Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

4 NÉPŰJSAg 1061. december 5., kedd DCataLhi-báJősők Megjegyzések az „Egy-két gondolat a bot-pedagógiáról“ című cikkhez Mosoly, szépség, örök vidámság, ifjúság, ez volt a jellemzője az idei Katalin-báloknak. A nyár hires Anna-báljai mellett az őszi bálok sem maradnak le népszerűségükben. A fiatalok már hetek­kel előtte készülnek a bálba, s a mamák nem győzik teljesíteni a kívánságokat. — Anyukám, nekem új ruha kell — hangzik a könyörgés a tizenhatévesek hajthatatlansá- gával, s a mama mit tehet mást, látszólag a kényszernek engedve, de belül egy kis büszkeséggel és örömmel enged a kívánságnak. Hogyne, hiszen ő is volt fiatal, és vajon nem örült-e éppen úgy egy új ruhának, és nem izgult-e éppúgy a bál előtt, mint most a „nagy" lánya? És elkészül a kisestélyi, s az új ruhához új cipő is illik. Amikor így „felkészülve” belép az ifjú lány a ragyogó bálterembe, sok fiatal legény szeme akad meg rajta. Aztán már nem is lehet csodálkozni, hogy a szépségversenyben az övé a pálma. A mama pedig büszke, ő is együtt örül lánya boldogságának, s egy pillanatra felvillan előtte az ó ifjú­sága. Az idei Katalin-bálok sok-sok meglepetést és örömet tartogattak. Fényképezőgépünk lencséjé­vel meglestük, hogy mulatnak a Katalinok, s azt láttuk, hogy az öröm és jókedv nem hiányzott. Ké­peink is erről tanúskodnak. Katalinok egy csokorban. Az Épí­tők művelődési otthonában a gim­názium teadélutánját követő bá­lon találkoztunk három Katalin­nal. Dudás Kati, Timkó Katalin és Túrái Kati láthatólag jól érzik magukat Ruhájukon ott díszeleg a Katalinoknak kijáró margaréta, no meg a szépségverseny száma. Vajon melyik a legszebb? Mi nem tudunk választani, a bálozók vi­szont már döntöttek. 0 Az ifjúság jókedve az idősekre is átragadt. Itt is van Katalin. Éppen őt köszöntötték, amikor fényké­pezőgépünkkel a Csabában meg­rendezett őszirózsa-bált látogat­tuk meg. Az asztalon őszirózsák, a bál, no és a« asztaltársaság ko­rának jelképei: a hangulat azon­ban megcáfolja a látszatot. Aki eb. ben a korban is bálba jár, az örök. ifjú marad. Ismét egy Katalin. Vele a Ruha­gyárban találkoztunk. Egy villa­nás, kész a kép és egy villám-in­terjú. Kovács R. Katalin a Ruha­gyár dolgozója három éve, és a „Szakma ifjú mestere” cím tulaj­donosa. Az ipari tanulók verse­nyében országosan a második lett. Gratulálunk. Három pár, hat ifjú. Milyen boldogok, vidámak és önfeledtek a tánc. ban, s talán majd a munkában is ilyen örömmel, vidáman állnak helyt Bolgár baráti est Erzsébethelyen Pénteken jól sikerült magyar— bolgár barátsági estet rendezett a Hazafias Népfront békéscsabai V. kerületi bizottsága a VI. számú általános iskolában. A barátsági esten bevezetőül dr. Tóth Mihály, a Békéscsabai Téglagyár üzemi orvosa a véradás életmentő jelen­tőségét ismertette. Ezután Hor­váth László, a megyei népműve­lési tanácsadó munkatársa bulgá­riai úti élményeiről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Az előadást követően Dimitrov elv­társról szóló filmet vetítettek. A kerületben már készülnek a következő eseményre is: december 9-én, szombaton este 1 órai kez­dettel találkozóval egybekötött disznótoros vacsorát rendez a ke­rületi népfront-bizottság és a nő­tanács. A családias estre meghívják a kerület veterán kommunistáit is. Ritka sarki búvármadárral gyarapodott az állatkert A Vas megyei Csepregen a legutóbbi havas szélvihar pingvinhez hasonló, nagy madarait sodort le. A gondozásba vett szárnyast a községben rokoni lá­togatást tevő Taiabér Ferenc, a békés­csabai Ids állatikért vezetője a buda­pesti ÁHatkertbe vitte, ahol kiderült, hogy a különös madár az Északi-sark vidékén honos sarki bűvár. A buda­pesti Ällat.keirtnek eddig nem volt ilyen madara, és ezért vadkacsákat, szürke gémeket és örvös fácánokat adott a békéscsabai kis álflatkertnek. Ezenkívül két sakált és két farkaskölyköt, vala­mint négy vaddisznó-süldőt is kihe­lyezett” Békéscsabára. A csabaiak a debreceni állatkertből is kaptak egy szarvas tehenet és két kis medvebocsot. A cikk írója igen sok érdekes problémát érintett. Igen fontos kérdés a tanulók személyiségének megismerése. Ez másképpen nem történhet meg, csak a szülőkkel való kapcsolat jobb kiépítése so­rán. Minden nevelőnek meg kell is­mernie tanítványait nemcsak az iskolában, hanem otthoni környe­zetében is, mert csak így lehet a felmerülő problémákat megoldani. A