Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-16 / 270. szám

1961. november 16., csütörtök NÉPÜJSÁG 3 Tál telj esi tette hízott sert es­és baromfi-eladási tervét az örménykúti Petőfi Termelőszövetkezet A terv készítésekor úgy határoztak az örménytoúti Petőfi Ter­melőszövetkezet gazdái, hogy az idén. 880 hízott sertést adnak az ál­lamnak. Év közben azonban kedvezően alakult állattenyésztésük. Így a tervezetten felül még száz hízott sertéssel segítik az ország hús- és zsíreilátását. A terv készítésekor hagyta jóvá a szövetkezet közgyűlése azt is, hogy ebben az évben 86 mázsa baromfit adnak közfogyasztásra. A legutóbbi számítás szerint jóval többet, 159 má­zsa baromfit küldenek a városoknak. Pótolj« ia-e tervlemaradását a Gyulai Kötőipari Vállalat? — Bizony a harmadik negyed­év végén nem tudtunk 100 szá­zalékos terv teljesítésről beszá­molni .íí — mondotta Kendra Györgyné, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója, amikor a vállalat munkájáról érdeklőd­tünk. Mint megtudtuk, tervüket csak 98,2 százalékra sikerült tel­jesíteniük, ami mintegy 104 ezer forintos lemaradást jelent. Vajon mi az oka, hogy ennek a máskor jól teljesítő üzemnek tervlemaradási gondjai vannak? =— Nem könnyű válaszolni a kérdésre — mondta Kendráné, s már sorolta is mi minden ját­szott közre, ami akadályozta az üzem termelését Még a máso­dik negyedévben kezdődött a visszaesés a termelésben, ami­kor egyik napról a másikra igen sok dolgozójuk megbetegedett s kiesett a munkából. Nehéz volt pótolni a munkásokat, az újon­nan felvett dolgozók sem tud­tak jelentős eredményt elérni. Ehhez járult a normák rende­zése is, amely ugyancsak né­hány napnyi termelési zavart okozott mégis növelte a lema- tadast á tervben* (bs De ez a lemaradás nem be­hozhatatlan! — hangsúlyozta. — A sikkötő üzemrészünkben nemrégiben 50 százalékos mojto- rizálást hajtottak végre s ami a legjelentősebb volt, november 7 tiszteletére versenyt indítot­tak, amely lényegesen emelte a termelékenységet. Azt hiszem, nyugodtan mondhatom: pótol­juk a lemaradást. Elhihetik, hi­szen az üzem dolgozói még so­hasem hagyták cserben a válla­lat vezetőit. S ha ez így van, bizonyára hamarosan a Kötőipari Válla­lat tervtülteljesítéséral számol­hatunk be. >—We— 4p-gondok a gépműhelyben Különvált a Vegyesipari Válla­lat Temető-sori telepén két mű­hely. Még a nyár közepén szüle­tett az ötlet, s augusztus 21-én meg is történt a válás. A fiatal asztalosok úgy gondolták, ha kü­lön lesz a kéziműhely és külön a gépműhely, így jobban értékelhe­tik saját munkájukat. Sőt már ak­kor úgy gondolták, hogy a külön­válással ifjúsági brigáddá változ­nak, s „nekifutnak”, hogy a szo­cialista brigád címet megszerezzék rpaguknak. Jól kezdődött minden. Négyen: Juhász József, Tokaji Béla, Ecsedi Tibor és Sípos Imre csak azért is meg akarták mutatni, hogy mit tudnak. Fokozatosan emelkedett a termelés. Még 140 százalékot is csináltak! De jöttek a bajok is, meg a vélt sérelmek is. Mert úgy van általá­ban az ember, ha tudja, hogy va­lami nemeset tesz a társadalom­nak, akkor elvárja, hogy segítsék. Aztán sokszor többet is vár, mint ami kijár. így vannak ezek a fi­úk is. — Mi megalakítottuk