Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-06 / 287. szám

5? NÉPÚJSÁG 961. december 6., szerda Új vonások termelőszövetkezeteink életében O'Brien lemondásává! napvilágra kerültek az imperialisták Katanga miatt fennálló ellentétei Termelőszövetkezeteink fejlődé- I sét általában gazdasági helyzetük | erősödésével mérjük. Ez természe­tes is, hiszen az matatja meg a szocialista mezőgazdaság fölényét a kisparcellás gazdálkodással szemben, ha több búzát, árpát, ku­koricát, cukorrépát, több húst, tejet és vajat ad a népgazdaság­nak a nagyüzem, mint a kicsi. Következésképpen, ha jobban él. nek a szövetkezeti gazdák is, mint ahogyan éltek kisárutermelő ko. ruikban. Márpedig az a tény, hogy a szocialista útra tért Békés me­gyei községek lakosai soha nem termeltek annyi búzát, mint töme­ges társulásuk első esztendejében, az idén; vagy az a körülmény — egy szűkebb példánál maradva —, hogy a mezőkovácsházi járásban a tavalyi 14 mázsával szemben az idén 23 mázsa kukoricát termel­tek holdanként, mindennél jobban bizonyítja: felmérhetetlenül sokat nyert az ország azzal, hogy szoci­alista mezőgazdaságunk lett, amelyben ugyan még sok a gond, de amely mezőgazdaság már most is többet nyújt művelőinek a ho­rizontnélküli régi nadrágszíjpar- celláknál. A termelőszövetkezetek gazda­sági megerősödése mellett azon­ban tapasztalható egy olyan irányú fejlettebb életforma kibontakozá­sa is a falun, amelyre általában nem figyelünk fel eléggé. Pedig ezek az új vonások csíráját képe. zik a minden gondtól, bajtól meg. szabadult leendő falusi életnek, s ebből a csírából fejlődik majd ki a városi dolgozókkal egy kulturá. lis és szociális szinten élő egységes paraszti osztály. Fejlettebb életformáról beszé­lünk tudatosan, mert igaz ugyan, hogy maga a közös gazdálkodás eleve is fejlettebb életmódot je­lent, de mégis csak alapja annak, hogy a megváltozott gazdasági kö. rülményekre épülve kibontakoz- hassék az emberek új viszonya a j munkához ugyanúgy, mint egy­máshoz, s mindenhez, ami körül- j veszi őket, s amiről tudják, hogy j az az övék. A szövetkezés ténye az elsőj perctől is sok tehertől szabadítot- ‘ ta meg a gazdákat. Hogy csak egyet, említsünk ezek közül: ma már nem „megy rá” az orvosi költségekre, gyógyszerekre a gaz­da tehene, ha netalántán megbe­tegszik, mert ha tsz-tag, ingyen orvosi ellátásban részesül. De ehhez mindjárt oda lehet tenni: jó, jó, ha azonban beteg lesz, mégis hátrányba kerül a városi dolgozókkal szemben, akik beteg. Kennedy és Macmillan december 21,22-én megbeszélést folytat a Bermuda-szigeteken London—Washingon (MTI) Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint hétfőn este London­ban és Washingtonban egyaránt hivatalosan közölték, hogy Ken­nedy és Macmillan december 21- én és 22-én találkozik a Bermuda- szigeteken, hogy megbeszélést folytasson a főbb nemzetközi problémákról. A washingtoni köz­lemény utal arra, hogy a kérdé­sek között szerepel a nyugat-ber­lini probléma is, majd megállapít­ja, hogy a két államférfi hasznos­nak véli a folyamatos megbeszélé­seket, amelyeknek első két állo­mása a tavaszi washingtoni és a nyári londoni találkozás volt. ségük idején táppénzt kapnak az SZTK-tól. Nos, akad már me­gyénkben olyan termelőszövetke. zet — a csorvási Vörös Október —, amelyik megoldotta ezt a problé­mát, önerőből. Ebben a szövetke­zetben felemelték a szociális ala­pot arra a célra, hogy a munká­ból egy-két