Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-11 / 266. szám

2 MÉP ÚJSÁG latil. november 11., szombat Kerüljenek egymáshoz közelebb a tudományos intézetek és a termei üzemek dolgozói Hozzászólás Klaukó Mátyás elvíárs országgyűlési felszólalásához Mezőgazdasági üzemeink fel­adata, hogy biztosítsák hazánk összlakosságának kenyérszükség­letét. Ipari üzemeink részére meg kell termeljük a szükséges nyers­anyagot. Állattenyésztésünket szi­lárd takarmányalappal kell ellát­ni. Minél több export-minőségű árut kell adjunk népgazdaságunk megerősítésére.. „ A felsorolt szempontok mellett, helyes munkaszervezéssel, célsze­rű anyagfelhasználással — a ter­melékenység foltozásával — a tár­sadalmi tulajdon megvédésével kell elérnünk a termelési költsé­gék és ezen keresztül az önkölt­ség csökkentését. Klaukó Mátyás edvtárs ország­gyűlési felszólalásában elmondta, hogy az ötéves terv végére mező­gazdasági termelésünknek 25—26 százalékkal kell növekednie. Ki­emelten rámutatott arra, hogy Bé­kés megyében növelni kell a búza, kukorica, takarmány stb. termesz, tését, biztosítani kell az állatte­nyésztésünk fejlesztését Ezzel kapcsolatban mik a legfontosabb tennivalóink a terméshozam nö­velése érdekében? Növényeinknek biztosítani szükséges vetéstől betakarítá­sig minél több vízben oldott tápanyagot. Növényeink vízben oldva tud ják felvenni a legfontosabb tápsókat, amiből szárazanyagukat előállít­ják. Minél gazdagabb a víz tápsó oldata, annak fölvételével a nö­vény mind több és több száraz­anyag előállítására képes. Kevés tápanyagtartalmú vízből nagyon sokat kell felvegyen — szállítson, párologtasson a növény. Víztaka­rékossági szempontból is fontos megyénkben a vízben oldott táp- anyagkoncentráció sürgős megte­remtése. Hogyan érhetjük el a víz­ben oldott tápanyaggazdagságot? TERMÉSZETES ŰTON: A talaj biológiai élettevékenységével, a kémiai folyamatok elősegítésével. Megfelelő talaj előkészítéssel, év­közi ápolással gondoskodjunk a talajbiológiai élőlények életéhez szükséges víz-levegő-hőmérséklet- tápanyagról. Legjobb az ülepe­dett, beéredett, morzsaűékos szer­kezet biztosítása. Ilyen életkörül­mények között a talaj szerves anyagai (gyökér, szárlevél-marad- ványok, szervestrágya, állati hul­lák stb.) elbomlanak, s humusz — vízben oldott tápanyag keletkezik. Az adott körülmények határozzák meg, hogy milyen agrotechnikai eljárással, termelőeszközzel bizto­síthatjuk a talaj életfeltételeit. Minél mélyebben dolgozzuk meg a talajainkat, minél vasta­gabb a termőréteg, feltalaj, a ta­lajélet milliárdjainak élettevé­kenységéhez annál nagyobb lehetőséget biztosítunk. Talajaink szervesanyagának gazdagításával, helyesen adagolt műtrágyával se­gítjük a talajélet munkáját. MESTERSÉGES ÜTŐN: A ter­mészetes vízben oldott tápsókép- ződést egészítsük ki egyoldalú, ha. tóanyagtartalmú műtrágya fel- használásával. A foszfor és káli hatóanyagtartalmú műtrágyák ne. hezen oldó, átalakuló folyamaton mennek keresztül, a vetés előtt jóval előbb szórjuk ki és mélyeb­ben dolgozzuk be a talajba. A nit­rogén hatóanyagtartalmú műtrá­gyáink általában gyorsan hatók. Jelenlétük élénk területén két má­zsa adagú nitrogén-műtrágyával jelentős búza, kukorica, takar­mány terméstöbbletet érünk el. A NITROGÉN-MŰTRÁGYÁK adnak lehetőséget arra, hogy ku­korica, cukorrépa stb. növényeink előtt a gabona letakarítása után, július, szeptember hónapban na­gyobb arányú mélyítést végez­zünk. (10—15 cm.) Természetesen megfelelő altalajé talajon forgatás­sal, egyébként altalaj i lazátokkal. Kh.-ként 1 q pétisó kiszórásával elérjük, hogy a talaj élet gyorsan elszaporodik, majd tevékenységé­vel kialakul a biológiai talaj. A ta_ lajélet gyors élszaporodását és te­vékenységét segíti a kh-ként 100— 150 mázsa szervestrágya alászán- tása, bedolgozása a talajba. Szer- vestrágyahiány esetében használ­junk kh-ként 100 mázsa szerves- trágyát, műtrágyával kombinálva, így gyorsabb ütemben mind na­gyobb területek válnak gazdag biológiai talajjá A fajta és a tőszám kérdése: Ha megoldottuk talajaink víz­ben oldott tápanyagbőségét, so­ron lévő főféladaitunk a bőtermő búza, őszi árpa, kukorica stb. nö­vények termesztésének nagymér­vű kiterjesztése. Ezért szükséges fokozni növé­nyeinknél a főszámot. Az őszi bú­zát 3,5—1 millió, a kukoricát 18— 22 ezer, a silókukoricát 22—30 ezer, a cukorrépát 55—60 ezer tő­szám mellett leggazdaságosabb termeszteni. Hagyjunk fel azzal az elavult állásponttal, mely szerint a kukorica nagy lépés távolságra beállítva ad biztos nagycsövű ter­mést. Ma már megfelelő agrotech­nikával, műtrágyázással tudunk biztosítani vízben oldóan elég táp. anyagot a nagy szárazanyag tarta­lom előállításához. Öntözéssel és fokozott trágyá­zással, nagy tőszám mellett tu­dunk soha nem látott termést be­takarítani. Megállapítható, hogy termelő- eszközeink állandóan fejlődnek. A továbbiakban a technika, kémia segítségével, az agrotechnika gyorsütemű átállítását — átszerve. zését kell végrehajtani. Biztosítsunk növényeinknek minél több vízben oldott táp­anyagot, növeljük a tőszámot, bőtermő fajtákat termesszünk, védjük meg növényeinket a kártevők ellen, minél nagyobb területen vezessük be az ön­tözést, biztosítsunk minél több műtrágyát mezőgazdasági üze­meink részére és akkor az öt­éves ten' célkitűzéseit túl is szárnyalhatjuk. MEGLÉVŐ ÁLLATAINK nin­csenek megfelelően kihasználva. Üzemeinkben sok az állatelhullás. Az állatok takarmányozása nincs összhangban az állatélettani kér­désekkel. A feletetett takarmá­nyok kihasználását segíti, ha a ta­karmányfehérje, keményítő és zsír aránya megfelelő, a vitamintarta­lom biztosított, s ha a megfelelően előkészített, feletetett takarmá­nyokban megvan a kellő ásványi anyag tartalom. Ennek hiányában csökken a hús-, zsír-, tej-, tojás-, gyapjútermelés. Emésztési ásvány- anyagforgalmi zavarok következ­nek be. A csökkent életenergiájú és ellenáilóképességű állatok eb­ben betegszenek meg, illetve hull­nak el. Ezért fontos feladat a legelők meg­javítása, öntözése, felújítása, tápanyagokkal való ellátása, és gyomtalanítása. Ezekkel a fühozam megkétszerezhető. A TÉL FOLYAMÁN a szarvas- marhák részére jó silókukoricából készítsünk elegendő takarmányt. Holdanként 180 mázsa termésnél számosállatonként 600 négyszögöl silókukorica termését kell besi- lózni. Levonva az erjedési és tá­rolási veszteséget, így takarmá­nyozásra marad 56 mázsa feletet­hető silótakarmány. 210 nap alatt naponta 25 kg-os adagot etethe­tünk ilyen módon számosállaton­ként. Ezt az adagot egészítsünk ki 15 kg nyersszetetteJ, vagy 2—3 kg szárazszelettel, 2—3 kg kukorica- szár-szecskával. Emellett 3—4 kg lucernaszénát etessünk tehene­inkkel. Űj feladat a fehér-hússertés te­nyésztése és hizlalása. A kukorica­termés növelésével hizlalása ter­vünket teljesíthetjük. Nagyon egyetértek Klaukó Má­tyás elvtárs gépi eszközeinkkel kapcsolatos állásfoglalásával. Jó gép a DT 413-as traktor, csak a já- rótalpa nem időálló és üzembiztos. Munkagépeink megyénk talajel­lenállását nem bírják ki. Az al­katrészellátás sem kielégítő. Sok gondót és gépállást okoz ez a prob­léma. Egyetértek azzal a megállapítás, sál, hogy a tudomány képviselői elért eredményeiket széles körbe nem vitték ki, nem vitatták azt meg a termelő