Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

1961. december 20., szerda NEPÜJSAa 3 Az idősebb testvér segítségével — Egy fiatal termelőszövetkezet elnökének nyilatkozata — A Sárrét egyik legfiatalabb ter­melőszövetkezetében, a kertész­szigeti Dózsában negyven forintot ér egy munkaegység. A szárazság ellenére jó termést takarítottak be mindenből, s bőven jutott az államnak és a tagságnak is. — Az idősebb testvér segítségé­vel értük el a jó eredményeket — mondja erről Földi Lajos terme­lőszövetkezeti elnök. — Az orszá­gos hírű füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz a szomszédunk. A ve­zetők és a legszorgalmasabb ter­melőszövetkezeti tagok annak idején mint egyéni gazdákhoz, sok­szor eljártak hozzánk agitálni. Meghívtak látogatóba, s javasol­ták, hogy mi is térjünk át a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Nem hagytak magunkra a megalakulás után sem. Barkóczi Pál, a Vörös Csillag Tsz elnöke — aki tíz éve irányítja ott a munkát — számos közgyűlésünket végighallgat, meg­mondja a véleményét munkánk­ról. Szaktanácsokkal, kölcsön ve­tőgéppel, vetőmaggal és sok egyébbel segítenek. Még zöldlu- cerna-legelőt is adtak nekünk ta­valy nyáron, csakhogy mielőbb fejlesszük a közös állatállományt, mert szerintük anélkül nem le­szünk életképesek. Mindenben igazuk volt. Gyakran járunk egy­máshoz, és mi szívesen tanulunk tőlük. Eddig még csak hasznát láttuk a barátságunknak. Öva in­tenek bennünket minden olyan lé­péstől, ami kárt okozna a közös­nek. Szívélyesek, segíteni készek nemcsak a vezetők, de a legegysze­rűbb fizikai munkások is a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz-ben. Olyan szomszédok ők, akiknek külön öröm a mi eredményünk. Irigykedés helyett segítenek ben­nünket, s mi ebben látjuk a falu megváltozásának, fejlődésének alapját. Iögyenes véradók A Békés megyei pórtiskola hall­gatói december 18-án, hétfőn in­gyenes véradásra mentek. A hall­gatók több mint tíz liter vért ad­tak térítés nélkül. Többen először adtaik vért, de felismerve a vér­adás jelentőségét, úgy határoztak, hogy ezután rendszeresen négy­havanként jelentkeznek véradás­ra. Tisztuló közösség A felhajtott gallér mögé is befúj a szél, csípi az embert a december eleji zimankó. Jólesik Bélmegye- ren a Keleti Fény Termelőszövet­kezet melegen duruzsoló kályhája mellé ülni. Beszélgetnek éppen, tervek és gondok, eredmények és hibák a szóváltás témái, és talán meglepően hat, ha így írjuk: ba­rátságos a vita, meleg emberi sza­vak fogadják az embert, és aki is­merte a Keleti Fény Termelőszö­vetkezet régebbi életét, azt most jóleső érzés futja árt A jó adottságokat nehezen hasz. nálták ki Bétmegyeren. A gazda­sági irányítás, okos számítás he­lyett egymást maró, az emberek kicsi hibáit is óriássá nagyító, vagy a hibákat elsimító viták so­rozatából állt az életük, s nem csoda, hogy tizenegy év óta egy­szer vagy kétszer zárt mérlegké­pes, tiszta lapokkal a Keleti Fény. A termelőszövetkezetek fejlesz­tésével együtt járó erősítő munka, a kormány és a párt termelőszö­vetkezeteket segítő rendeletéivel megváltozott itt a helyzet, úgyis mondhatnám: megindult egy új folyamat, amely már az éveken át kevés reménnyel kecsegtető jö­vő helyett egy biztos, a gazdasá­got is, az emberek bizakodását is jelentő erősödést jelent. Tisztu­lás, az embereikbe vetett bizalom, Mit vásároltunk 1961-beu ? A kereskedelem már felmérte az év áruforgalmának eddigi ta­pasztalatait. Mint az illetékesek elmondták, a kereskedelmi forga­lom