­szélünk neki. Ilyenkor goromba, a kár a pokróc. Pedig máskor olyan szelíd és kedves... — A lány sze­me fátyolos. — Anyám megtalálta egy levelét. Azt írja benne a nő, hogy egy ideig ne közeledjék a fi­vérem, mert a férjé gyanít vala­mit. Ilyen nő. Szombaton is együtt akartak lemenni Lajos motorján a Balatonhoz, tudom. Hogy a férj ezalatt hol lett volna, nem is sej­tem. Tágult, nagy szemekkel néz a férfira, rémült, s mégis remény­kedő tekintettel. — Mondja, az a nő benne van az ügyben? — Miféle ügyben? — Valaki felgyújtotta a gyárat, nem? Különben maga nem nyo­mozna a dologban. A bátyám meg valami olyat tud, ami miatt el akarták hallgattatni. Lehet, hogy az a nő vitte oda a Napsugárba. Talán ő biztatta föl azt a bandát, hogy üssék le a bátyámat. Egészen bizonyos. Öh, hiszen én most már egészen tisztán látom az egészet! — Semmit se lát, higgye el. Nincs is értelme az efféle találga­tásnak. A nőnek semmi köze a tá­madáshoz. Tény, hogy a maga Csorváson is egy az akarat, egy a cél A mai életről váltunk szót a falu vezetőivel, tsz-gazdáival. Ke­ressük a változásokat, kutatjuk az új lényegét, hogy jobban megért­sük az életet, a mát, s a jövőt. Van mit idézni, hiszen Csorvás ma egészen más, nem a régi, hanem a holnap felé lépkedő községek egyike. — Egy pár adat — kezdi Ma- czák András elvtárs, a községi ta­nács elnöke —: 1944 előtt 12 tan­terem volt, ma 22. Tizenkét tanító helyén ma 43 tanár. Ezek a számok önmagukért be­szélnek, és nemcsak Csorvást jel­lemzik, hanem az egész társadal­mat. — Három évvel ezelőtt még csak nem is gondoltunk ilyen eredményekre — mondja Oszlács elvtárs, a Vörös Október Tsz párt­titkára. Tovább fejlődött a tsz-ek állatállománya Termelőszövetkezeteink az utóbbi két évben jó eredményt ér­tek el az állattenyésztés számsze­rű növelésében. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ez évi előirányzatának megfelelően szarvasmarhá-, anya­koca- és juhállományunk megkö­zelíti az év végére tervezett szám­szerű növekedést. Jelentősebb le­maradás csupán a baromfite­nyésztésben tapasztalható. Ugyan­akkor megyénk termelőszövetke­zeteiben jelenleg háromszáznál több fejőstehén és 3200-nál több sertés van már jelenleg is, mint amennyit ez év végéig a megyei tanács végrehajtó bizottsága elő­irányzott. bátyja valamit titkol előttünk. Az a valami nem a tűzesetre vonat­kozik, s valamiképp mégis össze­függ véle. — Azt hiszi, hogy Lajos... — Nem hiszek semmit! Kérem, ne feltételezzen olyasmit, ami nem igaz. Magam is csak tapogatózom. Mindenesetre köszönöm, hogy utánam jött. Lehet, hogy segítsé­gemre volt az ügyben. Ismeri La­jos közvetlen hivatali kollégáit? — Nem. Sokszor beszélt már ró­luk, de személyesen egyiket sem ismerem. — Maga most menjen szépen vissza. Amit elmondott, azért há­lás vagyok. A bátyjáért pedig nem kell aggódnia, bizonyos vagyok benne, hogy neki nincs köze a bűnügyhöz. És úgy érzem, az ér­zelmeivel sincs semmi baj. Nyu­godjék meg, és bízzék bennünk! Ami pedig az elmaradt kávét il­leti, még jelentkezem érte. — Várom. Egymásra mosolyognak, és Sá- rosi szívén különös melegség sza­lad át. Jófajta melegség ez, lan­gyos fuvalom, simogató keringés a júliusi forróságban. Az élet vég­tére is szép, ő még csak harminc éves. Kezet fognak, s az előbbi melegség tovább terjed, a szívről áthat az egész mellkasra, parányit összeszorítja a torkot is. Be ked­ves teremtés, be ennivalóan bá­jos! — A viszontlátásra! — Sok szerencsét! — Azt hiszem, ma mellém sze­gődött Fortuna asszonyság. Csilingelő nevetés a válasz, kur. ta kis villanás a kapuban, s most már igazán nincs más hátra, mint menni. (Folytatjuk) Elnézem a szövetkezeti mozga­lom e veteránját. Kissé beesett arc, őszbe borult fej, emberi me­legségtől átitatott szem. Viseltes munkaruha, jó csizma és munkás- őrsapka. Jellemes ember: a meg­fontolt beszéd, a megértés, a segí­teni akarás, a munkaszeretet és a mozgalom iránti hűség árad sza­vaiból. — És az eredmények ? — Tavaly télen — szól közbe Göcző András — a TIT 42 előadá­sát 4500-an hallgatták. Százhar­minckettőn pártoktatásra jártak. Hatan öthónapos mezőgazdasági szakiskolát végeztek, száztízen ezüstkalászos gazdatanfolyamra