Békés Megyei Népújság, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
1981. október 18., szerda HtPOJSÁű 7 A vezetők tájékoztatója Már az ebédidőt régen „lecsengették”, amikor Telekgerendás határába értünk. A kukoricatábla mellett gépi-újdonság állított meg bennünket Tizenegy — naiv szemmel — csodabogár harapta a kukoricaszárat — tőből. Merthogy még ilyet nem láttunk eddig, azt gondoltuk, lesilózzák a jól fejlett kukoricát. Csalódtunk is jó nagyot: A „csodabogarak” letörik a kukoricacsövet, levágják a szárt, és be is silózzák. Ügyes masinák. Az állami gazdaság központjában választ is kértünk csodálkozásunkra Brachna János igazgatótól és a főagronómustól: — Okos gépek azok. Tavaly próbálták ki az üzemegységek, s most már teljes kapacitással dolgoznak. Hogy is van az ember? Akárhogyan kérdezi is a másikat, a válasz mindig a „főfoglalkozás” köré tekeredik. Itt is így volt. Akár a sablonos „mi újság” kérdést tettük fel, akár a világpolitikáról kezdeményeztünk beszélgetést, mindig csak a gazdaság gondjáról, vagyis most: az őszi munkákról kerekedett vita. Valahogy így lehet összegezni a két vezető tájékoztatóját: Egy cseppet sem félnek, hogy nem lesznek készen időben az őszi munkákkal. Amikor ott jártunk, már 77 százalékban álltak a vetőszántással, 55 százalékban az istállótrágyázással, 26 százalékkal a mélyszántással. Az ősziárpa-vetést meg már be is fejezték, a tervezett búzavetésnek pedig eddig egy- tizedén jutottak túl. Hanem izgulnak a kukoricaszár lesilózása miatt Kissé lemaradnak. Kétezerki- lencszáz hold kukoricájuk van, s a 11 törő- és silózógép nem győzi. Kézzel is hozzá kell nyúlni. Különb«! az őszibúza-vetéssel is jobban állnának, ha gyorsabban menne a talajelőkészítés. De itt is, mint másutt, az esőtlenség miatt háromszor-négyszer kell rámenni a földre, mire az biliárdasztal-simára alakul. Biciklivel a 21. hosszúsági iok mentén Ha egy „nyugtalan” ember nem tartja fenn az igazgatót 20 percig telefonon (valami bőbeszédő panaszos volt), több időnk jut a gazdaság rentabilitásáról kezdett beszélgetésre is. Mindegy, másnak is van dolga az igazgatóval, nemcsak a „bicikliseknek”. A lényeget azért megtudtuk: — Nagyon nem merek még nyilatkozni erről, de azt hiszem, olyan 12—13 millió forintos tiszta nyereséggel zárunk, t* A kukoricatörők között Valahogy az előbb nem elégítettük ki kíváncsiságunkat a kukori- catörő-gépek körül. Hiszen csak az út széléről gusztálgattuk őket. Még egyszer visszaindultunk, hogy most már meg is „foghassuk” ezeket az okosságokat. Jobb is, legalább beszélgethetünk a gépek kezelőivel. Élő, egészségesen élő és gondolkodó emberek közé keveredtünk. Az utunk során számtalanszor éreztünk szorongást magunkban, amikor munka közben kellett megállítani a „kenyércsináló” embert. Itt is tapogattuk először a helyzetet. A gépek dübörögve száguldoztak a kukoricasoron — persze az emberek kezében és gondjában. Hát hogyan kezdjünk szót! — állítsuk le őket? Kényelmetlen, hátha rosszallják a munkások. Teljesítményben dolgoznak, és a mi kedvünkért nem szívesen eresztenek ki a zsebükből forintot. De kapóra jött egy gépromlás. Nem jó dolog ez, nem is örültünk neki mi sem, kissé azonban — hogy is? — hát mégiscsak örültünk... Leguggoltunk a kulcsokat kezébe vevő munkás mellé, hogy szóra bírjuk. — Mekis János vagyok — nyújtotta a kezét, de nem sok ügyet vetett ránk. Eltörött a gépén egyik fogaskerék. Gyorsan ki kellett cserélni, mert ahány perc, annyi negyed forint. Nem is tudtunk vele sokat beszélni. A keresetéről mégis megkérdeztük. — Még nem tudom pontosan, most kezdtük a munkát... De reggel már volt szó