Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

BÉKÉS MEGYEI ára SO 1 Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. NOVEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 282. SZÄM Zárszámadás előtt Az őszi mezőgazdasági munkák­kal termelőszövetkezeteinkben az utóbbi napokban jelentősen előre­haladtak. Elvétve akad még tömi. való kukorica és szárvágás, de ez százalékban már alig kifejezhető. A cukorrépa, a takarmányrépa is mind betakarításra került. Jelen­leg az őszi mélyszántás teljesíté­séért folyik igen nagy küzdelem. Ezeket a jelentős eredményeket figyelembe véve termelőszövetke­zeteinkben most már egy másik igen fontos feladatról, a zárszám. adás előkészítéséről keli beszél­nünk. Az idei zárszámadás rendkívül nagyjelentőségű megyénk pa­rasztsága életében. Nagy jelentő­ségű, mert csaknem az egész me­gyét érinti, hiszen dolgozó pa­rasztságunk több mint 95 száza­léka termelőszövetkezetekben gazdálkodik. Növeli a zár­számadás jelentőségét továbbá az is, hogy a közös gazdaságok szilár. dulása ebben az évben kedvező ütemben haladt. Év végére három- milliárd forint körüli szövetkezeti vagyon alakul ki. Ennek a nagy szövetkezeti vagyonnak számba­vételéhez kívánkozik, hogy me­gyénkben 235 tsz készít zár­számadást. Jó oldala termelősaö vetkezeteinknek, hogy ebben az évben törekedtek nyilvántartása­ik korszerűsítésére. A 235 tsz-ből összesen 210-ben fejlett, úgyneve­zett kettős könyvvitel van. S ezek köz® 70 közös gazdaságban a mostani zárszámadás során válik lehetővé az ágazati jövedelem- és («költségszámítás. A zárszámadás csak úgy lesz eredményes, ha a számvitel embe­rei már most naprakész állapot­ba hozzák a könyvelést. Helyes a zárszámadás előkészületének ide. jét előre venni, olyanformán, hogy a kedvezmények elszámolá­sához szükséges iratok beszerzését és rendezését, de a tagság munka- és eiőlegnyilvántartásait novem­ber vég««, december első felére srintén naprakész állapotba hoz­zák. Ha viszont ezeknek az iratok, nafc a rendezését december máso­dik felére hagyják, úgy majd könnyen kapkodás üti fed a fejét. Néhány termelőszövetkezetünk, ben, mint például a gyulavári Le­nin Hagyatékában és a nagy­kamarás! tsz-ekben már hozzálát, tak a leltározáshoz, ök nem vár­tak felsőbb utasítást, hanem ön­állóan szervezték a munkát. Ez így jói A zárszámadás elkészítésének módszerében a tavalyihoz mérten nem lesz számottevő változás. Éppen ezért helyes azoknak a ter­melőszövetkezeteknek a törekvése, amelyekben a korábbi évek ta­pasztalatai alapján már létrehoa- ták a leltározó bizottságokat és ezeket munkásba is állították. Nap. jainkban főként az épületek, a de­cember 31-ig megkezdésre nem kerülő kazlak, górók, prizmák számbavételére van lehetőség, to­vábbá mindazoknak az eszközök­nek a felleltározására, amelyek­ben év végéig változás nem vár­ható. Ahhoz azonban, hogy a leltározó bizottság gördülékenyen végezze feladatát, elengedhetetlen a szé- rűskertekben, a magtárakban és a raktárakban a rend megteremtése. A szerszámokat, gazdasági felsze­reléseket felhasználásuk és fajtá­juk szerint helyes csoportokba rakni. A magtárakban az egyes terményeket olyan állapotba kell összerakni, hogy azok gyors fel­mérése ne ütközzék akadályba. Az idei zárszámadás alkalmával megyénk vállalatainak segítségé­re — a tavalyihoz mérten — szín. tén szükség lesz. Helyes lenne, ha a patronáló vállalatok vezetői a közeli napokban felkeresnék a termelőszövetkezeteket és megbe­szélnék a zárszámadás legfonto­sabb teendőit. Államunk a zárszámadások ké­szítéséhez nagy segítséget nyújt közös gazdaságainknak. A szövet­kezeti elnökök részére egyhetes tanfolyaroot szerveznek. Az ellen, őraő-bizottságok pedig két héten át a járási székhelyeken beszélik meg működésük legfontosabb tennivalóit. Az agronómusok és párttitkárok részére a járási ta­nácsokon egynapos megbeszé­léseket tartanak. Az elmúlt évekről vannak bi­zonyos