Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

1961. november T, kedd GÉP ÚJ $ A G 5 A JVag-y Október tündöklő fényében Bfeneut a nap, táskájába tevén ügyeit, gondjait. Csend lesz talán, vagyunk most, Lenden meg én, cÁz övi liacpjxitjíkcL, ^Lcigjyjumjx QLfies mint fénykép szobám faián. Lenin arcképe egyszerű keret- építése nem megy könnyen, s ha minden munkánál segítő kezet (jeti társadalmunk minden célki­ben függött a falon. Ránéztem né- rnár ott vannak a sorban, akkor nyújt, öntevékenységet, kezdemé- tűzése. ha, míg az elnökkel beszélgettem, becsülettel helyt is akarnak állni, nyezést fejt ki. Találkoztam llyés Tatán furcsa de úgy érzem el- Acéltekintete osztályok mélyébe Beszélgettem idős kommunis- Teréziával, az egyik üzemegység merül most Xnden az emié’kek hatolt, hogyne érezné az ember, fákkal. Hajdú Lászlóval meg Zsó- KlSZ-vezetőségi tagjával, öröm- is a termelőszövetkezet elnöke is hogy most egy emberöltő távolá- tér Antallal. Agrárproletárok, aki- mel mondta, hogy alapszervezetük idős kommunisták és fiatalok s bál is idetekint, s összehúzott sze- két a földesúri önkény, a cikázó a legjobb a járásban. Meg is dől- ’ me helyeslőén int, mikor az elnök csendőrtollak és az éhség tanított goztak érte munkával is, tanulás- azt mondja: rneg arra, hogy tiszteljék és sze- sál is. Dolgoztak vasárnap is, ün­— Jó úton járunk. ressék Önt, és az Önben testet ka- népkor is, társadalmi munkában, Bejártam a termelőszövetkezet P° szocialista társadalmat. Abból szívesen, öntudatosan. Ifjúsági 7500 holdas határát. Beszélgettem a. 36-ból valók, akik az Ön hagya- brigádjaik élen járnak a terme- emberekkel, idősebbekkel, fiata- téka alapján még 1949-ben létre- lésben, segítik szövetkezetük éle- lokkai is. Próbáltam megismerni hozták a közöst. Az ember csak tét formáló munkáját. Szép az éle­nagy-nagy tisztelettel tud gondol- tűk, s ha eljutnak majd arra a ni rájuk, hisz tanítómesterei le- magaslatra, ahol az Ön népe már hetnének a kötelességtudásnak, alkot, akkor megnyugodó tekint- Ejt nappá téve fáradoznak közös hetnek vissza, megtették a magu- gazdaságuk megjavításán, s okos két. az eszme, amit elhintett, nálunk is fejjel, nagy hozzáértéssel tárják Rovom e sorokat, s Ön biztatóan terebélyesedik, egyre több embert fel bajaikat, gondjaikat. Tudják, néz le rám. Most tudom csak ihlet meg a szocializmus, a kom- hogy nincs minden rendben. Sok megérteni, mennyi erőt, nagyszerű munizmus gondolata, s hogy ősz- kivetnivaló akad még közösségük- energiát jelent ön az embereknek, szegeztem magamban, mit láttam ben, de emberformáló erővel igaz- a gyulavári termelőszövetkezeti a gyulavári Lenin Hagyatéka Tér- Qatják a gyenge emberek jellemét tagoknak. Milyen kicsi is egy ilyen melőszövetkezetben, boldogan Ilyen gondokkal is küszködnek, de hatalmas közösségnek az élete, mondhatom Önnek: az emberek a határ, ahol nem lehet találni ereje ahhoz képest, amit Ön adott műveletlen földet, könyvet ír a a társadalomnak. És mégis vala- magasfokú szervezettségről: el- hol, nem számokban, de a társa- enyésző kisebbség lehet, s ilyen dalom átformálásában, az emberek minden közösségben található. akaratában, gondolkodásában ott Nem félik a munkát, büszkék is ven a világformáló rengetegben a rá. Hadd mondjam el, hogy ebben Gyulavári termelőszövetkezet is. a termelőszövetkezetben találkoz- Negyvennégy év telt el az ügy Jó úton tam a magyar Pelagéjával, Nagy győzelme óta. Véres harcok, nagy- eredmé- Sándornéval, aki éppen egyik szerű eredmények jelzik az utat, s egy pillanatra egyedül maradok Önnel. Sorok formálódnak toliam alá, és a költő, kinél szebbet nem tudok leírni, elmondja helyettem, mit mondani akarok: Lenin elvtárs, füstös üzemeinkben s havas tarlókon ön itt van vélünk. Az ön nevével, a szívével szívünkben eszmélünk, lélegzünk, verekszünk, élünk. Kiss Máté De szeretném megélni, fiam! őket, az életüket, gondjaikat, ba­jaikat és örömüket, azt, hogyan ej­tik ki az ön nevét, Lenin elvtárs. Most, hogy e sorokat rovom, ar­ra gondolok Vlagyimir Iljics, hogy ma már tudják a dolgukat, és cél­lal élnek. Itt van mindjárt a termelőszö­vetkezet elnöke, Kovács József. Fiatal, erőtől, energiától duzzadó ember. Ismeri az életet, és tudja, mit csinálnak jól, s mit rosszul. Azt mondta az elnök: járunk. S valóban idei nyeik a legszebb mutatója a jó traktorosfiát látogatta meg ebéd ma már mi is évtizedekben mér- útnak. Az idén januárban még közben. Lomhán pöfögött az erős jük lassan a szocialista forrada- voűt tavalyról maradt fölszedetlen masina, félrebillenve a barázda- lom győzelmét. Tapintható közel- répájuk, szántatlan földjeik, kese- ban, s Nagy néni áhítathoz ha- ségbe került hozzánk is a kom- seregtek a bajjal, s ma már azon sonló szeretettel nézte Jancsi fiát, munizmus, a gyulavári termelő­gondolkodnak, milyen munkát ad- aki* gyorsan ette ebédjét, s már az szövetkezetben is láttam ezt. janak az embereknek, mert az ál- induló traktorról köszönt futtá- Rovom a sorokat, s arra gondo­lattenyésztőkön kívül mind elvé- ban vissza. A másik fia is trakto- lók, hogy a gyulavári termelőszö­gezte a magáét. ros. S boldogan korholja, szidja vetkezet elnöke is néha talán Ön­Azt is mondta az elnök, Vlagyi- őket, hogy nem találtak tisztább re néz, öntől vár segítséget. Az mir Iljics, hogy az Ön nevét munkát, hogy azon az átkozott Ön nevét, Vlagyimir Iljics, tiszte- viselni megtiszteltetés. A mag, me- masinán emésztik az életüket, de lettel ejtik ki ott. S ebben foglal- lyet Ön hintett el, termőtalajra ta- boldog, és látja, az ember, hogy va van egész társadalmi rendsze- lált az utat kereső, zavargó lel- lelkét adta traktoros-fiainak, ö rünk, nagyszerű életünk tisztelete kekben, és egyre kevesebben lesz- nevelte határtalan munkaszeretet- is. Az eredmények mellett bajok- nek, akik ösztönösen élik életű- re őket. kai küszködünk. De megvívjuk a cet. Erősítik gazdaságukat, javít- Azt tanítja ön, Vlagyimir Iljics, harcot, fogunk jelentéssel állni ön ják a munkaegység értékét, mert hogy a Kommunista Ifjúsági Sző- elé mi is, s büszke-boldogan fog­tudják, hogy a szocializmus fel- vétség rohamcsapat legyen, amely juk megmondani, hogy beteljese­Versenyben a szocialista címért a „November 7"-brigád Békéscsabán ? MÁV műszaki ke csiszolgálatnál a ..November 7”-bri- gád elhatározta, hogy bekapcsolódik