róla, azt mondták, hogy olyan 25 forint körül lesz holdanként. Egy gyors számítás: tíz órát dolgoznak, ezalatt körülbelül 4 holdat tör le egy gép — tehát 100 forint körül keresnek naponta. Nem is olyan rossz. Aztán hallottunk az emberektől a gépek „fogadtatásáról” is. Dur- kó István mondta, a brigádvezető: — Ügy voltunk ezekkel is, mint a gabonakombájnokkal. Az istennek sem kedvelték az emberek. Tavaly egy-egy napot törtek vele, aztán „feldobták a padlásra”. Azt mondták, nem ér semmit, sok a romlás, géptörés, inkább kézzel törték a kukoricát. Most meg alig állítottuk be őket, de már le sem akarnak szállni róla a dolgozók. Baj sincs sok vele... Nos, valószínűleg ez a szerelő éreme is. A „munkakerülő” Műszaki aktívák a községfejlesztési tervekért A Hazafias Népfront megyei titkársága tegnap, október 17-én, kedden Békéscsabára megbeszélésre hívta a járási népfront-bizottságok mellett működő műszaki aktívacsoportok vezetőit. Ezen a községfejlesztésd alapok felhasználása került szóba. A népfront megyei titkársága arra kiérte a műszakiakat, hogy a tavalyi évhez hasonlóan nyújtsanak hathatós segítséget a megye községedben, városaiban ezekben a napokban készülő fejlesztési tervek műszaki előkészítéséhez. November közepén kezdődnek az ezüstkalászos tanfolyamok Az őszi betakarítási munkák előrehaladásával november közepén ismét elkezdődnek az ezüstkalászos gazdatanfolyamok. A Földművelésügyi Minisztérium egyelőre 80, egyenként 30—40 tanulót számláló első és másodéves tanfolyam beindítására engedélyezett rábbi évektől eltérően, a megyei szervek teljes súlyával bevonták a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot. Azok, akik az ezüstkalászos gazdatanfolyam második évfolyamát elvégzik, szakmunkásvizsga-előkészítőre jelentkezhetnek és szakmunkásvizsgát tehetnek. költségvetést. Ezzel szemben megyénk termelőszövetkezeteiből már eddig is 100-nál több tanfolyam indítására kértek engedélyt. A tanfolyamok szervezésébe a koAz ezüstkalászos gazdatanfolyamok vezetőd részére még ebben a hónapban megyei értekezletet tartanak a szükséges feladatok megbeszélésére. Éppen sült szalonnát falatozott az utat szegélyező fasorban Balogh Lajos. — Tetszenek tudni, most már én vagyok ezekkel a gépekkel. Őrködöm a szerkezetüket... Jókezek, csak érteni kell hozzájuk... Persze, amíg nem ismerik az emberek, addig bot-kézzel nyúlnak hozzá. Pedig a géppel úgy kell ám bánni, mint a menyasszonnyal... — nevetett ő is, meg mi is, mert jó hasonlatot mondott. A gép csak akkor erős, s csak akkor működik jól, ha hozzáértő, okos kéz irányítja. Aztán furcsa mondással traktált bennünket: — De azért tudják, én nem nagyon szeretek dolgozni... — ??? — rosszallóan néztünk rá, mert nem is az látszott ezen az emberen, hogy kerüli a munkát. — Ügy értem, hogy ha nekem dolgozni kell, akkor a gép nem dolgozik... Áll a betakarítás... Akkor meg bolond lennék szeretni azt, hogy nem megy a munka. Erre is nevettünk egyet, mert igaza van Balogh Lajosnak. Menjenek azok a gépek, a szerelőnek meg ne kelljen a szerszámot elővenni. Inkább ő pihenjen, mint a gép. Elköszönéskor az emberek lelkiismeretességéről is meggyőződtünk. Mikor kezet ráztunk Durkó Istvánnal, „jó munkát”, illetve „jó biciklizést” kívánva, Kasznár Mihály gépkezelő jött a brigádvezetőhöz: — Hanem a gépeket nem lehet ám abban a tanyában hagyni — intett fejével az egyik házcsoport felé. — Nincs ott éjjeli őr, még bajuk lesz nekik... Meg is beszélték rögtön a gépek szálláshelyét”, hogy majd a munka befejeztével biztos helyen álljanak, s hogy nyugodtan aludhasson a gépet kezelő munkás. (Folytatjuk) Műanyag-fólia a