Békés Megyei Népújság, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

Möl. november 26., vasárnap HtPUjsÁe 3 Fontos tennivalókról tanácskozik kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt ismét ülésezik a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. Elsőnek a termelőszövetke­zetek jövő évi tervkészítéséről, s a zárszámadások előkészítéséről szóló jelentést vitatja meg a v. b. Ezt követően került sor a Földmű­vesszövetkezetek megyei Központ, ja tájékoztatója feletti vitára, mely a földművesszövetkezetek munká­ját, a termelőszövetkezetekkel való kapcsolatuk, s a felvásárlási és értékesítési tevékenységük megvi­tatására lesz hivatott. Majd a me­gyei tervező iroda 1961. *évi mun­kájáról a VB elé terjesztett beszá­moló feletti vitára kerül sor. Vé­gezetül a megye állatállományá­nak átteleltetéséről, s a szükséges takarménykészlet biztosításáról szóló jelentést beszélik meg. 130 ezer kiló pecsenyekacsa-húst ad a népgazdaságnak jövő nyáron a tótkomlós! Viharsarok és a Haladás Tsz A tótkomlósi Viharsarok és a Haladás Termelőszövetkezet hatá­rát a bővizű Szárazér csatorna szeli át. A víz közelében lakó ter­melőszövetkezeti asszonyok — kik azelőtt egyéni portáikon százával nevelték a víziszárnyast — szíve­sen vállalkoznak nagyüzemi ka- esatenyésztésre. A Viharsarok Tsz-ben ez évben jó eredményeket hozott a hétezer pecsenyekacsa ér­tékesítése. Ezért elhatározták, hogy jövő nyáron negyvenezret adnak a népgazdaságnak. Erre a célra a vízparton cirokszárból ol­csó kacsaszállásokat építenek. A néhány hétig előnevelt apró jószá­gokat később a szabadban tartják. A hasonló adottságokkal rendel­kező Haladás Tsz tagjai 23 ezer pecsenyekacsa nevelését tervezik. A tótkomlósi Viharsarok és a Ha­ladás Termelőszövetkezet jövő nyáron mintegy 130 000 kg kacsa­húst ad a dolgozók asztalára. de Termelési, Then becsületbeli fis:« Huszonöt díj Erfurtból Néhány héttel ezelőtt bezárta kapuit az erfurti kertészeti kiál­lítás. Ezen a nemzetek közötti szemlén részt vettek megyénk terme­lőszövetkezetei és állami gazdaságai is. Különösen zöldség- és gyü­mölcstermékekkel tűnt ki a bé kési Október 6, a békéscsabai Elő­re, a medgyesegyházi Béke, az orosházi Béke, a kondorosi Dolgo­zók Termelőszövetkezet, továbbá a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság. Termelőszövetkezeteink hat arany, négy ezüst díjat és egy el­ismerő oklevelet szereztek, míg a Mezőhegyesi Állami Gazdaság tíz arany, három ezüst és egy bronz érmet nyert. A kitüntetések át­adására december 9-én, a Földművelésügyi Minisztériumban kerül sor. Előadássorozat a tsz-üzemszervezésről A békési járási tanács végre­hajtó bizottsága, a függetlení­tett községi tanácsfunkcionáriu­sok és a járási osztályvezetők részére 12 részből álló előadás- sorozatot indított, melyen a ter­melőszövetkezeti üzemszervezés néhány kérdését vitatják meg. A vita tárgyát a Magyar Tu­dományos Akadémia által ki­adott, a termelőszövetkezeti üzemszervezésről szóló könyv képezi. A tanácsvezetők a napokban tartották a harmadik ilyen tár­gyú értekezletüket. piszkálja a szeméthalmazt, majd kihúz a törmelék alól valamit. Egy kókadt, halálba tiport növénykét. — Keresztesi virágai — szólal meg Lojzi. — Mind elpusztult. Sze­gény Ottó bácsi, ez volt az egyet­len élvezete. Még én segítettem neki az utolsó délelőttön átcipelni a cserepeket a napos oldalra. —Vjöjjön, kászálódjunk vissza! Amikor újra Ott állnak a „biz­tos” talajon, azt mondja Sárosi: — És most mondja meg őszin­tén, miért ment vissza akkor az étkezde ajtajából? A fiú tágra nyitja a szemét. — Nem tetszik hinni nekem? — Ne törődjék vele, hogy mit hiszek, mit nem! Az igazat sze­retném hallani. Valóban telefonál­ni akart? — Igen. — És nem sikerült telefonálnia? A fiú nem felelt mindjárt. — Miért nem válaszol azonnal? — A telefonnal kapcsolatban nem mondtam igazat. Azt mond­tam, hogy nem kaptam vonalat. Ez nem igaz. Telefonáltam. — Mindjárt gondoltam. — Miből? Lojzi hápog egy kissé. — De igazán __ A főhadnagy a szavába vág. — Nő volt az illető? A fiú bólint. — Hajlandó lenne elárulni, hogy kicsoda? Kis csend, azután: — Ezt nem tehetem meg, fő­hadnagy elvtárs. * A szűk helyiségben most hat író­asztal áll, mozogni is alig lehet közöttük. Mindenkit idegessé tesz ez az állapot, főleg Hevesit. TermelószoveLkczetcinkben las­san befejeződik a jövő évi terme­lési tervek összeállítása. Az eddigi tapasztalatok azt tanúsítják, hogy megyénk új létesítményének, a Békéscsabai Konzervgyárnak nem tervezték meg azt a zöldségtermő területet, amelyet a népgazdaság, növekvő exportunk kért. Ha a szá­mokat vizsgáljuk, megállapíthat­juk, hogy a 3900 hold tervezett konzervzöldség-területből még 2000 holdnak nincs gazdája. Keressük az okokat, miért áll­hatott elő ez a fonák helyzet, hi­szen az új konzervgyár nemcsak Békéscsaba munkaerő-foglalkozta­tását oldja meg, hanem hozzásegíti a termelőszövetkezeteket is a ren­delkezésükre álló munkaerő ter­melékenyebb kihasználásához s nem utolsósorban a termelőszö­vetkezeti jövedelem nagyobb mér. vü növekedését szolgálja. Hogy termelőszövetkezeteink mindezek ellenére miért nem tervezték be a zöldségtermő-területet, ennek több oka van. Igen nagymérték­ben tapasztalható az új gondola­tától való félelem. A termelés kon­zervativizmusa rendkívül nagy bék lyója a nagyüzemi termelés kiala­kításának. Legtöbb szövetkezetben ugyanis hagyományos elvekre épí­tik a zöldségtermesztést. Túlzottan a kézi munkaerőre támaszkodnak, amii alapjában véve helyes, de hi­ba, hogy a korszerű technika al­kalmazását kívülrekeszti'k. Ebből az következik, hogy nem fordíta­nak gondot a munka termelékeny­ségének növelésére, pedig közös gazdaságainknak sem közömbös, hogy mennyi emberi munkával és gépi erő felhasználással állítják élő az egyes termékeket. Kétségte. lep, ezen a területen előbbre kell lépni! Van megyénkben nem is egy olyan szövetkezet, mint a med­gyesegyházi Béke, amelyben töb- bé-kevésbé megoldották a zöldség, termesztés gépesítését. Géppel ül­tetik a palántákat, géppel húzzák az öntöző barázdákat, és kísérlete­ket folytatnak a szedés íélautoma- tizálásómalk eléréséhez. A zöldség­termesztéshez szükséges! gépek »aránylag kevés beruházással meg- I vásárolhatók az AGROKER Válla, fiatnál (volt MEZÖSZÖV telepén). |A szedéshez szükséges félautoma- !ta-rendszerek — úgynevezett sze­dőtargoncák — házi módon is el­készíthetők és felszerelhetek mind­azokra a gumikerekes traktorokra, amelyeket mászósebességgel is el­láttak. A zöldségtermesztés fellendíté­séért igen sokat tehetnek agronó- musadnk. Az ő vállukra nehezedik’- a munka megkszervezéise, a terme­lés technikájának kidolgozása. Vannak szövetkezetek, ahol azag- ronómusak nagy hozzáértéssel dol­goznak a zöldségtermesztésért, de igen sok munkáskezet foglalkoz­tató üzemág, s a gépesítés folya­mán felszabadult munkaerő az ál­lattenyésztésben és a kertészkedés­ben kaphatna nagyobb területet. Ezt igen helyesen látták az újkí- gyósi Aranykalász Tsz vezetői, akik több mint 100 hold paradi­csomra, és csaknem 200 hold pap­rikára, káposztára kötöttek terme­lési szerződést. Köztudott, hogy a Békéscsabai Konzervgyár főként a növekvő ex. portra létesül. Több száz vagon konzerv eladására már meg is kö­tötték kereskedelmi szerveink a szerződést. Ez magától értetődik, hiszen a szocialista tábor több országában az ilyen irányú termelést is tervszerűen irányít­ják. Az 1962. évi tervek egyezte­tése jórészt befejezést nyert. így tehát becsületbeli ügy teljesítésé­ről van szó. Ahhoz, hogy megőrizzük a hosz_ szú éveken át szerzett tekintélyün­ket külkereskedelmi partnereink előtt, kétségtelen, még sokat kell tennünk. Kormányunk vezetői világo­san látják a jövő évi termelés alakulását. Ehhez rendelkezésükre állnak azok a tapasztalati számok, amelyek előrevetítik a következő év termelésének alakulását. Nyil­vánvaló, amikor 5500 traktort kap a mezőgazdaság, ezenkívül a tava­lyinál több műtrágyát, gyomirtó szert, öntözőberendezést, akkor csák arra gondolhatnak termelő­szövetkezeteinkben is, hogy az or­szágos érdekeket, amelyekben je­lentős helyen áll a zöldségtermesz, tés, nekik is elő kell segíteni. Szin­te érthetetlen, hogy egyes cikk- félékből, mint például az uborka és zöldbab, igen nagy területet még nem szerződtek le. Ez azért is ért­hetetlen, mert a zöldbabot és uborkát akár köztesként is ter­meszthetik. Így „két bőrt Is lehúz­hatnak” egyazon területről. A hunyai termelőszövetkezetek­ben jócskán termeltek az idén pa­radicsomot. Rekordtermést értek el. Ezt annak köszönhették, hogy a családtagok munkáját messzeme­nően igénybe vették és részükre az első szedéstől kezdve szeptember végéig szinte állandó munkalehe­tőséget biztosítottak. Lám, vannak Jó példáink, agro- nómusaink, szövetkezeti elnöke­ink, vannak szorgalmas kezű asz- szonyaink, fiaink és lányaink, mint ahogyan az újkígyósé a hunyai, és medgyesegyházi kertészetek példa, ja is tanúsítja Ezeken a helyeken nem félnek az újtól, sőt erre tá­maszkodnak, mert meggyőződtek, hogy kormányzatunk az ő érde­kükben tervez, és készítteti el a Békéscsabai Konzervgyárat. Szövetkezeteinkben pusztán a hoz­záálláson múlik, hogyan és mi­ként használják ki az adottságo­kat. Dupsi Károly Nem lehet így dolgozni, ké- I vannak helyek, ahol eddig bizony rém. Egymás nyakába ültetik az embereket. Hiszen így jóformán még levegőt sem. kapunk. És ak­kor ön, Keresztesi elvtárs, még becipeli a cserepeit. Zseniális öt­let. — Hát hová tegyem őket? Keresztesi szemrehányóan dúl a főnöke felé. — Sehová! Semmiesetre sem eb­be a zsúfolt szobába. Tegye őket a folyosóra. Csak a napokban pusz­tultak el az összes virágai és ön máris újakat szerzett helyettük. Ön összetéveszti a gyárat egy me­— Elég ránézni magára fiam, legházzal. hogy az ember tudja, hányadán van. És még valamit: ne hordjon ennyire szűk nadrágot. Valamivel kevésbé feltűnő ing sem ártana. Ez nem utasítás, félre ne értsen. Remélem, nem neheztel érte. Keresztesi arca merevvé válik. — Azt hiszem, ön igazságtalan, Hevesi kartárs. — Én?! — Igen, ön. (Folytatjuk) nem sokat tettek. Felülről hozott határozatokkal természetesen nem lehet megváltoztatni azt az elzár- kózottságot, ami napjainkban egyik-másik helyen még tapasz- jtalható. Nyilván arról van szó, ‘hogy termelőszövetkezeteink ve- íor- (tetőinek, tagjainak érezni kell a felelősséget a közös gazdaság ter­melési színvonalának növeléséért, a szövetkezet bevételi forrásának 1 növeléséért. Ezt pedig úgy is elér­hetik, ha a jelen esetben a Bé­késcsabai Konzervgyár felkínált lehetőségeit messzemenően kihasz­nálják. A falusi lakosság foglalkoztatá­sát a kenyérgabona, a kukorica, a 2 kender és a cukorrépa, továbbá a pillangósvirágú növények termesz, tésénak, betakarításának na­gyobb mérvű gépesítésével is meg kell oldani. A zöldségtermesztés FALUSI ARCKÉPEK lacsony, törékeny termetű asszony. Ügyes mozdulatai nyo­mán a rét tarka virágai elevenednek meg a színpompás per. zsaszönyegen. Hányat szőtt már életében, maga sem tudja. De mégis. Két szóval becsüli fel özv. Taskó Károlyné, a Békésszent- andrási Háziipari Szövetkezet tagja 26 esztendő termését: — Nagyon sokat. Ebből a sokból talán a világ minden részébe került egy-egy darab — emlékszik. S mintha csak szőnyeget szőne — szövi egymásba a visszaemlé­kezés szavait. — Édesapám cseléd volt, heten voltunk testvérek. Szűkösen éltünk, s mivel más munka nemigen akadt, négy leány- és egy fiú­testvéremmel eljöttünk szőnyeget szőni. Tizenötéves voltam akkor. Azóta néhány év megszakítással szövöm a szőnyegeket. Régen, mint olyan sokan mások, fillérekért dolgozott. Akár­hogy is számolta, a heti öt pengőben alig volt meg az akkori diva­tos 80 filléres napszám. Sok munka, szűkös kereset, A munkaidő viszont annál hosszabb volt. Most meg, ha rendesen van anyag, főként fonál, mert abból van a leginkább hiány — ezer forintnál is többet keres havonta. S ami ennél több, és ez manapság már termé_ szetes, a megbecsülés is nagyobb. Öt is úgy tartják számon az 540 tagot számláló szövetkezetben, mint az egyik legügyesebb, legta­pasztaltabb szövőt, akire a legkényesebb munkát is nyugodtan rá lehet bízni. f£ár a múltban, nehéz voH a sora. egy dologra mégis szívesen visszaemlékszik. — Nem tudom már pontosan, hogy 38-ban vagy 39-ben volt-et amikor mi öten testvérek egyszínű bordó perzsaszőnyeget szőttünk. Három és fél hónapig csináltuk. Hossza 13, szélessége 8 méter volt. Tudomásom szerint Pestre, a Nemzeti Kaszinóba került. Hallottam, hogy még most is megvan. Ilyen munkával egész biztos kevés szőnyegszövő dicsekedhet. A mára fordítva a szót, szerényen mondja: — Mostanáig is igen sokat tanultam a szakmában, mégis úgy érzem, kevés. Szüntelenül lépést kell tartani a fejlődéssel, hiszen olyan szőnyeget is csinálunk már, amilyet ezelőtt nem is láttunk. Itt van például — mutat rá a szövőszékre — ez a 3x4 méteres biedermeier szőnyeg. Exportra készül belőle kettő. Ilyen szép mun­kán még soha nem dolgoztam. Bizony nagyon-nagyon figyelni kell. hiszen 35 színárnyalatú fonálból csomózzuk. Az átlagős 14—15 szí­nűből készül, Ilyen munka jó szemet, ügyes kezet igényel. TaskónénM min­dez megvan. Ezt még tetézi végtelen szakmai szeretete, amely sosem hagyja nyugton, ha valamilyen új feladattal találja magát szem­ben. N £sodás szépségű virágok, minták nyílnak keze nyomán. Virágos rétet varázsol immár 26 esztendeje a holt anyagból. Nem fá­radt meg a sok figyelmet és türelmet követelő munkától. Még most is frissen csomózza a szőnyegeket, köti a bogokat. Legfőbb kívánsá, ga: szeretne még 14 évig dolgozni. Aztán jöhet a jól megérdemelt nyugdíj... P, P.

Next

/
Thumbnails
Contents