hétre kieső gazdákat anyagilag is segítsék betegségük esetén. Közgyűlésük megszavazta: ha a nyári munka idején dönti ágyba valami betegség az egyéb­ként dolgos tagot, naponta 75 század munkaegységet, mint táp­pénzt írnak be a könyvecskéjébe. Ha pedig a téli időszakban beteg, szik meg, akkor 50 század mun­kaegységet írnak naponta a nevé­re. Ilyen módon ezen a területen máris megszűnt a különbség a vá­rosi dolgozó és a szövetkezeti gaz­da között csorvási viszonylatban és ahogyan a Népújság szervezé­sében tartott tapasztalatcsere-ér­tekezleten hallottuk, ezt a mód­szert jövőre más termelőszövetke­zetben is bevezetik. De nemcsak ezen a területen zárkóznak fel a szövetkezeti gaz­dák az üzemi munkások mellé. Csorváson, Gyulán és még néhány szövetkezeti községben bevezették a fizetéses szabadságoltatást is. Két-három éve meghonosodott megyénkben a tsz-tagok üdülteté­se, s a MEDOSZ, utóbb pedig az önsegélyező csoport sokat tett azért, hogy a jól dolgozó tsz-tagok jutalomként megismerjék az or­szág legszebb üdülőit. A hiba — ha ezt egyáltalán annak lehet ne­vezni — csak abban volt, hogy amíg a gazda üdült, nem gyűlt a munkaegysége a szövetkezetben. Ma már a legjobb szövetkezete­inkben nem így van. Ugyanazon az alapon, mint a táppénz-fize­18. — Költői kórház? Szíveskedjék megmondani, ott fekszik még Csi­j szár Lajos? Várok. Halló! Igen, £ értem. Szóval kiment. Ma délelőtt. | Köszönöm. I Újabb tárcsázás, újabb központ. I — Csiszár elvtársat kérem a »tervosztályról. Halló, tervosztály? »Csiszár elvtárssal szeretnék be­szélni. Beteg? Megtudhatnám a la. késeimét? Jegyzem. Nagyszombat utca 18/b. Köszönöm. Hogy ki ke­reste? Egy régi ismerőse, magán­ügyben. Jónapot. Szalad a kocsi a júliusi hőség­ben, a puhára főtt aszfalton a for- róságot árasztó villamosok, autó­buszok között. Buda. A folyóparti platánok kókadtan hajtják le szomjúságtól tikkadt lombfejüket, a rakpart kövei szinte meggyulad. nak a pokoli hőségtől. Nagyszombat utca 18/b. Az el­sőemeleti lakás ajtaján piros csen­gőgomb, a kisablakon hófehér füg. göny. Bent szól a rádió. S az elő­szobán át belátni a nyitott ajtajú konyhába, ahol fiatal lány alakja tűnik föl egy-egy villanásra. A csengő élesen vágja el az idillikus hangulatot A lány jön ajtót nyit­ni. Kedves arcú, barna lány, haja egy kissé rendetlen, de így is ked­vesen keretezi a csinos arcocskát. — Csiszár Lajost keresem. Itt­hon van? — Igen. Bent fekszik. test, oldották meg ezt is: a szoci­ális célokra félretett összeg fede­zetéből. Hasonló értékes kezdeményezés­sel gyarapította a szövetkezeti mozgalmat az eleki Lenin Tsz kollektívája. Ök a kulturális alap felemelésével teremtettek nagyobb ösztönzést a tagok szakmai és ál­talános .műveltségének fokozásá­ra. Közgyűlésük megszavazta, hogy az a fiatal, aki továbbtanu­lásra jelentkezik, érettségizni akar vagy egyetemre iratkozik — min­den évben 1500, illetve 2500 forint tanulmányi segélyt kapjon. A fia­talok akkor vehetik majd kézhez a felgyülemlő összeget, amikor megházasodnak. Ez a kezdemé­nyezés két célt is szolgál. A to­vábbtanulásra való ösztönzés mellett szorosan a szövetkezethez fűzi a fiatalokat, akiknek család- alapításhoz is anyagi segítséget biztosít. A jövő perspektíváját villantja meg az is, amire a füzesgyarmati termelőszövetkezetek közös erővel vállalkoztak, amikor „saját keze­lésükbe” vették a községi művelő­dési otthont. Céljuk ezzel, hogy a helyi követelményeknek