Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

1961. november 3., péntek 3 N tPÜJS Á £ Sültgalamb-vórók ^ súrolni és ebből 27 forintos kilón­<5//// pártmunkás naplófa Kötegyánban talán még egyik évben sem volt olyan nagy gond az állatok téli takarmányozása, mint most Különösen a Vörös Csillag Tsz-ben vetődik fel igen erőteljesen ez a probléma. A szö­vetkezet vezetői ezt látják, éppen ezért szinte hétszámra járnak se­gítségért a sarkadi járás mezőgaz­dasági osztályára. Itt azonban szá­mukra nem a legkedvezőbben nyi_ Jatkoznak. Ök ugyanis azt szeret­nék, hogyha az állam belenyúlna a „nagy zsákba” és a 24 vagon ab- nakhiámyúkat kiegyenlítené. A járás takarmány felvásárlási kölcsönt ajánlott fel A tsz vezetőinek azonban ez nincs ínyére. — Nem lehet ilyen badarságot csinálni — beszéli Tóth Andor fő­könyvelő. — Kinek van mersze a 250 forintos csöves kukoricáit vá­A Mezőhegyes; Cukorgyárban az Idei termésű répa feldolgozása közben nagy építkezést is végez­nek az üzem belsejében. Készül a J-diffuzió nevű, nagy teljesítmé­nyű cukorlényerő berendezés, egy új automatikus töltésű mészégető kemencével együtt A kemencében állítják majd elő a cukros lé tisz­tításához szükséges oltott meszet és széndioxid-gázt A mintegy ötemeletnyi magas ben az idén nemcsak az évi tele­pítéshez szükséges makk-mennyi­ségeket gyűjtik össze, hanem szin­te az egész termést. Az őrölt makk kitűnő kiegészítő takarmány, amely keményítőben és fehérjék­ben egyaránt gazdag. Mint azOr­kénti súlygyarapodást produkál­ni? — Nagyon ráfizetünk! — vi­tatkoznak. Kelemen Mihály elnök, Fazekas Gergely elnökhelyettes és Hajdú Károly titkár egy szót sem szól. Nyilván egyetértenek a főkönyve­lővel, akinek tanácsára a területi iroda felajánlott takarmányvá­sárlási kölcsönét eddig még nem vették fel. Egyelőre várnak. Szik­kadjon a kukorica, s ha két hó­nap múlva ismét felkínálják a pénzt, akkor esetleg szó lehet a segítség elfogadásáról — érződik vitájukból. De hol vásárolnának kukoricát, árpát, amikor a közösnek is kevés ter­mett. Árpából holdanként mind­össze G80 kilót csépeltek. A kuko­rica is gyengén fizetett, viszont a J-diffuzió 150 vagonnyi cukkorré- pa levének kisajtolására lesz ké­pes 24 órában. Nagymértékben csökkenteni fogja a nehéz fizikai munkát, a jelenlegi berendezéshez szükséges harminc ember helyett három kezelőt igényel, akiknek csak a jelzőlámpákat kell majd figyelniük. A több millió forint költséggel épülő hatalmas beren­dezés körülbelül az új év elejére készül el. tájékoztatásul közölték, eddig ke­reken száznyolcvan vagonnyi tölgymakkot bocsátottak a mező- gazdaság rendelkezésére. Az ösz- szegyűjtött makkot a megyei ta­nácsok osztják szét a sertéste­nyésztő üzemek között. (MTI) tsz állatállománya a növényter­mesztés hozamainál gyorsabban gyarapodott — Ha a tervezett termést elér­jük, még akkor is 14 vagon abrak­hiánnyal kell számolni — bizo­nyítja a főkönyvelő —, mert az 1962. évi megyei hústerv teljesí­tésére 1200 hízót ajánlottunk fel. Igen ám, de akkor még nem tud­tuk, hogy három hónapon át pusz­tít az aszály. Tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ért — ez az igazság, ezzel a ténnyel most szem­be kell nézniük. De ők ahelyett, hogy erejükhöz mérten rendeznék dolgaikat, a pártnak és a kor­mánynak tett vállalásukat, termé­szetben várják a segítséget Azt mondják: Ha az államnak szük­sége van 1200 hízóra — a süldők megvannak és meglesznek —, ak­kor