tapasztalataink a zárszá­madási munka elnagyolására. A felületes leltárral és a mérlegha­misításokkal végső soron a tagsá­got csapják be. Éppen ezért most a zárszámadás időszakában ken­dőzetlenül, kommunista őszinte­séggel beszéljenek a szövetkeze­tek vezetői a gazdálkodás ered­ményéről, hibáiról. Csakis az igaz szó erejével tudják megértetni a tervek teljesítésében beállt vál­tozásokat, s nem utolsósorban a részesedés tervhez viszonyított csökkenését. Nem elegendő azon­ban csak a hibákat megállapítani, hanem arról is beszéljenek, hogy ezek megszüntetésére milyen in­tézkedéseket tesznek. Termelőszövetkezeteink vezető­ségének a következő napokban egyik legfontosabb feladata a zár­számadási munkák beindítása. Erről tanácskozzanak, ezeket a feladatokat beszéljék meg soron következő ülésükön szövetkezete, ink pártszervezeteiben is, hogy e nagy jelentőségű munka minél szélesebb körben megértéssel, a vitás problémák megoldásával fe­jeződjön be. D. K. Hruscsov elvtárs beszéde a szibériai mezőgazdasági dolgozók novoszibirszki tanácskozásán Moszkva (TASZSZ) Az elmúlt vasárnap Hruscsov szovjet miniszterelnök beszédet mondott a szibériai mezőgazdasági dolgozók novoszibirszki ta­nácskozásán. Beszédében — amelyet a szerdai Pravda közöl — Hruscsov következetes, önfeláldozó munkára szólította fel a mun­kásokat, kolhozistákat és az értelmiséget. Mint rámutatott, a ha­ladás gyors ütemének biztosítása a kommunista építés minden frontszakaszán fontos, s különösen jelentős ez a szocialista mező- gazdaságban. — Nekünk, szovjet embereknek az SZKP programja az élet prog­ramja, a nép boldogságáért ví­vott küzdelem programja — mondotta Hruscsov. Sok helyeslő, a szívek mélyéről jövő szó hang­zott el az SZKP új programjáról. Ilyen szavakat hallottunk a test­véri kommunista és munkáspár­tok vezetőitől, a kapitalista or­szágok munkásaitól, parasztjaitól és haladó értelmiségiéitől. — A szovjet nép hisz a XXII. kongresszus határozataiban és az SZKP programjában. „Az ipar területén kijelölt feladatokat vég­re fogjuk hajtani, ebben senki sem kételkedik” — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. A mezőgaz­daságról szólva Hruscsov kijelen­tette, hogy egyes külföldi vezetők kételkednek a kijelölt tervek végrehajtásában. A mezőgazdaságban dolgozó kommunistáknak meg kell mutatniuk, milyen lehetősé­gei vannak a Szovjetunió me­zőgazdaságának. Hruscsov rá­mutatott, hogy minden szov­jet ember büszke Szibéria si­kereire. Szibéria előtt az el­következendő 20 év folyamán mesés távlatok nyílnak. A kapitalista országok itt meg­forduló közéleti személyiségei méltó elismeréssel adóznak e te­rület munkásosztályának, pa­rasztságának és tudósainak, akik átalakították ezt az egykor zord, dermesztő vidéket. — Hisszük — jelentette ki Hruscsov —, hogy szovjet rend­szerünk győzedelmeskedik a ka­pitalizmussal folytatott verseny­ben. Amikor a kapitalista orszá­gok államférfiaival beszélgetek, mindig beszélek a leninizmus eszméinek diadaláról, a szovjet rendszer győzelméről, mert meg­győződésem, hogy eszméink, a kommunizmus eszméi győzedel­meskednek; mert a kommuniz­mus — a ma, s a kapitalizmus — a tegnap. A burzsoá lapok azt írják — folytatta beszédét Hruscsov —, hogy a szovjet társadalom hala­dást eredményez a kultúrában és a tudományban, s ez — mondják — a legfőbb veszély a kommuniz­musra nézve, minthogy a felvilá­gosult társadalom elutasítja a kommunizmust. „Ha önök hisznek ebben, ura­im, maradjanak csak meg hitükben — mondta Hrus­csov —, mi bátran fogadjuk ezt a „veszélyt” és minden módon fejleszteni fogjuk a közoktatást, a tudományt és a kultúrát.” Beszédében az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámu­tatott annak fontosságára, hogy a mezőgazdasági termelés gyors növelésére fel kell használni a tartalékokat. Az egyik legfonto­sabb ilyen tartalék a föld helyes kihasználása, a vetésterület olyan rendszerének