az ifjúsá­gi brigádot, most tessék bennün­ket megfelelően segíteni — így bu- gyog ki belőlük az, amit várnak. Merthogy nem tisztelik cselekede­tüket kellően. Sem az öreg sza­Évente másfélmillió forintot forgalmaznak a reformátuskovácsházi földművesszövetkezet boltjai A refocmátuskováesházi föld. müvesszövetkezet három vegyes boltja, egy italboltja, a szákvíz- üzem, s a felvásárlási üzemág évente másfélmillió forint forgal­mat bonyolít le. A tavaly korsze­rűsített nagy vegyesbolt forgalma havonta 10—15 ezer forinttal nö­Arawka benyit és vidáman kö­szön: Jó reggelt! Igen, úgy van amint gondolta s ahogy reggeltől reggelre találja, évek óta. Keresz­tesi kartárs az ablak előtt, kezé­ben apró öntözőkanna, a kannából vékony sugárban permetez a váz a virágokra. Szikár alakja meg­hajlik, szép, hullámos ősz haján ezüstösen táncol a beömlő nap­fény. Ügy tetszik, nem is hallja a nő köszönését, annyira elmerül vi­rágaiban, Aranka megáll egy ki­csit, nézi. Micsoda ember! Csupa halksóg, csiupa finomság és ked­vesség. Félszeg és mégis férfias. Hogyan tud egyedül élni egy ilyen ember? — Jó reggelt! — köszönt újra most már hangosabban. Lajoska szerencsére nincs a szobában s így Aranka megeresztheti legbájosabb mosolyát. — Jó reggelt! A férfi kezében egy kissé meg­remeg az öntözőkanna. — Hogy érzik magukat ma reg­gel a virágai? — Oh, nagyon jól. Nézze csak ezt a kis tempáriumot, tegnap még bimbója is alig volt s mára kinyí­lott. A kőrisrózsám is egészen ki­bontakozott Gyönyörű, nem? — Gyönyörű. — Tegnap szert tettem új ma­—■ De igen, igen. Maga nagyon jó ember. — Ha tőlem függne... Sohase derült ki, mi az, ami Arankától függne, mert Lojzdka tért vissza a szobába, szája sarká­ban lógó cigarettával, kezében sportújsággal. — Én megyek — mondja Aran­ka kartársnő. — Együtt ebéde­lünk? — Hogyne. Persze. A nő távozik, Lojzi az asztalá­hoz ül. — Keresztesi kartárs — szólal meg —, nem árt a virágainak, hogy a laboratórium felé nyíló ab­lakban tartja őket, folytonos nap­sütésben? — Ehhez maga nem ért, Lojzáka. — De mégis... — Ennyi fény nem árt a nö­vénynek, főként az enyéimnek. Aztán ilyenkor nyitva vannak a labor ablakai is, hadd élvezzék az ottaniak is a virágokat. —Gondolja, hogy ráérnek él­vezni? — Miért ne? A szépségre min­dig jut ideje az embernek. A fiú léhán nevet. — Ez igaz. A szép nő és a szép virág mindig magára tudja vonni a figyelmet. Keresztesi megrovó pillantást vet rá a szemüvege fölött Alig gokra. Óriási Szerencsem volt Egy észrevehetően megcsóválja a fejét, régi kollégám kapott belőlük Hol- a fiú észreveszi és nevet. landiából s nekem is adott. Most már csak azon izgulok, hogy meg­foganjanak. — Keresztesi kartárs, maga rendkívüli ember! A férfi csodálkozva néz rá. — Ugyan, kérem. Hogy jut eszé­be ilyesmi? '— Az is eszembe jutott már, hogy vajon magának teljesen ele­gendők a virágai? — Ne ízetlenkedjék — jegyzi meg szelíden az idősebb férfi. — Ne féljen, nem vagyok se beteg se aszkéta. (folytatjuk) vekedett a múlt évihez viszonyít­va. Havonként ebben a boltban 100—120 ezer forint értékű vegyes, árut adnak ed. Az utóbbi hónapok­ban javult a községben az áruel­látás és a választék. Különösen nagy