megfele­lően üzemeljen a művelődési ház, abban jobban megtalálják kultúr- szomjuk kielégítését a szövetkezet gazdái és a fiataljai is. Mindezek a kezdeményezések, melyeknek megszületésénél a tsz-pártszervezetek bábáskodtak, a szövetkezeti községek egyre gazdagodó szociális és kulturális életét mutatják és bontakoztatják ki. Úgy válnak mind általánosab­bá, ahogyan gazdaságilag erősöd­nek a termelőszövetkezetek, s egyre inkább meg tudják terem­teni az anyagi alapját községeik általános felemelkedésének. Varga Dezső — Kérem, közölje vele, hogy a rendőrségtől keresem. A lány szeme tágra nyílik. — A verekedés ügyében? — S hogy a főhadnagy kérdően néz rá, sietve hozzá teszi: — Én a húga vagyok. — Sárosi nyomozófőhadnagy. — Tessék befáradni. Kitárja az ajtót a férfi előtt, s az belép a tiszta, barátságos szo­bába, ahol egy díványon ott fek­szik í^ajos és pirosfedelű könyvet olvas. A rádió zenét sugároz, s a leeresztett redőny ritka lécei közt vékony fénykévék vetődnek a padlóra. — Lojzi, látogatód jött. A fiú megfordul fektében, meg­ismeri a főhadnagyot. Szeméből öröm villan. — Sárosi elvtárs! Ugye, jól em­lékszem a nevére? Mit szól hozzá, milyen kalandba keveredtem? Le­ütöttek, ahogy a bűnügyi regé­nyekben szokás. Ebben az ügyben jött, igaz? A főhadnagy, nem tehet róla, mosolyog. — Mekkora gyerek maga! Hány esztendős? — Áprilisban múltam huszon­négy. — És a hölgy, aki miatt kocká­ra tette a testi épségét? A fiú elkomorodik. — No ennyit csak elárulhat ró­la. New York (MTI) Mint az MTI tudósítója jelenti New Yorkból, O’Briennek, az ENSZ katangai megbízottjának lemondásával napvilágra kerültek azok a régi ellentétek, amelyek az imperialisták között Katanga mi­att fennállnak. Nagy-Britanniának és Francia- országnak fontos érdekeltségei vannak az Union Miniernél, Ka­tanga legjelentősebb vállalatánál. Anglia attól fél, hogy ezeket az érdekeltségeket veszély fenyegeti abban az esetben, ha Kongóban az amerikai befolyás növekednék, ami ugyanakkor veszélyeztetné Angliának Kongóval határps te­rületeit, Kenyát és Tanganyikát is. Ugyanilyen okokból aggódik Franciaország,, a volt Francia- Kongó és más volt francia gyar­mati területek miatt. A kulisszák mögött meghúzó­dó ellentétek már eddig is sok ember életébe kerültek, fel­tehetően Hammarskjöld éle­tébe is. O’Brien lemondása után szom­baton nyilatkozatot adott ki, kije­lentve, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nyomására volt kénytelen lemondani tisztségéről. Ez a két állam már régóta kam­pányt folytatott ellene, amelynek célja az volt, hogy megfélemlítsék az ENSZ titkárságának azokat a tagjait, akik a Biztonsági Tanács Santo Domingo (MTI) A Dominikai Köztársaságban hétfőn statáriumot rendeltek el. Ez az intézkedés annak a kímé­letlen terrornak egyik megnyilvá­nulása, amelyet a Balaguer-kor- mány a lakosság napok óta tartó — ő is annyi. Egyidőseik va­gyunk. — Remek. — Sárosi leül az asz­tal mellé, féloidalvást Lajos fek­helye felé. — A koponyája kissé megsínylette a dolgot. Lajos nevet. — Jó fej ez, tudja! Az orvos azt mondja, boxerrel ütöttek tarkón. S még szerencsém volt. Ha a ha­lántékomat találják, ma már ta­lán nem lennék itt. Tudja az ör­dög, ez sokmindent megoldott vol­na. — Ne beszéljen bolondokat! — a főhadnagy hangja nyerssé válik. — Egy kis problémától már meg­ijedünk? Beszélje el szépen, hogy történt a dolog. A fiatalember vállat von. — Az a fickó belémkötött, s