Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
4 mépújsaa 1961. december 24., vasárnap i Az érem egyik oldala Miniatűr téglavágó automata a budapesti építőipari technikumnak A Békés megyei Téglagyári Egyesülés központi gépműhelyének munkásai specialisták a korszerű téglavágó automaták gyártásában. A nyáron is mintegy 30 gépet gyártottak exportra. Az idén júliusban egy érdekes megbízást kapott a gépműhely kollektívája. A budapesti építőipari technikumtól kérték, hogy készítsenek számukra egy miniatűr téglavágó automatát. Ezt bemutatógépnek szánták* melyen a technikum diákjai tanulmányozhatják a gép működését. Bertók László lakatost bízták meg a munkával. Nagy lelkesedéssel fogott hozzá, hogy eleget tegyen ennek a nem mindennapi feladatának. Ebben segítségére volt Felföldi Sándor esztergályos, aki Bertók László a kis géphez elvégezte g miniatűr automatával, az esztergályozást. Két- ' ten mintegy 550 órát dolgoztak a téglavágő automatán, amely mindössze 22 kilogramm súlyú. Villanymotorral működik, így jó segítséget ad a tanulók oktatásához. A miniatűr téglavágó automatát nemrégen küldték el Budapest, re, s a mestermunka igen megnyerte a technikum tanárainak és tanulóinak tetszését. / Kulich-ballada Békéscsabán Csabáról Gyula felé döcög K vonat. Nézem az ablak mellett elcammogó tájat. Gondolatom egy levél körül jár. Munkáslevél. Igyekszem magam elé idézni sorait. Aztán mást gondolok. Benyúlok a zsebembe. Ujjaim között zizzen a boríték. Kihúzom belőle a levelet és ismét áttanulmányozom. Így kezdődik: „Nem nagy ügy, csak rólam van szó..Hosz- szú a levél, ezért csak az aláhúz- gált sorokat olvasom: ...Betegen, nehéz gépeken dolgoztam, melyektől mindenkinek fűlött a foga. Többszöri kérésemre, és az orvos javaslata dacára, 30—80 kilogrammos darabokat kellett emelgetnem, miközben fiatal gyerekek ültek naphosszat a gép mellett, lógós munkán. Kuncogták az 56 éves öreget, hogy gürizik. Vajon nem lehetett volna az öreget a 41 éves jó szakmai gyakorlat mellett, fizikailag köny- nyebb, de a vállalatnak hasznot hajtóbb munkakörbe tenni? ... A párttitkár egy alkalommal azt ígérte, hogy félretesszük a csatabárdot, és mentesítenek a fizikai munkától, mert tudja, hogy mi bajom’ és elvégre „emberek vagyunk”. Mégis egy másik dolgozót tettek a nekem ajánlott helyre. így jött el az, hogy egy időre rokkantsági állományba kerültem. Egyszer 494 forint béremből Pogonyiné ügyintéző 160 forintot figyelmetlenségből visszatartott. Evégett négyszer kellett beutazni. A viták következményeként Pogonyiné azt mondta az igazgatónak, hogy „miért nem adjátok ki neki a könyvét, hiszen úgyis csak teher a vállalatnak, mivel 136 forintot fizetünk végette illetéket. Nem hiszem, hogy ő nektek megér annyit!...” Előttem egyeztek meg abban, hogy megkérdezik áz SZTK-t, mit lehet ebben az ügyben tenni, ugyanis én nem voltam hajlandó a könyvemet kivenni, mivel egészségi állapotom javulása után oda akarok visszamenni dolgozni, ahol tulajdonképpen megbetegedtem... A munkában kezdeményező voltam, és hasznos javaslataim is voltak. A részleg, melyben dolgoztam* többször kapott jutalmat ... — Elítélem azt a közösségi szellemet, melyet nem az intenzív alkotó- és termelőmunka forraszt eggyé, hanem a pálinkás bulizás, mert tagadhatatlan, volt ilyen is — írja többek között Rácz József, A társadalmi összefogás eredménye ez az új orvosi rendelő és egészségház. Pusztaföldváron épült. A községi tanács 680 000 forintot fordított az építkezésre, amelyet a községfejlesztési alapból fizettek ki. A falubeliek több mint százezer forint értékű tár- •adalmi munkával járultak hozs miután pontos tényeket sorol fel bizonyos bérelszámolási hibákról, melyeket „Jaj, tévedtem” alapon elintézettnek véltek, s a vállalat igazgatóját emlékezteti valamire: ....Az igazgatónk úgy látszik, elfeledkezett arról, hogy egy alkalommal a trafóműhely kályhája előtt azt mondta: »Rácz bácsi, itt a kezem arra, hogy maga innen megy nyugdíjba, a munkájával meg vagyunk elégedve.« Igaz, dátum szerint régi dolgokat emleget Rácz József, de hát így van ez, ha időt álló sérelmek nyomják az ember szívét. Elgondolkodva, lassan hajtogatom össze a levelet. Közben azon tűnődöm, milyen ember . lehet Rácz József, az idős vasás. A vonat abbahagyja a döcögőst. Megáll. A ház nincs messze az állomástól. Hamar rátalálok. Az üvegablakos konyhaajtón kopogtatok. Bentről kihallik a tessék. — Jő napot kívánok. — Jónapot — néz fel csodálkozva Rácz József. Ö lehet, nem más. Az ajtón is olvastam a nevét. Az asztaltűzhely mellett ül. Kezében a térdére fektetett könyvet tart. •Valamikor erős, magas, tagbaszakadt ember lehetett Az élet gondjai azonban meghajlították, s megviselte a betegség is. Az idő sem bánt vele kesztyűs kézzel. Vékonyra nyírt bajusza azonban még ma is őrzi kissé vagányos legénységét Talán ez a bajusz tartja benne Angyalföld emlékét, az angyalföldit. Ugyanis feleségével és gyermekévéi együtt Angyalföldről, a XIII. kerületből került vidékre. Szembe ülünk már egymással, s mondja, boldog, hogy felkerestük'. Fél, hogy sietek. Megnyugtatom. Közben szóvá teszem azt is, hogy beszéltem a 1 párttitkárral, aki azt mondta, hogy nem feledkeztek meg Rácz bácsiról, Felkeresik a beteglátogatók... — Áh! Sose, felém se jötték — feleli kesernyésen. — Kérem az ember nem megy panaszra, ha nem muszáj — folytatja. Kinőttem én már abból a nadrágból, hogy felfelé szaladgáljak, ha kell, ha nem. De az bosszant, hogy ha az ember megbetegszik, úgy bánnak véle egyesek, mint a kapcarongy- gyal — méltatlankodik, miközben nyugtalanul, kapkodó mozdulatokkal keresi a tárcáját. Előhúzza és cigarettapapírba sodorintja a dohányt. Rágyújt. zá az építkezéshez. Az épületet Bachmann Ferenc, építészmérnök, a Békés megyei Tervezőiroda dolgozója tervezte. Az épületet a Békés megyei Építő- és Tatarozó Vállalat Farkas László brigádja határidő előtt egy hónappal adta át rendeltetésének. (Dupsi Károly felvétele) Már éppen hinni vélem, hogy megnyugodott, amikor hirtelen, hevesen előredől és azt mondja: Kérem, amikor olvasok, akkor az igazságtalanságok még jobban fáj. nak, mert a könyvekben igazság van... — Ma hoztam ezt a könyvet — mutatja. — A kommunista ember. Ez a címe — Nagy Mihály igazgatónak és Seres Mihálynak ilyen könyveket kellene olvasniuk, hogy megtudják, hogyan kell bánni az emberrel — mutat a távolba, vaiamarrc az üzem felé, ahol a két embert véli. — Egyébként amit megírtam, azt már régen orvosolták, már, ami az anyagiakat illeti — folytatja. Jobban az fáj, hogy ha megmondja az ember, könnyen megkaphatja..; Persze olyan voltam, hogy amiről tudtam, hogy jogos, azért kiálltam. Betegségemet is jórészt annak köszönhetem, hogy ilyen időben is kint dukkóz- tam az udvaron... — Egy pillanatra abbahagyja a beszédet Minduntalan kialvó cigarettáját gyújtja meg ismét. — Hát hol a politikai tudás? Hogy nem gondolkodnak azon, hogy egy öreg szakmunkással mit csinálnak? — vonja fel a vállát és kérdően néz