az eltelt 11 hónap alatt a sok . éves átlagtól eltérően alakult és így igen sok érdekességet mu­tat. Míg Borsod megyében hat, Ba­ranya megyében pedig négy szá­zalékkal emelkedett a kereske­delmi forgalom, Békés, Szolnok és Tolna megyében a tavalyi szinten maradt. Az ipari területeken a nö­vekvő vásárlóerő következménye­ként megváltozott az árukeres­let is. A szokásosnál ezért jó­val több értékes fogyasztási cik­ket kellett, szállítani az ipari me­gyék szaküzleteibe. Országszerte növekedett az élelmiszerfogyasz­tás, érdekesen alakult az idén a vendéglátóipari forgalom. Míg az elmúlt években az úgynevezett hagyományos vendéglátó iparnak volt nagyobb a látogatottsága, az idén az önkiszolgáló üzemi étter­mek sikeréről számolhatnak be az illetékesek. 1961. november végé­ig az önkiszolgáló üzemi vendég­látóhelyek forgalma 9 százalék­kal növekedett, a vártnál jóval több hidegkonyhai terméket, cuk­rászsüteményt és félkész ételt is eladott a kereskedelem. Jövőre ezért erekből a cikkekből lénye­gesen többet hoznak forgalomba. Több érdekes jelenséggel ta­lálkoztak a szakemberek az 1961. évi iparcikkforgalom elemzésénél. Az összes árucsoportok közül csu­pán a ruházati cikkek iránt csök­kent a lakosság érdeklődése. A vártnál jóval kevesebb készruhát, fehérneműt és méterárut vásárol­tak. A műszaki üzletek viszont szinte az év minden részében nagy forgalomról számoltak be. A la­kosság 1961-ben igen sokat költött tartós fogyasztási cikkekre. Meg­változott a közönség ízlése is, egyre inkább az értékes, finom kidolgozású készítményeket kere­sik. Különösen nagy volt az ér­deklődés az idén a bútorfélesé­gek iránt, de nagyon sokan vásá­roltak televíziót, magnetofont, rá. diót és háztartási elektromos be­rendezéseket is. Motorkerékpárt és kerékpárt a kereskedelem ta­pasztalatai szerint változatlanul vásároltak, a hűtőszekrényeket, a villamos tűzhelyeket és a fény­képezőgépeket viszont a vártnál sokkal kevesebben keresték az or­szág boltjaiban. Az iparcikkforga­lom idei tapasztalataiból ereknek a változásoknak figyelembevételé, vei a kereskedelem vezetői követ­keztetnek az 1962-es év várható forgalmára. Jövőre a televízió és személygépkocsi például változat­lanul az érdeklődés középpontjá­ban marad. Az élelmisrerfogyasz- tás viszont 1962-ben valószínűleg nem haladja meg az ideit. Az idénysrerű forgalom tapasztala, taiból arra következtetnek, hogy jövőre a tavaszi kereskedelmi idény forgalma sokkal nagyobb lesz, mint az őszié. (MTI) Az apróvadban gazdag mezőhegyest erdészetet évről évre több külföldi vadász keresi fel. Szíve­sen tölti itt napjait a va­dász-szenvedélynek hó­doló szovjet, lengyel, bolgár, csehszlovák, né­met, francia, olasz és tá­volkeleti vendég. Egy nyugatnémet vadászcso­port hatodik éve tért vissza Mezőhegyesre; a napokban nem egészen egy hét alatt 1040 fácán­kakast, több mint száz nyulat ejtett. — Mi nagyon örülünk a külföldi vendégeknek — mondja erről Besse- nyey Ferenc erdészetve­zető, s gondoskodunk ar­ról, hogy gazdag teríték várja őket. Jelenleg a fá­cánfarmon négyszáz fá­cántyúkot nevelünk. A nyugodt környezet, a csend, a megfelelő táplá­A nepáli maharadzsa Mezőhegyesen lék biztosíték arra, hogy az átlagos tojáshozam legalább a duplájára emelkedjék. Tavaly pél­dául a boxolckal felsze­relt fácánfarmon — ahol egy-egy boxban hat fá­cántyúkot és egy kakast tartunk — 40—42 tojást tojt egy tyúk, míg a sza­badban 8—16 az ered­mény. A farm egy részé­ben nagyobb „társaság” volt együtt, itt kevesebb volt