Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-18 / 272. szám

2 NÉPŰJSAG 1961. november 18., szombat A még jobb KISZ-munka érdekében — A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ-szcrvezete vezetőségválasztó küldöttértekezletet tartott az FJttörőházban — November 15. délután 3 óra. A központi Űttörőház nagyterme zsúfolásig telve a küldöttértekez­let résztvevőivel. Vigyázz harsan, a zászlótartó fiatalok meghajtják a lobogót és az ajkakon felcsen­dül a DlVSZ-induló. Ezzel az ün­nepélyes nyitánnyal kezdődött a Rózsa Ferenc gimnazisták KISZ- szervezetének vezetőségválasztó küldöttértekezlete. E helyen — az egyébként hosz- szas, tartalmas értekezletről — rapszodikus sorrendben az aláb­biakról számolunk be: A fiatalok a jobb, következete­sebb KISZ-tevékenység érdekében bátran tárták fel a problémákat és vitatták meg a tennivalókat. Vannak eredményeik, melyekkel joggal büszkélkedhetnek. Példá­ul csak az utóbbi időkben 15—20 ezer forint értékű olyan társadal­mi munkát végeztek a köz javá­ra, amiért egyetlen fillért sem kértek az iskolaközösség kasszájá­ba. önzetlenül végezték. Az olva­sómozgalomban való részvételre százan és százan jelentkeztek az iskola tanulói, a kiszesek jó pél­dája nyomán. A sportban sem kell szégyenkezniük. És amit ta­lán elsőként kellett volna említe­nünk, az iskola kiszesei szívósan küzdenek a mind jobb osztályza­tokért, ezzel is ösztönözve a tanu­lásban társaikat. Mind több fali­újság születik az iskolában és ezeken mind több a diákélettel, az egyes osztályok tanulóinak gondjával, örömével, munkájuk, tanulásuk bírálatával foglalkozó diákcikk, kritika és így tovább. Mind több a közös tanulmányi, kulturális program is. Növekszik a termekben a rend, a tisztaság, ami a növekvő rendszeretet és fegyelem tükre. Lehetetlen mind­ebben a pozitív ténysorozatban észre nem venni azt, hogy a Ró­zsa Ferenc Gimnáziumban tevé­kenyen részt vesz az iskola életé­ben a KISZ. Mégis az értekezle­ten a kendőzetlen hozzászólások­ból az derült ki, hogy a kiszesek- nek, az iskola ifjúkommunistái­nak a gimnázium életében még nem az a teljes értékű szerepük — távolról sem —, mint ami lehetne. Az egyik küldött, Molnár Eszter, ezt tömören úgy fejezte ki felszó­lalásakor, hogy a múlt vezetőség­választás óta nem változott olyan nagyon észrevehető módon a hely­zet. Kővágó Kálmán, a harmadik á) osztály kiszese példával is il­lusztrálta. Osztályukban 1957-ben 7 KISZ-tag volt, most 1961-ben' a számuk 22. Ha mechanikusan ven­nék a dolgot, akkor most három­szor olyan jól kellene haladnia az osztályban a KISZ-munkának és éreztetnie hatását a többi tanuló­ra, mint 3 esztendővel ezelőtt. Azonban mivel emberekről van szó, még hatványozottabb mérték­ben kellene ennek ott megnyilvá­nulnia. Huszonkét kiszes egy negyvenegynéhány fős osztály­ban testvérek között is ütvén szá­zaléka a létszámnak. Ennek elle­nére azt kénytelen mondani Kő­vágó Kálmán, hogy osztályukban gyenge a KISZ-tevékenység. Csu­pán az osztály ügye és „hibája” ez? Bőőr Ferenc igazgatónak és Vizsnyiczai Jánosnénak, a „csúcs” szülői munkaközösség KlSZ-fele- lősének a gimnázium kiszeseinek egészét felölelő hozzászólása is azt támasztja alá, hogy egy-egy osz­tályban a tanulmányi előmenetel, a politikai fejlődés, a termelő- munka iránti ellenszenv vagy ro- konszenv és minden, de minden az egész iskola