Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-17 / 271. szám
november 17., péntek NÉPÚJSÁG 3 Valamit valamiért GERENDÁSI MOZAIK Az emberek úgy vannak a különböző rendeletekkel, hogy azt nézik benne, mit kell megint végrehajtani, milyen feladatot kaptak, s mennyi többletmunkát jelent ez számukra. A most megjelent 3004/ 4-es kormányrendelet egészen más, inkább segítséget, mint feladatot ad azoknak, akiknek szánva van. Sorjában a negyedik rendelet ez már a 3004-esek köréből, és az eddigiek is mind arra törekedtek, hogy a termelőszövetkezeteket gazdaságilag is, erkölcsileg is segítsék. Az egyik termelőszövetkezeti elnök azt mondta az új rendelet megjelenése után: „A termelőszövetkezeteknek adott újabb segítség végeredményben azt jelenti, hogy a kormány nevet adott a gyereknek, ilyen formában ad újabb és újabb milliárdokat, csak úgy segítésképpen.” Végeredményben erről nincsen szó, mert a termelőszövetkezeteknek adni is kell valamit ezért a segítségért, de nyilvánvaló az az igyekezete, hogy a termelőszövetkezetek tudják is adni ezt a valamit. Némely termelőszövetkezetünket súlyosabban érintette az idei aszály, több gonddal küszködnek, mint mások. A 3004/4-es rendelet figyelembe veszi ezeket a problémákat s külön tárgyalja a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek segítését. Ez a segítés abban nyilvánul meg elsősorban, hogy lehetőséget biztosít kiváló szakemberek termelőszövetkezetbe való küldésére, figyelembe véve azt, hogy ezeknek a termelőszövetkezeteknek küszködni kell a tapasztalatlan és hozzá nem értő vezetéssel is. Azt hinné az ember ezek után, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségei már „betéve” tudják az új rendeletet, hogy azon tárgyalnak, miképp tudják majd felhasználni. Számokat is raknak egymás után, hogy az összeadás eredményeként kijöjjön az állam segítésének fo— Biztosan — bólint rá Hevesi. — Maga az a fajta nő, aki jól főz. — Honnan tudja? Egyszerre elhallgatnak. Csak a tányérok csörgése hallatszik a tálaló ablak felől. — Mi volt ez? — kérdi Hevesi. — Micsoda? — Mintha lőttek volna. Egy kicsit füléinek. — Ugyan... — Aranka tovább beszélne, amikor egyszerre élesen félvijjog a gyári sziréna. — Hallják? Szaggatottan, hátborzongatóan sír, szokatlanul és félelmetesen. Aztán behallatszik a kiáltozás is. Mintha sok száz hang ordítozná egyszerre, mégis összevissza . Az emberek abbahagyják az étkezést, egy fiatal munkás felugrik asztalától és az ablak felé siet. Künn megerősödik a zaj s a sziréna még egyre szól, szaggatott bőgéséveL — Mi történhetett?! — Valami baj lehet — mondja Aranka. — Ugyan. Majd megtudom mindjárt. És élindul az ajtó felé. Ebben a percben félpattan az ebédlő ajtaja és Lojzi, a tarka Inges Csiszár Lajos jelenik meg a küszöbön. Háta mögül rohanó lép. tek, hangos kiabálás zaja hallatszik be a terembe. A fiú egy másodpercig áll, azután azt mondja — Ég a gyár! Szavait néma csend követi. — Ég a gyár. (Folytatjuk) rintnyi összege. Lehet, hogy termelőszövetkezeteink zöme így is tesz. Találkoztunk azonban olyan esettel is, ahol a termelőszövetkezet vezetősége még csak hallásból vagy még abból sem ismeri az új rendeletet. A békési Október 6 Termelőszövetkezet főleg zöldségtermelésre specializálta gazdaságát, s az eddigi 3004-es rendeletek s az új is különös módon segíti az ilyen jellegű gazdaságokat. Azért mentünk ki Békésre, hogy a rendelet lehetőségeiről, annak felhasználásáról tájékozódjunk és bizony elcsodálkozott az újságíró, amikor a termelőszövetkezet vezetőségével beszélgetve arról kap képet, hogy az eddigi rendeleteket sem használták ki valami nagymértékben, de azt sem tudják, hogy mit fognak az újjal kezdeni. Pedig ráfér a segítség erre a termelőszövetkezetre. Számolgatnak a vezetők, a tagok is és bizony úgy áll a mérleg, hogy jó, ha meglesz a 15 forintos munkaegységérték, de még erre sem lehetne mérget venni. Mi lehet az oka? A vezetők egyöntetű véleménye az, hogy elsősorban a termelő- szövetkezet tagjai között kell keresni az okokat. Igazság szerint 423 dolgozó tagja van a termelő- szövetkezetnek és jó, ha egyhar- mada kijár rendesen dolgozni. Kimutatást vezetnek arról, hogy kik a notórius hiányzók. Közöttük sok olyan is vari, aki a belépés óta a termelőszövetkezet tájára sem jött. No, de elvégezték az őszi munkákat, jól haladtak a vetéssel, s ma már a szántás is a vége felé közeledik. Elvégezték hát a munkát. S bár nem jó dolog, ha a tagság így viszonyul a munkához, mégsem itt kell keresni az eredendő okokat. A tagoknak is más a véleménye. Beszélgetés közben jegyzőkönyveket, számadatokat vettünk elő és kikerekedett az okok sűrűjéből a leglényegesebb, amit el is mondunk itten. Drágán termel a szövetkezet. Nagyon drágán termel, s ezért van ráfizetés. Nézzünk csak egy-két példát. A legpontosabb számítások szerint is 5,07 forintért állít elő a békési Október 6 Termelőszövetkezet egy liter tejet. A tejért 2,40 forintot kapnak a tejcsarnokban. Ök tehát több mint két liter tej árát használják fel egy liter megtermeléséhez. Kevés a takarmány, arra elég csak, hogy a teheneket fenntartja, de arra már nem, hogy tejet is adjanak azért. Egy kiló növendékmarhát 26 forintért állítanak elő. Majdnem háromszoros árat kell számolni. Itt is a takarmánnyal van a baj. Tudjuk, hogy a takarmánykérdés ma az egész mezőgazdaságban probléma és probléma lesz egész télen is. i Mégis úgy véljük, hogy az Október 6 Termelőszövetkezet vezetősége egy kicsit el is hanyagolja a takarmány előállítását és főleg tárolását. Ezt kell vélnünk, ha látjuk az istálló oldalában ösz- szehányt kukoricaszárat, amely a legrosszabb parasztgazdaságnak is szégyenére válna, úgy néz ki. De soroljuk tovább a példákat. Száznegyven lova van a termelő- szövetkezetnek. Kimutatásuk szerint a betakarítás hónapját nem számolva, havonta 8 napot dolgoztak a fogatok. A maradék napokon csak a takarmányt fogyasztották a lovak. Drága mulatság ez! Az látszik ezekből, hogy baj van a gazdaság szakmai vezetésével. Van egy agronómusa a termelő- szövetkezetnek, de ez az agronó- mus csak egy éve van kihelyezve a Magtermeltetőktől és mielőtt kijött, már kiesett egy kicsit a gazdasági vezetésből. A járási mező- gazdasági osztály ismeri ezt a problémát, mégis lassan halad a termelőszövetkezetnek az agronó- mus kiküldése. Pedig nagy szükség lenne rá. A 3004/4-es rendelet is világosan kimondja és ehhez ragaszkodjanak is a termelőszövetkezet tagjai, vezetői, hogy a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetbe állami támogatással lehet szakembert kiküldeni. Említettük, hogy az új rendelet megszabja a segítés nagyságát is. Attól teszi függővé, hogy az illető termelőszövetkezet bizonyos követelményeket hogy tud teljesíteni. Az Október 6 ebben az évben nem teljesítette az áruértékesítési tervet. A szövetkezet könyvelője szerint nem is fogja, olyan nagy számokat kaptak. Pedig nem erről van szó, hanem arról, amiről már említést tettünk, hogy az állami vezetés ismeri a termelőszövetkezetek lehetőségeit, úgy adja meg a tervek mutatószámait, csak hozzáértéssel, számítással kell a tervet végrehajtani. Nehéz lenne most elsorolni a 3004-es rendelet mutatóit. Föl sem lehet mérni azokat a távlatokat, amelyeket a rendelet ad, de a lehetőségeket keresni kell és adni kell valamit valamiért, örök érvényű elv ez. És a termelőszövetkezet nem várhatja az államtól az ingyen segítséget, bár ha annyit megtesz, hogy ha a megszilárdítás és a fejlesztési tervben foglaltakat megvalósítja, akkor vissza nem térítendő állami támogatásban is részesülhet. A termelőszövetkezet vezetősége a hibák között elsőnek említette a tagság munkához való viszonyát. Említettük, hogy nem helyes ez, s lám jellemző is a munkára. Tudjuk, hogy sokkal könnyebb egy meglévő jelenségre ráhúzni a bajt, s erről állandóan beszélni, de az őszinte, igaz munkánál nincsen jobb segítség a problémák leküzdésére. Amikor a termelőszövetkezet párttitkára a legőszintébben szedte elő a termelőszövetkezetre jellemző kimutatásokat, az agronó- mus összecsapta a kezét és hévvel mondta: — Jaj, csak azt ne! Nem való az újságba, hogy mi ilyen rosszul termelünk. Inkább szedje össze az elvtárs a jókat és írjon arról. Hát van erre szükség? Dehogy van. Kiss Máté r Új növényfajtákat kapunk a Szovjetuniótól A közelmúltban a növényfajtaminősítő tanács titkárságának négytagú delegációja tanulmányúton járt a Szovjetunióban, most pedig a szovjet állami fajtaminősítő