konyhakertészetekben Hosszabb kísérletezések után az idén adtak először műanyagfóliát megyénk termelőszövetkezeteinek kertészeteibe. Ezek jól beváltak a palántanevclésben és a primőr-áruk hajtatásában. Jeles tulajdonságuk az olcsóság, mert egy-egy négyzetméter felület befedéséhez 8—9 forint beruházás elegendő, szemben a melegágyi ablakkeretekkel, amelyek ennél háromszor-négyszerte költségesebbek. Megyénk termelőszövetkezetei a mostani őszön kereken 1000 négyzetméter műanyag-fóliát vásárolhatnak, s szakszerű kezelés mellett két évig használhatják a zöldséghajtatáshoz. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy minden négyzetméter műanyag- fólia 100—110 forint jövedelemhez juttatja a közös gazdaságot. November 7-én kigyullad a fény Körösújfaluban A szeghalmi járásnak egyetlen községe Körösújfalu, ahol nincs még villanyáram. Ebben az évben azonban már megszűnik a petiró- leumozás, s a mécsesek helyébe viUamyégők kerülnek. Már elkészült a hat kilométer hosszú belső, és ötkilométeres külső hálózat. Év végére tervezték az ünnepélyes avatást, de a beszerelésen dolgozó munkások és a község társadalmi dolgozói vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, november 7* re befejezik a munkát A vezetékek kész vannak, s jelenleg a lámpafejeket szerelik. A község lakosságának mintegy 80 százaléka már a házakba is bevezette a vezetéket. Nagyon várják már a körösújiá- luiak november 7-ét, amikor a községben 120 villanyégő az utcákon, s ki tudja, hány a szobákban hirdeti majd, hogy a szocialista forradalom fénye ilyen formában eljutott Körösiújfaluba. Jövőre 700 holdon tereprendezett területbe kerül a rizs A Körösi Állami Gazdaságban évek hosszú sora óta foglalkoznak rizstarmesztésseL Az idén 859 holdon termesztették e növényt Tizennégy mázsa 20 kiló holdanként! termésre számolták, de mivel a vetéssel a repülőgépek késése folytán elmaradtak, s ráadásul a vegyszeres gyomirtás idején 19 napig víz nélkül állt a rizs, holdanként a tervezettnél 2—3 mázsával kevesebb termést értek ei. A terméscsökkenést a talaj untság is elősegítette. Ugyanis 4—5 éven át egyfolytában termeltek rizst több száz hold kiöregedett telepen. A gazdaságban az idei őszön új munkaszervezést valósítottak meg. A specializáció segítségével jövőre és az azt kővető években a korábbinál sokkal jobb termelési körülményt tudnak majd a rizsnek is biztosítani. Jövőre 850 holdba vetnek rizst, s ebből 700 hold tereprendezett lesz, vagyis olyan terület, amelybe a jövő tavaszon kerül először ez a növény. Kisipari divatbemutató Békéscsabán Nagyszabású divatbemutatót rendezett október 14-én Békéscsabán a Csaba télikertjében a Békéscsabai Textilfeldolgozó és Cipőipari Ktsz. A zsúfolásig megtelt teremben bemutatták az őszitéli divat legújabb kisipari készítményeit. A közönség nagy tetszéssel fogadta a szebbnél-szebb női ruhákat, kabátokat és a férfidivat újdonságait. A bemutató bizonyította, hogy a tervezők az egyszerűségre törekedtek. Az uralkodó fazon az egyenes vonal és a többrészes megoldás volt a ruhák között. Különösen tetszettek a merész színösszeállítások, de szépek voltak a szürke különböző árnyalataiból készült ruhák is. Nagyon szépek voltak a kis- és nagyestélyi ruhák. Különleges megoldást is láttunk. Egy fehér nagyestélyi, végig gyöngyhímzéssel. De szép volt a halványkék ripszselyem nagyestélyi is, derékig gyöngyhímzéssel. Általában a díszítéseknél igen sűrűn alkalmazzák a gyöngyöt, mint az estélyi ruha díszét. A békéscsabai divatbemutatón nyolcvan női és férfiruhát, valamint kabátot mutattak be. cSzép élei a ItaLáizéLet... (Képes riport a 9. oldalon.)