a kereslet csempekályhákból. Az italbolt is jóval túlteljesíti ne­gyedévenkénti tervét. A felvásárlási üzemág sem tét­lenkedett. Ebben az évben is nagy mennyiségű barackot, vöröshagy­mát és egyéb mást vásárolt fel, s továbbított a városoknak. Otthont kap a mezőgyám KISZ-szervezet A mezőgyáni községi pártbizott­ság úgy döntött, hogy megoldja a mezőgyáni KISZ-fiataiok helyiség­problémáját. A pártház két helyi­ségét átadták a fiataloknak. Itt kap majd helyet a KISZ-szervezet irodája és klubszobája. A megyei KlSZ-bizottség ötezer forintos támogatásán túl a fiatalok társadalmi munkával építik át az újonnan kapott otthonukat. A KISZ K. B. irányelveiről tárgyaltak a sarkadi járás KlSZ-titkárai és úttörö-csapatvezetöi Tegnap, november 15-én tanács­kozást tartottak a sarkadi járás KISZ-titkárai és az úttörő-csapat­vezetők. Megtárgyalták a KISZ Központi Bizottságnak 1961. május 25-én kiadott, a Magyar Úttörők Szövetségének munkájára és a KISZ feladataira vonatkozó irány­elveit. Különös hangsúllyal emelték ki a gyerekek szocialista jelenünk és jövőnk szeretetére, a dolgozó em­ber tiszteletére, a közösségért, a hazáért tettre kész ifjakká való nevelés problémáit és annak fon | tosságát. 1 kik, sem a vállalatvezetőség, meg más sem. — Nem lehet ez igaz, hihetetlen — így vélekedtünk mi magunk is, amikor egy telefonálás után sze­mélyesen is üzenetet küldött a szrekesztőségnek az ifjúsági bri­gád. A brigádvezető kivételével együtt találtam a fiúkat a gépmű­helyben. Néhány percre kikap­csolták a gépeket, hogy a sdvító zajt most az ő gondolatuk váltsa fel, vagyis a panasz, meg a sérelem. — Tessék meghinni, nem egyé­ni panaszunk van — nyugtat To­kaji Béla, akiről különben azt tartják az egész vállalatnál, hogy nem megy a szomszédba „nyel­vért”. Szóval, hangos, követelőd­ző fiú. Még annyit róla, hogy az egyik kerületnek ő a KlSZ-titká- ra. ...Jönnek a sérelmek: — Az esik a legrosszabbul, hogy nem érezzük a törődést. Meg­alakultunk, az el van intézve. Az öreg szakik egynémelyikétől még gúnyolódást is kapunk. A vállalat vezetősége pedig nem törődik ve­lünk. — Hogy-hogy nem törődik? Mi­ben kellene többet törődni? A munkát értékelik, hiszen ennek alapján kapják a fizetést. Lehető­ség is megvan a munkához, van anyag bőven, panaszaikat biztosan elintézik, munkakörülményük pe­dig amint látom, jó... Hát mégsem pólyásgyermekek maguk?! — Itt van például a versenyfel­hívásunk. Október 3-án a vállalat minden részlegét és brigádját ver­senyre hívtuk november 7-e tisz- teletére.„ Tessék, itt van, megmu­tatom. Igen, ez versenyfelhívás, hat pontból. Mégpedig: 1. A szeptem­beri termelési átlagot 2 százalék­kal túlteljesítjük. 2. A kieső mun­kaórákat 0-ra csökkentjük, és az igazolatlan hiányzást megszüntet­jük. 3. Reklamáció-mentes mun­kát csinálunk. 4. Megelőzzük a baleseteket. 5. Rendet, tisztaságot tartunk munkahelyünkön. 