Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-18 / 272. szám
2 NÉPŰJSAG 1961. november 18., szombat A még jobb KISZ-munka érdekében — A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ-szcrvezete vezetőségválasztó küldöttértekezletet tartott az FJttörőházban — November 15. délután 3 óra. A központi Űttörőház nagyterme zsúfolásig telve a küldöttértekezlet résztvevőivel. Vigyázz harsan, a zászlótartó fiatalok meghajtják a lobogót és az ajkakon felcsendül a DlVSZ-induló. Ezzel az ünnepélyes nyitánnyal kezdődött a Rózsa Ferenc gimnazisták KISZ- szervezetének vezetőségválasztó küldöttértekezlete. E helyen — az egyébként hosz- szas, tartalmas értekezletről — rapszodikus sorrendben az alábbiakról számolunk be: A fiatalok a jobb, következetesebb KISZ-tevékenység érdekében bátran tárták fel a problémákat és vitatták meg a tennivalókat. Vannak eredményeik, melyekkel joggal büszkélkedhetnek. Például csak az utóbbi időkben 15—20 ezer forint értékű olyan társadalmi munkát végeztek a köz javára, amiért egyetlen fillért sem kértek az iskolaközösség kasszájába. önzetlenül végezték. Az olvasómozgalomban való részvételre százan és százan jelentkeztek az iskola tanulói, a kiszesek jó példája nyomán. A sportban sem kell szégyenkezniük. És amit talán elsőként kellett volna említenünk, az iskola kiszesei szívósan küzdenek a mind jobb osztályzatokért, ezzel is ösztönözve a tanulásban társaikat. Mind több faliújság születik az iskolában és ezeken mind több a diákélettel, az egyes osztályok tanulóinak gondjával, örömével, munkájuk, tanulásuk bírálatával foglalkozó diákcikk, kritika és így tovább. Mind több a közös tanulmányi, kulturális program is. Növekszik a termekben a rend, a tisztaság, ami a növekvő rendszeretet és fegyelem tükre. Lehetetlen mindebben a pozitív ténysorozatban észre nem venni azt, hogy a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tevékenyen részt vesz az iskola életében a KISZ. Mégis az értekezleten a kendőzetlen hozzászólásokból az derült ki, hogy a kiszesek- nek, az iskola ifjúkommunistáinak a gimnázium életében még nem az a teljes értékű szerepük — távolról sem —, mint ami lehetne. Az egyik küldött, Molnár Eszter, ezt tömören úgy fejezte ki felszólalásakor, hogy a múlt vezetőségválasztás óta nem változott olyan nagyon észrevehető módon a helyzet. Kővágó Kálmán, a harmadik á) osztály kiszese példával is illusztrálta. Osztályukban 1957-ben 7 KISZ-tag volt, most 1961-ben' a számuk 22. Ha mechanikusan vennék a dolgot, akkor most háromszor olyan jól kellene haladnia az osztályban a KISZ-munkának és éreztetnie hatását a többi tanulóra, mint 3 esztendővel ezelőtt. Azonban mivel emberekről van szó, még hatványozottabb mértékben kellene ennek ott megnyilvánulnia. Huszonkét kiszes egy negyvenegynéhány fős osztályban testvérek között is ütvén százaléka a létszámnak. Ennek ellenére azt kénytelen mondani Kővágó Kálmán, hogy osztályukban gyenge a KISZ-tevékenység. Csupán az osztály ügye és „hibája” ez? Bőőr Ferenc igazgatónak és Vizsnyiczai Jánosnénak, a „csúcs” szülői munkaközösség KlSZ-fele- lősének a gimnázium kiszeseinek egészét felölelő hozzászólása is azt támasztja alá, hogy egy-egy osztályban a tanulmányi előmenetel, a politikai fejlődés, a termelő- munka iránti ellenszenv vagy ro- konszenv és minden, de