a tojáshozam, az át­lag mégis 34 volt. Ezért igyekszünk most is mi­nél több anyát megszelí­díteni. Elmondja az erdészet­vezető azt is, hogy ta­vasszal több ezer fácán­tojást gyűjtöttek a rétek­ről, legelőkről és lucer­natáblákról. Eladtak sok tojást, ezenkívül ötezer kiscsibét keltettek és ne­veltek fel mestersége­sen. Most is gondolnak vérfrissítésre: saját cél­ra és eladásra 2200 fá­cánt, hatszáz nyulat és 110 őzikét fognak élve. — Sok érdekes külföl­di vendégünk volt már — folytatja Bessenyey elvtárs —, de a napok­ban érkezett eddig talán a legérdekesebb: egy maharadzsa, a nepáli ki­rályi család tagja. A ne­páli herceg nagyon jól érezte magát nálunk. Egy délelőtt 38 fácánka­kast lőtt. Pedig fázott szegény. Neki hideg a mi éghajlatunk, hisz az 6 hazájában soha nincs tél. Nagyon érdekes volt az öltözete, eszkimóra em­lékeztetett. Finom, fehér szőrmesapkájából csak az orra és a két szeme látszott ki. Dupla kesz­tyűje hosszú aranylán­con lógott, s hol az öt­ujjas, hol az egyujjas ré­szébe dugta fázós kezét. Nagyon meglepett min­ket, hogy a herceg — ki­ről megtudtuk, hogy ed­dig 72 tigrist lőtt —, ha nyulat lát, elfordítja a fejét. Sem nyúlra, sem rókára nem lő. Később kiderült, hogy ő moha­medán vallású, és ezért nem lő a nyulakra. Ezért nem eszi a disznó­húst, a disznózsírral ké­szült ételeket. Egyébként nagyon kedves ember, máskor is szívesen lát- jn>ik. __ Ary — magabiztos vezetés és az új mód­szerek kísérletezgetése jelenti ma már az újfajta közösség kialaku­lását. Valamit mégiscsak csinálunk — Nincs rendben nálatok min­den. Szervezettebben, jobban kell dolgoznotok — Kiss István elv­társnak, a községi párttitkárnak a szavai nem találtak egyértelmű helyeslésre, és akinek szóltak — Schmidt Sándor, a termelőszövet­kezet KISZ-titkára — hévvel vá­laszolt. — Azért mégis dolgozunk vala­hogy. A társadalmi munka, amit az ősszel végeztünk? Az oktatás megszervezése, az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom eddigi eredn lényei, az semmit sem je­lent? A párfctitkár mosolyog, és most már csendesebbre fogja a szavát. — Jő, jó. Tudom, hogy dolgoz­tok. Nem is ezt akartam mondani. Nem is kell mindjárt felfortyan- ni. Csak hát tudod, úgy van az, hogy erősödött a termelőszövetke­zet, a pártszerveret munkája is más lett, hozzájuk kell nőnie a KISZ-nek is. Ha szervezettebben irányítaná a KISZ-vezetőség a munkát, na tudnátok is mindig, hogy mit miért csináltok, akkor nem is bírálnánk ennyit benne­teket Azután az oktatásról beszélget­nek, megtervezik gondosan, hogy ki hova fog járni, a párt időszerű kérdéseinek tanfolyamára-e, vagy a KISZ világ térképe előtti körén tanul majd. Egyszóval ilyen problémák, ilyen gondok foglalkoztatják az embereket, és ez azt jelenti, hogy élő, eleven gond ott a munka, és most már nem annak létéről, vagy nem létéről, hanem a mi­lyenjéről vitatkoznak. Jó kezekben van a kormánykerék Mint említettük, ennek a terme­lőszövetkezetnek nem volt jó híre régebben. A szövetkezet gazdái sem érezték magukénak a közöst. Nem is érezhették, hiszen nem bővelkedtek a jóban, több gondot kaptak a munkaegységgel, mint pénzt És ahogy ilyenkor lenni szokott, elment a kedvük a mun­kától, nem gondoltak a tsz jövő­jére sem, „ahogy lesz, úgy lesz” uralkodott az emberek között De tavaly megváltozott a hely­zet. Üj vezetők kerültek a szövet­kezet élére. A 3004/3-as rendelet is segített őszintébb, emberibb lett a munka, új módszereket ve­zettek be a termelésbe és ma már kézenfekvő a javulás mértéke. A hajdani mérleghiányos termelő- szövetkezet — ahol az emberek néha a megélhetés gondjával is küszködtek — most a prémi­ummal együtt 18 forintos munka­egységet tud osztani. Itt a szobában, a melegen du­ruzsoló kályha mellett beszélge­tünk Domokos Ferenccel, idős Fásztor Lászlóval, akik 1952 óta tagjai a szövetkezetnek. Együtt voltak a közössel több rosszban, mint jóban. Most, hogy szó esik a múltról és a jövőről, Domokos Ferenc mély lélegzetet vesz és megnyugodva mondja: — Hát igen. Fejlődtünk. Sokat fejlődtünk, és azt hiszem, pár év múlva „kinőjük magunkat”. Jobb lett a vezetés. A szövetkezet gondjai, bajai más irányba mu­tatnak. Az elnök érti a módját, hogyan kell a gazdaságot vezetni. A vezetéssel együtt erősödött a pártszervezet is. Pásztor elvtárs, a szövetkezet párttitkára, a veze­tőséggel együtt féltve őrzi a szö­vetkezet egységét és a bizalmat, amit az emberektől kaptak. Mit hoz a jövő? A tisztulás megindult, de nem ment könnyen. Sok gonddal-baj­jal kellett megküzdeni. Először a bizalmat kellett visszaszerezni, amit az emberek már régen el­hagytak, ha a szövetkeztről esett szó. Először most is arról beszéltek: „mondhatjátok nekünk, mások is így kezdték”. De a kezdeti ered­mények megingatták a bizalmat­lanságot, és hogy egyenesebb, kitérők nélküli, következetes lett a munka, kezdtek megváltozni a szövetkezet tagjai is. Űj dolog volt a premizálás. A munkakedvet, a szövetkezet érde­keit és az anyagi ösztönzést egy­behangolva próbálták bevezetni. Most, hogy az év vége felé jár­nak, tisztán látják a szövetkezet vezetői, hogy a premizálásnak az a formája, amit ők alkalmaztak, nem egyértelműen jó. Sok problé­mát adott, mert az újfajta anyagi ösztönzés itteni kialakulatlansá­ga hordozója Volt a hibáknak is. Ha van még személyi probléma, akkor éppen a premizálási rend­szer adja, mert néha a munka- szervezésbe is beleszólt, önző ér­dekek, kis és nagy emberi hibák akadályozták a munkát. Jövőre másként csinálják. Tanulmányoz­ták a nádudvari módszert, és ezt alkalmazzák majd, mert igazságo­sabb, korszerűbb is, mint a mos­tani és több hasznot hajt a szövet, keretnek és a tagoknak. A szövetkezet határában mind meg van művelve a bélrriegyeri fe­kete föld. Előkészítették a talajt. Műtrágya és trágya oldódik már a jövő évi kenyér ágyában. Szá­molgatnak, tervezgetnek, hogy 25 forint vagy talán annál is több lesz a munkaegység értéke. Bélmegyeren újfajta közösség bontogatja szárnyát, és ha vannak bajok, máris másként hangzanak, kisebbek is, könnyebb is rajtuk segíteni. Tisztulásnak indulva for­málódik a szocialista nagyüzem. Kiss Máté Vándor zászlóval jutalmazzák a gyulai járás tsz-ei között folyó verseny győztesét Néhány nappal ezelőtt ülésezett I pártbizottság, a járási tanács és a a gyulai járási Hazafias Népfront­bizottság elnöksége. A gyűlésen ~ megvitatták a járási tanács állan­dó bizottságainak, valamint a köz. ségek állandó bizottságainak mun. kaját, majd a jelenlévő járási tár­sadalmi szervek vezetőivel együtt javaslatot dolgoztak ki az állandó bizottságok segítésére. A gyűlés fontos napirend; pont- iáként szerepelt a gyulai járási járási Hazafias Népfront által a járás tsz-ei között indított mező- gazdasági munkaverseny részle­ges értékelése. Az eddig is igen eredményesen folyó verseny ki- szélesítésére határozatba foglal­ták a versenyt eldöntő feltétele­ket. Január végén kerül sor a végső értékelésre, döntésre: me­lyik tsz érdemelte ki az elsőnek járó vándorzászlót. — We. —

Next

/
Thumbnails
Contents