6. Bri­gádunk minden tagja öt óra tár­sadalmi munkát végez a telepün­kön lévő műhelyek átépítésénél. Okos dolgok. — És tessék idefigyelni, itt van a végén: „Kérjük a vállalat vezetőségét, hogy ... első ízben november 6-ra, másodízben január 10-re kiérté­kelni szíveskedjenek vállalásun­kat.” S ha hiszi, ha nem, egy szót sem szóltak a vállalásunk teljesítésé­ről, meg egyáltalán a munkaver­senyről sem... Bólogatnak a fiúk, hogy úgy van, ahogy Tokaji Béla mondja. És mást is mondanak: — Van egy fiú, aki igen jó szak­ember. Ö is át akart jönni az ifjú­sági brigádba, mert KISZ-tag, de az öregek nem engedték, mert hogy ő nagyon jól tud dolgozni. Panaszkodnak tovább: Nincse­nek megelégedve a besorolással. Ók IV-esben vannak, s akárhogy dolgozzanak is, akkor sem kerül­hetnek a VI-osba, mint az öregek. — Ha meg valamit mondunk, akkor olyan gyorsan rávágják: „Ne üsd mindenbe az orrodat...” Például mibe? — Nem olyan régen ide rakták az anyagot a műhely bejárata elé. Mondtuk, hogy vigyék el, hiszen nem tudunk a kiskocsival ki-be­járni. Nem tetszett, hogy szóltunk érte, pedig a munka érdekében tettük.„ A végén a Népújságnak is meg­mondták a véleményüket: — Megír mindent, ezt is meg azt is, de arról, hogy mi ifjúsági brigádot alakítottunk, s hogy a Vegyesipari Vállalat minden dol­gozóját versenyre hívtuk, arról egy szót sem írtak... El is fogadtam rögtön a bírála­tot. Igazuk van, máskor figyelme­sebbek leszünk. Ami pedig a többit illeti. Van, amiben igazuk van, van, amiben nincs. Abban például igazuk van, hogy november 7-e előtt a vállalat vezetősége nem értékelte a válla­lásukat és egyáltalán nem értékel, te az általuk indított munkaver­senyt. Ez hiba volt. Kérésüket fel­tétlenül teljesíteni kellett volna, mert akkor ez még lökést is ad a versenymozgalmuknak. Szerintünk az sem hiba, ha be­leszólnak olyan dolgokba, amelyek a termeléssel kapcsolatosak. Te­gyék csak, persze meggondoltan! Ha a munkások szólnak valamiért, javasolnak, akkor az azt jelenti, hogy érdekli őket vállalatuk dol­ga. Ezt pedig helyes, ha megbe­csüljük. Abban viszont nincs igazuk, hogy az említett fiút nem kapták meg brigádjukhoz. A vállalat ér­deke, vagyis a termelés, ha úgy kívánja meg, hogy az ifjúmunkás az öregek között dolgozzék, akkor ott tud legtöbbet tenni a termelé­sért És hogy miért nem lehetnek ők is olyan magas fizetési kategóriá­ban, mint az öregek? Ez egyszerű, fiúk! Nem várhatják el — mert hiszen nincs is akkora szakkép­zettségük —, hogy a 25—30 éves szakmunkással egy bérkategóriába kerüljenek. De majd,, ha az Önök munka tapasztalata is nagyobb lesz, akkor valószínű, nem zárkó­zik el a vállalatvezetőség. De van egy másik dolog. Amikor Harmados elvtárssal, a Békáscsa­bai Vegyesipari Vállalat KISZ-tit kárával beszélgettem, egy kicsit éreztem, hogy a KISZ-vezetőség sem törődik eleget e négy fiatal kezdeményezésével. Hogy sokszor túloznak ezek a fiúk?, lehetetlent követelnek? Igaz. De miért nem ül le velük a KISZ-vezetőség, miért nem hallgatja meg őket, és máért nem mondja meg nekik, hogy ez a gondolatuk, vagy ez a véleményük helyes, de ez túlzás. Biztosak va­gyunk benne, hogy jólesne ez a fiúknak. Persze az sem kár, ha ugyanezt megteszi a vállalatvezetőség is! Varga Tibor É. H. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építészépületgépész­vagy gépészmérnököket felvesz vezető állásba. Jelentkezés mindennap a vállalat személyzeti osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 52914

Next

/
Thumbnails
Contents