Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

4 W KÉPÚJSÁG 1961. november 3., péntek Urai lettek a sziknek... JÓ HÁROM óra hosszája járom a tatárt Békési Jánossal, a szövet­kezet fiatal elnökével. Amint tel­nek a percek, az órák, úgy eleve­nedik meg előttem az 1793 hold gazdáinak, s családtagjainak sok éves szorgalmas munkája. A ve- rejtékes hétköznapok, a heves vi­ták, a töprengések. Mert volt itt bőven ezekből, amíg odáig jutot­tak, hogy a kegyetlen sziket meg­zabolázták. Nem volt könnyű az 1957-ben kátyúba jutott, adósság­gal terhes, gyengén gazdálkodó, — Bizony rossz volt ez nem­csak a szövetkezetinek és a tag­ságnak, hanem az országnak is... — És most, a talajjavítás után? — Sokszorosan jobb — mosol yo- diik el. — Ezen a táblán — mutat jobbra — az említett három má­zsás átlag-búzatermés helyén 1959. ben, a talajjavítást követő első évben 14 mázsa felett volt a ta­vaszi árpa-átlagtermesünk. A táb­la másik felébe vetett búzánk, ugyancsak abban az évben már 10 és fél mázsás átlagot adott. A múlt mázsa felett lett az átlagtermés a 45C holdon. ' Őszi árpából 7,43 mázsás átlagot terveztünk és ki­lenc mázsát takarítottunk be. A nyolc mázsás tavaszi árpa helyett az idén holdanként tíz mázsánál több termett. Kukoricából is több lenne a tervezettnél, ha 60 holdon a másodvetésünk idejében esőt ka­pott volna... Majd ismét a szövetkezetiek szorgalmáról beszól Békési János. Arról, hogy a rizs vágását, a cu­kor répaszedést és szállítást, s a 30 hold napraforgó betakarítását egy­szerre csinálták a szövetkezetiék. S amíg a környékbeli tsz-ekben csak pénzért vágták a tsz gazdái a rizst, a Zalkában, mint más munkafolyamatot, munkaegység­re... — Az idei erőfeszítés, amint a jelenlegi kilátások mutatják (pe­dig kukoricából és ‘ rizsből nem lesz meg az, amire számítottunk), a betervezett 29,83 forint azért meglesz munkaegységenként — újságolta bizakodóan az elnök. — Tavaly mennyi volt nálatok egy munkaegység értéke? — 22,47 forint... Az istállók és a baromiiólak kö­rüli barangolás közepette mást is kevés jövedelmet adó szövetkezet gazdáinak a holtvágányról a nyílt pályára jutniok. — Nem voltak ezek könnyű évek — emlékezik vissza régi ismerő­söm, Békési János, miközben feje- búbjára tolta sirmléderes sapkáját és jobbkeze-fejévei végigtörli iz­zadtságtól gyöngyöző homlokát. — Tudod, mi volt itt négy évvel ezelőtt, amikor idejöttem? — mondja kisvártatva. — Négyszáz­nyolcvanezer forint körüli adós­ság, teljes szervezetlenség, s a gyatra jövedelem miatt feneketlen elégedetlenség. Azt sem tudtam az első hetekben, hogy hol kezd­jem a munkát A szövetkezetiek, különösen az idősebbek persze nem hagytak magamra. Már az el­ső napokban mellém álltak, s az­tán jöttek a többiek is. Azok, akik elnökké választásom idején semle­ges álláspontra helyezkedtek és néhány hónapig csak „méreget­tek”, hogy mit érek. Azóta? Bár még most is sok a gond, a baj, de a közös erőfeszítéssel, úgy érzem, a nehezén már túljutottunk. A FRISS SZÁNTÁSOK között évi javított földjeinken hasonlóan jól „fizetett” a búza és az árpa... ÍGY “ZABOLÁZTÁK MEG a sziket a Zalka-beliek három év alatt ddgózással, meszezéssel. S ma már ott tartanak, hogy ebben az évben az utolsó kettőszáz hold szik is sorra kerül.. s elmondott Békési János. Azt, hogy javult ugyan két év óta állatállo­mányuk mennyiségben és minő­ségben, de még van tennivaló ekö­rül bőven. Mégis... — EBBEN AZ ÉVBEN — veszi ált a szót az elnök — 20 hízott mar­vezető egyenes úton a kukorica- tábla felé tartunk, néhány percig szótlanul. — Látod ezt a két nagy foldda- rafcot, a friss szántásokat? — tár­ja szét két karját. — Tudod, mi — Persze nem volt ez olcsó mu­latság, de ma már nincs vita afe­lett, hogy érdemes volt-e — mond­ja megnyugodva a szövetkezet fia. tál elnöke. hóit és 230 hízott sertést adtunk az állaimnak. December végéig még 230 hízott sertés és 40 hízott marha leadására vállalkoztunk... — Valamit említettél a barom­termett ezeken a táblákon két-há- Majd az idei termésre terelődik finevelésről... rom évvel ezelőtt? a szó. — igen, a rozoga épületeinket Készaikairva hallgatok. Várom, — A talajjavításnak, de lega- egy kicsit rendbehoztuk és aaofc- hogy kérdezés nélkül föleljen rá ő. FILMHÍRADÓ Amerika egy francia szemével — Színes francia film — A fűm rendezője valóban fran­cia, azonban nem a haladó szem­léletű franciák közül való, azt sem mondhatnánk, hogy ellenkező beállítottságú. Olyan ember, aki polgári talajon ugyan, de jó szán­dékkal be akarja mutatni a világ­nak Amerikát úgy, ahogy ő és a hasonló szemléletűek látják. Elénk tárul az utca emberének élete, az üzleti Amerika tobzódó reklámvilága, részünkre sokszor meghökkentő yenki szokások, csakis abból a talajból fakadható érdekes események. Gyönyörű tá­jak, a gazdagok életének sokol­dalú, a szegényük életének mond­hatni semmiféle bemutatása. Ki­csit önmagáért való a sóik szín, mozgás, szépség, vidámság, de a ná fejünkkel gondolkozó néző mégis mindent a helyére tud át­írtam és a képek forgatagában feltűnik előtte a gazdagok és a szegények igazi Amerikája. A békéscsabai Szabadság Film­színház november 16—19-ig tűzte műsorára, míg Tótkomlóson no­vember 20—22-ig játsszák. Kígyói a fény Körösójfafuban, ój möveíMési otthonokat, iskolát avatnak, képzőművészeti kiállításokat rendeznek a Viharsarokban november 7-e alkalmából Megyénk új vívmányokkal gaz­dagodik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom idei emlékün- nepségén. A szeghalmi járásban levő Körösújfaluban november 7- én gyullad ki először a villany. A kis község belső utcáiban hat, kül­ső peremén pedig öt kilométer hosszú villanyvezetéket építettek, csaknem kétmillió forint költség­gel. Medgyesegyháza és Csárda­szállás termelőszövetkezeti köz­ségekben korszerű új művelődési otthont, Vésztőn iskolát avatnak az ünnepségek alkalmából. Med- gyesegyházán november 7 tiszte­letére kulturális hónap is kezdő­dik, az új művelődési otthonban 4 héten át a legjobb színjátszó, tánc- ének- és zeneegyüttesek, fővárosi művészek és a Békés me­gyei Jókai Színház tagjai szerepei­nek. Nagyban készülődnek a kép­zőművészek is, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban november 7-én megnyílik me­gyénk festő- és szobrászművészei­nek az ilyenkor immár hagyomá­nyos őszi nagy tárlata, Orosházán Bessenyei Antal festőművésznek, a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet rajztanárának gyűjtemé­nyes kiállítását rendezik meg, a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban pedig Bíró Lajos debreceni festő­művész tárlatát láthatja a közön­ség. — A talajjavítás előtt alig há­rom mázsa és egynéhány kilo­gramm búza termett holdan­ként . ; . —« Siralmas — csúszik, ki szá­mon. Az elektronikus agy képtelen iskolai órarendet összeállítani A svéd tanügyi hatóságok meg­állapították, hogy az elektronikus agy teljesen alkalmatlan bizonyos iskolai teendők ellátására. Egy ilyen készülékkel akarták ugyanis kidolgoztatni két iskola órarend­jét. Ezt a feladatot az elektroni­kus agy teljesen összezavarta, mert mindig olyan időpontokra állított be szabad időt, amikor a tanulóknak a legkeményebben kellett volna dolgozniuk. A bioló­giai és a nyelvórákat teljesen „ki­felejtette” a tudós gép az óra­rendből. lább annyira az egész tagság szor­galmas munkájának köszönhető, hogy az idei mostoha időjárás kö­zepette is jó közepes termést ta­karíthattunk be — szövi tovább a beszélgetést az elnök. — Búzából a tervezett nyolc mázsa helyett U ban csirkéket nevettünk. BdeKg 31 mázsa csirkét adtunk közfogyasz­tásra. December végéig még ötez­ret küldünk a Bamevákvak. A jö­vő évben szarvasmarhaállomá­nyunkat akarjuk „rendbehozni” .. Baikus Imre Gyulai Vas-, Fém­es Gépipari Kiss Bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, lakatos, épületlakatos, motorkerékpár-szerelő szakmák területén mindenféle javítást és áj munkát elvégez szövetkezetünk, a lakosság szolgálatában! JAVITÖRÉSZLEGÜNK: Gyula, Sat. István út 4. tvolt Karácsonyi műhely). Központ: Gyula, Thezarovits u. 1. Telefon: 248. 588

Next

/
Thumbnails
Contents