meghonosítása, amely a szemestermények és ta­karmányfélék maximumát bizto­sítja, s következésképpen a hús- és a tejhozam maximumát is. Ezért a földművelés rendszerének kérdése jelenleg rendkívül nagy- jelentőségű s nemcsak a mező- gazdaság dolgozóira, hanem az egész szovjet nép számára is. Beszédének jelentős részében bírálta Hruscsov a füves vetésfor­gó rendszerét, amelyet még az el­hunyt Vaszilij Viljamsz szovjet akadémikus dolgozott ki. Viljamsz akadémikus egyike volt hazánk legtehetségesebb tudósainak — mondotta Hruscsov. Ö sok újjal járult hozzá a talajtanhoz, a ta­lajképződés folyamatának elmé­letéhez. Ebben a tekintetben mi elismerjük őt. Hanem „ami a fü­ves-vetésforgó rendszerét illeti, ez alapjaiban elhibázottnak bizo­nyult”. (Folytatás a 2. oldalon) „Meggondoltabb, alaposabb tervezést és irányítást kell megvalósítanunk!” „Minden erői mozgósítsunk as évi tervek gazdaságos teljesítésére!** — Tanácsi ipari vezetők megbeszélése Békéscsabán — A Békéscsabai Kenyérgyár könyvtártermében a helyiipari vállalatok vezetőinek: igazgatói, nak, párttitkárainak és főköny­velőinek tanácskozása volt szer­dán délelőtt. Kruzslitz Tibor elv­társ, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője beszámolójában a tanácsi vállalatok tervteljesítésé­vel foglalkozott. Elmondotta, hogy a három negyedévben a tervezett 16 millió helyett csaknem 20 mil­lió forint nyereséget teljesítettek, veszteséges vállalat nincsen, csak olyan, amelyiknek nincs rentabi­litása. Különféle nehézségek mi­att három vállalat: a békéscsabai és az Orosházi Vasipari Vállalat, valamint az Orosházi Faipari Vál­lalat tervteljesítésében lemaradás mutatkozik; kiemelkedő azonban a Bánya- és Építőanyagipari Egye­sülés, a Gyulai Bútoripari Vállalat és a Békéscsabai Szőrme- és Kéz­műipari Vállalat tervteljesítése. Végezetül az újítások utólagos fe­lülvizsgálatáról, továbbá gazdasá­gi kérdésekről szólt Kruzslitz elv­társ. A tanácskozás résztvevői meg­beszélték, milyen intézkedésekkel segítsék elő, hogy eredményesen záruljon az év. Szóltak a műszaki feltételek s az anyagellátás kér­déséről, az újításokról. A vállala­tok vezetőinek tájékoztatása sze­rint az üzemek többségében telje­sítik az évi tervet. Nagy elvtárs, a Békéscsabai Vasipari Vállalat igazgatója, Kendra elvtárs, a Nyomdaipari Vállalat igazgatója és Ónodi elvtárs, az orosházi Vas­es Kályhaipari Vállalat igazgató­ja többek között elmondották, hogy üzemük száz százalékra akarja teljesíteni tervét az év vé­gére. A tanácskozáson kicsendült ae, emberekről való gondoskodás nagy felelősségérzete is. így pél­dául Horváth elvtárs, az Orosházi Faipari Vállalat igazgatója elmon. dotta, hogy cirok elvonás miatt hónapokig munkanélkülivé vált volna 50 dolgozó; a vezetőségnek kényelmesebb lett volna az elbo­csátás, ők azonban inkább a ne­hezebbet választották, s úgy szer­vezték meg a munkát, hogy fog­lalkoztathassák a munkásokat. A dolgozókról való törődés szelle­mében szólt Gyulavári Pál elv- táTs, az MSZMP megyei bizott­sága ipari osztályának vezetője, majd felhívta arra a figyelmet, hogy meggondoltabb, alaposabb tervezést és irányítást szükséges meghonosítani az évi tervek gaz­daságos teljesítéséért és a jövő évi feladatok előkészítéséért. Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese fel­szólalásában az SZKP XXII. kongresszusa anyaga és programja alapos tanulmányozásának szüksé­gességét hangsúlyozta, s azt, hogy helyesen kell levonni a következ­tetéseket. — A marxizmus-leni- nizmust a gyakorlatba is ültes­sük át, s útmutatása szerint ké­szüljünk fel a jövő évi feladatok zökkenőmentes megkezdésére is — mondotta többek között. Befejezésül Kruzslitz Tibor elvtárs a vállalatvezetés, a párt-, a tanácsi szervek és a szakszerve. zetek egységének fontosságáról szólt. «am Takarékossági napok Békés megyében 1961. november 15-től december 15-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents