Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-06 / 287. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ära 50 (Ólét * Világ proletárjai, egyesüljetek! NEPUJ 1961. DECEMBER 6., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Folytatta tanácskozását a szakszervezeti világkongresszus cl Tjélupó Moszkva (MTI) Kedden reggel magyar idő sze­rint 8 órakor a Kreml kongresz- szusi palotájában Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Közpon_ ti Tanácsának elnöke nyitotta meg az V. szakszervezeti világ- kongresszus kedd délelőtti ülését. Grisin átadta a szót Ibrahim Za- kariának, a Szakszervezeti Világ- szövetség titkárának, aki beszá­molót terjesztett elő a következő címmel: A szakszervezetek tevé­kenységének és szolidaritásának fokozása a gyarmati rendszer fel­számolásáért vívott harcban. Ibrahim Zakaria, az SZVSZ szu. dáni nemzetiségű titkára arab nyelven mondotta el beszámoló­ját. Bevezetőül áttekintést adott a gyarmati birodalmak összeomlá­sáról, arról a szerepről, amelyet a szocialista országok játszanak a gyarmati rendszer ellen folyó küz­delemben. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben különösen Afriká­ban lendült fel a felszabadító mozgalom, amely lépéseket tett előre a gyarmatosítás régi és új formái elleni harcban. Nincs igazi függetlenség gaz­dasági függetlenség nélkül — ezt vallják ma a szabad­ságért harcoló erők világszer­te. Az SZVSZ titkára kijelentette, hogy a dolgozók és a szakszerve­zetek szerepe döntő tényező volt a gyarmati rendszer ellen folyó küz­delemben. Siker koronázta a nem. zeti függetlenségi mozgalom po­litikai céljaiért indított sztrájkok legtöbbjét. A szakszervezetek sze­repe azonban a politikai függet­lenség kivívása után sem csök­kent. A dolgozók egyre inkább rá­eszmélnek az egység fontos­ságára országos és nemzetközi szinten egyaránt, s ennek jele volt a legutóbb az afrikai szakszervezeti szövetség megalakulása is. A délutáni ülésen elsőnek Her­bert Wranke, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnöke mondott beszédet. Részletesen ismertette a két Németország szakszervezeti moz­galmának helyzetét, a nyugat­német szakszervezeti aktivisták üldözésének tényeit, majd kijelen­tette: a nyugatnémet militarizmus nemcsak a német nép, hanem minden ország, a világbéke halá­los ellensége is. Véget kell vetni a nyugatnémet militarizmusnak. Meg kell akadályozni, hogy a Bún. deswehr atomfegyverekhez jusson. A szónok állást foglalt a német Hétfőn este az ENSZ-közgyűlés minden szónoka a Kínai Népköztársaság mellett foglalt állást New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés hétfő dél­utáni, magyar idő szerint esti ülésén folytatta a Kínai Népköz- társaság ENSZ-jogainak megvita­tását. Az ülésen Svédország, Len­gyelország és Ceylon képviselője szólalt fel. Mindhárman síkra- szálltak a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása mellett. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy kedden, magyar idő szerint 16.30 órakor folytatja a vitát. Az ENSZ-közgyűlés hétfő esti ülésén két határozatot hozott a nukleáris fegyverek terjesztésé­nek megakadályozására. Ötven­nyolc szavazattal tíz ellenében — 23 küldöttség tartózkodott a sza­vazástól — elfogadta azt a svéd kezdeményezéssel előterjesztett határozati javaslatot, hogy az ENSZ tanulmányozza olyan felté­telek megteremtését, amelyekben a nukleáris fegyverekkel nem ren­delkező országok nem gyárthat­nak nukleáris fegyvert. A másik, Írország kezdeménye­zésére benyújtott határozatterve­zetet a közgyűlés szavazás nélkül egyhangúlag magáévá tette. Ez nemzetközi egyezmény megköté­sét szorgalmazza, arról, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelke­ző országok nem adnak tájékozta­tást más országoknak e fegyverek gyártásáról, a nukleáris fegyver­rel nem rendelkező országok pe­dig nem gyártanak vagy nem igye­keznek beszerezni ilyen fegyvere­ket. Mint Reuter-jelentés közli, Va­lerian Zorin, a Szovjetunió és Ad- lai Stevenson, az Egyesült Álla­mok ENSZ-fődelegátusa hétfőn egy és háromnegyed órás megbe­szélést tartott egymással az alakí­tandó leszerelési testület összeté­telének kérdéséről. Az amerikai szóvivő szerint a két fél eszmecse­réje hasznos volt és Stevenson, valamint Zorin még a héten is­mét találkozik. békeszerződés mielőbbi megköté­se, Nyugat-Berlin kérdésének ren­dezése mellett, majd a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozói­nak helyzetéről, a szocializmus