iratkoztak, tizennyolcán mezőgaz­dasági, hárman pedig közgazda- sági technikumban tanultak, ket­ten egyetemre jártak és huszon­nyolcán mezőgazdasági szakmun­kásvizsgát tettek. A mostani őszön 35 fiatal kötött szerződést a szö­vetkezetekkel és az állami gazda­sággal. Ök a mi mezőgazdasági tanulóink. f Hirtelen leírni is sok, hogy ezek a csorvásiak egy év alatt mennyi mindent csináltak. Erre Göcző elvtárs, aki különben a Hazafias Népfront községi elnöke, újra so­rolja, hogy a feljegyzésből semmi és senki se maradjon ki. Végül hozzáteszi: — Természetesen ezek mindannyian a felnőtt lakosság köréből kerültek ki. S ha egy kis számvetést készí­tünk, megállapíthatjuk, hogy Csorváson a lakosság fele tanult. — Tessék figyelni! — folytatja — a mi munkánk nem kampány jellegű. — És bizonyít. — A párt községi bizottságán egész évre összeállítottuk a művelődési prog­ramot. A tömegszervezetek fel­adatát konkrétan meghatároztuk. így mindenki tudja, miért felelős Ránk, a Hazafias Népfrontra töb­bek között a szakmunkásképzést, az ezüstkalászos gazdatanfolya­mok szervezését, a mezőgazdasági tanulók sorsát, a tudományos is­meretterjesztő előadások szervezé­sét, az előadások programjának egyeztetését bízták, azonfelül, hogy egy csomó más feladatot is ellátunk. Göcző András szavaiból büszke­ség cseng. Itt nem terhesek a fel­adatok, sőt boldogok az emberek, hogy a 1 ’napra mások szemét nyithatják. Igen, a másokét, mert az övéké már sejti a készülő jö­vőt. Az ötéves terv kerül szóba: — Csorvás fő termelési irányvo­nala az állattenyésztés fejlesztése. Ez az ötéves terv helyi perspektí­vája. A szövetkezetek is e cél meg­valósítására szervezkednek. A Kossuthban 1958-ban 15, ma 83, a Vörös Októberben ugyanakkor 35, ma 129 tehén van. A Petőfi Tsz-ben még problémák vannak a szarvasmarha-állomány kialakítá­sával. De nem adunk neki két évet, itt is rendbejönnek a dol­gok — mondja Maczák elvtárs, majd hozzáteszi: — Itt a Petőfi Tsz-ben az idén 18 szövetkezeti gazda kérésére mezőgazdasági szakmunkásképző * tanfolyamot szervezünk. Ezek az emberek majd kibontakoztatják a Petőfi Tsz holnapját. Itt is gazdagság lesz, de ezért keményen meg kell dolgozni! A Vörös Október Tsz-ben 88, az Adyban 45, a Kossuthban pedig 55. fő foglalkozik állattenyésztés­sel. Ezek közül kiforrott szakem­ber talán egy sincs. Az emberek­nek azonban van a munkához szí­vük, becsületük, lelkiismeretük. A csorvási tsz-ekben elsősorban az állattenyésztők munkájára számolnak. Ügy válogatták össze a tehenészeket, a sertéstenyésztő­ket, a baromfigondozókat, hogy közöttük még az irigység se ta­láljon kivetnivalót. A mostani őszön például az ezüstkalászos gazdatanfolyamok hallgatói vala­mennyien az állattenyésztés dol­gozóiból kerülnek ki. Kétségtelen, hogy a tanulásnak Igen nagy szerepe van abban a gazdasági fellendülésben, ami ebben a községben lépten- nyomon tapasztalható. És máris átváltunk a soron kö­vetkező munkára. Göcző elvtárs beszél: — A TIT-tel eddig 47 előadást kötöttünk le. Ennek a 47 előadás­nak szoros jellemzői vannak. El­sősorban olyan témakörökből tartják, amelyik a lakosságot ér­dekli. A TIT ugyanis bemutatta az ismeretterjesztő évad előadáster­vét, s ezekből elsősorban á mező- gazdasági témájúakra kötöttünk szerződést. És még egy: az elő­adások előjegyzésével és megtar­tásával kapcsolatos kiadásokat a termelőszövetkezetek magukra vállalták. Ez így helyes, mert csakis így érzik igazán, hogy az ismeretterjesztés mennyire az ő feladatuk. Az előadások ugyanis nagy haszonnal megtérülnek a termelés szervezésében. Csorváson tanulási kedvből nincs hiány. Az emberek látják, hogy a közös mit nyújtott és mit nyújthat, ha a nagyüzemi terme­lés munkamódszereit ismerik és ki is használják. Dupsi Károly békéscsabai Cipészszövetkezet a lakosság szolgálatában Karácsonyra és újévre divatos rr m m női es férfacipőt készít méretes részlegünk, Sztálin út 35. Ortopéd-rész­legünk ugyanott. Telefon: 22—26. Választékos bőranyag! Figyelmes kiszolgálás! •Tavítórészlegaink a város különböző pontjain mindennemű javítást (valamint gumitalpas cipők javítását is) gyorsan és pontosan végzik. 640

Next

/
Thumbnails
Contents