minden az egész iskola életében résztvevő vagy abba belesegítő felnőtt és fiatal közösségnek és elsősorban a közösség minden rendű és rangú felelősének kollektív ügye kell hogy legyen. Elhangzott néhányszor például olyan kifejezés, hogy „politikai sötétség”. Valami olyasféle hangja volt a dolognak, mintha a gimnázium diákjainak a fejében „politikai sötétség” honolna, úgy teljes egészében. Ezzel szemben éppen az egyes osztályfőnöki órákon a hazai és nemzetközi politikai eseményekkel való foglalkozás közben derült ki, hogy a gimnázium fiataljai, lányai, fiai többségükben jól és frissen követik — otthoni rádióhallgatás és újságolvasás alapján — a hazai és világeseményeket. Van bennük érdeklődés. Persze ahhoz, hogy ez a nevelők előtt napvilágra kerülhessen, az szükséges, hogy az osztály- főnöki órákon napi politikai eseményekkel való kapcsolat rendszeressé váljon, és ne általánosságokban mozgó merev, íztelen, szagtalan valami, hanem izgalmas", New York (TASZSZ) A Miamiban megjelenő Herald közölte Ydigoras Fuentes guate- malai elnök nyilatkozatát, aki nyíltan azt követeli, hogy „le kell sújtani” a Kubai Köztársaságra és „szét kell zúzni Fidel Castrot a nyugati féltekén”. A guatemalai elnök nyilatkozatában elítéli azokat a latin-amerikai országokat, amelyek véleménye szerint „nem kívánnak erélyes intézkedéseket foganatosítani Kuba ellen”. valószerű „tálalású” legyen, mint amilyen maga az élet, és akkor sorra megszólalnak a látszólag „sötétségbe” merült diákok. És ennek elérésében a KISZ-szervezetnek az iskolában nagy szerepe lehet, és kell, hogy legyen. Az a diák ugyanis, aki eligazodik a nép és az emberiség mai harcában, tudni fogja, hogy miért tanul, miért érdemes élnie, küzdenie. Ezt a régi igazságot sosem szabad szem elől téveszteni. Azt is mondta az egyik felszólaló, hogy először neveljék meg az ifjúságot az iskolában, és csak azután növeljék a KISZ-szervezet létszámát. Nyilvánvaló, hogy ez fából vaskarika, és nagyon helytelen gyakorlat lenne. A szervezetbe természetesen továbbra is a tanulók közt példamutatók kerülnek, azonban magában a KISZ- ben is nevelés folyik, s ha most a küldöttértekezlet olyan vezetőséget választott, amely tudja a feladatát, bátran növelheti a szervezet tagjainak létszámát, és végezhet a Rózsa Ferenc Gimnáziumban még eredményesebb munkát, mint eddig. Huszár Rezső Ydigoras Fuentes nyilatkozata további részében nyilvánvalóan azoknak a bérenceknek kiképzésére gondolva, akiket Guatemala területén készítenek elő a kubai nép elleni agresszióra, kijelentette: „Elégedettek vagyunk azzal, amit teszünk és nem is bánjuk meg”. A Herald á kubai helyzettel foglalkozó szerkesztőségi cikkében i’ámutat, hogy a Castro elleni „közös akciók napja talán nincs is 1 nagyon messze”. (MTI) Túri András: _ ÉG ~A GYÁR (3.) Pokoli füstfelhő, sistergő, feltörő lángoszlopok. A tűz fészke a laboratórium, de a lángok átterjedtek a szomszédos irodaépületre is. A gomolygó, szürkésfekete füsttengerben elvész a hatalmas gyárépület teteje. Olykor fülsiketítő dörrenések hallatszanak a szem elől veszett épület irányából, aztán ördögi szikrák pattannak ki a koromlávából és óriási reccsenés- sel összedől valami. A látvány irtózatos. A torkok összeszorulnak, a szemek könnybe lábadnak. A gyár, a gyönyörű, a szeretett gyár ég. Az üzemi tüzérség már dolgozik az oltáson. Az ipari őrség parancsnoka, Kozma Sándor telefonál: — Kerületi kapitányság? Itt Kozma beszél, az Első Magyar Vegyiművek ipari őrségéről. Ég a gyárunk! Tűzben áll a laboratórium. Kérem, intézkedjenek. Az udvaron zűrzavar. Néhányan megpróbálnak segíteni, de a tűz- őrség visszarendeli őket. Megérkeznek a tűzoltók, négy fecskendő dolgozik egyszerre s az irodaépület déli sarka mentén működésbe kezd az ötödik is. Vezényszavak röpködnek, sípszó vágja át a hangorkánt. — Egyes sugár, irány a laboratórium bal sarka... Kettes sugár, irány a főépület középfrontja! Létráskocsi fáról az étkezde falához, s már nyúlik fölfelé, a laboratórium oldalszárnya irányában a hosszú tűzoltólétra. A vezérkocsi rádiótelefonja előtt a törzsőrmester ül, monoton hangon beszél. — Vissza! — kiáltja egy gyári tűzoltó, amikor az udvar felől újabb csoport nyomul előre kíváncsi erőszakossággal. — Mindenki húzódjon vissza! A sugárvető úgy lövélli a vízsugarat, mint valami különös formájú ágyú. Sziszeg, recseg a víz, nyomában fehéres füstcsík száll fölfelé. Dolgozik a poroltó is. S a hosszú létrán ketten kúsznak fölfelé, kezükben az előreszegezett fecskendő, akár a dárda. A labor hatalmas üvegfala szétpattan s az óriási táblák csörömpölve törnek szét, darabjaik lezuhannak az udvarba. — Vissza mendenki! A forróság őrjítő. Belzebub játéka folyik most. Aranka lába roskadozik a gyengeségtől, szeretne megkapaszkodni, de nincs mibe. Mellette Hevesi halálsápadt, a kacér Jolánba füle vörösen izzik a Egy amerikai báb agressziót sürget Kuba ellen Újabb kommunistaellenes hajszát készítenek elő az Egyesült fillamokban Moszkva (TASZSZ) Az Egyesült Államokban két nap múlva érvénybe lép a Mc- carran törvény, amelyet a kongresszus elfogadott, a legfelsőbb bíróság pedig alkotmányosnak ismert el. Az észak-amerikai burzsoá demokrácia még sohasem mutatkozott meg ilyen jezsuita és eny- nyire kegyetlen formában az emberiség előtt — írja A. Csakov- szkij a Pravdában. — Törvénynek még sohasem neveztek ilyen szörnyű törvénytelenséget, amely Mccarran nevadai szenátornak, a megátalkodott reakciós politikusnak a nevét viseli. Mint Csakovszkij a továbbiakban rámutat, ha egy becsületes, kommunista meggyőződésű amerikai megtagadja, hogy a Szovjetunió ügynökének ismerje el magát, a Mccarran-törvény értelmében lecsukják, a családját földönfutóvá teszik. Ha egy kommunista nem jegyezteti be magát, a Mccarran- törvény értelmében börtönbe vetik, ha kommunistának vallja magát, az 1940. évi Smith-törvény értelmében csukják le. Az emberiségnek el kell borzadnia azon, hogy az imperialista „szabad világ” így kimutatja foga fehérjét — fejezi be cikkét Csakovszkij. — Az emberek millióinak egységesen hallatniok kell a mély felháborodás hangját. Hadd jussom el John Kenmedy- hez. (MTI Adenauer sajtóértekezlete Bonn (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Adenauer bonni kancellár csütörtöki sajtóértekezletén foglalkozott küszöbönálló washingtoni látogatásával. Kijelentette, Kennedy elnökkel a Fehér Házban meg fogja vitatni a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok katonai erejének növelését is. A kancellár ezt azzal próbálta indokolni, hogy — mint mondotta — a Szovjetunió ,.nem áll szóba a gyönge tárgyalóféllel”. A kancellár igyekezett jelenték, telennek feltüntetni a nyugati szövetségesek között fennálló nézeteltéréseket, majd közvetlenül ezután hangoztatta, a legégetőbb fel. adat az egység megteremtése. E célból szükséges a nyugati külügyminiszterek értekezletének mielőbbi összehívása. Adenauer tiltakozott az ellen a helyzet ellen, hogy csak az amerikai elnöknek van joga elrendel, ni az atomfegyverek használatát. Ennek megváltoztatása — bizony. gáttá a kancellár — „katonai szempontból elengedhetetlen”. A kancellár végezetül állást foglalt amellett, hogy a NATO-t negyedik atomhatalommá változtassák. Ez a javaslat — jelentette ki — még mindig Kennedy elnök előtt fekszik. Nehru: Van lehetőség a megegyezésre Mexico City (MTI) Nehru indiai miniszterelnök sajtóértekezletet tartott a mexikói fővárosban. Kijelentette, Kenne, dyvel és Hruscsovval folytatott megbeszélései után meg van győződve arról, hogy mindkét állam, férfi támogatja a leszerelést és a békét. Kennedy és Hruscsov között van ugyan nézeteltérés, a megegyezés elemei azonban túlsúlyban vannak. tűz fényében. Keresztesi is falfehér, ajkát olyan szorosan zárja, hogy egyetlen vékony vonalnak tűnik. ( Közben megérkeznek a'rendőrség emberei, a kerületi kapitányság politikai és bűnügyi osztályának egy-egy tisztje és a minisztérium szakcsoportjának képviselője. A tűzoltók a legnagyobb küzdelmet a füst ellen folytatják. — Az iroda is ég — suttogja valaki. De lehet, hogy ordítja, csak a nagy hangzavarban tűnik suttogásnak. — A táskám... — nyögi Ai-anka — benne az egész pénzem. És az irataim. Keresztesi megmozdul. — Az iratok — kiáltja elfulladva. — A B—6-os tervek! És nekilódul az épületnek, mint a megszállott. — Istenem — sikoltja Aranka. — Mit csinál? Menjenek utána! Megöli magát... De Hevesi és a többiek nem mozdulnak. Keresztesi már a feljárati lépcső előtt szalad. Egy tűzoltó eléje áll, ő félrelöki és berob-' ban a lépcsőházba. — Elpusztul! Ne engedjék! Hozzák vissza! A vénlány arca eltorzul, hangja, mint a fulladóé. Már feledve a tás. ka és a pénz, egyedül a férfi fontos, az ember, aki belerohant a veszélybe, nekilódult a halálnak. Néhány lépést tesz előre, de ketten is lefogják. — Megőrült?! Mit csinál? — Ne hagyják! Nem értik! Menjenek utána! — Ugyan, miket beszél? Lojzi közeledik, arca fekete a füsttől. Vigyorog. — Az ebédem ott maradt — lihegi s egy ládát kap a kezébe. — Mi az, Lajoska, ehhez is értesz? De a fiú nem hallja, rohan a ládával, nem tudni, hova. És Hevesi azon töpreng, miként van az, hogy egyesek rögtön fölismerik, mi a tennivaló, míg ő ... Aranka csendesen sír mellette, rázkódik a válla. — Na, na.. . Ne sírjon, nincs semmi baj. Semmi baj? Micsoda ostoba szó, ócska vigasz. Miért, hogy az emberek a leghülyébb szavakat hasz. nálják a legszörnyűbb helyzetekben? Igen, tenni kellene valamit. De mit? A lángok most egyáltalán nem látszanak, csak a füst, a sűrű, fekete füst gomolyog az ég felé, eltakarva a napot, befedve a kékséget. Éles sípszavak hasítják a levegőt. — Egyes sugár, irány a balsarok! Kettes sugár ... A vezényszavak is fátyolosak, elveszők. Rettentő harc folyik most. soha nem látott küzdelem a legszörnyűbb elemmel. Egy csoport hallatlan erőfeszítéssel cipekedik az udvar túlsó oldalán. Mit cipelnek? Hevesinek egyszerre vág az agyába: az ott felhalmozott vegyianyagokat hord.
