Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

1961. DECEMBER 31., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Boldog új Űj vágyakkal, reményekkel tekint mindig az ember az új esztendőre. Ezt fejezi ki a sok jó kívánság is, amely ma oly" nagy szeretettel, meleg szívvel buggyan az ajkakon az ottho­nokban, az utcán, a szilveszteri mulatságokon és mindenütt, ahol csak találkoznak az embe­rek. Derű, jókedv ölelkezteti a rokont, az ismerőst és az isme­retlent. Ma a mogorvák is meg­enyhülnek, hiszen megint egy évet hagytak maguk mögött, amelynek sok hétköznapjában volt derű is, ború is, de vissza­emlékezve a borús napokra, ma azok is mosolyt csalnak az aj­kakra, hiszen a munkálkodó embert a méreg is eszi néha és éppen azért fortyog, mert va­lami nem úgy megy neki, aho­gyan szeretné. És az a jó, ha nem is nyugszik addig, amíg nem úgy formálódnak a dolgok, ahogyan az a leghasznosabb. Fortyogjon csak mindig a mun­kás, amíg gyanús zörejt hall a gépében, a szövetkezeti gazda, amíg nincs rend az ezer- és ezer- holdas határban, az ólakban és az istállókban, a hivatalnok, amíg egyetlen ügy is nincs jól elintézve, a tanár, amíg érzi, hogy a tananyaggal összefüggő ismereteket nem sikerült jól át­adni a tanulóknak és így to­vább. Ma, az új esztendő küszöbén ezek a fortyogások csak mosolyt csalnak az ember ajkára, oly’ kedves emlékké váltak, hiszen nyomukban kibontakoztak az alkotások, amelyek derűvel ön­tötték tele szívünket. Ilyenkor újra és újra nekigyürkőzünk, mert látjuk, hogy érdemes for­tyogni, érdemes a munkás hét­köznapokon fizikai és szellemi erőnket jól felhasználni, mert csak ebből erednek azok a ja­vak, amelyek széppé teszik az emberi életet. Hogy ne örülne az ember a jól szabott, a jól ki­munkált ruhának, este a jól megvilágított utcának, az ízle­tes sertéskarajnak, az ízléses gyermekjátéknak, a kultúra tö­megméretű kibontakozásának és mindannak, ami az ember szükségleteit, igényeit elégíti ki. Ez természetes, hiszen azért gondolkodik, azért dolgozik, hogy minél teljesebben elégítse ki életigényeit. Ma, amikor új vágyakkal, re­ményekkel tekintünk az új esz­tendőbe, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a világ minden emberében él a vágy, a remény a jobb, a szebb élet iránt. Csak­hogy a világ egy részén a vágy csak vágy marad, mert olyan társadalmi berendezkedésű or­szágok vannak, amelyekben nem az egész társadalom érde­kei szerint hozzák létre a java­* esztendőt! kát, hanem egy szűk csoport ér­dekében, aszerint gyártják a ci­pőt, világítják meg az utcákat, faragnak gyermekjátékokat, hogy a szűk csoportnak, a tőké­seknek mennyi hasznot hoz. Ha úgy több hasznot látnak, hogy elpusztítsák az emberi élet­hez szükséges javakat, akkor elpusztítják. Mint ahogy nem­egyszer tengerbe szórták már a búzát, égették kazánokban a kukoricát Mi is emlékezünk ezekre az időkre. Nálunk sem volt másként. A 30-as évek de­rekán bolettát kapott a paraszt a búzájáért, s vagonszámra fes­tették és jószággal etették fel az uradalmakban, a nagy gazdasá­gokban. A kubikos tarisznyájá­ba, a munkás asztalára meg alig jutott kenyér. Akkor is vártuk, reméltük a jobbat. De Magyar- ország „bús koldusok Magyar- országa” maradt mindig, milliók vágya csak vágy maradt Amikor az új év küszöbén megemlítjük ezt is, csak azért tesszük, még nagyobb legyen az örömünk, hogy a mi életünkből messze-messze űztük már a „bús koldusok Magyarországát“. A mi vágyaink, reményeink nap mint nap formálódnak valóság­gá — csizmává, villannyá, bú­zává, tejjé, iskolává és így to­vább. Ezt fejezi ki ötéves nép- gazdasági tervünk, annak 1962- es esztendőre szóló részében tel­jesülnek be újesztendei vágya­ink, reményeink. Csupán egy szükséges hozzá: munkás hét­köznapjainkban csináljuk jól dolgainkat, hogy újabb alkotá­sok bontakozzanak ki. Újra és újra gyürközzünk neki, ha va­lami akadályoz majd bennün­ket, fortyogjunk mindig a rossz miatt, ne legyen maradása sehol a tespedtségnek, a restségnek. Növekedjen a derű, dagadjon tengerré. Mert mi mást akar­nánk, ha nem ezt? Ezért érde­mes szebb cipőt csinálni, rend­ben tartani az ezer- és ezerhol­das szövetkezeti földeket, óla­kat és istállókat, ízléses gyer­mekjátékokat faragni, aiz isko­lai tantárgyakkal összefüggő is­mereteket jól átadni a tanulók­nak — érdemes jól csinálni dol­gainkat. Ez a mi vágyaink, re­ményeink forrása, és bő vizű forrása, kiapadhatatlan, hiszen az eget ostromoljuk már; a test­véri szovjet nép fiai elindultak a világűr meghódítására, s a Szovjetunióban a kommuniz­mus építéséhez fogtak hozzá. Ezért újak a mi vágyaink, re­ményeink. Ezért