üzemek ve­zetőivel. A termelő üzemekben dolgozó szakemberek elvesznek a minden­napi problémák megoldásában. Nem szakítanak elegendő időt az önképzésre. Közülük nagyon so­kan befeléfordulnafc, a meghirde­tett szakmai előadásra, bemutató­ra kevesen mennek el. Passzivitás miatt termékeny vita nem bonta­kozik ki egy-egy szakmai bemuta­tón. Nagyon fontos volna, ha a tudo­mány és az üzem vezetői és dol­gozói közelebb kerülnének egy­máshoz. Magam, iskolánk és tan­gazdaságunk szakemberei nevében kijelentem, hogy minden segítsé­get megadunk a létrehozott szocia­lista nagyüzemeink tartalommal való megtöltésében, s elvárjuk, hogy az ott dolgozók őszinte nyílt­sággal igényeljék is tőlünk a segít­séget Timkó Béla a Szabadkígyósi Tangazdaság igazgatója Az öregdiákok megbízásából... Mi, a Szabadkígyósi Mezőgazda- sági Technikum öreg szakiskolásai megköszönjük tanárainknak és a tangazdaság valamennyi vezetőjé­nek, hogy fáradtságot nem ismer­ve bennünket tanítanak, oktat­nak. Azért, hogy még többet, job­bat és olcsóbbat termeljünk szö­vetkezeteink, gazdaságaink földje­in. Hogy még többet és jobbat tudjunk adni az országnak. Szinte megfiatalodunk mi itt, igaz, hogy a hajunk fehér, mert bizony az osztályban szép szám­mal vagyunk, akik már az 50. év küszöbén állunk... De a techni­kumban eltöltött néhány nap után elfelejtettük az ötven évet, mert Timkó Béla igazgató elvtárs érde­kes előadásai, kedves szavai ka­put nyitottak előttünk a több tu­dáshoz. S mi becsülettel igyekez­tünk és igyekszünk a hallottakat el is sajátítani. \ Cseke Zoltán helyettes igazgató az állattenyésztés ismeretét igyek­szik velünk elsajátíttatni, s ben­nünket „barázdába segíteni”. Akárcsak a takarmányozási mód­szerek helyes alkalmazásában. Hrabovszky Pál tanár elvtárs a nö­vénytermesztést ismerteti meg ve­lünk... Nagyra becsüljük Pálvölgyi La­jos földrajztanár erőfeszítéseit, aki a világmindenséget „hozza elénk”, Kövés László számtantanár elv­társat, aki a törtek, az aránypárok nagy hozzáértője, s mindent meg­tesz, hogy a számok tengerében el tudjunk igazodni. És követke­zik a magyar-szakos Lakatos At­tila tanár elvtárs. Nála sincs mel­lébeszélés. Meg kell tanulni: bék­lyó, golyó, csobolyó, kályha, puly­ka, hógolyó ritmikus hangzású szavak helyesírását. Farkas elv- társ hasonlóan rendületlenül gya­koroltatja velünk a magyart és a helyesírást. Kiss József mérnök elvtárs a géptanból igyekszik el­sajátíttatni velünk minél többet. Tóth Ferenc tanár elvtárs lép- ten-nyomon a rendre, a tisztaság­ra, a becsületességre hívja fel fi­gyelmünket. Dóczer Károly osz­tályfőnök tanár elvtárs a gyakor­lati munkák irányításában, illetve annak elsajátításában segít ben­nünket. Az üzemi étkezés jó és kielégítő. Mindenütt rend és tisztaság van. Mi mindent szívesen meghallga­tunk és igyekszünk megtanulni, hiszen a múlt rendszer csak a szalonna „avasát”, de munkának meg a vastagát adta nekünk — nem pedig tudást. Erőt, egészséget kívánunk taná­rainknak és a gazdaság vezetői­nek, hogy tovább tudjanak ben­nünket tanítani, s rajtunk kívül még sok száz jól képzett szakem­bert adjanak a termelőszövetke­zeteknek, és más nagyüzemi gaz­daságoknak. Az öregdiákok megbízásából: Kozma György Évente 10000 forintot fordítanak a tagok szakmai továbbképzésére A Tolna megyei kisto-rmási Dózsa Termelőszövetkezetben nagy súlyt he­lyeznek a tagság szakmai továbbkép­zéséire. Ügy vélekednek, az elméleti tu­dás összekapcsolva a gyakorlati mun­kával, sokszorosan térül vissza a ter­méseredményekben, amely végső so­ron a közösség érdekeit szolgálja. A tsz-tagoknak jó példát mutat a tsz elnöke, Pintér Dezső