gyermek iskolai és utcai vi­selkedése, a felkészülése az órákra igen hű képet ad családi körülmé­nyeiről. A cikk írója foglalkozik a fenti megállapítással akkor, amikor az egyik kitűnő tanuló elégtelen fe­lelete után megkérdezi, miért nem készültél az órára? Nem elegendő csupán azt a tényt megállapítani, hogy az édes­apa vidéken dolgozik és az édes­anya gyermekágyban fekszik, vagy súlyos beteg. A jó osztályfőnök az ilyen problémákat előre oldja meg, hiszen a gyermeket és családját úgy kell ismernie, mint az órán megtanítandó anyagot. A családi körülmények jó ismeretében a ne­velő csendben mozgósítja osztá­lyának legjobb úttörőit és az így kisebb ideig talán hanyatlásnak eső tanulóknál a problémát előre hárítja el. Az úttörők mozgósítá­sával pajtásuk otthoni munkáját közösen, gyorsabban elvégezve, igen nagy segítséget nyújthatnak. Ezzel az egy pajtásuk segítésén ki. vül nagy tekintélyt szerezhetnek úttörőcsapatuknak is. Tehát a tanulók személyiségé­nek megismerésével, az úttörők segítségével igen sok nehéz prob­léma megoldását könnyen végez­heti el a nevelő — s így megszün­tethető a „kényelmes nevelési esz. köz”. És ehhez csak egyre van szük­ség még: hivatástudatra! . ZIELBAUER GYÖRGY, ált. isk. igazgató, Kétegyháza Százezer tüdőszűrés ez évben A Békés megyei Tanács Tüdőgondo­zó Intézetének emyőképszolgálata no­vember 10-én teljesítette 1961. évi ter­vét. Ez idő alatt százezer ember tüde­jét vizsgálták meg a megyében, és ugyanennyi mellkasi röntgenfelvételt készítettek. A tüdőszűrő vizsgálatokon a lakos­ság 98 százaléka megjelent, s ebben sokat segítettek a tanácsok, a tömeg­szervezetek, amelyek az intézet mun­katársaival együtt szervezték egy-egy községben a tüdőszűrő-vizsgálatot. Kü­lönösen jól dolgoztak a Vöröskereszt, a nőtanács aktívái és a helyi egész­ségügyi dolgozók, valamint a pedagó­gusok. Ebben a munkában kiemelke­dik Szeghalom, Sarkad, Orosháza, Dé* vaványa, Medgyesbodzás és Füzes- gyarmat, ahol minden segítséget meg­adtak ahhoz, hogy a lakosság részt ve­gyen a kötelező vizsgálatokon. A Tü­dőgondozó Intézet emyőképszolgálata 1959-ben kezdte meg működését, és ez idő alatt körülbelül kétszázezer felvé­telt készítettek. A felvételeket szak­orvosok vizsgálták meg, és így sike­rült elérni, hogy sok olyan ember gyó­gyítását segítették elő, aki nem is tudott betegségéről. A megyéből több száz beteg került idejében megfelelő gyógykezelésre, s ezáltal több ezer em­ber szabadult meg a fertőzés veszé­lyétől; Szarvasi takarmánymérleg A szarvasi járási tanacs mező­gazdasági osztálya takarmány­mérleget készített, melyet a vég­rehajtó bizottság elé terjeszt. A mérlegből kitűnik, hogy a já­rás termelőszövetkezeteinek mint­Szakácsverseny Békésen Két megye, Békés és Szolnok leg­jobb földmüvesszövetkezetei sza­kácsai és felszolgálói versenyeztek a legjobb szakács és legügyesebb felszolgáló címért december 2-án, szombaton Békésen, a földmű­vesszövetkezet éttermében. A ver­senyt a Földművesszövetkezetek Békés megyei Szövetkezeti Köz­pontja és a békési földművesszö­vetkezet rendezte. A szakácsok tájjellegű ételeket, hideg tálakat és egyéb ételeket mutattak be, a felszolgálók pedig a terítés külön­böző formáit. A gyors és figyel­mes kiszolgálásból is vizsgáztak a közönség előtt. Este fővárosi művészek fellépé­sével műsoros est volt, vacsorához a kiállításon bemutatott ételekből is fogyaszthatott a közönség. egy 95 vagon takarmányhiánya lesz a télen. Ezt a hiányt a járási tanács irányításával pótolni fog­ják. Kérik az állam segítségét, de különös súllyal törekszenek arra, hogy a takarmányban gazdag ter­melőszövetkezetek is segítsék az erre rászorultakat. Ügy tervezik, hogy a lehetőséghez mérten taka­rékoskodni fognak az abraktakar­mánnyal is. Három új rajz- és bábfilm A Pannónia Filmstúdió mun­katársai három új rajz-, illetve bábfilm befejezésén dolgoznak. Macskássy Gyula és Várnai György Peti és a gépember című újdonságában egy „korszerű” gyermekmese hősei elevenednek meg a celluloid-szalagon. Imre István rendező Szentgalleni ka­land című bábfilmje a magyar ,■ történelemből vette témáját, s az ősmagyarok kalandozásáról, Nepp József rajzfilmje pedig a dohány, zásról szól. (MTI) Papírt és időt takarít meg, ha begyújtáshoz Tüker alágyújtóst használ. Kapható minden tüzelőanyag-árusító telepen, valamint a háztartási boltokban 53050 Kasnyik Judit Foto: Kocziezki László

Next

/
Thumbnails
Contents