Békés Megyei Népújság, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-20 / 299. szám
% NÉPÚJSÁG 1961. december 20., szerda A NATO közvetlen közelről... E sorok írója éveken át abban a kivételes „szerencsében” részesült, hogy ott lehetett a NATO párizsi székházában. Az ultramodern palota folyosóin sürgő-forgó tömegben az egyenruhák tarka színfoltja ötlik először szembe. Tizenöt ország hadseregének vezérkari tisztjei sietnek végig az előcsarnokon. A tömérdek kitüntetés, csillag, vállrojt, vörös sáv láttán a nézőben megerősödik az érzés: ezeknek a tiszteknek létszükségletük a NATO. Nélküle, az atlanti államok fegyverkezési hajszája nélkül nem teremne számukra sem babér, sem fűúri megélhetés. A tábornokok, főtisztek jelenléte pedig súllyal esik latba itt, a politikusok tanácskozásain is... A „szakértők” csoportjaiban már nehezebb felismerni azokat, akiknek épp ily létérdekük a fegyverkezés: a fegyvergyárosok nyílt vagy titkos megbízottait. Nem titok, hogy a NATO-n belüli viták egy részét a fegyvergyárosok marakodása idézi elő. Azért esik például annyi szó a NATO-haderők egybeolvasztásáról, úgynevezett integrációjáról, illetve a NATO-fegyverzet szabványosításáról, mert mindegyik nagyhatalom fegyvergyárosai maguknak akarják megkaparintani az egységesítésből adódó óriási megrendeléseket, a zsíros üzletet. Ezek a megjegyzések érvényesek a NATO mostani párizsi minisztertanácsi ülésére is. A tábornokok között volt egy „újonc”, akinek gyászos híre- nevo jóval megelőzte jöttét: a háborús bűnös náci tábornok, Heusinger, a nyugatnémet hadsereg egyenruhájában, mint a NATO egyik legmagasabb katonai szerve, a Washingtonban székelő állandó katonai bizottságnak elnöke mutatkozott be. Véletlen-e, hogy már a második napon a nyugatnémet küldöttség elmozdíthatta a holtpontról a NATO fegyverkezési programjának legveszélyesebb tervét, az önálló atlanti atomütőerő elgondolását. Norstad amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka, egy esztendeje hozakodott elő a javaslattal, hogy az Atlanti Szövetség önálló atomhatalom legyen, azaz a 15 állam ösz- szevont haderejét lássák el atomfegyverekkel. A világ haladó közvéleménye már nyilvánosságra kerülése pillanatában egyértelműen megbélyegezte ezt a fondorlatos tervet. Nyilvánvaló volt, hogy ilyen módon lehetőséget akarnak szerezni a Bundeswehr- nek atombombákkal való felszerelésére. Az már csak elterelő manőver lehetett, hogy a nyugatnémet militaristák szinleg még ezzel sem elégedtek meg és követelték a hitleri Wehrmacht jogutódjának atomágyúkkal, atomfejes rakétákkal, repiilőbombákkal való megajándékozását, mégpedig a felhasználás csorbítatlan jogával. A Norstad-terv szerint — ahogyan a nyugati hírmagyarázók szemléltetni próbálták — „15 ujj lenne az atomfegyver ravaszán” — megnyugtatásul el akarták hitetni, hogy a_ nyugatnémet ujj „csak” egy lenne a sok között. A NATO önálló atomhatalommá való fejlesztéséről nagydobra vert híreket kardcsörtetésnek is minősíthetjük. Az atomfegyverke- izési hajsza további esztelen folytatása körüli hűhó kiegészítheti a NATO-nak a berlini kérdés felmerülése óta meg nem szűnő han- dabandázását, odaillik a nagy gar- ra! megrendezett hadgyakorlatok, erősítésküldések, csapatösszevonások stb. mellé. A megfélemlítésnek is szánt terv azonban még megvalósulása esetén sem — amelyre pedig a „15 ujj” problémakörének bonyolult voltánál fogva nem sok az esély — lehet hatása, hiszen a világban döntően megváltoztak a katonai erőviszonyok — a Szovjetunió és a szocialista tábor javára! Tudják ezt a párizsi NATO-pa- lotában is. Ezért állhatott a tanácskozások középpontjában a kelet-nyugati tárgyalások megindításának kérdése is. Szükséges-e, lehetséges-e tárgyalni a Szovjetunióval, milyen szinten és mikor, azonkívül pedig: miről? — ezek a kérdőjelek meredtek a 15 ország miniszterei elé. Márpedig számot kellett vetniök azzal, hogy a Szovjetunió fáradhatatlanul ismételi meg tárgyalási ajánlatait, s hogy éppen ezek nyomán a világközvélemény fokozódó erővel követeli is a kelet-nyugati tárgyalások megkezdését.. Amint a hét elején Párizsban megrendezett négyhatalmi, amerikai, angol, francia, nyugatnémet külügyminiszteri értekezlet sem tudta összehangolni a résztvevők álláspontját, éppúgy a NATO mi-- nisztertanácsa sem hozta közös nevezőre az Atlanti Szövetség tagjainak nézetét. Franciaország mai vezetői Adenauemak suttyomban megadott áldásával a keletnyugati tárgyalásokat egyelőre ellenzik és az angolszászok, akik valamilyen korlátozott jellegű tárgyalásba már belemennének, még nem találták meg az eszközt De Gaulle makacsságának leküzdésére. Talán Kennedy amerikai elnök és Macmillan brit miniszterelnök bermudai értekezlete után új fordulat következhetik be az elkövetkező napokban. Egyes nyugati diplomáciai megfigyelők még azt sem tartják kizártnak, hogy külön szovjet—angolszász tárgyalásokra kerül sor, más jóslatok szerint pedig nagyköveti szinten kezdenek kelet—nyugati eszmecserét. Pálfy József LÉLEKMÉRCEZÉS Megyénk egyik középiskolájában megdöbbentő szavakkal „nyugtatott meg” egy gyönge felelete miatt búsongó másodikos leányt egy harmadikos barátnője. — Ne keseregj, hiszen úgysem érdemes tanulni, decemberben háború lesz... Elrettentő szavak egy 17 éves leány szájából! Társadalmunk azért él, dolgozik, harcol nap mint nap, hogy gondtalan le_ gyen számukra a ma, boldog, biztos és békés a jövőjük, egyesek pedig tele lemondással, olyan „minden mindegy” hangulatban néznek a holnap elé. Súlyos és szomorú teher ez egy fiatalon, annyi bizonyos. Még szomorúbb az a tény, hogy — véleményem szerint — az említett leány megdöbbentő „vigasztalását” nyilvánvalóan nem maga eszelte ki, hanem hazulról, a családi körből hozta magával. Súlyos felelőtlenség, lelkiismeretlenség egy ser. dűlő gyermek lelkét ilyen meggondolatlanul mérgezni, fertőzni! Minden szülő, aki szereti gyermekét, kerüli ezt a „témát” a velük való beszélgetésben, mert az ifjúságnak elsősorban tanulni kell és örülni az életnek, a fiatalságnak, a gondtalanságnak. Vidámság azonban csak úgy ragyoghatja be életét — és szüleiét is —, ha nincs tele agya az elmúlás sötét, keserű gondolataival. Milyen ellentmondás: Fiatalság és elmúlás! A legnagyobb vétek háborús rémképeket festegetni és a gyermek figyelmét az életről az elmúlás felé irányítani! Nem akarok a béke-angyal szerepében tetszelegni. Kétségtelen, hogy a zajló nemzetközi események, a német békeszerződés megkötése, a berlini kérdés rendezése és főleg az imperialista kard- csörtetés nyugtalanító légkört Csőmbe a kitonai támaszpontra repült ElisabethvUle (MTI) Csőmbe hétfőn este átlépte a katangad határt és megérkezett az észak-rhodesiai főváros környékén fekvő Kitwe helységbe. Haladéktalanul megkezdte tanácskozásait a már korábban ide érkezett Gullion léopoldvillei amerikai nagykövettel, Kennedy elnök teljhatalmú megbízottjával. Csombét Elisabethvilleből elkísérte „külügyminisztere”, Kimba, és társaságában volt az amerikai, az angol és a francia konzul is. A tárgyalások a várt eredménnyel végződtek, a legfrissebb hírek szerint Csőmbe és kísérete kedden reggel Gullionnal együtt egy amerikai gépre ült és a Leopoldville környékén lévő Kitona, ENSZ katonai támaszpontra repül, hogy megkezdje tanácskozását Adoula kongói miniszterelnökkel. Az ENSZ New York-i központjában közölték, hogy Csőmbe észak-rhodesdai tartózkodása alatt az ENSZ-csapatok részére feltételes fegyvemyugvási parancsot adtak ki. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint az Union Miniere Társaság igazgatósági épületei és telepei éllen intézett hétfői légitámadás után az ENSZ-erők teljesen j körülzárták a tartományi fővárost. A világszervezet etiópiai csapatai, mint az AP írja, a város kilenctized részét ellenőrzésük alatt tartják. Az ENSZ harckocsijai fokozatosan vonultak be a váro6 fehérek lakta negyedébe. Spaak belga külügyminiszter hétfőn este elküldte U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkámak sorrendben ötödik tiltakozó táviratát. Spaak ismét az ellen emelte fel szavát, hogy az ENSZ-légierő támadta az Union Miniere elisabeth. viliéi igazgatósági épületét. Az ENSZ ügyvezető főtitkára válaszában kitért Spaak korábbi vádjaira is és közölte a belga külügyminiszterrel, hogy az ENSZ- csapatok szigorú parancsot kaptak a pártatlan polgári lakosság életének és vagyonbiztonságának megvédésére, majd célzott rá, hogy a túlnyomórészt belga származású fehér zsoldosok és arvlö- vészek Brüsszelből támogatást kaptak. Home angol külügyminiszter hétfőn este felszólalt az angol felsőház külügyi vitáján és a katan- gai helyzetről is beszélt. Azt, hogy Csőmbe tárgyalásra kényszerült a központi kongói kormánnyal, a külügyminiszter úgy igyekezett beállítani, mintha Anglia érdeme lenne. Hozzátette, hogy a legutóbbi fejleményeik következtében Anglia esetleg kénytelen lesz megszüntetni az ENSZ kongói tevékenységének pénzügyi támogatáséit. Azzal vádolta a világszervezetet, hogy háborúban vesz részt, amely hónapokig, sőt évekig is eltarthat. Takarodjanak a portugál gyarmatosítók Indiából — A moszkvai sajtó a goal eseményről Kihirdették a „munkáséletmód hagyományai” 1. országos gyűjtőpályázat eredményeit Moszkva (TASZSZ) A moszkvai sajtó részletesen beszámol a Goában lezajló esemé- ' nyékiül és lelkesen támogatja a | történelmi jogainak helyreállításéért küzdő Indiát. A gyarmati rendszer teljes felszámolásáért síkraszálló Szovjetunió — írja a Pravda — mindig támogatta a portugál járomban sínylődő Goa, Damao és Diu felA Legújabbkori Történelmi Múzeum által meghirdetett „Munkáséletmód hagyományai” 1. országos pályázata véget ért. Mintegy 5 és fél ezer oldal terjedelmű a pályázatra beérkezett száz dolgozat. A múzeum bíráló bizottsága a 2000 forintos nagydíjat Szilvágyi Irén székesfehérvári levéltári őrnek ítélte oda „Munkáséletmód és a munkásság mozgalmai Fejér megyében” című munkájáért. szabad ítására irányuló indiai törekvéseket. A szovjet nép ma is teljes megértéssel és együttérzéssel fogadta az India földjén lévő utolsó gyarmatok megszüntetésének hírét. A történelmi igazságosság diadalmaskodott: India népe nagy családjába fogadja a Goában, Damaoban és Diubam élő testvéreit (MTI) Az amerikai kormány megtagadta a háborús bűnös Heusinger kiadatását Washington (MTI) Nyugati hírügynökségi jelentések szerint Lincoln White, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője hétfői sajtóértekezletén közölte, hogy kormánya december 15-én visszaküld-, te a Szovjet Külügyminisztériumnak azt a jegyzékét, amelyben a szovjet kormány követelte a náci háborús bűnös Heusinger letartóztatását és kiadatását. A szóvivő szerint az Egyesült Államok „elfogadhatatlannak” tartja a szovjet követelésit. (MTI) okozott világszerte. Érthető tehát, hogy az emberek aggódtak a békéért és beszéltek a háborúról is. De a jóslásokba bocsátkozni — méghozzá a gyermek előtt — úgy gondolom egy kicsit sok, ez már túlnő az aggodalom határán! Ez esetben az őszinteség hamis jelszava mögé sem lehet elbújtatni az ilyen felelőtlen locsogást. Magam is híve vagyok annak, hogy a gyermekekkel őszintén kell beszélni az életről, a valóságról. Azonban egyikről sincsen szó. Vajon mit szólna hozzá az ilyen szülő, ha a 16—17 éves lánya egyszer reggel térne haza és a felelősségre vonáskor így felelne: — Egyszer élünk, nem igaz? Hiszen ti mondtátok, rövidesen háború lesz... Sajnos, volt már ilyen időszak életünkben. Vannak anyák nagyon sokan, akiknek emiatt soha sem száradnak fel a könnyei és vannak akkori fiatalok, akiknek soha sem lesz maradéktalan boldog az életük. Nem szabad tehát felelőtlen rémísztgetésekkel még egyszer „minden mindegy” hangulatot te. remteni. Mi a békéért élünk és dolgozunk! Gondoljuk csak el: 1945 óta hányszor volt már háborús viharfelhőkkel terhes a világégbolt, de a népek békeakarata, a szocialista tábor, a Szovjetunió békepolitikája mindig felragyogtatta a diadalmas béke éltető napsugarát. És emlékezzünk csak: A XXII. kongresszus a kommunizmus, a béke programját hirdette meg, amelynek szédületes perspektívái nyugodtsággal, örömmel, békehittel tölthetik meg minden becsületes ember szívét. A kommunizmus programja a mi programunk is. Mutatja követendő utunkat, ragyogó jövőnket, amelyért nekünk is dolgoznunk, alkotnunk, tanulnunk kell. Ki- nek-kinek a maga posztján helyt kell állnia: a felnőtteknek a munkában, az ifjúságnak a tanulásban. Ez azonban csak a letargia, háborús siránkozás, rémísztgetés száműzetésével, az éltető békébe vetett töretlen hittel lehetséges! O. Kovács István Az algériai kérdés vitája az ENSZ-ben New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága hétfőn folytatta az algériai kérdés vitáját. A bizottság délelőtt és délután is ülést tartott. A felszólalók többsége támogatta az afrikai és ázsiai országok egy csoportja által előterjesztett határozati javaslatot, amely felszólítja a két félt, hogy Algéria függetlensége és területi integritása elvének tiszteletben tartása alapján folytassanak tárgyalásokat a békés megoldás kidolgozására. A Politikai Bizottság ülését keddre napolták el. A hírügynökségek jelentése szerint várható, hogy ezúttal már szavazásra is sor kerül. • Az ENSZ-közgyűlés kedden 69 szavazattal 14 tartózkodás mellett megszavazta az ENSZ menekült- ügyi főbiztosának mandátumát és határozatot fogadott el, amely hangsúlyozza, hogy a főbiztos feladata továbbra is minden eszközzel segíteni a menekülteket a világ minden részén. A határozat külön felhívja a figyelmet az angolai, kongói, algériai menekültek helyzetére, valamint a második világháború után hazátlanná vált több mint 1 350 000 ember megsegítésére.