adjon hozzá takarmányt is! Ez a várakozás nyugtalanító, különösen azért, mert a Vörös Csillag Tsz-ben még nem tettek meg minden lehetőt az abrak­hiány megszüntetésére. Kötöttek ugyan egy szerződést a Gyulai Tejipari Vállalattal, tejipari mel­léktermékek átvételére, de az még nem minden. A 24 vagonos abrak­hiányt savóval, íróval nem tudják helyettesíteni. Viszont megtehetnék — hitelt is kapnának —, hogy a faluban fölöslegként mutatkozó szemesterményeket felvásárolják. De személyes példamutatásukkal is elindíthatnának egy olyan moz­galmat, amelynek eredményeként a háztáji gazdaságok — mert ott a közösénél jobb volt a termés — két mázsa kukoricát adjanak köl­csön a szövetkezeti célok teljesíté­sére. De miért nem akarnak most az őszi hónapokban kukoricát vásá­rolni? A beszámolástól félnek? Biztosan nem győződtek arról meg, hogy az idei kukoricatermés kereken 10 %-kal kevesebb vizet tartalmaz, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ez annyit jelent, hogy az idén nem 65, hanem 75 ki­ló szemeskukoricát morzsolnak száz kiló csőtermésről. Nagyobb beszáradásra, mint amilyen eddig volt, még januárban sem igen le­het számolni. Viszont az igaz, hogy a kukorica ára nem lefelé, hanem fölfelé tart. Januárban egy mázsa kukoricáért a mostani ár­nál lényegesen többet kémek majd. Ugyanakkor egy mázsa csö­ves kukoricából esetleg 5 százalék­kal morzsolnak majd több szemet. Vajon megéri-e a kötegyániaknak a januári többletkiadás az 5 kiló­val több szemes kukoricát? Ezt sürgősen el kellene dönteniük, hogy készleteiket a helyi lehető­ségek felhasználásával mielőbb Nem volt még az újkígyósi földeken olyan kukoricatermés, mint az idén. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben, mely Hunyaí rekord paradicsomból Hunya termelőszövetkezeti köz­ségben az idei nyáron 75 holdon termeltek paradicsomot. A nagy területen minden községbeli meg­találta elfoglaltságát. A paradi­csomföldön hetenként 2—2 na­pot töltöttek a szövetkezeti gaz­dák, de ott dolgoztak a nyári sza­badságukat töltő diákok is. Szor­galmas munkájuk révén holdan­ként 150 mázsánál is több paradi­csomot szedtek, s szállítottak el a konzervgyárnak. Szeptember 5. Ma a maghere-cséplést néztem meg. A traktoros, Szekeres István felvetette, hogy miért nem kap egész háztáji kukoricát. Ügy ér­zi, hogy munkája után megérde­melné. Valóban, jó munkát végez. Majd Rocskárral beszéltem meg a közgyűlés anyagát és átnéztük az üzemtervet. Ezután kimentem a Halasba, ahol a közgyűlés határo­zati javaslatát vitattam meg az emberekkel. így a munkafegye­lem, munkaszervezés, valamint a munkaverseny-kiszélcsítés kérdé­sét. Ma ismét 18-an hiányoztak, 5 fő igazolatlan. Az agronómusnak felhívtam a figyelmét, hogy sok a hiányzó és a munkacsapat-veze­tők irányítása, ellenőrzése nincs meg. Szeptember 6. Délelőtt befejeződött a maghere cséplése. Délután segítettem, újra átolvastam a közgyűlés beszámo­lóját. A délutáni közgyűlés ered­ményes volt, mert elfogadták, hogy: 1. Akinek a munkaegység után járó gabonából megvan a kenyér­szükséglet, az ne kapja termény­ben (búza) a földjáradékot és visz- szafizetendő vetőmagot, hanem zárszámadáskor pénzben legyen kifizetve. 2. Állítsa vissza a vezetőség a munkacsapat-szervezést és az őszi betakarítást kollektiven végezzék, a prémiumot pedig a teljesített munkaegység arányában kapják. 