eüvtárs, aki az 1240 holdas gazdaság irányítása mellett most végzi a mezőgazdasági technikum második évfolyamát. Az adminisztratív dolgozókon kívül nagy szorgalommal tanulnak a fizikai dolgozók is. Major József és Máj zik József Lengyelben, a kétéves mező­gazdasági szakiskolán tanulnak állatte­nyésztési, illetve növénytermesztési szakon. Mindkettőjüket azzal az el­gondolással küldték iskolára, hogy kép-* zett brigádvezetőket állíthassanak majd a brigádok élére. Két fiatal ba­romfi tenyésztési tanfolyamot végzett az elmúlt év telén. Az idei téli szak- tanfolyamra két sertéstenyésztőt kül­denek majd, szakmai tudásuk emelése céljából. Tanulnak az iparos-brigád tagjai is. Németh György a tavasszal tette le a mestervizsgát. Jelenleg a tsz építőbrigádjának a vezetője. A Dózsa Tsz-ben évente közel 10 000 forintot fordítanák a tagok szakmai továbbképzésére. HARMATH - RÉTI: (29.) • Másnap a Lichtensteini Nagy- hercegség egész nyomozótestüle- te — szám szerint négy fő — megjelent a Metropol-szállóban és letartóztatta Fritz Härtner német birodalmi állampolgárt. A letar­tóztatott természetesen nyomaté­kosan tiltakozott, majd mikor lát­ta, hogy meg kell várnia a további fejleményeket, csak azt kérte, hogy telefonálhasson. A törpeállam detektívjei ter­mészetesen ajánlatosnak tartották az udvariasságot egy német ál­lampolgárral szemben és engedé­lyezték a telefont. Rudi a négy detektív jelenlétében emelte fel a kagylót és a határmenti Feldkir- chent kérte, Gerhard Klein keres­kedőt. — Ismered Fritz bácsit — mond­ta neki —, milyen nyugtalan. Az ő korában ez már nem is csoda. Kérlek, közöld vele, hogy üzleti okokból a tervezettnél tovább ma­radok távol. Gerhard Klein — a Rozmaring­villa feldkircheni ügynöke — nyomban leadta a vészjelet „Fritz bácsinak”, Fritz Schwendnek. Azonnal összeült az értékesítés vezérkara. Az általában higgadt Schwend ezúttal átkozódott, őr­jöngött. Rudi testvére, Otto Rasch meg is kérdezte: — Nem túlzás, hogy ennyire ki­jössz a sodrodból? Elismerem, baj van, Rudit féltem is, de nem hiszem, hogy ez számunkra nagy fenyegetés lenne. A maximum, ami történhet, hogy a németek be­szüntetik az ügyet, mi pedig ma­radunk a régi jó feketepiacnál. Megéltünk belőle eddig is egé­szen jól. — Hülye — foglalta össze tö­mör szakvéleményét Schwend. Csak nem képzeled, hogy az SS az akció beszüntetése után vala­• mennyiünkkel kezetráz, tisztes végkielégítést ad és Himmler ne­vében jókívánságait tolmácsolja a további feketepiaci működésünk­höz? Ha nem vetted volna észre, Schellenbergék az egyik legna­gyobb titkukat bízták ránk és tanúkra csak addig van szükség, amíg ennek értelme van és amíg ez elkerülhetetlen. A csempészés, a feketepiac, a gyanús üzletek nem egy börtönt látott veteránjai úgy sápadtak el, mintha karmester .intett volna be. Tudták, az SS más, mint a ’’legá­lis” rendőrség... — Megpróbálok valamit csinál­ni — mondta végül fogcsikorog­va Schwend és a többiek további érdeklődés nélkül rábólintottak. Ismerték a főnököt és úgy gondol­ták, ha valaki tud tenni valamit ilyen helyzetben, az ő. Schwend azonnal Rómába utazott és felke­reste a Gestapo római hírszerző tisztjét, Frőbent. Frőben egy óra múlva „dr. Wahl”, vagyis a biro­dalmi titkosszolgálat dél-európai osztályának vezetője, Domer ho­telszobájában ült. Schellenberg fekete, hullámos hajú „latin specialistája” úgy érezte, itt az ideje, hogy megfi­zessen Frőbennek, amiért Schwend elfogadását keresztülvitte az ő akarata ellenére Schellenbergnél. — Talán meg van lepve, száza­dos? Emlékszik arra a hármas be­szélgetésre Schellen berggel? Ta-

Next

/
Thumbnails
Contents