Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

2 NÉP ÚJSAG 1961. november 3., péntek A pártvezetőség-választások eddigi tapasztalatai Finnország nem válhat egy Szovjetunió ellen irányuló agresszió kiinduló pontjává II nnepélyes külsőségek között v zajlanak megyénkben a pártvezetőség-választó taggyűlé­sek, s a tapasztalatok szerint el­érik azt a célt, melyet a pártonkí- vüli dolgozók is várnak e jelentős eseménytől. Eddig 157 alapszerve­zetben történt meg a választás, főleg üzemekben, hivatali és ál­lamhatalmi szervekben, s kisebb részben mezőgazdasági üzemek­ben. Az ünnepi taggyűléseken szép számban pártonkívüliek is megjelennek, s hozzászólásaikkal demonstrálják: az ő ügyük is, hogy jó vezetőséget válasszanak a kommunisták. A lezajlott taggyű­léseken eddig több mint három­száz pártonkivüli dolgozó vett részt, akik elmondották: munka- területükön az erős pártszervezet­től várják elsősorban, hogy min­dig kevesebbek legyenek a hibák, és egyre nagyobbak az eredmé­nyek. Elmondhatjuk, a taggyűlé­sek szelleme, a beszámolók, a hoz­zászólások, s a határozati javasla­tok is mind ezt a célt követik, magyarán: napjainkban, mint ko­rábban talán soha, világosan lá­tott, céltudatos törekvése a kom­munistáknak az egész megyében, hogy erősítsék a pártegységet, ja­vítsák a pártvezetés színvonalát s a tömegkapcsolat mélyítésével egyre nagyobb sikereket érjen el munkaterületük a szocializmus építésében. A vezetőségválaszó taggyűlé­" seken szinte kitárul az egész üzem, hivatal vagy intézmény bel­ső élete a maga eredményeivel, fogyatékosságaival, s benne a kommunisták szerepével. A viták megelevenítik ezt a képet, s az­zal, hogy elemzik a fogyatékossá­gok okát, személy szerint is bí­rálva a hibát elkövetőket, a jobb, eredményesebb munkának vetik meg alapját. Mindehhez a jól el­készített beszámolók adnak lehe­tőséget, melyek behatóan foglal­koznak a termelési kérdésekkel, s ezzel összefüggésben az alapszer­vezet előtt álló gazdasági, vala­mint pártfeladatokkal. A taggyűléseken kemény önbí­rálat jellemzi a hozzászólásokat. A Szarvasi Ruházati Ktsz taggyűlé­sén például elmondották a pártta­gok, hogy ez év elején éppen ők voltak az új technológia ellenzői, éppen a párttagok hadakoztak leginkább a szalagrendszer beve­zetése és a normarendezés ellen. A vezetőség alig tudta velük meg­értetni ezek szükségességét. Ma már bizonyossá vált, hogy helyes volt az intézkedés, mert örvende­tesen nőtt a termelés, ugyanakkor a bérek nem csökkentek. Sőt, a jól dolgozók többet keresnek, mint azelőtt. De bírálnak is a felszólalók, s javaslatokat fűznek bíráló észre­vételeik mellé. A Békéscsabai Ke­nyérgyárban a pártonkivüli KISZ- titkár bírálta a pártvezetőséget, hogy ne csak jó határozatokat hozzon, hanem következetesen gondoskodjon annak végrehajtá­sáról is, mert ez lenne az egész üzem érdeke. Ugyanitt a kommu­nisták vetették fel, hogy a ver­senymozgalom vitele nemcsak a szakszervezet feladata, hanem a párttagoké is. A párttagság mintegy harminc ** százaléka felszólalt a viták­ban, azaz csaknem 1100 elvtárs. A hozzászólások központi témája a termelés napi feladatai, a párt­építés javítása, s a szocialista tu­dat formálásában végzendő teen­dők voltak. Amikor azonban meg­állapítjuk, hogy a taggyűlések zö­mét a jó beszámolók, az élénk vi­ták, s az építő javaslatok jelle­mezték, meg kell mondani azt is, begy ez nem volt mindenütt így. Néhány alapszervezetben a sablo­nok lettek dominálok a beszámo­lóban, általános megállapítások hangzottak el a munkaterület helyzetének konkrét elemzése he­lyett, túl terjedelmesek voltak a nemzetközi