3. Akik igazolatlanul hiányoz­nak, azoktól le kell vonni egy munkaegységtől tizenöt munka­egységig, második figyelmeztetés után kizárni a prémiumból, har­madik figyelmeztetés esetén a háztájit kell megvonni. Szeptember 7. Rocskár, Schmidt és Pásztor elvtársakkal elkészítettem a havi munkatervet. Majd elkészítettem a Lovas Mihály tagfelvételéhez szükséges jellemzést, hogy soron kívül felvegyék párttagnak. Ezt a tegnapi taggyűlés jóváhagyta és javasolta soron kívüli felvételét. Az ötéves terv időszakában az öntözéses gazdálkodás nemcsak területileg, hanem minőségileg, színvonalában is jelentősen fej­lődik. A leggyorsabb ütemben a legkorszerűbb öntözési mód, az esőztető öntözés volumene nö­vekszik. 1965-ben a tavalyinál több mint négyszer nagyobb te­rület, kereken 180 000 hold kap­ja permetezve, esőszerű csep- pekben a mesterséges csapadé­kot. fogja át a község kilenc és fél ezer holdját, rekord-termést ta­karítottak be az idei őszön. Do­mokos Lajos, a szövetkezet egyik gazdája egy holdról 63,20 mázsa csöves kukoricát szállí­tott be a szövetkezet góréjába. Amint az elnök és a főkönyvelő elmondta, Domokos Lajoshoz hasonlóan többen dicsekedhet­nek a szorgalmas munka ilyen eredményével. Különösen nem ritka a 40—50 mázsás holdan- kenti kukoricatermés. A termelőszövetkezet gazdái az idei mostoha időjárás dacá­ra is közel lesznek a 40 mázsás kukorica-átlagterméshez. A taggyűlés megtárgyalta a közgyűlés beszámolóját is és a közgyűlésen a kommunisták egy­ségesen foglaltak állást a beszá­moló mellett. Szeptember 8. A pártvezetőségi ülésein ma tár­gyaltuk csak az augusztus 26-án összeállított pártmunka kiadását, melyet a pártvezetőség elfogadott és megbeszéltük az agitációs bi­zottság munkáját. Határozat: 1. Faliújságot folyó hó 14-ig meg kell indítani. 2. A gazdasági vezetés dolgozza ki az egész üzemágra folyó hó 14- ig a munkaverseny feltételeit. 3. Az agitációs bizottság 15—18- ig megszervezi a munkaversenyt a munkacsapatok között. Szeptember 9. Ma a kenderföldön és az állat- tenyésztési dolgozók között beszél­gettem a közgyűlés határozatáról* ami nagy megelégedettséget vál­tott ki. Különösebb probléma nem merült feL Szeptember ti. Reggel Pásztor elvtárs felvetet­te, hogy most már ő is látja, hogy meglazult a munkafegyelem és az ellenőrzés a brigád, és a csoport­vezetők részéről gyenge. Nagy­mérvű a hiányzás. Nem látja biz­tosítva így az őszi betakarítást. Ezt elmondotta Rocskár elvtárs­nak is, aki elismerte, hogy a ve­zetés meggyengült és kérte a párt­vezetőség segítségét. Megbeszél­tük, hogy reggel én tartok a II. brigádnál brigádértekezletet Pász. tor elvtárssaL Majd este Pász­tor közölte velem, hogy ő nem jön ki, mert megy Rocskárral sertést vásárolni. Napközben G. Nagy és a munkacsapatvezetőkkel beszél­tem meg a reggeli értekezletet. Délután a brigádvezetőkkel egyez, tettük az állományt és ellenőriz­tük a munkacsapat-beosztásokat. Majd a búzavetési terv tárgyalá­sát hallgattam meg, amelyet Schmidt tartott. (JFolytatjwk) Az esőszerű öntözés ilyen nagyarányú fejlesztéséhez szá­mos műszaki problémát is meg kell oldani: ki kell alakítani a legkorszerűbb szórófejeket, egyéb berendezéseket és telep- építési módszereket. Az Építő­ipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1. vízépítési tanszékén ebből a célból száz különböző típusú esőztető berendezés ada­tait vizsgálták felül és hasonlí­tották össze. A hazai viszonyok­nak elsősorban a nagy öntözési kultúrával rendelkező közép- európai országok öntözési mód­szerei felelnek meg, így ezek sok hasznos tapasztalatot nyúj­tottak az új berendezések meg­tervezéséhez. A tanszéken hét uj terv készült, figyelembe véve az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek különböző dombor­zati és üzemi viszonyait. Ezek az új típusú berendezések egy- egy üzemállásból átlagosan öt­ven százalékkal nagyobb terü­letre tudják eljuttatni a mes­terséges csapadékot, mint a je­lenlegiek. Jövőre több tízezer holdnyi szántóra és kertre terjesztik ki a permetező öntözést: az ehhez szükséges telep-építéseknél már mindenütt figyelembe veszik az új, gazdaságos terveket. (MTI) A géppisztolyos kölyök harsá­nyan nevetett, Petrich zavaros te­kintettel nézte, hogy rohan a támolyogva feltápászkodó törpe segítségére egy óriás: Leo Krebs. Igen, a szakértő úr még elvisel­hetetlenebbé tette az amúgy is el­viselhetetlent, üvöltött és ártott, ahol tudott. Aztán este hazament és papucsban tanulmányozta nyomdája könyvelését. Ö buktatta le a szerencsétlen Dávidkát is. Dávidka nagy, fekete szemű, 12 éves kreol kisfiú volt. A varsói gettóból került ide. Az apja a barikádokon esett el, anyját Sach- senhausenben azonnal jelválasz­tották tőle. Neki is gázkamra lett volna a sorsa, ha Wegner főhad­nagy akkoriban nem javasolja Krugemek: — őrnagy ár, a szakértő úr naponta többször is a kezembe nyom valamit, hói egy klisét, hol egy bankjegyet, hol egy ollót, vagy más effélét, hogy szaladjak vele a nagyterem egyik végéből a másikba valakihez, vagy egy má­sik műhelybe akar ezt-azt küldeni. Hát tudja őrnagy úr, a lábam mi. att nálam szaladásról szó sincs, arról nem is beszélve, hogy amíg elviszem, mégsem tudom úgy szemmel tartani a társaságot, mint kellene. Tudom: a munká­sokra szükség van és nem akarjuk bővíteni a létszámot. De nem le­hetne, mondjuk egy gyereket be­állítani erre a célra? — Rendben — bólintott Kruger és Wegner másnap behozta Dá­vidkát. Vagy másfél hete lehetett ott, amikor Petrich észrevette, hogy a szokásos napi minta-cso­magban, amelyben 50 darab ban­kónak kellett lennie, ezúttal csak 42 van. Azonnal belefújt Kruger- től kapott sípjába, a munka leállt. Bejött az őrnagy is, parancsára Wegner sorakoztatta a nagyterem­ben valamennyi foglyot. Berhardsen, a norvég partizán került Dávidka jobb oldalára. A sor hirtelen végighullámzott, a norvég jókora kezefeje Dávidka csíkos rabruhájához préselődött, de azonnal visszahúzta, mintha sav marta volna meg. A gyerek zsebé­ben különleges papír jellegzetes zizegését, zörgését hallotta, tapin­totta. Eléggé megismerte ezt a tapintást, ezt a hangot a 19-es barakkban.. — Nyolc tízfontos bankjegy el­tűnt — szólalt meg szárazom, majdnem közömbösen Kruger. Nem nagy összeg, de a tény élet- veszélyes. Nem árulok zsákba­macskát, bárki tette, meg kell halnia. Meghalni azonban sokféle­képpen lehet és ha a tettes most lép elő, ezt megkönnyítjük neki. A pénzt úgyis megtaláljuk — ha a bűnöst nem, megtizedeltetem a barakkot. Ezt én sajnálnám a legjobban, újabb munkások beta­nításával idő vész kárba. (Folytatjuk) Nagy teljesítményű cukorgyártó berendezés épül Mezőhegyesen Száznyolcvan vagon tőlgymakkot adnak az erdőgazdaságok takarmányozásra Az ország kiterjedt tölgyerdei- szágos Erdészeti Főigazgatóságon kiegészíthessék. Dupsi Károly Hatvankét mázsa kukorica egy holdról egyetlen közös gazdaságként Korszerűbb, gazdaságosabb berendezések készülnek az esőztető öntözéshez

Next

/
Thumbnails
Contents