amikor kiléptünk a mulatóból, ne- kemestek. Nem is tudtam véde­kezni. Szerencse, hogy előtte in­tettem oda egy kocsit, és így ő... így a hölgy elmenekülhetett. — Már értem, miként tudott olyan gyorsan eltűnni. — Hát maga már utána érdek­lődött a dolognak? — Ez a feladatom. — Iszik egy kávét? — Nem, köszönöm. — Ne utasítsa vissza! Piri, Pi­roska! Hozz egy kávét a főhad­nagy élvtársnak! A lány kerül-fordul, arca csupa nevetés, csupa fiatal életöröm. — Ugye, milyen rossz fiú ez? Mindig csak gondot okoz, anyács­kának is, meg nekem is. És nem tanul, mostanában egyáltalán nem tanul. Csak jön, megy, rohan a motorjával... Pedig ez az utolsó éve az egyetemen. — Ugyan hallgass már! Mennyit határozatainak végrehajtását szorgalmazták Nagy-Britannia és Franciaország ellenzésével szem­ben. O’Brien sajtókonferenciát tar­tott New York-i szállodai szobájá­ban, és megismételte korábbi vád­jait. Hangoztatta, hogy Nagy-Britannia szóban az ENSZ kongói tevékenysége és a kongói egység mellett foglalt állást, a valóságban viszont Csombét támogatta és szabotálta az ENSZ határo­zatait. O’Brien állításait egyébként megerősíti Adoula kongói minisz­terelnök egy beszéde, amelyet most hoztak nyilvánosságra a vi­lágszervezetben. Ebben a beszéd­ben Adoula felszólítja az angol érdekeket szolgáló Welenskyt, Rhodésia és Nyasszaföld minisz­terelnökét, hogy hagyjon fel a kongói ügyekbe való közvetlen beavatkozásával, és mondjon le arról a törekvéséről, hogy meg­akadályozza a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtását. London Az O’Brien-nyilatkozat nyomán olyan hírek jelentek meg a lon­doni sajtóban, hogy Anglia változ­tatni kíván katangai politikáján. Az Angol Külügyminisztérium szóvivője azonban — folytatja a tudósító — nem volt hajlandó megerősíteni ezeket a híreket. terjedt általános sztrájk ellen al­kalmaz. A statárium elrendelését meg­előzően hétfőn is voltak tünteté­sek az ország fővárosában, ame­lyeknek szétoszlatására a katona­ság lövéseket adott le. (MTI) beszélsz, istenem.:. Boldog em­ber, akinek nincs húga! — Szégyelld magad! Én szolgá­lom ki egész nap. — Szolgálj ki most is, és hozd már azt a kávét! — Nem fogadhatom el. — Jaj bocsásson meg, egészen megfeledkeztem róla. De ez a fiú kihoz a sodromból. — Menj már, hallod? — S Lajos sürgetően int, mintha kifelé tes­sékelné. — Főhadnagy elvtárs, kérdezzen! — Hát jó! Mi értelme, hogy tit­kolja annak a nőnek a nevét, aki miatt másodszor kerül, enyhén szólva kényelmetlen helyzetbe? Miért vállalja, hogy emiatt kü­lönböző kellemetlenségnek tegye ki magát? — Miben? — Például a tűzeset ügyében. — Hogy érti ezt? — Azt hiszem, maga is tudja, hogy nem véletlen esetről és nem gondatlanságról van szó. — Hanem? — Szabotázsról! A kimondott szó úgy koppon, mint az elhajított kő. A csend szinte tapintható utána, mint egy sűrű szőttes. — Ne áltassuk egymást. Magá­nak már régóta tudnia kell, hogy a tüzet bizonyos személyek élőre megfontolt szándékkal idézték elő. A maga helyzete egyáltalán nem kedvező. Maga volt az, aki azon a napon visszafordult az ebédlő­ből, egyedül tartózkodott annak a helyiségnek a közelében, sőt ta­lán éppen abban a helyiségben, ahol a pusztító lángokat elindító robbanás történt. Azt mondja, te­lefonált. De ki bizonyítja ezt, ha a nő nevét, akivel beszélt, nem Túri András: w EG A Statáriumot rendeltek el Dominikában tüntetései és az egész országra ki-

Next

/
Thumbnails
Contents