Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

BÉKÉS MEGYEI ára 80 füléi Világ proletárjai, egyesüljetek I * ★ NÉPÚJSÁG 1961. NOVEMBER H„ SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Gondolatébresztés Volt már alkalmunk olvasni, néhol hosszabban tanulmányozni is több művelődési ház és otthon tervét, és nem túlzás, hogy olyan megállapítás született ben­nünk: jobbak, mint a tavalyi­ak, átfogóbb programot tűznek a megvalósítás munkája elé, vál­tozatosabbak is, mint a régiek, a legjobbak pedig világosan tükrö­zik azt, hogy ma már nem lehet „tértől és időtől független” nép­művelést folytatni. Ez követelmény, ha úgy tetszik a kultúrmunkások belső parancsa, mert a népművelő munkának fa­lun a gazdasági feladatok jó meg­oldását kell segíteniük — elsősor­ban. Soroljuk? Csak egész röviden, egy-ket mondatos válasz a miért­re. Azért, mert: falusi népműve­lőinknek teljes szívvel és tudással a közösségi szellem kimunkálásán kell dolgozniok, felkelteni az ér­deklődést a szakirányú ismeret­gyarapításra, megértetni és meg­magyarázni sok aktuális problé­mát. Mindezek egy ötvözetben: emelni a falusi emberek általá­nos műveltségének, kulturáltságá­nak színvonalát. Ahol ez már mint kiforrott igény jelentkezik, ott viszonylag könnyebb a dolga a kultúra munkásának (bár a nö­vekvő, sokféle igény úgy növeli a feladatokat, tennivalókat is, mint­ha láncreakció indulna meg!), ahol azonban még az igény ébresztge. tése van „műsoron”, ott igazán keményen a talpukon álló és ked. vüket soha el nem vesztő népmű­velők kellenek. Ha statisztikákat böngészünk (bár azok könnyen be­csaphatják az embert), azt látjuk, hogy a falusi művelődési ottho­nok látogatottsága nem valami megnyugtató. És ebben nem csap be bennünket a statisztika! Nem­rég például Mezőkovácsházán a gyönyörű, modern kultúrházban szerepelt a Jókai Színház, s alig negyed ház vagy még annyi sem gyűlt össze. Persze, a kultúrház más irányú munkája lehet jobb is, de egy ilyen példa feltétlenül figyelmeztető. Országosan igaz az, hogy a falu­si lakosság döntő többsége, zö­me még nem vette birtokába a kulturházakat. És amikor ezt tud­juk, feladatainkban érezzük ennek súlyát, azonnal fel kell merülnie annak, hogy miként, mi módon szaporíthatnánk a látogatók szá­mát, terjeszthetnénk ki az érdek­lődő, majd rendszeres „törzsven­dégek” körét Kovácsházán, Sar­kadon, Szeghalmon, Mezőhegye­sen — mindenütt. Kerülnek már sok helyen jó tapasztalatok, ügyes módszerek. Az egyik ilyen azt mondja: Ki kell puhatolni, hogy mi érdekli az embereket, mi a nőket, mi a férfiakat, mi a fiatalságot? És olyat szervezni, olyat csinálni. Nem rossz, sőt eredményes. A má­sik: változatos formákat, utat-mó­dot keresni, mert a többségnek unalmasak a megszokott előadá­sok, rendezvények. Elő a szakkö­rökkel, film-estekkel! Ahol így dolgoznak, ott már nem lehet ko­molyabb baj a látogatottság dol­gában. „Mi rendszeres klub-életet alakítottunk ki, meg is lehet néz­ni, milyen a forgalom esténként, de már kora este is!” — említette a minap egy művelődési otthon igazgatója, nem kis büszkeséggel. Nem, korántsem volt szerényte­len, mert rájött valamire: nem­csak a rendezvény, az ilyen vagy olyan kötött foglalkozások formái a jók, de akiket még most aka­runk beszoktatni a kultúrházba, azok számára, de ugyanakkor mindenki számára nagyon jó, kel­lemes és hasznos a klubélet, az hogy minden különösebb „műve­lőd ni-vágyás nélkül betérhetnek a klubba sakkozni, újságot olvas­ni, beszélgetni erről-arról, a szom­széd tsz kukoricaterméséről vagy uram bocsá! valami kacagtató, érdekes viccről. Mert, ha már „be­tér” valaki a klubba, az hamaro­san megszokja azt és el sem tud­ja képzelni estéit a klubokban le­zajló baráti estek nélkül. (Hogy is volt csak régen a kocsmában és egy kicsit, hogy is van még most is?!) Ha aztán még televízió is van a klubban — 750 művelődési ott­honunkban van — akkor a vonzó­erő még erősebb és a TV már nemcsak szórakoztat, hanem á technika csodáján ámuldozó em­bert neveli, formálja is, gondola­tokat ébreszt és új dolgok elsajá­títására ösztönöz. Ezzel újra csak visszatérünk oda, ahonan kiindultunk: így, ilyen módszerekkel gyorsan nö­vekedhet a kultúrotthont látoga­tók száma és most ez az egyik fontos cél. Ha azután a tervek is építenek a felsorolt néhány jó ta­pasztalatra, akkor minden bi­zonnyal közelebb kerül az élethez művelődési otthonaink tevékeny­sége is, és a legkisebb arányban sem kerül erőszakolt megvalósí­tásra olyan programrész, mely „tértől és időtől független” és nem segíti a falu jelenlegi és azután újabb öt esztendős gazdasági fel­adatainak megvalósítását bizony még közvetve sem. Helyes felmé­rés és változatos terv, sokféle for­ma és szórakoztató klub-élet — ez a dolog alapja. Azt mondjuk: a népművelés bo­nyolult, sokrétű. Valóban az, de az elgondolások megvalósítását már nem szabad bonyolítani, hanem a mindennapi élethez legközelebb álló, egyszerű, szinte kézenfekvő módszereket kell keresni, & tud­ni megtalálni. Ez bizony nem könnyű, de a népművelésben a népművelésért dolgozó vezetők és nem vezetők számára igazán mai feladat. És a legeredményesebb is. Sass Ervin Teljes az üzem a Sarkadi Cukorgyárban Még 3200 vagon cukorrépa átvé­telét tervezi a Sarkadi Cukorgyár termelési osztálya. A gyulai Vö­rös Csillag, a sarkadi Dózsa és a Lenin Tsz már befejezte a cukor­répa szedését, szállítását A fü­zesgyarmati Vörös Csillagban és a békéscsabai Május 1 Tsz-ben a kö­zeli napokban szintén befejezik a cukorrépa átadását. Több szövet­kezetben, így az újkígyósi Arany­kalász, a csanádapácai Köztársa­ság és a kétsopronyi Béke Tsz- ben, továbbá a köröstarcsai Búza­kalászban elmaradtak a cukorré­pa átadásával. A kétsopronyi Bé­ke Tsz-ben még hozzá sem fogtak a cukorrépa betakarításához. A cukorgyárban teljes az üzem. Az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek zöme igen jól szervezte meg a cukorrépa beszál­lítását, így a gyár a folyamatos üze. meltetéshez kialakíthatta a meg­felelő tartalékot. Naponta közel 200 vagon cukorrépát dolgoznak fel, s az idei kampányban eddig csaknem 27000 vagon cukrot ké­szítettek. A cukorgyár körzetében elkez­dődött a termelés jövő évi szerve­zése. A békési járás közös gazda­ságai a tervezett cukorrépa-vetés­területet leszerződték. Gyula és Békéscsaba szövetkezetei szintén Szarvason, a Kossuth téren meg­kezdték a két, egyenként 250 köb­méter víz befogadáséra alkalmas, vasbeton víztároló építését A víz. tárolók mellett korszerű gépháza­kat is építenek. Ugyanakkor még ebben az évben 500 ezer formte* állami beruházással megkezdik eleget tettek a népgazdaság igé­nyének és 720, illetve 900 holdra megkötötték a termelési szerződést. A sarkadi járás szövetkezeteiben viszont a tervezett cukorrépa-ve­tésterületet 400 hold hiányával kö­tötték le. A termelés szervezését a gyár dolgozói tovább folytatták. ugyancsak a Kossuth téren a já­rási művelődési ház építését, mely a megyében eddig felépített és rendeltetésének átadott művelő­dési házak között a legkorszerűbb lesz. A jövő évben kétmillió 500 ezer forintot költenek a szarvasiak községfejlesztési alapból a műve­lődési ház építésére. Munkaversenyek a szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben Megkezdték Szarvason a víztárolók építését ünnepük tízéves fennállásukat. Szinteket dolgoztak ki a Szövetke­zet Kiváló Dolgozója cím elnye­réséért, és január elsejével bein­dítják e mozgalmat is. Kínai vendégek Békéscsabán A Békés megyei pártiskola meg. hívására Békéscsabára látogatott el csütörtökön, november 9-én a kínai követség másodtitkára, Czen Pi-szao elvtárs és félesége. A kö­vetség másodtitkára a pártiskolán előadást tartott. Többek között be. szélt a kínai nép életéről, Kína iparának és mezőgazdaságának fejlődéséről, valamint a népi kom­munák rendszeréről. Az előadás után a pártiskola hallgatói több kérdést tettek fel, amire a követség másodtitkára, mintegy három órán keresztül vá­laszolt. A szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz-ben jelenleg 15 versenyző brigád dolgozik. Ezekben a brigá­dokban 180—200 dolgozó tevé­kenykedik. A pártszervezet és a szövetkezet vezetősége úgy dön­tött, hogy a versenyző brigádok eredményeire támaszkodva, de­cember 23-ig befejezik éves tervü­ket. Jó talajra talált Szarvason a versenymozgalom. A legutóbbi ér- stekezleten úgy döntöttek, hogy ja­nuár elsejével beindítják a Szocia­lista Munka Brigádja címért a mozgalmat. Ez a verseny annak a jegyében fog folyni, hogy jövőre De Gaulle ismét felszólította a gyarmatosító ultrákat, csatlakozzanak a nemzeti egységhez Párizs (MTI) De Gaulle vidéki kőrútján tou- loni beszéde után Marseilleben sem mulasztotta el, hogy az algé­riai gyarmatosító ultrák, az OAS felé békejobbot nyújtson. Ismét felszólította őket; adják fel külön­állásukat, csatlakozzanak a „nem­zeti egységhez”. Az elnöknek ez az ismételt üze­nete az „eltévedt bárányok” felé nagy feltűnést és nyugtalanságot keltett a francia közvéleményben. A francia nép döntő többsége előtt világos, hogy az OAS fasiszta ösz- szeesküvés szervezete, amelynek legfőbb célja az algériai béke meg­akadályozása. Az nyűt titok, hogy Algériában megkezdődött az OAS erőinek „csendes” mozgósítása az­zal a céllal, hogy 10Ü 000 embert állítson Salán mögé. Az ultrák ját. szi könnyedséggel lopják a kato­nai felszerelésit és fegyvereket az algériai hadsereg raktáraiból. A francia lapok rámutatnak, minden megjegyezés a fasiszta gyarmatosítókkal eleve kizárja a francia—algériai tárgyalások meg­kezdését és a békés megegyezés le. hetőségét. Az algériai költségvetés szerdai parlamenti tárgyalásánál kialakult vita megmutatta, hogy a képvise­lők, sőt De Gaulle pártjának ex­ponensei között igen sok híve van annak a „megoldásnak”, amelyet De Gaulle korzikai beszédében Franciaország szempontjából nem­kívánatos „másik lehetőségként” jelölt meg: Algéria felosztásának. Pasquini, az UNR egyik képvise­lője nyíltan javasolta, alakítsanak parlamenti csoportot a francia— algériai tárgyalások szabotálására. Ilyen körülmények között a köz- társasági elnök kijelentése, hogy az algériai kérdés megoldása „be­látható közelségbe került”, nem oszlatja el a francia közvélemény aggodalmát, annál kevésbé, mert De Gaulle az elmúlt három évben nemegyszer tett hasonló ígéretet, az algériai háború pedig változat­lanul tovább tart ENSZ-hfrek New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Különleges Politikai Bizottságának csütörtök délutáni, magyar idő szerint-, esti ülésén befejeződött a dél-afrikai kormány fajüldöző politikájának megvitatása. A vitában egyönte­tűen elítéltók a faj üldözés politi­kájához makacsul ragaszkodó dél­afrikai kormány magatartását. Az ülésen beszédet mondott az általá­nosan elítélt fajüldöző politika vé­delmében magára maradt Eric Louw dél-afrikai külügyminiszter. Mint nyugati hírügynökségek is megállapítják, a dél-afrikai kül­döttnek nem kevesebb, mint het­ven delegátus felszólalására kel­lett válaszolnia. Louw esetlen ér­vekkel próbált előhozakodni és többek között azt mondta, hogy ha országát kizárják az ENSZ-böl, „ez a világszervezet végének kez­detét jelentené”. Az ülésen 11 kül­dött, köztük Fedosze.jev, a Szov­jetunió képviselője vágott vissza a pökhendi Louwnak. Az AP érte­sülése szerint a bizottság pénteki ülésén került sor a szavazásra. A Gyámsági Bizottság csütörtök délutáni, magyar idő szerint esti ülésén folytatták Portugália gyar­mati politikájának megvitatását. India és 31 más ország határo­zati javaslatában követelte Portu­gália elítélését, mert nem hajlandó tájékoztatást nyújtani az Egyesült Nemzetek Szervezetének tengeren- túü birtokairól. A határozati ja­vaslat egyb- indítványozza, hogy a NATO-országok ne adjanak olyan segélyszállítmányokat a lisz. szaboni kormánynak, amelyeket az a nemzeti mozgalmak elfojtá­sára használhatna fel.

Next

/
Thumbnails
Contents