derűvel, jó­kedvvel ölelkezzen a rokon, az ismerős, az ismeretlen és cseng­jen a pohár, meleg szívből bu- gyogjanak a szavak: boldog új esztendőt. Cserei Pál Az új évben új gyárak, üzemek épülnek, új gyártmányokat készít megyénk helyiipara Az ötéves terv első évében Bé­késcsaba és a megye városainak iparosítása jó ütemben fejlődött Az új évben tovább folytatódik a korábbi évek ipartelepítési politi­kája, melynek révén Békéscsabán konzervgyár, hűtőház, póksüte- ményüzem épül, Orosházán pedig nagyobb méreteket ölt az üveg­gyári építkezés. A békéscsabai István Malom szomszédságában felépül a tésztagyár, tovább gépe­sítik a battanyai sütőipari üzemet, a Békéscsabai Kenyérgyárat pe­dig új tésztafeldolgozó gépsorral bővítik. Az új üzemek igen. sok embernek adnak majd munkát, hiszen a konzervgyárban, amely jövőre 1000 vagon árut tartósít vagy a hűtoháznál sok százan he­lyezkedhetnek majd el. A Gyulai Bútoripari Vállalatnál az idén befejezték az építkezése­ket és 1962-ben már 2800 „Balas­sagyarmat” kombinált szekrényt készítenek, amely a „Cilikénél” — az eddig gyártott kombinált szek­rény-típusnál — tetszetősebb, ke­resettebb. A megyei tanács ipari osztálya a jövő évben új gyárt­mányokkal könnyíti meg a vásár­lók kárpitozottbú tor-igényének kielégítését. A megyében' először szervezik meg nagyüzemi szinten az ülőgarnitúrák gyártását Ezzel az Orosházi Faipari Vállalatot bízták meg. Ez a vállalat az idei negyedik évnegyedben több típusú ülőgarnitúrát készített. A minta­példányokból néhány héten belül meghatározzák a gyártásra kerülő típusokat. Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat nyugati ex­portra kézi csiszológépeket készít Ez a vállalat az idén igen tetemes mennyiségű ilyen gépet gyártott és szállított exportra, most azon­ban újításokkal lényeges minőség. Kir kanonok beszélgetése a TASZSZ párizsi tudósítóiéval Párizs (TASZSZ) A TASZSZ párizsi tudósítója a közelgő új év alkalmából be­szélgetést folytatott Kir kano­nokkal, Dijon polgármesterével. Kir kanonok kijelelhette: „Tu­dom, újabb erőfeszítéseket tesz Hruscsov miniszterelnök a bé­ke megteremtése érdekében és meg vagyok győződve, hogy ily irányú tevékenysége 1962-ben is gyümölcsöző lesz.” Hangot adott Kir kanonok azon reményének is, hogy nemsokára befejeződik Franciaország algériai háború­ja. (MTI) javulást értek el, aminek nem­csak a belföldi fogyasztók, ha­nem a külföldiek is megörültek. A Békéscsabai Vasipari Vállalat dolgozói a Ganz-MAVAG-gal kooperálnak — még ilyen sem volt a megye történetében — kü­lönféle alkatrészek gyártására. Űj gyártmány a csabai kolbász is.-A megyei Húsipari Vállalat re­konstrukciós tervén már dolgoz­nak. A program szerint az ötéves tervben 34 millió forintot költenek a békéscsabai vágóhíd korszerű­sítésére — új vágócsamok és fel­dolgozó üzemház építésére — s A Magyar Agrártudományi Egye­sület és a Földművelésügyi Minisz­térium Növénytermesztési Főigazga­tósága december 29-én, pénteken délelőtt Szarvason, a járási tanács nagytermében országos lucernater­mesztési ankétot szervezett. Az an- kétot dr. Soós Gábor, az FM Nö­vénytermesztési Főigazgatóság ve­zetője nyitotta meg, majd Gonda Béla, az FM Növénytermesztési Fő- igazgatóságának osztályvezetője vitabevezető előadást tartott a lu­cernatermesztés nagyüzemi módsze­reiről. A vitában felszólalt dr. Boj­tos Zoltán osztályvezető, a Magyar így lehetőség nyílik a csabai kol­bász tömegesebb gyártására. A megyei tanács ipari osztálya behatóan foglalkozik egy megyei jellegű szolgáltató vállalat kiala­kításával is. Az ötéves terv során a békéscsabai Vegyesipari Válla­latot olyanformán szeretnék bőví­teni, hogy a város lakosságának különféle javítási-szolgáltatási igényeit ellássa. Ezzel együtt Gyu­lán és Orosházán is hasonló ve­gyesipari vállalatot szerveznek, de a nagyobb járási székhelyeken w különféle szolgáltató egységeket^ esetlég vállalatot hoznak létre. Tudományos Akadémia Martonvásá- ri Kutatóintézetének dölgozója, dr. Kovács Gábor, a szarvasi ÖRKI igazgatója, és dr. Jánossy Andor, az Országos Agrobotanikai Intézet igazgatója. Felszólaltak továbbá mezőgazdasági mérnökök, termelő­szövetkezeti elnökök is. Az ankét egyértelműen állást foglalt a lucer- namag-termesztés színvonalának fejlesztésében, különös tekintettel a kapáslucema, mint magtermeszteal mód elterjesztésére. Az ankét résztvevői délután meg­tekintették a szarvasi lucemamag- tisztító telepet. Országos ankét Szarvason r-r- rmr ,rw*,<,“r,rn*lr,n*i rw cm-*-» 0-0 0x0 rBoLhq. iíf met khmnufik ImmbamJmxiJk, őhuisóinlm/ik! y^-rr «* ff r • • * ‘ *"*"*

Next

/
Thumbnails
Contents