rám. — Kérem, nekem az az érzésem, hogy nem bírjak a kritikát, a gerinces embernek nincs előttük becsülete... Felhasználva a kis beszédszünetet, már a nyelvemen van, hogy kimondjam: Az emberék nem egyformák, követnek él kisebb-na- gyobb hibákat. Meg aztán annak, I aki rokkantsági állományban van, ' jog szerint is felmondhatnak. — De aztán mégsem szólok. Minek. Érzik a szavából, hogy nem úgy beszél, mint aki magát szentnek tartja és a másikat akarja sárba tiporna. Nem. Ö csak azt akarja, hogy ne legyenek sem vele, sem mással igazságtalanok, még szóban sem. Ha felgyógyul, vissza akar menni. S szeretne úgy dolgozni az üzemben, hogy ne nézze őt onnan ki senki. Nagy igénye ez egy embernek? Nem. Az ebédidő már régen elmúlt, még mindig marasztalt Aztán elkísért. Hiába, hatvan év felé jól esik az embernek, ha meghallgatják. S ahogyan ízlelem hangulatát, hallgatom szavait, arra következtetek, hogy régen a kapitalista világban a kardlap sem fájt úgy, mintha ma azt látja az ember, hogy saját vére, munkástestvére miután felkerül magasabbra, csak madártávlatból néz lefelé.». Láttam tehát az érem egyik oldalát, de most gyerünk és nézzük meg az érem másik oldalát. Mit mondanak az üzemben? De erről majd legközelebb. Boda Zoltán Békéscsabai pólóingek Accrában A Békéscsabai Kötöttárugyár a határidő előtt négy nappal teljesítette decemberi és a negyedik negyedévi exporttervét. Az óévben mintegy ötszázezer atlétatrikót, színes mintájú férfipulóvert, tetszetős gyermek- és férfi-pólóingeket készítettek nyugati, észak-európai és afrikai kivitelre. Békéscsabáról közvetlenül is szállítottak Accrába, a nyugat-afrikai Ghana állam fővárosába kötött pulóvereket és csíkos pólóingeket. Az új évben tizenöt tonnányival több kötöttholmit készít a gyár, mint az óesztendőben. Békéscsabán Kulich Gyuláról, a kommunista ifjúmunkás mozgalom vértanújáról költött balladát örökített meg a helyi Rózsa Ferenc Általános Gimnázium helytörténeti szakköre. A ballada szerzőjének.kiléte ismer rétién. Valószínűleg fiatalok alkotása, mert Kulich Gyula szobrának és olajfestmény portréjának mintegy hét évvel ezelőtti leleplezésekor énekelték el a békéscsabai ipari tanulók. Erre az ünnepi alkalomra készült egy kéziratos kotta, amely később elveszett. Zsilák György nyugdíjas ipariskolai igazgató, az intézet énekkarának volt karnagya még fejből tudta a szöveget, s az S emlékezetéből Gellai Margit és Pintér Piroska negyedik osztályos gimnazisták lejegyezték a költői szépségű balladát. Máskülönben az érdekes ballada végleg feledésbe merült volna* Sajnos, a dallama így is elveszett, mert csak szövege maradt meg az idős pedagógus emlékezetében. A Kulich-ballada szövegét kinyomtatja a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium helytörténeti és haladó hagyomány gyűjtő szakköre a KISZ-bizottság segítségévek HtMMMumvmmvtmHmwvwtmmMmHHVHHmMM Szarvasi Építőipari Kisipari T ermelőszövetkezet a lakosság szolgálatában Köszöntjük az 1962-es Aj esztendőt és kérjük kedves megrendelőinket, hogy az új esztendőben is bizalommal keressék fel kfiműves, ács, asztalos, szobafestő és címfestö részlegeinket, ahol továbbra is mindenkor minőségi munkát kapnak. Családi lakóházak építését a lakosság részére az új esztendőben is soron kívül vállaljuk! Egyben kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek kellemes ünnepeket, és sikeredben gazdag, eredményes bolAd-ty W( &t£tm Iíív-óh A SZARVASI ÉPÍTŐ KTSZ VEZETŐSÉGE 704 A földváriak büszkesége