életében résztvevő vagy abba belesegítő felnőtt és fiatal közösségnek és elsősorban a közösség minden rendű és rangú felelősének kollektív ügye kell hogy legyen. Elhangzott néhány­szor például olyan kifejezés, hogy „politikai sötétség”. Valami olyas­féle hangja volt a dolognak, mint­ha a gimnázium diákjainak a fejé­ben „politikai sötétség” honolna, úgy teljes egészében. Ezzel szem­ben éppen az egyes osztályfőnöki órákon a hazai és nemzetközi po­litikai eseményekkel való foglal­kozás közben derült ki, hogy a gimnázium fiataljai, lányai, fiai többségükben jól és frissen köve­tik — otthoni rádióhallgatás és újságolvasás alapján — a hazai és világeseményeket. Van bennük ér­deklődés. Persze ahhoz, hogy ez a nevelők előtt napvilágra kerülhes­sen, az szükséges, hogy az osztály- főnöki órákon napi politikai ese­ményekkel való kapcsolat rend­szeressé váljon, és ne általános­ságokban mozgó merev, íztelen, szagtalan valami, hanem izgalmas", New York (TASZSZ) A Miamiban megjelenő Herald közölte Ydigoras Fuentes guate- malai elnök nyilatkozatát, aki nyíltan azt követeli, hogy „le kell sújtani” a Kubai Köztársaságra és „szét kell zúzni Fidel Castrot a nyugati féltekén”. A guatemalai elnök nyilatkoza­tában elítéli azokat a latin-ame­rikai országokat, amelyek véle­ménye szerint „nem kívánnak eré­lyes intézkedéseket foganatosítani Kuba ellen”. valószerű „tálalású” legyen, mint amilyen maga az élet, és akkor sor­ra megszólalnak a látszólag „sö­tétségbe” merült diákok. És ennek elérésében a KISZ-szervezetnek az iskolában nagy szerepe lehet, és kell, hogy legyen. Az a diák ugyanis, aki eligazodik a nép és az emberiség mai harcában, tudni fogja, hogy miért tanul, miért ér­demes élnie, küzdenie. Ezt a régi igazságot sosem szabad szem elől téveszteni. Azt is mondta az egyik felszó­laló, hogy először neveljék meg az ifjúságot az iskolában, és csak azután növeljék a KISZ-szervezet létszámát. Nyilvánvaló, hogy ez fából vaskarika, és nagyon helyte­len gyakorlat lenne. A szervezetbe természetesen továbbra is a ta­nulók közt példamutatók kerül­nek, azonban magában a KISZ- ben is nevelés folyik, s ha most a küldöttértekezlet olyan vezető­séget választott, amely tudja a feladatát, bátran növelheti a szer­vezet tagjainak létszámát, és vé­gezhet a Rózsa Ferenc Gimnázi­umban még eredményesebb mun­kát, mint eddig. Huszár Rezső Ydigoras Fuentes nyilatkozata további részében nyilvánvalóan azoknak a bérenceknek kiképzé­sére gondolva, akiket Guatemala területén készítenek elő a kubai nép elleni agresszióra, kijelentet­te: „Elégedettek vagyunk azzal, amit teszünk és nem is bánjuk meg”. A Herald á kubai helyzettel fog­lalkozó szerkesztőségi cikkében i’ámutat, hogy a Castro elleni „kö­zös akciók napja talán nincs is 1 nagyon messze”. (MTI) Túri András: _ ÉG ~A GYÁR (3.) Pokoli füstfelhő, sistergő, feltörő lángoszlopok. A tűz fészke a labo­ratórium, de a lángok átterjedtek a szomszédos irodaépületre is. A gomolygó, szürkésfekete füstten­gerben elvész a hatalmas gyár­épület teteje. Olykor fülsiketítő dörrenések hallatszanak a szem elől veszett épület irányából, az­tán ördögi szikrák pattannak ki a koromlávából és óriási reccsenés- sel összedől valami. A látvány irtózatos. A torkok összeszorulnak, a szemek könnybe lábadnak. A gyár, a gyönyörű, a szeretett gyár ég. Az üzemi tüzér­ség már dolgozik az oltáson. Az ipari őrség parancsnoka, Kozma Sándor telefonál: — Kerületi kapitányság? Itt Kozma beszél, az Első Magyar Ve­gyiművek ipari őrségéről. Ég a gyárunk! Tűzben áll a laborató­rium. Kérem, intézkedjenek. Az udvaron zűrzavar. Néhányan megpróbálnak segíteni, de a tűz- őrség visszarendeli őket. Megér­keznek a tűzoltók, négy fecskendő dolgozik egyszerre s az irodaépület déli sarka mentén működésbe kezd az ötödik is. Vezényszavak röpködnek, sípszó vágja át a hang­orkánt. — Egyes sugár, irány a labora­tórium bal sarka... Kettes sugár, irány a főépület középfrontja! Létráskocsi fáról az étkezde fa­lához, s már nyúlik fölfelé, a la­boratórium oldalszárnya irányá­ban a hosszú tűzoltólétra. A vezérkocsi rádiótelefonja előtt a törzsőrmester ül, monoton han­gon beszél. — Vissza! — kiáltja egy gyári tűzoltó, amikor az udvar felől újabb csoport nyomul előre kíván­csi erőszakossággal. — Mindenki húzódjon vissza! A sugárvető úgy lövélli a vízsu­garat, mint valami különös for­májú ágyú. Sziszeg, recseg a víz, nyomában fehéres füstcsík száll fölfelé. Dolgozik a poroltó is. S a hosszú létrán ketten kúsznak föl­felé, kezükben az előreszegezett fecskendő, akár a dárda. A labor hatalmas üvegfala szétpattan s az óriási táblák csörömpölve törnek szét, darabjaik lezuhannak az ud­varba. — Vissza mendenki! A forróság őrjítő. Belzebub játé­ka folyik most. Aranka lába ros­kadozik a gyengeségtől, szeretne megkapaszkodni, de nincs mibe. Mellette Hevesi halálsápadt, a ka­cér Jolánba füle vörösen izzik a Egy amerikai báb agressziót sürget Kuba ellen Újabb kommunistaellenes hajszát készítenek elő az Egyesült fillamokban Moszkva (TASZSZ) Az Egyesült Államokban két nap múlva érvénybe lép a Mc- carran törvény, amelyet a kong­resszus elfogadott, a legfelsőbb bí­róság pedig alkotmányosnak is­mert el. Az észak-amerikai burzsoá de­mokrácia még sohasem mutatko­zott meg ilyen jezsuita és eny- nyire kegyetlen formában az em­beriség előtt — írja A. Csakov- szkij a Pravdában. — Törvénynek még sohasem neveztek ilyen ször­nyű törvénytelenséget, amely Mccarran nevadai szenátornak, a megátalkodott reakciós politikus­nak a nevét viseli. Mint Csakovszkij a továbbiakban rámutat, ha egy becsületes, kom­munista meggyőződésű amerikai megtagadja, hogy a Szovjetunió ügynökének ismerje el magát, a Mccarran-törvény értelmében le­csukják, a családját földönfutóvá teszik. Ha egy kommunista nem jegyezteti be magát, a Mccarran- törvény értelmében börtönbe ve­tik, ha kommunistának vallja ma­gát, az 1940. évi Smith-törvény ér­telmében csukják le. Az emberiségnek el kell borzad­nia azon, hogy az imperialista „szabad világ” így kimutatja fo­ga fehérjét — fejezi be cikkét Csakovszkij. — Az emberek mil­lióinak egységesen hallatniok kell a mély felháborodás hangját. Hadd jussom el John Kenmedy- hez. (MTI Adenauer sajtóértekezlete Bonn (MTI) Nyugati hírügynökségek jelen­tik, hogy Adenauer bonni kancel­lár csütörtöki sajtóértekezletén foglalkozott küszöbönálló wa­shingtoni látogatásával. Kijelen­tette, Kennedy elnökkel a Fehér Házban meg fogja vitatni a nyu­gat-európai országok és az Egye­sült Államok katonai erejének növelését is. A kancellár ezt az­zal próbálta indokolni, hogy — mint mondotta — a Szovjetunió ,.nem áll szóba a gyönge tárgyaló­féllel”. A kancellár igyekezett jelenték, telennek feltüntetni a nyugati szö­vetségesek között fennálló nézetel­téréseket, majd közvetlenül ez­után hangoztatta, a legégetőbb fel. adat az egység megteremtése. E célból szükséges a nyugati kül­ügyminiszterek értekezletének mielőbbi összehívása. Adenauer tiltakozott az ellen a helyzet ellen, hogy csak az ame­rikai elnöknek van joga elrendel, ni az atomfegyverek használatát. Ennek megváltoztatása — bizony. gáttá a kancellár — „katonai szempontból elengedhetetlen”. A kancellár végezetül állást foglalt amellett, hogy a NATO-t negyedik atomhatalommá változ­tassák. Ez a javaslat — jelentet­te ki — még mindig Kennedy el­nök előtt fekszik. Nehru: Van lehetőség a megegyezésre Mexico City (MTI) Nehru indiai miniszterelnök sajtóértekezletet tartott a mexikói fővárosban. Kijelentette, Kenne, dyvel és Hruscsovval folytatott megbeszélései után meg van győ­ződve arról, hogy mindkét állam, férfi támogatja a leszerelést és a békét. Kennedy és Hruscsov kö­zött van ugyan nézeteltérés, a meg­egyezés elemei azonban túlsúly­ban vannak. tűz fényében. Keresztesi is falfe­hér, ajkát olyan szorosan zárja, hogy egyetlen vékony vonalnak tűnik. ( Közben megérkeznek a'rendőr­ség emberei, a kerületi kapitány­ság politikai és bűnügyi osztályá­nak egy-egy tisztje és a miniszté­rium szakcsoportjának képviselő­je. A tűzoltók a legnagyobb küzdel­met a füst ellen folytatják. — Az iroda is ég — suttogja valaki. De lehet, hogy ordítja, csak a nagy hangzavarban tűnik sutto­gásnak. — A táskám... — nyögi Ai-anka — benne az egész pénzem. És az irataim. Keresztesi megmozdul. — Az iratok — kiáltja elfullad­va. — A B—6-os tervek! És nekilódul az épületnek, mint a megszállott. — Istenem — sikoltja Aranka. — Mit csinál? Menjenek utána! Megöli magát... De Hevesi és a többiek nem mozdulnak. Keresztesi már a fel­járati lépcső előtt szalad. Egy tűz­oltó eléje áll, ő félrelöki és berob-' ban a lépcsőházba. — Elpusztul! Ne engedjék! Hozzák vissza! A vénlány arca eltorzul, hangja, mint a fulladóé. Már feledve a tás. ka és a pénz, egyedül a férfi fon­tos, az ember, aki belerohant a ve­szélybe, nekilódult a halálnak. Néhány lépést tesz előre, de ketten is lefogják. — Megőrült?! Mit csinál? — Ne hagyják! Nem értik! Men­jenek utána! — Ugyan, miket beszél? Lojzi közeledik, arca fekete a füsttől. Vigyorog. — Az ebédem ott maradt — li­hegi s egy ládát kap a kezébe. — Mi az, Lajoska, ehhez is ér­tesz? De a fiú nem hallja, rohan a lá­dával, nem tudni, hova. És Hevesi azon töpreng, miként van az, hogy egyesek rögtön fölismerik, mi a tennivaló, míg ő ... Aranka csen­desen sír mellette, rázkódik a vál­la. — Na, na.. . Ne sírjon, nincs semmi baj. Semmi baj? Micsoda ostoba szó, ócska vigasz. Miért, hogy az em­berek a leghülyébb szavakat hasz. nálják a legszörnyűbb helyzetek­ben? Igen, tenni kellene valamit. De mit? A lángok most egyáltalán nem látszanak, csak a füst, a sűrű, fekete füst gomolyog az ég felé, eltakarva a napot, befedve a kék­séget. Éles sípszavak hasítják a leve­gőt. — Egyes sugár, irány a balsa­rok! Kettes sugár ... A vezényszavak is fátyolosak, elveszők. Rettentő harc folyik most. soha nem látott küzdelem a legszörnyűbb elemmel. Egy csoport hallatlan erőfeszí­téssel cipekedik az udvar túlsó ol­dalán. Mit cipelnek? Hevesinek egyszerre vág az agyába: az ott felhalmozott vegyianyagokat hord.

Next

/
Thumbnails
Contents