Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

4 mépújsaa 1961. december 23., szombat * Éjszakai portyán Erzsébethelyen Gyakorlattá kezd válni, hogy időközönként 3—4 szerv megnézi az éjszakai életet: hogyan szóra­koznak az emberek, milyen rend­ellenességek zavarják a jókedvet. És ha kell, utána hallatják javas­lataikat, hogy megszűnjenek a hi­bák, és rend legyen a mulatókban, éttermekben, művelődési ottho­nokban. Hogy aki valóban szóra­kozni akar, az szórakozhasson, ki­kapcsolódhasson, ne pedig bosz- szankodással, felesleges ideges­séggel töltse a jókedvre szánt es­téjét A múlt hét szombatján négy­szer az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség, a rendőrség, a tanács és a KISZ indult éjszakai „por­tyára”, hogy ki-ki a maga terü­letét megszemlélje. Szabályosan szolgálják-e ki a vendégeket, be­tart ják-e mindenütt a rendeletet a kiskorúakkal kapcsolatban, ízlé­sesen szórakozik-e a fiatalság, tudják-e biztosítani a rendezősé­get, a jó hangulatot és a rendet. Sőt azt is megnézte a kereskedel­mi felügyelőség, hogyan tartják be az árleszállítás után az új ára­kat. Meghívtak bennünket is, hát velük tartottunk. S bizony egy-két dolgot mi is észrevettünk. Nincs szabálytalanság Üti célunk a Szarvasi úton vé­gig Erzsébethelyre vezetett. A Szarvasi úton Péter Sándor által vezetett italboltba néztünk be. Bi- liárdgolyó-csapkodás meg jó nagy hangzavar fogadott bennün­ket. Mint ahogy lenni szokott ilyen­kor, a szesz mindenkinek meg­oldotta már eléggé a nyelvét, s alig-alig értettünk szót. A pult­hoz tolakodtunk, hogy Rózsa elv­társ, a kereskedelmi felügyelőség vezetője megkezdhesse dolgát: a különböző likőrök és pálinkák mi­nőségét ellenőrizte. Rendben, ez is megfelelő, ez is ... — Tehát a fogyasztókat itt nem károsítják meg? — A szesz foka, cukortartalma az előírásnak megfelel. Indulhatunk tovább. Egy gon­dolatot mégis: talán jobb lenne, ha ezek az italboltok már régen kisvendéglőkké „léptek” volna elő. Üres a „Kedves" Emlékeznek rá a csabaiak, de különösen a jaminaiak, hogy mi­lyen, sokat rimánkodtak Erzsébet­helyen egy presszós-cukrászdáért. Nem lehet egy évnél több, hogy bat este ilyen kevesen látogatnak ide, hányán vannak hétközben? De mert nem azért vagyunk itt, hogy szemrehányást tegyünk a ja- minaiaknak, kértünk két féldeci szatmári szilvapálinkát. Ugyanis a mennyiségmérést akartuk itt el­lenőrizni. Hogy is mondjam: nem rövidítik-e meg a vendégeket? Megkaptuk a rendelést, de fel­hajtás helyett a kereskedelmi fel­ügyelő hajszálpontosan hitelesí­tett „poharába” került a szilva. — Tessék, kedves hölgyem, néz­ze meg maga is — szólítja figye­lemre Jánosi Jánosnét Rózsa elv­társ. Egy-, illetve kéttized cent a hi­ány. Ez azonban megengedett, hi­szen lehetetlen egészen pontosan mérni a fél-, illetve egydecis po- hárkákat. Tehát itt is rendben volt min­den, csupán egy kifogásolnivalót találtunk: az árleszállítás után né­hány sütemény és csokoládé mel­lé nem tették ki a régi és az új árat. — Ezt tessék pótolni! — kapja a figyelmeztetést a kiszolgáló hölgy . —, a vendégnek tudnia kell, hogy melyik áruért mennyit kell fizet­nie. Kérem az igazolványt A téglagyár művelődési házá­ban sem tolongott a tömeg. Akik voltak, azok azonban jól érezték magukat. Különösen a nagyterem egyik sarkában szórakozó asztal- társaság. Csakhogy közülük néhá- nyan túlságosan fiataloknak tűn­tek. A fiatalkorúakat óvó rendőr­százados elvtárs gyanút is fogott: — Legyenek olyan kedvesek megmutatni személyi igazolvá­nyaikat —. mert hiszen este 8 óra után már nem szabadna itt tartóz­kodni még a kiskorúaknak. Itt pedig még a literes borosüvegek sem hiányoztak! Jogos volt a gyanú: M. Pál 1945- ben született, még alig melegedett meg a zsebében a személyazonos­sági igazolvány. D. Pál sem régen múlt 16 éves. És a lányok, akik szemrehányóan szúrtak keresztül bennünket tekinteteikkel? Ha a személyazonossági igazolványuk náluk lett volna (?!), valószínű enyhébb lett volna a tekintet, ta­lán még könyörgő is... Aztán még ők nem hagytak bé­kén bennünket. Utánunk jöttek, és a KISZ-bizottság munkatársát majdnemhogy felelősségre vonta az egyik fiú: Tessék megnézni... teljesült a kívánság. A főútvona­lon korszerű, barátságos hangula­tú eszpresszót rendezett be a Ven­déglátóipari Vállalat. S bizony meglepődtünk, amikor körülnéz­tünk az ikerhelyiséges „Kedves”- ben. A belső teremben összesen ketten voltak, egy katonafiú és egy leány. Az előtérben pedig ösz- szesen hárman — a kiszolgáló­személyzeten kívül. Valószínű nem ez az átlagforgalom, de ha szom­— No, ezt jől megcsináltátok... Hogy lehet ilyen hibát (?) elkövet­ni? — Mi volt a hiba? — Hogy mi? Az, hogy megza­vartátok a hangulatunkat! Kissé furcsállottuk a fiú önbi­zalmát, de megbocsátottunk neki. Fiatal, „erősnek érzi magát”. Nem tudom mit szólt volna mégis, ha a rendőr elvtárs — éppen a fiatal életének megvédéséért — haza­küldte volna ... Mert ebben a kor­ban, hidd el fiatalember, a boroz­gatásnál egészségesebb egy jó al­vás. Az előcsarnokban részeg fiatal­embert igazoltat Miklós elvtárs. ö meg visszaadja a laufot: — Kérem az önkéntes rendőri igazolványt.,. Az 5-ös számú kisvendéglőben csak néhány ötpercet tartózkod­tunk. De ez is elég volt ahhoz, hogy megállapítsuk: az árleszállí­tás után az új árakat nem nagyon tartják be. A 2,70-es fasírozottat változatlanul 3 forintért árulják. Ugyancsak nem tették ki itt sem a különböző cikkekre az árakat. Stílszerű: fiatalkorú, de a literes üveg előtte van. A százados megmutatta a rend­őrtiszti igazolványát, amit M. György dülöngélve eltolt magá­tól: — Ez engem nem érdekel... én akarom látni az önkéntes igazol­ványt ... addig én sem igazolom magamat. Aztán természetesen mégis iga­zolnia kellett magát. Tizennyolc­éves, a magasépítőknél dolgozik. Ezen az estén másfél liter bort fo­gyasztott, s nem tudom, hány fél­decit. Jól bírja — csak nehogy ké­sőbb megbánja! A Karneválnál Mondom, ez a fiú nagyon erős­nek érezte magát Észrevétlenül elkísért bennünket a Bamevál kultúrotthonába. Talán azt gon­dolta, hogy hátha sikerül majd „visszaadni” hangulatuk elrontá­sát... Itt azonban nem volt hiány a tömegből. Szó szerint mondom, nem lehetett volna leejteni még egy gombostűt sem. De a hangu­lat is elég paprikás volt. A szóra- kozók egy része katona volt. S hol az egyik fél, hol a másik fél ker­gette erejét, vagy igazát, ami az­tán idegessé tette a hangulatot. Ott-tartózkodásunk alatt külö­nösebb rendellenesség ugyan nem történt, de azért egy-két javasla­tunk lenne: A művelődési háznak feltétlenül biztosítania kell olyan rendezőgárdát, amely képes ren­det tartani. Gondolkozni lehetne azon is, hogy azokat, akik csupán a rendbontásért mennek oda szó­rakozni, valahogy „kiszűrjék” a művelődési házból, mert ahogy mondták, most egy-két rendbontó csoport ide tette át székhelyét.. j S bár gyanúsítani nem akarunk senkit, ilyen esetben akaratlanul is arra gondol az ember: annyiért adják, amennyiért akarják. Utunk utolsó állomása az Építők Munkácsy Mihály művelődési háza volt. Hasonló körsétán jártunk itt ezelőtt tíz hónappal. Nem lehet Hogy én vagyok berúgva? ráismerni. ízlésesen szórakoznak, táncolnak a fiatalok, ízléses a nagyterem, barátságosak a klub­szobák. A Barnevál után jól­esett mindezt látni. Felvidultunk. Mi, újságírók pedig elhatároztuk: az Építők kultúrotthonáról külön riportban számolunk be. Tehát erről majd legközelebb. Varga Tibor Elkészült a magyar színjátszás ötéves terve A színjátszás ötéves tervében el­sőrendű szerepe van az új magyar dráma további fejlesztésének, nagyarányú kibontakoztatásának. A Művelődési Minisztérium színház) főosztálya minden segítséget meg­ad ahhoz, hogy színvonalas, a mai életünket helyesen, mélyen elem­zőén tükröző színpadi alkotások szülessenek. A következő öt esztendőben mi­nőségi változást szeretnének elérni a zenés műfajokban is. A közönség operettigényeinek kielégítése mel­lett törekedni kell a zenés játék műfajának meghonosítására. A lakosság színházi ellátásával kapcsolatban a meglevő erők szer­vezettebb, Jobb kihasználásával igyekeznek fejleszteni a színházi hálózatot. Vidéken — a falu szoci­alista átalakulásával — ugrásszerű­en növekedik a színházi élmény igé­nye — s ezt a tájelőadások számá­nak növelésével elégítik ki. Amíg 1959-ben összesen 1450 tájelőadást tartottak a vidéki színházak, az öt éves terv végére ez a szám 2200— 2300-ra emelkedik. Foglalkozik a terv a színházak ét a közönség kapcsolataival is, meg­állapítja, hogy ápolni és fejleszteni kell a színészek és munkások talál kozóit, kapcsolatait, a közös megbe széléseket, baráti összejöveteleket ankétokat. (MTI) Egészségügyi heteket szervez a Vöröskereszt A Vöröskereszt megyed veze­tősége az elmúlt héten tárgyalta az 1962. évi munkatervet, mely igen részletesen foglalkozik a Vöröskereszt-szervezetek előtt álló feladatokkal. A jövő évben különös gonddal foglalkoznak a termelőszövetke­zetekben a tisztasági mozgalom továbbszélesítéséved, az egészség, ügyi állomások szervezésével és egészségügyi felelősök beállításá­val. Több filmvetítóses előadást is szerveznek. Az üzemekhez ha­sonlóan a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és gépállomásokon is egészségügyi őrjáratokat tartanak a vöröske­resztes aktívák. A mezőgazdaságokban dolgozó egészségügyi felelősöknek me­gyei ankétot rendeznek még az év elején, melyen megbeszélik a nagy mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos egészségügyi felada­tokat. A munkaterv részletesen fog­lalkozik a véradómozgalom szé­lesítésével kapcsolatos feladatok­kal is. A vöröskeresztes aktívák a jövő évben négyezerrel növe­lik a véradók táborát, s különö­sen a díjtalan véradás megszer­vezésével foglalkoznak. A Vörös- kereszt megyei titkársága mel­lett külön munkacsoport alakult, amely a véradás szervezésével, irányításával foglalkozik. A me­gyében 1962-ben húsz helyen szerveznek díjtalan véradó-na­pot. Járási székhelyeken és azok­ban a községekben, ahol sok a véradó, külön ünnepségeket, vér­adók és vért kapók találkozóit, valamint ankétokat tartanak. A Vöröskereszt a jövő évben több helyen szervez egészségügyi heteket és napokat a megyében. Ez alkalommal egészségügyi elő. adásokat, kiállítást és filmvetí­tést tartanak. Többek között Szeghalmon, Orosházán és Bé­késcsaba több üzemében tarta­nak egészségügyi heteket Építtetők, figyelem! Értesítjük Békés és közvetlen környéke lakosságát, hogy az 1962. évi építkezéseket már most jelentsék be szövetke­zetünknél, hogy igényeiket fel­mérhessük, valamint megfelelő anyagról és a szükséges mun­kaerőről gondoskodhassunk. A lakosság megrendeléseit soron kívül elvégezzük! Bizalommal keresse fel szövetkezetünket ÉPÍTŐIPARI KTSZ, BÉKÉS 706

Next

/
Thumbnails
Contents