kérdésekkel foglalko­zó részletek, s némely helyen az egyébként tartalmas beszámolók értékét is rontotta a rossz, hang- súlyozatlan felolvasás. Általános­ságban az is leszűrhető az eddigi tapasztalatokból, hogy a taggyű­lések legtöbb helyt kizárólag gya­korlati szinten mozogtak, s ezen belül is elsősorban a termelési ta­nácskozások jellegét viselték. Ke­vésbé foglalkoztak olyan fontos elvi kérdésekkel, mint például a kommunista erkölcs, közelebbről: a kommunisták helytállásának je­lentősége nemcsak a termelésben, hanem a közéletben, s az élet minden területén. Kevés szó esett továbbá az eddigi taggyűléseken arról, hogy az elmúlt évek során milyen eredményeket értek el he­lyileg az alapszervezetek a kollek­tív vezetés kialakításában, vagy vannak-e még e téren fogyatékos­ságok; miként biztosítják a párt­demokrácia érvényesülését; ho­gyan küzdöttek a meg-megnyilvá- nuló téves, elvtelen nézetek ellen stb. Pedig igen fontos, hogy ezek­ről a kérdésekről is beszéljenek a taggyűlések, mert az ilyen viták során szilárdul tovább a pártegy­ség, látja világosabban felelősségét Az algériai felszabadítási harc csütörtökön 8. évébe lépett. Algé­ria arab lakossága szerdán a 7. évfordulót nagyszabású megmoz­dulásokkal ünnepelte és a függet­lenség mellett tüntetett. Francia hivatalos közlemény szerint a francia katonák és rendőrök go­lyói 77 arab tüntetőt öltek meg, s több mint százat súlyosan meg­sebesítettek. (23.) Aztán elkövetkezett az a nap is, amikor Richard Weiss, az ügyvéd, már nem is zsákolhatott. Egy jóakarója közölte vele, hogy más­nap jönnek érte és ő elmenekült. Évának volt egy. gyerekkori pesz- tonkája, derék, terebélyes vidéki asszonyság, oda húzódott az üldö­zött. A körzetben pedig ismét el­hangzott a követelés: Franz Pet- rich most már nemcsak egy zsidó rokona, hanem egy zsidószöktető család tagja, vegyék el a nyom­dáját! Petrich kétségbeesetten szimatolni kezdett. Egy délután váratlanul beállított húgához. Az ajtó nyitva volt. Éva egy levél fölé görnyedt, mellette ott volt a bo­ríték: „Frau Schirmer...” A pesz- tonka neve és címe. Mikor az asszony meghallotta az ajtónyílást és a bot kopogását, elkövette élete legnagyobb hibá­ját. Sápadtan kapott a boríték után. Késő volt, Franz botjával az asztalhoz szegezte a kupertát, odasántikált, elolvasta a címet és kapcsolt. Szó nélkül megfordult, lement a lépcsőkön és a ház előtti telefon­az egész párttagság a gyakorlati munkában is. A taggyűléseken ta­pasztalt egy-két jelenség is jelzi, hogy mennyire fontos ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A jelölő- bizottságok által javasolt vezető­ségi tagok közül tizenöt elvtársat nem választott meg a tagság. Ez helyes, mert érvényesült a párt­demokrácia — a titkos szavazá­son. De ugyanakkor az élőszó bí­rálatával, nem tudni mi okból, ezeken a taggyűléseken nem élt a tagság. L| indent összevetve eredmé­* 1 nyesnek könyvelhetjük el a lezajlott taggyűléseket, amelyeken 619 vezetőségi tagot választott a párttagság. A megválasztottak kö­zül 162 elvtárs újonnan került a vezetőségekbe, részben azért, mert sok helyen megnőtt a taglétszám, s nagyobb számú lett a vezetőség, részben azért, mert sok elvtárs más munkaterületre került, elköl­tözött, vagy idős koránál, betegsé­génél fogva nem tudja ellátni a pártvezetőségi munkát. Nem utol­sósorban pedig azért, mert a nem megfelelő elvtársak helyett új erők nőttek fel, s ők kerültek a vezetőségekbe. Örvendetes, hogy az új vezetőségek 19 százaléka nő, és eddig kereken ötven a szakem­berek száma is. A cserék feltétle­nül- erősítik mindenütt a pártveze­tés színvonalát mind politikai, mind szakmai téren. Varga Dezső Algéria lakossága egységesen követte az ideiglenes kormány felhívását és valamennyi város­ban heves tüntetések zajlottak le. Constantineban 22 arab esett ál­dozatul a gyilkos terrornak és 12 megsebesült. M. Silában a sortűz után 14 algériai tüntető maradt holtan az utcákon. Oranban a franciák algériai asszonyokat gyil­koltak meg. (MTI) fülkébe lépett. A könyv címlapján a rendőrség, a mentők, a tűzoltók és az elektromosok mellett nagy betűkkel ott állt a Gestapo címe és telefonszáma is. Petrich feltár­csázta a számot és Richard Weiss agyvédet, „a berlini Demosthe- nest”, ahogy a Kamarában elis­merő mosollyal nevezték egykor — néhány órával később örökre elnyelte valamelyik láger kapu­ja. A nyomdatulajdonos elismerő levelet kapott a Gestapotól, azt lobogtatta, amikor aláírta a Nem­zeti Szocialista Párt belépési nyi­latkozatát. Recsegő szónoklatokat tartott az Üj Európáról és a kör­zetben már szó sem volt a Pet- rich-nyomda elkobzásáról. A húgát a konyhájában fekve találták egyik reggel. Még órák­kal az ajtó feltörése után is gázszag terjengett az egész ház­ban. — Szép volt a temetés? — kér­dezte meggondolatlanul a főnököt egy öreg nyomdásza. — Nem járok zsidómentők te­metésére — hangzott a válasz. * Ez volt az a köpcös, joviális — Kékkőmén Los Angeles (MTI) Kekkonen finn köztársasági el­nök, aki jelenleg az Egyesült Ál­lamokban tartózkodik, szerdán es­te beszédet mondott Los Angeles­ben. A legújabb szovjet jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, az 1948. ban megkötött szovjet—finn ba­rátsági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmény lényege, hogy Finnország nem válhat szovjetel­lenes agresszió kiinduló pontjává. .,Az egyezmény értelmében, ha Finnország és a Szovjetunió egyet­ért abban, hogy Németország vagy a Németországgal szövetséges ha­talmak részéről katonai agresszió fenyegeti Finnországot vagy finn területen keresztül a Szovjetuniót, úgy a két kormány tanácskozáso­kat kezd”. A finn köztársasági elnök a na­pokban Kennedy vei folytatott tár­BERL1N Gerald Göttúig, az NDK-ban működő CDU főtitkára kijelentette: „Üj sza­kasz kezdődött a világtörténelemben, megnyílt a báború nélküli világ pers­pektívája, az emberiség útja a békés és boldog jövő felé”. A XXII. kong­resszus fokozza a szocialista tábor or­szágainak erejét, és serkenti minden országban a békeerőket a szabadsá­gért, a nemzeti önállóságért, és a bé­kés együttélésért folytatott harcukban. PHJENJAN A Nodon Színműn cfmü koreai lap rámutat, hogy a kongresszus rendkí­vül nagyjelentőségű az általánosan ki­bontakozó kommunista építés útjára lépett szovjet nép életében, és abban a harcban, amely a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom megerő­sítéséért és fejlesztéséért folyik. HAVANNA A Venceremos című kubai lap szer­kesztőségi cikkben méltatja az SZKP XXII. kongresszusának eredményeit. A lap részletesen foglalkozik a kommu­öregúr, akit Kruger bemutatott a 19-es barakk halálra ítélt lakóinak, így érdemelte ki az SS, majd a titkosszolgálat megkülönböztetett bizalmát Franz Petrich nyomda­tulajdonos. Igen, megkülönböztetett bizal­mát, hiszen ő volt a 19-es barakk egyetlen munkatársa, aki alma­zöld Opeljén minden este haza­ment Berlinbe. Nyomdáját bar- nainges művezetőjére bízta. — Nem hittem volna, hogy akár ideiglenesen is otthagyom a cége­met, de a Birodalom áldozatokat követel és mindössze fél évről van szó — mondta neki a ilaj. A Sachsenhausenben húzott fantasz­tikus fizetésről azonban hallgatott. Petrich azzal az elhatározással kezdett munkához, hogy megszol­gálja mind a pénzt, mind a bi­zalmat. Ebben a társaságban to­vábbra is félt attól, hogy kölönc­ként csüng rajta a zsidó sógor em­léke — még ha ő ölette is meg. Ezért, ahogy a lélektan tudósai mondanák, kompenzált: nácibb volt a náciknál, kegyetlenebb a kegyetleneknél, aljasabb az alja­soknál. Egész nap hallatszott ma­gas, kellemetlen kappanhangja: — Gyorsabban nyavalyások. Ezzel a munkával még a fekhe­lyeteket sem szolgálnátok meg ná­lam, nem a kosztotokat! Gütig az első pillanatban sze­met szúrt neki. — Na, te csodabogár, neked egész nap hálálkodnod kellene, b eszed e — gyalásáról szólva elmondotta, hogy az eszmecsere során ő, Kekkonen hangsúlyozta: Finnország külpoli­tikájának célja az ország bizton­ságának és függetlenségének meg. őrzése, Finnország semleges politi­kát óhajt folytatni, ugyanakkor fenntartva a kölcsönös bizalmon és barátságon alapuló viszonyú; minden állammal. „A velünk szomszédos nagyha­talom bizalma különösképpen fon. tos számunkra. Mindig arra töre­kedtünk, hogy meggyőzzük a Szovjetuniót, úgy tekinthet Finn­országra , mint baráti és békés szomszédra, amely semmi körül­mények között nem veszélyezteti biztonságát”, — mondotta befeje­zésül Kekkonen. A finn elnök szóvivője sajtóér­tekezletón kijelentette, hogy Finn. ország válaszolni készül a Szov­jetunió jegyzékére. »izmus építésének programjával, és Hruscsov kővetkező megállapítását emeli ki: „A kommunizmust munká­val, csakis milliók munkájával építhet­jük íel”. Hruscsovnak e szavait — hangsúlyozza a lap — a munkások és parasztok világszerte nagy lelkesedés­sel fogadták, irántuk nyilvánított meg­becsülésnek tekintik. A kubai nép szi­vében azért visszhangzanak különös erűvel ezek a szavak, mert Kuba jö­vője is közvetlenül függ a szuvereni­tását csak a minap elnyerő nép építő- munkájától. PÁRIZS Az Hurnánite tegnapi vezércikkében Jacques Duclos, az FKP főtitkárhelyet­tese „Történelmi kongresszus” címmel méltatja a Szovjetunió kommunistái­nak tanácskozását. Kiemeli: a világ népei abban látják a XXII. kongresz- szus lényegét, hogy itt vitatták meg és fogadták el először az emberiség törté­netében a kommunizmus építésének programját. Ezzel lehetővé vált az em­berek legrégibb és legnemesebb álmá­nak megvalósítása hogy egyáltalán élsz. Már régen ki kellett volna irtani az ilyen élős­ködő korcsokat, mint te. Az elkínzott bohóc máskor fény­telen szeme most kigyúlt. Belé- idegződött, hogy az egyenruhától rettegjen. Megszokta, hogy szabá­lyos arcú, szépszál legények dur- váskodnak vele. De ez... ez itt ci­vilben volt, ez itt biceg, ez itt majdnem olyan nyomorult féreg, mint ő. Esztendők gyűlölete bugy­borékolt a mondatban, amikor ki­tört belőle: — Hát tessék intézkedni, hogy kiirtsanak. Nagy jót tetszene tenni vele nekem. — Visszapofázunk, törpe úr? — sziszegte a majdnem törpe — hát akkor gyerünk, csak csináld, amire születtél! Ugord át ez a bo­tot. És vízszintesen elé tartotta a botját. Akkor már ott állt mellette az egyik géppisztolyos SS-őr, tagba­szakadt, barna rostocki fiú. Majd szétpattant rajta a ruha. Biztató­an, derűsen mosolygott, látszott rajta, milyen kedves-mókás em­bernek tartja a szakértő urat. — Ugorj! — bökte meg fegyve­re csövével csaknem jóindulatú­an Gütiget — hallottad, mit mon­dott Petrich úr? És Gütig ugrott. Sokkal, sokkal alacsonyabbat, mint a bot szintje, sípcsontja beleakadt, csattanva vágódott el. A feje a teste után koppaní a deszkán. A francia gyarmatosítók 77 békés arab tüntetőt gyilkoltak meg HARMATH - RÉTI: Á Toplitz-tó titka Az SZKP xxn. kongresszusának visszhangja

Next

/
Thumbnails
Contents