bizottság küldöttsége tartózkodik hazánkban. A magyar küldöttség például 75 új szovjet növényfajta behozatalát javasolta, közöttük a hazai viszonyoknak is jól megfelelő nagy termőképességű búzákat és kukoricákat, fehérjedús takarmánynövényeket és kiváló minőségű gyümölcsöket (MTI) Hatvan hold bevétele egymillió forint A Petőfi Termelőszövetkezetben az idén hatvan holdon foglalkoztak konyhakertészettel. Hatszázhetven- ezer forint bevételre számoltak. Mivel a kertészet dolgozói lelkiismeretesen dolgoztak, így korai burgonyából a tervezett 500 mázsa helyett 811 mázsát, zöldpaprikából pedig 650 mázsa helyett 1011 mázsát adtak el a felvásárló szerveknek. A kertészet teljesítette az állammal szemben vállalt kötelezettségét, sőt a terven felüli termés jelentős részét Is az államnak adták el. így a 60 hold kertészet bevétele elérte az egymillió forintot. Harmincketten tanulnak Kolbusz Miklós nyugdíjas, a Petőfi Tsz főagronómusa nagy buzgalommal látott hozzá a szövetkezeti gazdák ezüstkalászos tanfolyamának szervezéséhez. Munkája eredménnyel járt. A Petőfi Tsz-ből hu szonöten, a Búzakalász és a Táncsics Tsz-ből pedig heten jelentkeztek tanfolyamra. Az első elődást szerdán, november 15-én tartották. Azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akik elvégzik az ezüstkalászos tanfolyam második évfolyamát és szakmunkásvizsgát tesznek, az évi munkaegységük 10 százalékát is javukra írják. Szénaporciózás A Petőfi Termelőszövetkezetben szigorú rendszabályt, vezettek be a takarmánygazdálkodásban. Abrakot csak azoknak a lovaknak adnak, amelyek naponta rendszeresen munkában vannak. A többi állat pedig termelése után kapja a legszükségesebb takarmányadagot. Néhány héttel ezelőtt hozzáláttak a lucernaszéna porciózásához. A teheneknek három és fél, a szopós borjaknak egy kiló szénát adnak. Ugyanakkor nagy mennyiségű lucernalisztet is készítenek. A lucernalisztet a sertéstenyésztésben használják fel. Jövőre 1200 hízott sertést adnak át Az utóbbi években a Petőfi Tsz- ben 134-re növelték a kocák számát. Ezeket úgy falkásították, hogy egy-egy alkalommal 30—40 koca fialjon. Az egyívású malacokat szakszerűen takarmányozzák, falká- sítják. így elérik, hogy jövőre csupán ebből a szövetkezetből 1200 hizott sertést adnak át az Allatfor- galmi Vállalatnak. Jól halad az őszi munka a kondorosi Vörös Október Tsz-ben Már az „emberes"’ hónapok derekán járunk. Hűvösebb az idő is. Ennek ellenére jól halad a mező- gazdasági munka. A termelőszövetkezet gazdái október 31-re vállalták a kukorica betakarítását. A termést 720 holdon vállalásuknak megfelelően teljesítették. A kedvezőtlen időjárás ellenére a talajművelés is igen jó ütemű. A vetőágy előkészítése a vállalt határidőre szintén befejeződött. Ezt úgy értük el, hogy csoportosított gépegységgel dolgoztunk. Egy táblán nyolc körmöstraiktor, egy DT állt be és utána két Bjeiorusz vetett. A termelőszövetkezet gazdái megszívlelték a konmányhatároza. tot s a tavalyi évhez képest több külfödi búzát vetettek. Az idén 350 hold Bezosztája, 100 hold Szkoroszpelka és 50 hold Autonómia került magágyba. A nagyobb búza-terméshozamért holdanként 250 kiló szuperfoszfát- és 50 kiló nitrogén tartalmú műtrágyát szórtak ki. Mindez az előző év bevált tapasztalatai alapján történt. Tavaly a KISZ-szervezet védnökséget vállalt a külföldi búzafajták fe_ lett. Ök vetették, aratták és csépelték. Jói is fizetett. Az Autonómia 17,70, a Bezosztája IV-es pedig 21,40 mázsás átlaggal elnyerte a tagság tetszését. FRANKO GABOR, Kondoros Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek új, korszerű általános vagyonbiztosítása alapján történt az alanti kifizetés. Még a tavasszal történt, hogy a Battonya határában folyó Iratosi csatorna a nagy esőzések következtében megáradt és kilépett medréből. A kiömlő víz elöntötte a batto- nyai Aranykalász Tsz mintegy 180 kh. vetését. A vetésben komoly károkat okozott. Az Állami Biztosító az érvényben lévő termelőszövetkezeti általános vagyonbiztosítás feltételei értelmében az árvíz által okozott károsodás miatt 166 945,— forintot utalt ki a tsz-nek. Kevesebb adminisztrációi Kedvezőbb dij! Nagyobb biztonsági ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 558