építéséről beszélt. Lombardo Tolcdano, a Latin- Amerikai Dolgozók Szakszerveze­ti Szövetségének elnöke a latin­amerikai szakszervezetek munká­járól szólott. Hangoztatta, hogy a kubai forradalom követendő példát mutat az egész amerikai föld­rész népeinek. Bjambadorzs, a Mongol Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke hangoztatta, hogy a mon­gol dolgozók szíwel-lélekkel tá­mogatják az általános és teljes le­szerelés szovjet javaslatát. Köszönetét mondott a világ né­peinek, amelyek elősegítették, hogy a Mongol Népköztársaság végre elfoglalhassa törvényes he­lyét az ENSZ-ban. Ibrahim Nock, a nigériai szak- szervezetek küldötte beszámolt a nigériai munkásosztály nehéz élet- és munkafeltételeiről, az af­rikai szakszervezetek egységéről és összefogásáról. A délutáni ülés ezzel véget ért. Ezt követően a kongresszusi pa­lota üléstermében a szovjet szak- szervezetek öntevékeny művész- együttesei nagyszabású hangver­senyt adtak a világkongresszus tiszteletére. Piros retket és friss karalábét szállítottak szombaton Gyuláról Prágába A primőrkertészetükről Euró- pa-szerte híres gyulai termelő- szövetkezetek ősztől tavaszig szállítanak különféle vitamin­dús melegházi zöldségfélét kül­földre. Szombaton tizenhatezer csomó piros retket és több ezer primőr-karalábét szállítottak Csehszlovákiába. A gyulai ker­tészetek ezentúl hetenként indí­tanak külföldre primőrárut, Bővítik megyénkben a GELKÁ-hálózatot Több járási székhely kap szerviz-állomást Kedden délelőtt a megyei párt- bizottság épületében tárgyalták meg a különböző elektromos gé­pek szerviz-állomásainak létreho­zását. A megbeszélésen részt vett a Gépipari Elektromos Karbantar­tó Vállalat központjának két kép­viselője, Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, Pusztai Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács osztályvezetője, Far­kas elvtárs, a megyei tanács igaz­gatási osztályának vezetője és más érdekelt szervek képviselői. Mint ismeretes, az 1950-ben lét­rehozott békéscsabai javítóállo­más már régen kinőtte „cipőjét”, s képtelen ellátni a megye lakosad­nak igényeit. Példának említették az elvtársak, hogy csupán Gyulán több mint kétezerötszáz darab te­levíziót és 18 ezer rádiót használ a lakosság. És az esetleges üzemza­var esetén nincs bizosítva a készü­lékek javítása. Ugyancsak meg­sokszorozódott az egész megyében a különböző háztartási gépek szá­ma is. A budapesti központ képviselői elmondották tervüket: Békéscsa­bán bővíteni, Gyulán, Orosházán, Gyomén, Szeghalmon és Batto- nyán pedig létre akarják hozni a szerviz-állomásokat. Ennek érde­kében azt kérték a különböző szervek képviselőitől, hogy meg­felelő helyiségeket biztosítsanak, hogy mielőbb felszerelhessék a ja­vítóállomásokat. Békéscsaba ese­tében megegyeztek abban, hogy rövid időn belül új, megfelelő he­lyiséget biztosítanak a Szabadság téren a GELKÁ-nak. Ennek felté­tele. hogy megfelelő raktárhelyi­séget biztosítanak a Bőr. és Cipő- kellék Ellátó Vállalatnak. A fel­sorolt többi községben, illetve vá­rosban a helyi megbeszélések alapján biztosítják majd a helyisé­geket. Szó esett a szakember-ellátásról is. Mint mondották, a jelenlegi hét fő helyett 1962 végéig Békés me­gyében 27-en állnak majd a la­kosság rendelkezésére a különböző háztartási és szórakoztató készü­lékek megjavítása céljából. A szakembereket egyébként úgy biz­tosítják, hogy országosan tovább­képző tanfolyamokon képezik át a műszerészeket; rádió- és televí­zió-műszerésszé. A tervek szerint Békéscsabán már az év elején megkezdik a me­gyei irányító jelleggel bíró szer­viz-állomás építését. Megalakult a pedagógus-szakírók munkaközössége Kedden délelőtt 9 órakor Békés­csabán a TIT megyei klubjában 18 megyei pedagógus megalakította a pedagógus-szakírók munkaközös­ségét. A közösség első megbeszé­lésén Gácsér József elvtárs, a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lyának osztályvezető-helyettese is. mertette az elképzeléseket, majd a jelenlévők több fontos nevelési és oktatási témakört vitattak meg, és elhatározták, hogy folyamato­san tanulmányokat, cikkeket fi> nak lapunk számára. A cél az, hogy az oktató-nevelő­munka új elgondolásait, módsze­reit közkinccsé tegyék, valamint az egyes írások, mint vitaindító cikkek további lehetőséget adja­nak még több pedagógus és szülő gondolatának kifejtésére is. A munkaközösség összefogásával Vi. rágh Ferenc tanárt bízták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents