Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

4 N ÉP ÚJ S A G 1961. december 21., csütörtök Kiállítás a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban A gyulai Erkel Ferenc Múzeum az elmúlt évben — a város nagy szülöttének, a világhírű zeneszer­zőnek százötvemedik születésnap­ja alkalmából — jubileumi év­könyvet adott ki, amiből tisztélet- péádányt küldött a világ minden tájára. Az értékes könyvért csere­példányok, tudományos értekezé­sek és köszönő levelek egész hal­maza érkezett Gyulára. Több mint kétszázötven köszönő levélből, tu­dományos kiadványból, folyóirat­ból kiállítást rendezett a múzeum. A finnországi Turuntól Űj-Zélan- dig, az oslói egyetemitől Japán fővárosáig mindenhonnan érkez­tek kiadványok Gyulára. Különö­sen sok értékes dokumentációt kaptak a Szovjetunióból, Kínából, Bagdadból, Észak- és Dél-Ameri- kából. A kiállítás érdekessége, hogy a kiadványokon érdekes bé­lyegeket, latin, cirill, indiai és kí­nai írásjeleket láthatnak az érdek­lődők. Január l-től felére csökkent az általános gépjárműbiztosítás dija A gépjármű szavatossági bizto­sítás minden belföldi rendszám­mal ellátott, nem állami tulajdon, ban lévő gépkocsira kötelező. A biztosítási díjat január és július elsején két részletben fizethetik be a gépkocsitulajdonosok. Isme­retes, hogy a kötelező gépjármű- szavatossági biztosítás csak azokra a károkra terjed ki, amelyeket a gépjármű üzemeltetője mások sze­mélyében vagy gépjárművében, esetleg vagyontárgyaiban okoz. A gép jármű tulajdonosok saját kocsi­jukat is biztosíthatják az általános gépjármű biztosítással. Január el­sejétől e biztosítás kockázata ki­terjed a betöréses lopás esetére is, vagyis arra az esetre, ha a gép­járművet az elhelyezésre szolgáló helyiség feltörésével lopják el. E biztosítást eddig a háromévesnél nem régebbi gépkocsikra köthet­ték. Január l-től a három évet öt­re emelték fel. Ugyanakkor az ál­talános gépjárműbiztosítás dija január l-től felére csökken. Pél­dául a Trabant személygépkocsi 160 forintos havi díja 1962-ben 80 forintra, a Moszkvics vagy Skoda gépkocsié pedig 240 forintról 120 forintra csökken. Kaláis&Mj. előtt a könyuesMiboH Egész even at mindig egy kicsit karácsony az, amikor az ember megáll a csabai Radnóti Miklós Könyvesbolt előtt. Nem­csak a szép, modern portál, ízlé­ses neon betűkkel a homlokán megragadó, de csábító és a könyv- szerető emberben szinte ünnepi örömet keltő a kirakat gazdag könyvanyaga is, sőt elsősorban ez az, ami felkelti az érdeklődést. Most, a karácsony közeledtével — ha lehet — még gazdagabb, vál­tozatosabb látványt nyújt az egész. Gyönyörködve legeltetjük szemünket az önmagát kínáló, ajánló szépirodalmi, politikai, tu­dományos és szakirodalmi termé­sen. Lehetetlen tovább menni! Be­nyitunk. A polcok roskadásig, de még a kiszolgálópult egy része is köny­vekkel van tele. Ezek mind ifjú­sági és mesekönyvek. A nagy si­kerű Benedek Elek-mesék mel­lett ott látjuk a Római regék és mondák igen kelendő példányait. Amott a híres-nevezetes „Pettyes- sorozat”-ból mosolyog ránk egy halom. Verne-művek, aztán a minden évben megjelenő és el is fogyó Fiúk évkönyve, és még ki tudná felsorolni, hány meg hány gyermekszívet dobogtató — ifjú­sági regény és mesekönyv sorako­zik színpompás köntösben előt­tünk. De a felnőttek sem panasz­kodhatnak. Nemcsak a bolt, ha­nem a raktárak is zsúfolásig töm­ve. Még a földön is könyvhegyek vannak, alig lehet járni tőlük. — úgy nézzék _ mond­ja Poroszlai elvtárs, a bolt veze­tője —, hogy a hely mindig ilyen szűk marad, de mindig más és más, újabb meg újabb könyvek kerülnek a mostaniak helyére. Nem panaszkodhatunk. Az embe­rekben mind erősebb a vágy az olvasás után, és az után, hogy otthon házi könyvtáruk legyen, melyben kedvük szerint válogat­hatnak, és amelyet ízlésük és ér­deklődési körük szerint gyarapít- hatnak. Ez ma már cseppet sem luxus vagy különcködés, hanem létszükséglet. Itt van például ez a nem is olyan olcsó mulatsága a nagy politikai és gazdasági világ­atlasz. Nemcsak üzemek, vállala­tok és tsz-ek vásárolják klubjaik részére, hanem egyének is. Azt mondják, nincs annál jobb, mint mikor rádióhallgatáskor vagy új­ságolvasás alkalmával a híreknél csak előveszi az ember ezt a sok­oldalú, remek atlaszt, és mindjárt jobban megérti az eseményeket. Lehetetlenség lenne címenként sorolni abból a bőséges választék­ból, ami a könyvesboltban lát­ható. Mindenből több van, mint az előző év decemberében. Ver­sek, színművek, regények, elbe­szélések, politikai, filozófiai, tör­ténelmi, földrajzi, természettudo­mányi, ipari, mezőgazdasági mű­vek garmadája. Specializáltabb irodalmi termékek is akadnak, mint például a nevelés, a jog, a nyelvészet, a háztartás, a bélyeg­gyűjtés köréből valók. Még had­ügyi vonatkozású is van. A zene kedvelői sem mostohagyerekek itt. Muzsikálni, énekelni jó, és a könyv mellett egy-egy kotta is nagyszerű ünnepi ajándéknak szá­míthat. A Zeneműkiadó különfé­le zongoraművekkel, zenealbu­mokkal, hegedű-, harmonika- és énekfüzetekkel siet a vásárlók se­gítségére. A könnyű muzsika és a komoly zene kedvelői egyaránt megtalálhatják az ízlésüknek leg­megfelelőbb műveket. Az idő délutánba nyúlt, és mind nehezebb a boltban a moz­gás. — Délután és estefelé fokozódik a forgalom. Ilyenkor érkeznek a munkából jövők, többségükben férfiak. Gyermekek és az asszo­nyok inkább korábban nyitnak ránk. A délelőtt rendszerint a há­ziasszonyoké, ők sürögnek-forog- nak nálunk ebben az időben — magyarázzák a bolt dolgozói. Búcsúzunk és kifelé indulunk. Tekintetünk a Kossuth Könyvki­adó legfrissebb kiadásán, egy vö­rös fedelű könyvön akad meg. Cí­me: A kommunizmus építőinek kongresszusa. Ez is szép ünnepi ajándék, meg — az egész kong­resszus is az, hatalmas, nagy aján­dék az emberiségnek... Huszár Rezső 2200 édességcsomag készül a Mezőhegyes! Állami Gazdaság karácsonyfája alá Hazánk legöregebb állami gazdaságában, Mezőhegyesen, évről évre emelkedik a dolgozók keresete, javul élet- és munkakörülmé­nye. Ezt bizonyítja többek között a gazdasági dolgozók lakásaiban található csaknem kétszáz televízió, a téli álmokat alvó motorke­rékpárok tömege, az új bútorok, szép ruhák halmaza. Karácsonyra minden háznál szép ajándékokat kapnak a gyerekek, mégis legtöbb szó a gazdasági nagykarácsonyfáról esik. Mezőhegyesen ugyanis évről évre megrendezik a bensőséges karácsonyi ünnepséget és a nagykarácsoeyfa alá rakják a dolgozók gyermekeinek szánt édes­ségcsomagokat. A közös karácsonyi ünnepen mesedélutánt rendez­nek s együtt örül a gyereksereg. Ez év karácsonyára 2200 édesség, csomag készül a tizennégy éven aluli gyermekek számára, amit a hagyományos karácsonyi mesedélutánon kapnak meg. Irodalmi est Békésen A napokban irodalmi estet ren­dezett Békésen a járási könyvtár. Az esten E. Kovács Kálmán író tartott előadást A magyar költé­szet a két világháború között cím­mel, majd napjaink költészetéről Juhász János tanár szólott A mű­sorban még a gimnázium tanulói adtak elő verseket UKH Békési Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet, Békés Sok szeretettel köszönti az 1962-es új esztendő­ben is kedves megrende­lőit és kéri, hogy biza­lommal keressék fel az új évben is kőműves, ács, asztalos, szobafestő és címfestő részlegeit, ahol mindenkor figyel­mes elintézést és minő­ségi munkát kapnak. Családi lakóházak építését az új esztendőben is soron kívül vállaljuk a lakosság részére! Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Békési Építőipari Ktsz vezetősége 697 Valamikor, a múlt század nyolc­vanas éveiben, tehát apáink ide­jében jelent meg az a kis füzet, amelyet most vettem meg egy antikváriumban. Irta egy régen elfelejtett gyakorlóiskolai tanitó- és képzőtanár, a füzet címe ez: Magyartalanságok betűrendben. Alatta: Gyakorlati nyelvkalauz a helyes magyarság elsajátításában. Hozzá kell itt tenni: Ferenc Jó­zsef, az osztrák—magyar monar­chia ideje volt ez, Ausztrián át sompolygott be nyelvünkbe a sok germanizmus. Van azután sok mulatságos dolog is a drága ma­gyar nyelvünket védő füzetben, például a tanító úr kifogásolja ezt a szót: dalárda, jobb szerinte a dalló, vagy pedig a dalló kör. Hamvveder helyett azt ajánlja, írjuk, s mondjuk ezt: hamuvevő, gyógyszertár helyett orvosságtár, uszoda helyett úszó iskola vagy úszó (mint ..úsztató), uszály he­lyett: hűre, uszályos ruha helyett: hurcos ruha. No jó. De nem azért írom én ezt a tárcát, hogy egy rég meghalt nyelvész füzetecskéjét ismertes­sem, hanem azért böngésztem át az elsárgult kis füzetet, mert min­denen, tehát ezen is rajta van az idő nyoma, akár a mohos köve­ken, vagy a geológiai rétegeken, vagy hogy személyes példát mondjak: a szívemen, amely másképpen dobogott harminc év­vel ezelőtt, hol túl hevesen is — de ne beszéljünk most deres fő­vel szerelemről. Az idő nyomait keresgélni pe­dig érdekes, mert az idő láthatat­lan, kézzel meg nem fogható, elektronmikroszkóppal sem tehető láthatóvá, színe, szaga, testi anya­ga nincs. Csak a nyomait hagyja maga után — most néztem a tü­körben, mennyi ezüstöt pazarolt maradék hajamra, mennyi szarkalábat szemem alá, no jó, magánügy ez, nem tartozik senki­re. De eltértem tárgyamtól, arról akartam írni: a sok között hogyan találtam ebben a füzetben is az illő, elillanó időre. Na a sok példa között egy. Azt írja a szerző: Ürhölgy, újabb keletű cím, ehe­lyett: hölgy. Az „úr” jelző itt egé­szen fölösleges, mert hiszen pa­rasztnőt csak nem címezünk hölgynek”. Vagyis vannak hölgyek, olyan asszonyok, akiknek a szerző ide­jében új keletű címzés jár, ez: úrhölgy és vannak parasztnők, akiket semmi esetre sem mon­dunk hölgynek. Hogyan nevezzük a parasztnőket, akik nem hölgyek, arról a szerző nem ír, ebben az időben úgy látszik ez egyáltalán nem volt fontos. Ugyancsak nem közli, hogyan nevezzük a mun­Időbeosztás Meglepődve álltam a gyulai Komló étteremben, a zenekar előtt. Meglepődésemet az vál­totta ki, hogy fejük felett a falon szép lakkozott táblát, s a táblán sok apró kis számot pillantottam meg. Az egész együtt úgy néz ki, mint egy gondosan összeállított étlap. — Ez a zenekar időbeosztása — világosított fel a pincér. — Zenekezdés: 19 h — ol­vastam és mindjárt azt is meg­tudtam, hogy a zenekar milyen időközökben köteles játszani és mikor pihenhet. (Például 01, 25—01,30 időpontok között szünetet ír elő a szabályzat.) — Micsoda ötlet!? — kiáltot­tam önfeledten, de aztán hirte­len elcsendesedtem. Homlo­komra redők szaladtak. Ez a tábla nem tökéletes — gondol­tam. — Miért nincs az is kiír­va, hogy a zenekarnak a meg­határozott időben milyen da­lokat kell játszani? Azt is szük­séges lenne feltüntetni, hogy mollban vagy durban játssza­nak. Erősebb hangvétellel vagy pianoban. Esetleg pianisszimó- ban.. j Tekintettel arra, hogy Gyu­lán külföldiek is megfordul­nak, helyes lenne az előíráso­kat hét nyelvre lefordítani és a táblákat mind felakasztani a zenekar fölé. Nem lenne haszontalan do­log az sem, ha a táblákra kiír­nák azokat a szankciókat is, melyeket akkor alkalmaznak — a vendégek megnyugtatásá­ra —, ha a zenészek nem tart­ják be a „menetrendet”. Nem ártana az sem, ha a vendége­ket is figyelmeztetnék a táblá­kon, hogy milyen megtorlások­ra számíthatnak abban az eset­ben, ha pont az előírt szünet­ben van kedvük táncolni. Mondom, ez a táblakultusz ezekkel a kiegészítésekkel len­ne tökéletesebb. Tökéleteseb­ben bürokratikus. Boda Zoltán kásnőket vagy a varrónőket vagy a mosónőket Ellenben arról is van passzus: „Nagyság” használható „ön” he­lyett, de soha a megelőző név után például Matild nagysád. Ilyenkor „nagysága” használandó. Vagyis Matild nagysága, Ilonka nagysá­ga, Gizi nagysága, vagy pedig Ma­tild úrhölgy, Ilonka úrhölgy, Gizi úrhölgy, bár az úr szó fö­lösleges, hiszen parasztnőt csak nem címezünk hölgynek. Szó sincs arról, hogy én most egy régi nyelvvédő füzet szerzőjének tár­sadalompolitikai szemrehányást akarnék tenni vagy ezen a síkon a szerzőt akarnám támadni. Csak, mint említettem, az eliramló idő nyomait keresgéltem. Mert bár ma sem mondjuk a tsz-ek nőtag­jainak, hogy hölgyeim, még ke­vésbé ezt: úrhölgyeim — nevet­nének rajtunk. De úrhölgyek nin­csenek, s hogy hölgyeket sem mondunk, avitt kifejezés ez is. Most legtöbbször azt mondjuk: kartársam, nemre, korra és fog­lalkozásra tekintet nélkül. Ülök a napokban a férfifodrászatban, amely arról nevezetes, hogy nem­csak a kasszában, hanem a fehér köpenyes kopaszító és szőrtelenítő személyzet között is van egy-egy feltűnően csinos nő. Az én nya­kamba egy mézszínhajú, égőfeke­te szemű, cinóber szájú állami borbélynő gyűrte be az állami tö- ülközőt. — Hajvágás? — Hajvágás.

Next

/
Thumbnails
Contents