a szocialista cím megszerzésének versenyébe, s szep­tember 26-án meg­kötötte a szerző­dést. A kollektíva tag­jai azóta úgy dol­goznak, mintha testvérek lenné­nek, megbecsülik, segítik egymást munkájukban. A szerződésben lefektetett több millió forintos értékek felett való őrködést is jelentik, ami ab­ban is megnyilvánul, hogy a ha­táron kilépő vagy bejövő kocsik­nál előfordult hibákat azonnal igyekeznek kijavítani. A brigád tagjai a fiatalokat is segítik, hogy minél jobban elsajátíthassák szak­májukat. Ugyancsak szerepel a szerződésben az is, hogy pontosan megjelennek az oktatásokon, kol­pontok A „November 7”-brigád tagjai. lektíven látogatnak el időnként színházba és moziba. A brigád tagjai minden héten közösen be­szélik meg feladataikat. A szocialista címért versenyző kollektívának hathatósan segit a vállalások minél tökéletesebb tel- jesitésében Nagy Sándor részleg- vezető és Vándor Pál fűtőházi mérnök, akik figyelemmel kísérik a brigád munkáját. A közösség tagjai a szovjet műszaki kocsiszol­gálattól eddig is sok tapasztalatot vettek át. Most pe­dig igen örülnek annak, hogy ket­ten: Müller Dezső és Dancsó Géza utaznak majd a Szovjetunióba ta­pasztalatcserére. A kollektíva tag­jai az eddig eltelt időben jól megáll­tak helyüket. S eb­ben segítségükre volt a kisvasút kocsiszolgálatnál Szőlősi Ferenc ugyanígy a vilá­gítási műhelynél dolgozó Ba- lázs-brigád is, mely már jó mun­kájáért többször részesült kitün­tetésben. A szocialista címért ver­senyző „November 7”-brigád tag­jai örömmel tapasztalták, hogy amióta beneveztek a versenybe, igen kedvezően megváltozott munkakedvük. Boldizsár Gyula Olyan egyenes, mint régen, mi­kor utoljára láttam. Ügy emelke­dik ki a téglarakások közül, mint egy gladiátor, csak őszen, s bar­nává kopott fekete kabátja 72 éves szívet takar. De friss, mint hajdanán, mikor ámulva halgattam az azóta ki­száradt nagyszénási Kerek-tó partján, mint érvel, vitatkozik, s hogy bújnak a kishitűek a gúnyos szavak elől. Most is ott van a hangjában ez az íz, s nem hagyja el, hogy meg ne csípjen valahogy, mikor felismer. — Meghíztál, te gyerek! — mondja, és szeretettel üti meg a vállára. — Jó koszton tart apád. Átfogja a váltam,- s vezet el a téglaégetőtöl. Útközben mondja, hogy ide tette a tsz, ellenőrizze a téglahordást. Eg.v-kót munkaegy­ség jól jön a nyugdíjhoz, s aztán átvág fürgén. — Hogy van apád, az az öreg lókötő, mikor jön el hozzánk, megnősültél már, s mivel keresed a kenyered? Nem hagy válaszolni, csak mondja tovább. — Ha újságíró lennél, megírhat­nád, mi van itt — s szinte kiálta­nom kell, hogy észrevegye, mit aka­rok —, hisz az lennék, azért jöt­tem magához, Gábor bátyám. Nem csodálkozik, csak rámond­ja, hogy akkor jó és írd meg, hogy ez az ekekapa tavasz óta rozsdá­sodik a répa mellett és hogy a le. csépelt maghere szárát augusztus­tól eszi az idő a földön, nem lesz jó már semmire. Itt, a nagyszénása Dózsa répa­földjén állunk már, s Tatár Gábor, akiben apám után először fogtam fel a kommunistát, az emlékekről beszél. — Mi volt még akkor, mikor 45- ben megcsináltuk a közöst apá- dékkal? Semmi fiam! Egy ló, meg egy ökör, s tapasztalatból annyi, amit titokban tanultunk meg Le­nintől, hogy kell a nagyüzem, a csóró cselédeknek ez lesz a felvi­rágzásuk. — Nem ment — hisz emlékszel rá —, szétmentünk, hogy két év múlva újrakezdjük. Csakhogy ak­kor már tudtuk is Lenint, nem­csak tanultuk. S látod, mi lett — a végtelenségbe mutat a keze, tart­ja sokáig, míg lassan körbemutat a határon. Nem remeg a 72 éves öregesen sima kéz. A véletlen hozta így, de törté­nelmet jelent, hogy itt állunk a hajdani Bánhegyi birtokon, ott, ahol évekkel ezelőtt a „lesz”-röl hallgattam vitákat, s most Gábor bácsi a „van”-ról beszél. — Sok még a gond, a baj — szenvedve boldog ez az ember —, de már itt tartunk fiam, s hogy erős emberek vezetik a tsz-t, biz­tatás is nekem. De itt tartunk már, s elérünk oda, — kelet felé mu­tat, s én megértem őt, azt is meg­értem, hogy egy kicsit most meg- rerneg a keze, s ernyedten engedi maga mellé. — Hej, de szeretném megélni... azt is... K. M. Megyénk tíz pártmunkása kapott kormánykitiinfetést brigádvezető, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmá­ból megyéink tíz pártmunkása ka­pott kormánykitüntetést. Karkalik András elvtársat és Domokos Margit elvtársnőt, a párt megyei bizottságának munkatársait, Dé­nes Ferenc elvtársat, a Békéscsa­bai Téglagyár párttitkárát, Széli Sándor elvtársat, a kaszaperi Le­nin Termelőszövetkezet - párttitká­rát szombaton, az Országházban tüntette ki az Elnöki Tanács a Szocialista Munkáért Érdemérem­mel. Ötödikén — vasárnap délelőtt — Klaukó Mátyás elvtárs, a párt me­gyei bizottságának első titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, valamint az Elnöki Tanács nevében nyújtotta át Fazekas Benjámin elvtársnak, a párt szeghalmi járási bizottsága mezőgazdasági osztályvezetőjének, Major Andrásné elvtársnőnek, a kondorosi Dolgozók Termelőszö­vetkezet pártvezetőségi tagjának <'s Csongrádi Pál elvtársnak, a bé_ késsámsoni Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet párttitkárának a Szocialista Munkáért Érdemérem, Szőke Sándor elvtársnak, a mező- gyáni Szabad Föld Termelőszövet­kezet párttitkárának, Megyeri Sán. dór elvtársinak, a párt gyomai köz. ségii bizottsága titkárának és Ká­rász Mátyás elvtársnak, a telekge­rendása Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezet párttitkárának a Munka Érdemérem kitüntetést. Több mint másfélmillió forint céljutalmat osztottak szét november 7 tiszteletére a megye állami gazdaságai November 7 tiszteletére hétfőn este megyénk valamennyi álla­mi gazdaságában bensőséges ünnepséget rendeztek. Kima­gasló munkateljesítményekért, terven felüli átlagtermések el­éréséért Békés megye állami gazdaságaiban csaknem ötszáz dolgozót tüntettek ki. Az ünnep­ségeken összesen több mint másfélmillió forint céljutalmat osztottak szét. A többszörös él­üzem címet viselő Hidasháti Ál­lami Gazdaságban például, ahol terven felül több millió forint értéket termeltek, hatvanezer forint céljutalomban részesül­tek a legjobb dolgozók. A SZOT és a Minisztertanács Vörös Ván­dorzászlajával kitüntetett Gyu­lai Állami Gazdaságban külön dicséretben részesítették íz ifjú­sági munkacsapatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents